Békésmegyei közlöny, 1885 (12. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1885-09-17 / 75. szám

B.-Csabán, 1885. XII. évfolyam, 75. szám. Csütörtök, szeptember hó 17-én. BÉKÉSME Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Megjelenik hetenként kétszer: vasárnap és osiitörtőkön ELÖFIZTÉSI DIJ. helyben házhcz hordva vagy postán bérmentve küldve '. Egész évre . . . 6 írt Fél évre . . . . 3 Évnegyedre . . . 1 " 50 kr. Lapunk számára hirdetések felvételére fel van jogositva. HAASENSTEIN és VOGLER ezég, Bécs, Prága, Budapesten, Né metország és Svájez minden óvárosaiban. Szerkesztőség. APPONYI-utcza 891. számú ház,hová alap szellemi részét illető minden közleményt ozimezni kérünk Kiadó hivatal. KIshid-uteza 988. sz. ház, Povár.say Testvérek nyomdája. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 kr. Kapható a nyomdában és Lepage Lajos könyvkeressedésében • Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „N y i 111 é r

u-ben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a kiadóhivatalban, Povázsay Testvérek nyomdájában és Biener B. ur nagytőzsdéjében. Ugyanitt hirdetések is elfogadtatnak: vidéken a póstahivaloknál 5 kros postautalvánnyal A hirdetésekért járó összeg helybea fizetendő. Budapest, szeptember 15. Kiállításunk fényes erkölcsi sikerei közt a legnagyobb jelentőségű és legörvendetesebb bizonyára az, hogy a nyugati nemzetek közvéleménye, mely eddig sok tekintetben balnézeteket, sőt igaztalan felfogást táplált hazánk kulturtörekvései irányában, most országos tárlatunk alkalmából az igazságos megítélés medrébe kezd átcsapni. A külföld sajtójának legtekintélyesebb közegei a tisztelet és elismerés hangján szólanak Magyarország művészeti ós tudományos fejlettségéről és komoly ipari haladásáról és a mit egy évtized alatt csak elvétve tudtunk elérni, annak most naponta örvendhetünk : az európai sajtó kimeríthetetlen elismeréssel árasztja el hazánkat ós osztatlan ítéletével lelkesülten sorozza nemzetünket az európai kulturnópek közó. Ez kétségtelenül a leghatalmasabb vívmánya országos tárlatunknak, a melynek immár teljesítve látjuk ama hivatását, hogy kulturális fejlődésünk, anyagi és szellemi állapotaink való kópét tárja a külföld szemei elé. . rokonszenves elismerés egy ujabbik tanujelóvel találkozunk a franczia sajtó egyik legelőkelőbb közlönyén k, a „Temps

u-nak legutóbbi számában, a mely beható czikkben foglalkozik hazánk művészetével ós iparával. Van-e Magyarországnak nemzeti művészete ós nemzeti ízlésen alapuló ipara? Ezt a kérdést veti fel a „Temps" írója, ráutalva arra, hogy vannak nemzetek, a melyek a művelődés szükséges voltának tudatára ébredve, hirtelen rávetók magukat a kultura munkájára, de rendszertelenül, zürzavárosán fogtak hozzá a nehéz műhöz ós az eredmény az lett, hogy a czivilizátiónak csak töredékeit tudták elkapkodni, de saját nemzeti kulturát létesíteni nem tudtak. Magyarországnak azonban van nemzeti művészete és a hagyományok által meg szent telt nemzeti izlése. A czikkiró ismerteti ezután agyag-, porczellán- ós majolika mű-iparunkat, a mely szerencsésen sajátította el a régi Pannónia talajában talált ókori műkincsek styljót és formáit. Keramikus házi iparunkról azt mondja, hogy formái feltűnő módon hasonlítanak a Dólfrancziaországban űzött agyagipar idomaihoz és a díszítés ós modellirozás e hasonlatossága annyira megy, hogy el nem hitte volna, mikóp e tárgyak nem Francziaországból hozattak be hazánkba, ha iparmuzeumunk tisztviselői nem biztosítják a legünnepólyesebben róla, hogy e tárgyak hazánkban évszázadok óta igy készíttetnek. Érdekes hasonlatosságot fedez fel a czikkiró a magyar népbútor stylje, díszítése ós festésében is. E bútorok — úgymond — majdnem teljesen olyanok, mint az arabsok bútorai ós láttukra az ember azt vélné, hogy valamely algirbeli falu szobájának belseje van szemei előtt. Azután fejtegeti, hogy a magyar bútorok, szőnyegek, ékszerek, zománezok mennyire