Békésmegyei közlöny, 1885 (12. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1885-01-22 / 7. szám

B.-Csabán, 1885. Xll. évfoly mi n. 7. szám. Csütörtök, januárhó 22-én. KÖZLÖN t« Politikai, társadalmi, közgazdászat! és vegyes tartalmú lap. ]Vfeg jelenik hegenként kétszer: vasárnap és osiitörtököuu ELŐFIZETÉSI DÍJ helyben házhoz hordva vagy postán bementve küldve Egész évre Fél évre Évnegyedre 6 frt 3 „ 1 „ 60 kr. Lapunk számára hirdetése : felvételére fel van jogositva : 1UASENSTEÍN és VOGrLER ezég, Bées, Prága, Budapesten, Németország és Svájez minden fővárosaiban. Szerkesztőség : APPONYI-utcza 891. száma ház, hová a lap szellemi részét illető tniudeu közleményt ozimezni kérünk. ii.iad.6ii.iva.tal

: Kishid-utcza 988. sz ház, Povázsay Testvérek nyomdája. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 kr. vapható a nyomdájában és Lepage Lajos' könyvkereskedésében. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „N y i 111 é r"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Előflzethetni helyben a kiadóhivatalban, Povázsay Testvérek nyomdájában, és Biener B. ur nagytözsdéjében, Ugyanitt nirdetések is el fogadtatnak: vidéken a postahivataloknál 5 kros postautalvannyal. A hirdetésekért j.ir<5 üsjzeu helybéli fizetendő A pénzintézetek kongresszusa, (T.) Mindenféle kongresszusnak meg van a maga jelentősége, daczára ennek, mosolyra húzódik az ember ajka, ha egynémely kongresszusról olvas, na mert hát bizonyos komikumát lát benne, éppen azért, ezekkel a kongresszusokkal is ugy kezdünk lenni, mint a jubileumokkal, hogy rájuk mondjuk ugyan a „prositot", sőt mondunk a jubilánsra toasztot is, jhanetn magunkban kinevetjük. Nem igy vagyunk a pénzintézetek kongresszusával, melyet mint a harapás kenyeret szükségesnek tartunk, és várunk tőle, sokat, nagyon sokat, csak feladatának magaslatára emelkedjék. Nem kívánjuk tőle hogy a pénzintézetek érdekeiről és további gyarapításáról megfeledkezzék, csak hozzák eme érdekeket a nagy közönség érdekeivel összhangba, ne képezzenek egy oly elzárt és külön testületet, mely a közönségtől csak hasznot akar húzni, hanem találják bele magukat ama helyzetbe, melyet nekik a körülmények követelése és a kötelesség teremt. Ne engedjék odáig menni a dolgot, hogy a gazdák külön hitelszövetkezetről gondolkozzanak, mert ha eme hitelszövetkezetek létrejönnek, a kár, mely azokból a pénzintézetekre háromolhatik, sokkal nagyobb lesz mint a milyet a pénzintézetek azáltal szenvednénk, hogy saját érdekeiket a gazdák érdekeihez alkalmazzák. Ama felhívást tehát, melyet a „Nemzet" hasábjain a pénzintézetekhez czimezetten jelent meg, s azokat egy kongresszus megtartására serkenti, nemcsak időszerűnek de szükségesnek, hanem a pénzintézetekre nézve életkérdésnek tartjuk, mert a régi alapon a régi programmal és hatáskörrel a fejlődő viszonyokkal szemben, alig fognak megélhetni. Igaz, a mai szabályok keretéhez szokott intézetek, ellenük czélzó merényletnek tartják a gazdák ama kö vfltelését, hogy a gazdaközönség érdekeit is szem előtt tartsák, s ne csak a merev vaskalapossághoz ragaszkodjanak, hanem azért nagyon csalódnak, ha azt hiszik, hogy a mai szabályokat megváltoztatni, fejlődő gazdasági viszonyokhoz alkalmazni nem lehet. Ki lehet azt okoskodni nagyon szépeu, csak akarni kell. Nem túlságos, csakis^ megfelelő hitelről van itt szó. Olyanról például, a milyet aránylag a kereskedők élveznek. Miért van a kereskedőknek több hitele, hogy a nálánál sokkal vagyonosabb gazda, ha pénzt akar, a kereskedőhöz folyamodik, mert annak adnak a pénzintézetek, de neki nem. És