Békésmegyei közlöny, 1885 (12. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1885-10-01 / 79. szám

B.-Csabán, 1885. XII. évfolyam, 1. szám. Csütörtök, deczemberhó 10-én. Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Megjelenik hetenként Kétszer: vasárnap és csütörtökön. / ELŐFIZETÉST DIJ : helyben házhoz hordva vagy portán bérmentve küldve Kgész évre Kél évre Évnegyedre & írt 3 „ 1 „ 50 kr. Lapunk számára hirdetése!: felvételére fel van jogosítva : HAASENSTEIN és VOGLKR ezég, Bées, Prága, Budapesten. Németország es Svájc?, minden fővárosaiban. Szerkesztőség : APPONYI-utoza, 891. számú ház,hová alap szellemi részét illető minden közleményt ozimezni kérünk. üiadó txivata.1: Kishid-utcza, 988. sz. ház, Povázsay Testvérek nyomdája. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 kr. Kapható a nyomdában és Lepage Lajos ur könyvkeresKedésében. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „N y i 111 é r

u-ban egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a kiadóhivatalban, Povázsay Testvérek nyom díjában és Biener 3. ur nagytőzsdéjében. Ugyanitt hirdatések is elfogad'atnalv Vidéien a póstahivaloknál 5 kros postautalvánnyal- lehef előfizetni. A hirdetésekért járó összeg helybea fizetendő. A gazda-kongresszus szabályzata. 1. A kongresszus Budapesten fog megnyittatni f, óvi októberhó 3-án d. e. 9 órakor* és legfölebb 3 napig fog tartani. 2. A kongresszus az országos kiállítás hangversenytermében leend megtartva. 3. A kongresszust a végrehajtó bizottság elnöke, írni. gróf Károlyi Sándor fogja megnyitni. 4. A kongresszusnak 3 elnöke lesz. A tárgyalásokat gróf Károlyi Sándor ós gr. Dessewlfy Aurél társelnökök fogják vezetni. A harmadik elnököt a külföldi tagok közül választandja a kongresszus. 5. A kongresszus irodája: az országos gazdasági egyesület irodája, Budapest (Köztelek). A kongresssus megnyílta előtt 2 nappal a kiállítás igazgatósági épületében. A kongresszus titkára : Ordódy Lajos, az országos gazd. egyesület főtitkára. Egy második titkári hely esetleg egy külföldi tagnak tartatik fenn. 6. A helyek a bel- és külföldi egyletek kiküldöttei és a meghívottak részére föl teenduek tartva." 7. A kongresszus két kérdést veend tárgyalás alá. E kérdéseket a szakelőadók kidolgozván, munkálatuk három, u. m. magyar, német ós franczia nyelven leend kinyomatva s a résztvevőknek a kongresszus megtartása előtt jóval előbb előleges tanulmányozás végett megküldve. 8. A két tárgyalásra kitűzött kérdés egymásután lesz diskusszio alá vetve. Az 1-ső kérdést a gazdasági, a 2-ikat a hitelügy fogja képezni. 9. A tárgyalási nyelv a magyaron kivül a német és franczia. A résztvevők a nyelvek bármelyikén szólalhatnak fel. A megállapodásokat az elnökök a szükséghez képest 3 nyelven hirdetik ki. A gyorsiróilag fölvett jegyzőkönyv magyar nyelven fog vezettetni. —Idegen nyelven tett felszólalások magyar nyelven fognak a jegyzőkönyvben helyett nyerni. 10. Vallási ós politikai vitatkozások ki vannak zárva. 11. A szónokok a kongresszus titkáránál jegyzik magukat szólásra elő; legfölebb egy félóráig beszélhetnek, hacsak a kongresszus másként nem határoz. A szónokok szorosan a tárgyhoz tartsák magukat. 12. A bel- ós külföldi sajtó képviselői számára helyek a teremben fői lesznek tartva. 13. A végrehajtó bizottság a kongresszus tárgyalásairól jelentést fog kiadni ós pedig magyar nyelven egósz terjedelmében lesz kinyomatva a gyorsiróilag fölvett jegyzőkönyv. A német ós franczia kiadványok teljtartainu kivonatokban jelennek meg. 14. A kongressus belföldi tagjai 6 frt részvételi dijat űzetnek. Jelentkezniük a részvételre a kongresszus titkáránál kell, ki is a részvételi dij lefizetése után ajelentkezőket a szükséges instrukcziókkal ellátja. 