Békésmegyei közlöny, 1885 (12. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1885-10-15 / 83. szám

B.-Csabán, 1885. XII. évfolyam, 271. szám. Csütörtök, deczemberhó 10-én. BÉKÉSHEGYEI KÖZLÖNY! Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. xMegjeleiiik hetenként kétszer: vasárnap és csütörtökön. ELŐFIZETÉSI DIJ: helyben házhoz hordva vagy postán bérmentve küldve '. 6 írt. 3 „ 1 „ 60 kr. Egész évre Fél évre Évnegyedre Lapunk számára hirdetések felvételére fel van jogosítva : AASENSTEIN és VOGLER ezég, Bées, Prága. Budapesten; Né­etorszáp és Svájca minden fővárosaiban is vétetnek fel hirdetések. Szerkesztőség : APPONYI-utoza, 891. számú ház,hová alap szellemi részét illető minden közleményt ozimezni kérünk. KLiadó hivatal: Kishid-utoza, 988. sz. ház, Povázsay Testvérek nyomdája. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szára ára 10 kr. Kapható a nyomdában és Lepage Lajos ur könyvkereskedésében­Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „N y i 111 é r"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a kiadóhivatalban, Povázsay Testvérek nyom" dájában és Biener B. ur nagytőzsdéjében. Ugyanitt hirdetések is elfogadtatnak. Vidéken a póstahiva­loknál 5 kros postautalvánnyal lehet előfizetni. A hirdetésekért járó Ssszeg helyben fizetendő. A gazdakongresszus után Ismeretes e lapok t. olvasói előtt a mozgalom, me­lyet a magyar gazdák orsz. végrehajtó bizottsága létre­hozott a czólból, hogy agrarius bajainkból egy vagy más úton kilábolni segítsen. A kongresszus, a mi a tagok számát ós tekintélyességét illeti, sikerültnek mondható, mert úgy a hazai, mint a külföldi mezőgazdák számos tekintélye foglalt helyet a budapesti uj városháza diszes tanácskozó termében. Yolt igen sok szép ós tartalmas beszéd, magyar, franczia ós német nyelven; elő lettek sorolva számos bajai úgy a magyar, mint a szomszéd tartományok föld­birtokosainak; volt panasz a tengerentúli versenyre, mely megsemmisítéssel fenyegeti közép Európa termelő államait, de sőt a magunk túltermelése is egyik okául állíttatott a mostani válságnak ; szóval minden el lett mondva, — joggal-e vagy nem, — csak a baj orvoslá­sára mondatott vajmi kevés, s a mi mondatott, abban is elágazók voltak a vélemények, s a sok szép ós okos beszédnek végre is az lett a rövid kivonata, hogy biz a mi kedvünkért sem Franczia, sem Németország nem fog saját érdekei ellen cselekedni, s igy valószínűleg csakis a jó Isten kegyessége s a magunk józansága segíthet rajtunk, ha ugyan még nem késő? A nógy napon át tartott értekezlet végre megszülte az — egeret! mely az alábbi határozati javaslatban lett összefoglalva, melyet Apponyi Albert gróf egy nagyszabású beszéd után nyújtott be. „A mezőgazdák nemzetközi értekezlete elvben he­lyesli az előadó (dr. Gaál Jenő) javaslatait, ós azok ér­vényesítése czóljából: 1. A ni. kir. kormányhoz, melynek védnöksége alatt tartotta üléseit, azt a kóróst intézi, ho^y a többi érdek­lett államok kormányaival kellő úton érintkezésbe lépvén, azokat felkérje, hogy szakközegeik órtekezóse utján a A „BÉKESMEGYEI KÖZLÖNY" TÁRCZAJA, A számtiszt házassága. Egy boldog ember elbeszélése után irta Chrisztó M. Hogy a házasságok nemcsak az égben, hanem az or­szágos kiállításon is köttetnek, példa rá az <'n esetem. A hazai és külföldi sajtó által elismeréssel emlegetett ki­állítás engem is kicsalt odúmból. Felmentem hát én is, hogy tanuja lehessek iparunk haladásának, hazáok