megőrizték régi keleti jellegöket. Az érdekes czikk a német ipar befolyá sára utal s azután igy végződik: „Németország kereskedelmi s ipari befolyása ellen legtöbb sikerrel küzdhetne itt Francziaország. Társadalmi tekintetben a inagyar nép rokonszenvét birjuk ós a barátságos tüntetések zajossága miatt nem kell az érzelmek őszinteségét kótsógbevonnunk. A mezei gazdaságokban, a bányáknál ügyes mérnökök kitűnő állásokat szerezhetnének, műipari czikkeinket szívesen vennék és a npgyipar bizonyos ágai, igy nevezetesen a gazdasági gépipar| fontos piaezot találhatnának. De Magyarországban óp ugy, mint sok más országban, ugyanazon okok gátolják iparunk térfoglalását. Franczia ügynököt, alkuszt^ kereskedő-utazót alig látni, mig a nómet ós angol ügynökök egészen elárasztják az országot. És ezek bámulatos művészek a rábeszélésben. Egy pesti kereskedő, a ki igen alaposan ismeri a párisi irodalmat, ezt mondá nekünk: „Olyanok vagyunk, mint a guillotine par persuasion (a kit rábeszélnek szép szóval, hogy guilloticiroztassa magát), mert ha az ajtón kilökjük őket, visszajönnek az ablakon és képesek volnának akár a kéményen. Aratás előtt a Dunapart tele van angol gazdasági gépekkel, melyek a Feketetenger kikötőiből a Dunán feljöttek. Az angol ügynökök próbára kínálják, tizenkénthavi fizetési határidővel és évenkiut óriási üzleteket csinálnak. Igy áll a dolog egyéb iparczikkekkel is, melyeket a külföldiek az itteni vevők utasításai szerint gyártanak. Ezen utazó ügynökök mind beszélnek magyarul; sok idegen ezógnek állandó képviselője van Budapesten; az egyik bécsi ezég nagy palotát építtetett. A franczia gyarmat uehány franczia tanárból és pinezórbői áll. Bécsben sincs különben; előkelő ember alig van hat, s a háromszáz egyén hivatalnok, tolmács, komornyik vagy pinezór. A németek mindenütt ezrével találkoznak; a legkisebb magyar faunak is meg van a maga nómet gyarmata, melynek boldogulása a szoros solidaritásban rejlik. Abban rejlik a mi kiviteli kereskedelmünk hanyatlása, hogy mi nem megyünk külföldre, mint az angolok ós németek; ezek bebarangolják az egész világot, a hol csak adni és venni ehet, s mikor a mi humorisztikus íróink azt állítják ironikusan, hogy az angolok a Cheops piramisán ós a lungfrau tetején hirdetik szappanaikat, akkor nagy dicsérettel adóznak az angol nemzeti iparnak. dogságához és jóllétéhez vezetnekLegfontossabb a megyék lüldöttsógónek adott királyi válasz, melyben ezeket mondta: „A legjobb akarattól vezéreltetve egyesittetett nemrég a volt határőrvidék az anyaországgal s igy magyar koronám országaival. Szivemből kívánom, hogy ez egyesítés a egnagyobb áldással járjon az összesógre nézve. Ez az óhaj jizonyára teljesülni fog, ha az egyesülés nemcsak külsőeg, hanem — a mint nem kételkedem benne — a lakosság érzületében is végbemegy, — s minden egyes, valamint a nóp képviselői községi ügyeikben, vagy tágasabb lörben becsületes munkával, valódi hazafisággal, illő komolysággal, törvényes uton csak elérhetőre törékednének s az ország javán ós felvirágoztatásán buzgón munkálkodnak, mire a szóes körű törvényes antonomia tág tért nyújt." Ezeken kivül még hatóságok, testületek ós városok küldöttségének egész sorát fogadta a király. — Az oláh irredenta. Kolozsvárról jelentik: Tövis felöl eddig tizennégy gyanusitott román pipot szállítottak a marosvásárhelyi bünfenyitö-törvónyszókhez. Mint halljuk Sebestyén Mihály főügyész kellő szigort fejt ki a román proklamáczió bűnöseinek nyomozásában; a csendőrség s az összes hatóságok szintén hazafias kötelességüknek tartják az ország békéjének zavaróit erélyesen nyomozni. Kolozs várott az a hir kering, hogy Kolozs negye egyik községében a román pap a szószékből nyilvánosan felolvasta népnek az ismeretes román proklamácziót, — A király Szlavóniában. A. hadgyakorlatok alkalmá ból Ő Felsége Pozsegában időzvén, ott f. hó 13-án több küldöttséget fogadott és az üdvözlő beszédekre adott válaszában