15. A kongresszus tagjai a következőkbnn részesülnek: 1. A magyar és osztrák vasutakon tetemes viteldíjengedményben. A díjengedmény nagysága kellő időben közöltetni fog. 2-szor. Díjmentesen léphetnek be a kongresszus tartama alatt a kiállítás területére. 3-szor. Díjmentesen kapják meg a kongresszus kiadványait ós 4-szer. Gondoskodva lesz arról is, hogy egy nevezetesebb magyar gazdaságot megszemlélhessenek. *) Avégrehajtó bizott ság: Gr. Károlyi Sándor, elnök. A tagok: Gróf Dessewlfy Aurél, Korizmics László, a szövetségbe lépett gazdasági azorsz. gazd. egyesület alegyletek elnöke, stb. elnöke országgy. képv. stb. Euiich Gusztáv, Kerkápoly Károly, orszgy. képviselő, egyetemi tan, földb. Dr. Gaál Jenő, Koppélyi Géza, orszgy. képv. földbirtokos. György Endre, Rakovszky István, orszgy. képviselő. orszggy. képviselő. Ordódy Lajos, az orsz. gazd. egyesület főtitkára. — A képviselőház keddi ülésén a két alelnök, háznagy ós a hót jegyző megválasztatott. Első alelnök lett : 158 szavazattal Saontágh Pál, második alelnök: 13S szavazattal gróf Bánffy Bóla. Jegyzőkké választattak: Üakovszky István 154, Szatmáry G-yörgy 154, Popovics István 153, Zsilinszky Mihály 153, Ti

bád Antal 151, Ábrányi Kornél 126 ós Törs Kálmán 148 szavazattal. Háznagy lett 139 szavazattal Visontai Kovách László, ki ezúttal már huszadszor lett ez állásra megválasztva. — A miniszterelnök tiz éves jubileumát októberben fogja a szabadelvű-párt ünnepélyesen megtartani. A rendező bizottság élén, melyet a főrendi ós képviselőháznak több kiváló tagjai alkotnak, gr. Andrássy G-yula áll. Még nincs megállapítva, hogy a jubileum okt. 10-ón tartatik-e meg, a mely napon Tisza miniszterelnökké kineveztetett, vagy okt 29-ón, a mely napon ő Felségének, a királynak a kinevezésére vonatkozó leirata a delegácziók szótoszlása után az országgyűlésen felolvastatott. Valószínűen az utób*) Október 5—10-éig leeud megtartva az időleges lókiállitás, mely igen érdekes kiallitást a kongresszuson résztvevőknek szinte módjukban lesz megszemlélhetni. A JMÖtóViüi kilLOiVl" íammáL Egy kis csillagászati séta. Földünk parányi porszem gyanánt kering a világegyetem űrében, az ezernyi többi égi test között. Ha elolvassuk körületónek, átmérőjének, felszínének, köbtartalmának és súlyának — mert az emberi szellem ezt is kibírta számítani — fogalmunk szerint óriási számait, ámulat vesz erőt rajtunk, de senki se bir magának fogalmat alkotni e nagyság arányáról, még a csillagászok se, kik e számokat kihozták. Kisértsük meg, hogy más utón jussunk e fogalomhoz. A naprendszerünkhez tartozó égi testek közt, miknek nagyságát a csillagászok szintén kiszámították, egyike a legkisebbeknek Vesta. Szabad szemmel e csillag nem látható és csakis jó távcső segítségével ismerhetjük meg e csudálatosfónynyel ragyogó bolygót. A Yesta huszonötezerszer kisebb földünknél. Ha holdunk helyén állana, mely csupán 50.000 mértföldnyi távolban esik tőlünk, még akkor is csak az esthajnal csillag nagyságában látszanék. Tegyük föl most már, hogy e bolygónak egykor kedve kerekednék, hogy földünket meglátogassa ós egy órácskát pihenjen azon; csakis mesés nagyságú hegynek tűnnék föl előttünk, mely 50—60-szor lenne magasabb, mint legmagasabb hegyeink, a Davalagiri Ázsiában és a Csimborassó Amerikában. Ha e csillag tömege, földünkhez ütődve, szétmálnók, csakis oly köridomu helyet foglalna el, melynek átmérője Bécstől Aradig érne. Ha most már