felvirágzásának. Egyedül utaztam, mert hát senkim sem volt, kivel meg­oszthattam volna az utazás örömét és kellemetlenségeit. Már három nap óta jártam össze-vissza a kiállítás terü­letén, kerekre nyitott szemekkel bár. ulva az ipar minden te­rén való haladásunkat, midőn negyedik napon fáradtan a „sze­gedi csárdába" vetődtem ebédre. Itt pillantottam meg egy nőt, kinek ives szemei élénk benyomást tettek egész valómra. Szép volt, elragadóan sz^p! Termete czédrus, szemei elbűvölök, ajka kinyílt rózsa, mosolya hóditó .... Megvoltam igézve, szivem, melyről azt hívéin, hogy képtelen a szerelemre, erősen dobogott, kimagyarázhatlan ér­zés fogott el, mely azt látszék mondani, hogy e nő enyém lesz, bárki legyen is. Ebéd után egy éltesebb nő es egy 9—10 éves leány­nyal, — kik társaságát képezték, — az iparcsarnok előtt le­tilt. A másik padon én foglaltam helyet, s szem«im folyto­javasolt intézkedések keresztülvitelének módozatai meg­vizsgáltassanak. 2. Saját elnökségét megbízza azzal, hogy hasonló irányú társadalmi működés folytatása végett állandó nem­zetközi bizottságot alakítson, mely minden további teendő fölött határozni tog ós magát a szükséghez képest kiegé­szítheti. " Hogy kilátásaink a jövőre nézve még a jelennél is aggasztóbbak, azt az előadó dr. Gaál Jenő alaposan mutatja ki, midőn rámutat ugy az Egyesült államok, valamint Oanada, Keletindia, Oroszország ós a Laplata államok megmórhetlen — de még nagy részben haszná­latlanul heverő — gabonatermő területeikre, melyek már a legközelebbi jövőben is sokkal inkább figyelembe ve­endők lesznek, mint jelenleg; a távolabb jövőben pedig Ausztrália, továbbá az Amerikában ós Afrikában nem rég felfedezett ama területek, melyeken a gyarmatosítás voltakópen csak ezentúl fog megindulni, nagyon számba veendő nyers termelésre lesznek képesek és igy nincs kilátás arra, hogy ezen verseny már a közelebb jövőben ellensúlyoztathassók, hanem az általunk be nem látható időkig nemcsak mai erejével jelentkezni, de minden va­lószínűség szerint folyton erősbödni fog. S mit ajánl dr. Gaál Jenő arra nézve, hogy ezen közgazdászatunkat vógenyószettel fenyegető versenyuyel megküzdhessünk ? „A jövő állandó verseny kilátásaival szemben a középeurópai államok közgazdaságában létesíteni kell, vagv a mennyiben már meg van, fenn kell tartani a termelés főágai között a helyes arányokat; a mezőgaz­daságot pedig oda keli fejleszteni, hogy az a termelő szabad akaratának lehetőleg alávetett, iparszerü ós üz­leties magasbreudü foglalkozás legyen, melynél a kultura a verseny öregbedésével lépést tartván, ezt folyton el­lensúlyozhassa. A haladás eszközeit e részben a szakér­telem ós a munkaerők fejlesztése, a megfelelő tőke­nosan az ő tekintetét keresók; a azok a beseédes ives szemek azt látszának mondani: ,légy türelemmel megértettelek.* A szép leány felállott kísérője mellől, s meglehetős han­gosan, igy szólott; — Egy pillanatra bemegyek az iparcsarnokba. — Jó, jó, csak aztán soKá ne maradj! Előttem ment el, s tekintetét rajtam feledé. Itt a „campus— vélem, — lássuk maradt-e valami emlékül a flott jogászélet alatt szerzett bátorságból. Hogy kísérője figyelmét magamra ne vonjam, egy ideig veszteg maradtam, s csak jó idö multával vonultam be, nagy lassan, a csarnokba. Ott állott egy üveggel leborított s felöltöztetett nőalak előtt. Mellé léptem s gyönyörrel néztem alakját 8 bámultam kedves arczát, melyre odaléptemkor gyenge pír szállott. Mélyen