több nagyfontosságú nyilatkozatot tett. Az oku pált tartományok 467 tagból küldöttségének adott vála szából kiemeljük ezeket: „Főként akaratom az, hogy vala> mennyi felekezet szabadon gyakorolhassa vallását és az őket megillető jogok gyakorlásában senkitől akadályozva ne legyenek. Legyenek meggyőződve, hogy valamenny" felekezetet vallásuk gyakorlásában mindenkor egyenlő mértékben fogom oltalmazni és gyámolítani, miként biztosan elvárom, hogy a lakosság békés egyetértésben és becsüle tes munkával igyekezni fog e tartományok felvirágzását oly mértékben, mint azt szivemből kívánom, buzgón elő' mozdítani. Remélem, hogy mihelyt csak lehetséges lesz, személyesen is meggyőződést fogok magamnak erről szerezni. A Mihalovics bibornok által vezetett katholikus klérusnak többek közt ezeket mondá: „Bizonyára csak atyai szándó kaimmal egyezik meg, ha összes alattvalóim békében egyetértésben ós testvéri szeretetben csupán ama czélokfe lé törekszenek, melyek úgy az egyesemint az összeség hol Politikai hirek. * Madrid, szept. 14. A hírlapok a Berlinben közzétett diplomacziai levelezést bírálgatják ós kijelentik, hogy Spanyolorság sohasem fog beleegyezni, hogy azok a határozatok, melyek a berlini értekezleten csupán Kelet-Afrilára vonatkozólag hozattak, a Karolina szigetekre is alkalmaztassanak. * A spanyolországi állapotokról az „Indépendance !3elge" madridi levelezője irja, hogy a czenzura Narvacz ideje óta nem volt oly szigorú, mint most. A hivatalos táviratokon kivül semmiféle táviratot sem bocsátanak át a határon. A hivatalos jelentések pedig mind hamisak. A vidéki lapok, mielőtt Madridba jönnek külön czenzura alá vettetnek. A kaszárnyákban a forrongás növekedőben van; daczára a kormány rendszabályainak komoly jelek a hadseregben és tengerészetben veszélyes elógületlensógre mutatnak. Gróf Solms német nagykövet katonai kiséret- nóliül nem mehet az utczára. A főbb tisztikar a király híve ugyan, de az alantas tisztek folyton konspirálnak ós szívesen belemennek minden kalandba, mert igy gyorsabb előléptetést remónylenek. * Khina belsejéből több lázadást jelentenek. Ningpoba a lázadók a katonaságot (visszaverték. Ilii tártományban a katonák lázadtak fel parancsnokuk,ellen. Több táborhely teldulása után a határra vonultak és itt a császári csapatokat több izben megverték. A tartomány kormányzója a kormánytól erösbitóseket kórt s azt mondja jelentésében, hogy a lázadókat az oroszok látják el fegyverrel ós hadiszerrel. MEGYEI KÖZÜGYEK. Alispáni jelentés augusztus hóról. I. Közegészségügy. A közegészségi állapot, a B.-Csaba községben előfordult két roncsoló toroklob esetén kívül, a mult hó folyamán ragályos és járványos betegség által megtámadva nem volt s a betegülósi és halálozási esetek száma kedvezőnek jelezhető. A szarvasi járás egyes községeiben a szarvasmarhák között előfordult lépfene esetek, valamint a K.-Ladáuy községi lovak között előferdült takonyossági kóresetek az alkalmazott óv- ós gyógyintézkedések mellett ma már megszűntek. II. Közbiztonság. A személybiztonság állapotát a Békésen folyó óvi augusztus hó '26-án történt emberölesi eset zavarta meg. Ugyanis Bakos Sámuel békési lakos ittas állapotában feleségét megtámadván, az annak segélyére sietett Balog Mihály lakót késsel megtámadta s rajta oly súlyos testi sertéseket okozott, hogy azok következtében Balog Mihály elvérezve meghalt. Ügy Bakos Antal, mint az áldozat elejtésében segélyére volt társa, K. Domokos Sára szülésznő, a békési kir. járásbíróságnak átdadattak. A vagyonbiztonságot különösen a ló-lopások megszaporodott száma tette veszélyessé. Az e téren felmerült bűnesetek igy sorakoznak : A gyo ..ái országos vásár alkalmával Szőke Mátyás, b.gyulai lakos két lovát ellopták. Endrödön ugyanakkor elvitték Urbán Imre és Szujó István lovait. Folyó évi augusztus hó 16-án éjjel Békésen Szabó Gábor tanyájáról 2 db. lovat loptak el, a szirvasi üatarbaa két lolopisi eset történt a vésatői