a Vesta lakosai a nagyság ugyanoly arányában állanának égi testükhöz, melyben mi állunk a földhöz, t rmésitt szerint 25.000-szer kisebbeknek kellene lenni ők, inint a föld lakói. E liliputiakhoz képest, legkisebb rovaraink is rémületes szörnyetegek lennének. A mi közönséges szobalegyünk özönvíz előtti óriás állatként tűnnék föl előttük, melynek elejtésére egy egósz hadsereg Vesta-lakó lenne szükséges és e parányi állat, lábának egyetlen taposásával számtalan ily Szent-György vitézt morzsolna szét. Hát még a földi gilisztánk mily hatást idézne elő e végtelenül parányi teremtésekre! Láttára a vesta-honvédek egósz hadserege megfutamodnék tüzérségével és lovasságával együtt. Az a lyuk, melyet ez, a nálunk oly megvetett és tehetlen állat, aVestaföldbe vájna, feneketlen aknának tűnnék föl előttük ós ha beleesnének, multhatlanul halálukat lelnék abban. A mondottak után földünk óriási nagynak tűnik föl előttünk, mert sokkal kisebb bolygóra tettünk kirándulást. Azonban terjeszszük ki messzebbre gondolatbeli utazásunkat! Az előttünk oly véghetlen nagyságú föld, szánalomramóltó parányiságra zsugorodik össze, ha napunkkal, a világosság ós melegség e forrásával, hasonlítjuk össze. Tegyük föl, hogy a föld lezuhant a napra. Ámbár napunk egy millió nógyszázezerszer nagyobb a földnél, a naplakók, ha olyak léteznének, mégis megéróznék e zuhanást. Minden oldalról odasereglenek, hogy megbámulják e természeti eseményt. Uj hegy áll előttük. Ha a naplakók nagysága ugyanoly arányban állana égitestükhöz, mint a mienk a földhez, ugy természetesen egy es íólmilliomsi'.or nagyobbaknak kellene leoniök, mint mi. Ez körülbelől 40 mértfőidet tenne. Csekélység 1 Ha tehát az ily napember föidünkön pihenni akarna, kényelmesen használhatná a lomnici csúcsot párnául, mig lábát a Balatonban áztathatná, ha ugyan bele férne. Ha tehát a naplakók a fönebb emiitett uj hegyet megismerni akarnák, meg kellene azt mászniok. A tengerek, melyek előttünk a végtelenség fogalmát képviselik, nekik kisebbnagyobb pocsolyáknak tűnnének föl, melyek helyenkint bokájukig érnének. Amott jő egy nagy bányász csákányával, hogy megvizsgálja a nagy ós érdekes meteor-követ, melynek földünket tekinti. Levág belőle egy darabkát, talán akkorát, mint a Betyezát, kezébe veszi és alkatrészeit a napéval hasonlítja össze. Azonban a zöldes helyeket (rétjeinket, mezőinket ós erdeinket), az itt-ott látszó szürke és sárga homokdarab iákat (sivatagokat), valamint a fénylő, fehér tájakat (téli tájképeket), mik e csudálatos hegyen látszanak, nem birja megmagyarázni. Erről barátja, nap-természettudós ad neki felvilágosítást. Jó górcsövei ellátva megvizsgálja a rejtélyes helyeket, a fenyü-, cser- ós pálma-erdők talán finom moha-borítókként tűnnek fői előtte, de a szürke ós fehér térségeket ez se birja megmagyarázni. Azonban köneny-éleny-górcsővel nem csekély bámulatára észreveszi, hogy a lakatlannak látszó meteorkő nagyon is népes. Oly téren, melyet talpával kényelmesen elfödhetne, élénk sürgölődést vesz észre. Egyenlő színű lények, hosszú sorokban más, hasonló csapatok ellen törnek, kik egymás közt szintén egyenlők voltak, csakis szinök külömbözött az előbbiektől. Két hadsereg áll egymás ellenében. Mily ostoba lények ezek a töld-ázalókok! gondolja talán a napbeli természetbúvár. Vájjon van-é eszök? Ostobaság! Miként lehetnének e parányi teremtések az isteni szikra birtokosai ? Pedig azok, mert ez „ázalókok" megmérték a napot bolygóival és holdjaival és ismerik a szabályodat, melyek szerint a világ órája'jár. Ez a parányi lény nem csupán a mi napunkat, hanem