hajlottam meg előtte. Égő arczczal s reszkető hangon szólitám meg. — Bocsásson meg nagysád, de ha emlékem nem csal, valahol már volt szerencsém! (a szegedi csárdára czéloztam). Rám tekintett, egy ideig keresgélni látszék emlékében. — Nem emlékszem. Milyen mosoly, milyen lebilincselő hang!.. . — Ugy, sajnálatomra csalódtam! Én Barogy Elemér vagyok, számtiszt az X-i adóhivatalnál. Fejével bólintott. befektetés, a helyes munkafelosztás ós munkaegyesités," s minden létező termelési, társadalmi ós állami tényező kellő viszonyba hozott, czóltudatos tervszerű felhaszná­lása képezik." Mind szép ez, mind helyes ós szívesen aláírhatja minden nemzetgazda, ámde fájdalom, ezen elvek már nem ma hangoztatnak először a gazdák köreiben, s bár belátja minden józan gondolkozású gazda ezen elvek helyességét, szükségét, s örömmel létesítené is azokat, ha a „ hadviselés "-hez szükséges három kellékből csak egygyel is rendelkezhetnék! Mert mind ezen helyes el­veknek megtestesitósóhez legelőször is pénz, még pedig sok pénz lenne szükséges, mert annólkül bizony semmire sem mehetünk, s hol vegyük azt ma? hol van az olcsó kölcsön, a melynek befektetését mai keserves viszonyaink között kibírná gazdaságunk ? De nemcsak a pónz hiányzik, hanem hiányzik a szakértelem, a kellő intelligenczia is, kü­lönösen kisebb gazdáink legnagyobb részénél, ezen elvek okszerű életbeléptetésére. Ennek tehát hosszú idő kell, ezt gyorsan keresztülvinni lehetetlenség, még ha pónz állna is mindenkinek rendelkezésére, s igy, ha áll az, a mit dr. Gaál Jenő mond, s a miben ón egyszerű ember kételkedni sem nem akarok, sem nem merek, t. i. e válság vége beláthatatlan, s az még fokozódni fog a kö­zel jövőben, akkor azon átalakulás alig fogna rajtunk segíteni. Hát csak működjenek a nemzetgazdák az államok s azok polgárai jólétén tovább is; kísértsenek meg min­den módot arra nézve, hogy a földbirtokos-osztály képes legyen hazafiúi, családi ós állampolgári kötelmeinek to­vábbra is megfelelni, ámde mi egyszerű közgazdák, földművelők ne várjuk be a netalán azon utakon el­érendő könnyebitést, hanem miután tényleg benne va­gyunk a bajban, melyből ha a nemzetgazdák kisegítenek is, ha t. i. megtalálják az Ariadne-fonal vógót, mely e labirintusból kivezet, az nem egyhamar leend, s ha A magam bemutatásán már tul voltam, de azt még nem tudtam, hogy ki ő? Hanem hát kivágtam magamat, nem azért tartottak en­gem a mamáK, meg a lányaik otthon első gavallérnak, hogy ilyen csekélységen tul ne tettem volna magamat. — Lássa nagysád, én nagyon önző ember vagyok. Nem elégszem meg azzal a szerencsével, hogy magamat már bemu­tattam, — nem elég az a földi boldogság, a mennyországi után vágyom, s ha szerencsés lehetnék magtudni annak nevót, ki­nek szép szemei elvették szivem nyugalmat az ebéd aiatt, én lenné* a legboldogabb halandó ! Ismét mosolyra nyíltak ajkai. — Nevemet óhajtja tudni ? Legyen ! Tördesy Lilla vagyok K-ból. — Köszönöm! Lilla ... mily szép név, olyan mint a viselője 1... Kifelé indult, én utána. — Megengedjen, a kijáratnál tovább nem kísérhet, ne­hogy sógornőm észrevegye ismeretségünket. — Óhaja parancs előttem ! — Csak még egyet! Szabad-e reménylenem, hogy ez ös­meretséget folytatandó — tiszteletemet tehetném — otthon ? — Szívesen látjuk! Búcsúra nyújtotta kis kezét, melynek érintése forrásba hozta véremet és ellebegett sógornéjához. Egész nap czéltalanul bolyongtam a kiállításon; de néni

Next

/
Thumbnails
Contents