épp3n ezért a kereskedőt fizetésképes helyzetben tartják, mert van hova forfordulnia, a gazda pedig » pénzintézetek előtt csak olyan idegen féle valami, akinek csak kegyelemből segítenek. Tudjuk mi, hogy vau ez ellen sok felhozni való, de hiszen éppen azért kell a kongresszus, hogy a dolgot minden oldalról megvitassa. Edlig csakis a pénzügyi szempont alapján álltak, s csakis saját érdekeiket képviseltek, de mert hát a viszonyok fordulnak, s előtérbe kezd lépni a gazdaközönség érdeke is, mely szintén kielégítést követel, —' ha a pénzintézetek magukat tulszárnyaltatni nem akarják, ezen, érdekkel is le kell számoluiok. A miskolczi kezdeményezőt tehát üdvözöljük, s a közös haza érdekében melegen óhajtjuk, hogy ez a kongresszus mielőtt létrejöjjön. Mikor a betétek megadóztatása került napirendre, akkor össze tudtak jönni, hát az érdeií, mely ez ujabb összejövetelt követeli tőlük, nem osekélyebb amannál, sőt fontosabb, csak horderejét kell szemügyre venni. — Uj törvényjaeaslat. Pauler Tivadar igazságügyiminiszter beterjesztette a képviselőház elé a telekkönyvi betéteknek a íöldadókönyv ós állandó kataszteri adóval megegyező szerkesztéséről ós a telekkönyvi rendeletek pótlásáról ós módosításáról szóló törvényjavaslatot. A javaslat régi óhajnak akar eleget tenni. — A népfölkelés rendezése. Miut a kolozsvári „Ellenzék" irja, br. Fejórváry honvédelmi miniszter már elkészítette a nópfölkelési törvényjavaslatot, s annak főbb elvei a legfelsőbb jóváhagyást meg is nyerték, ü. javaslat szerint a nópfölkelós, az orosz rendszer mintájára, kizárólag kiszolgált katonákból lesz szervezve. T^olitiltai liirek. * Karthuin felé. A Karthumban tartózkodó angol expediczió egy részét — mint tudjuk — Stewart tábornok vezérli, ki most Metammeh városhoz közeledik. A tudósítások szerint csapata csak 1 oOO emberből áll, ós nem 5 ezerből. mint hírlett. A Metammehbe vezető ut nem épen veszélyes. Igeu termékeny vidék környezi két kúttal. AB expediczió oly gyorsan halad a tevékkel, hogy a mahdit a legváratlanabb meglepetésben fogja részesíteni. A mahdi seregeinek nagyságáról igen eltérő hirek szárnyalnak. Némelyek százezer emberről, mások alig néhány ezerről beszélnek. Útközben gyakrabban bukkan az expediczió a mahdi seregéhez tartozó csapatokra, de ezek nyugton viselik magukat ós juhot jönnek árulni az angol táborba. A hőség óriási, és íöleg délelőtt ÍJ órától délután 4 óráig kiállhatatlan, AZ emberek fejen kint csak két liter vizet kapnak napjában, ez is bableveshez hasonlít, A katonaság szívesen ád egy dollárt egy pohár vizórt. * Lázadás Amerikában. Panamából érkezett távirati tudósítás szerint Columbia öt államában lázadás dul. A felkelők elfoglalták Baranquillát és Oarthagónát, ez utóbbit azonban a kormánycsapatok ismét visszafoglalták. * London, január 19. Oroszország egy titkos szövetségi szerződóst ajánlott Törökországnak, a mely szerint Oroszország Törökországnak külső és belső viszálykodása esetén segítségére volna A poriba azonban nem hisz a muszkában, s Fehmi pasát Londonba küldte, megtudni, mennyiben hajlandó Anglia elismerni a szultán jogait Egyiptomban. A JÉKESMEGYEl KÖZLOXY" TAllCMJA. Jókai és legújabb regóaye. Körülbelül 300 kötetet tesznek ki Jókai Mór eddig megjelent müvei, 1846-tól 1884-ig tehát, mindössze nem egész 40 év alatt "fgy egész kis irodalmat leremtett az, — kisgyermek sót ifjn korában is arról álmodozott, arra vágyakozott, hogy festő Jegyen. — Átlag véve tehát minden évb^n nyolcz kötet munkát kellett megírnia. Ha ez idó alatt nem kellett más és sok egyebet is véghez vinnie, ugy nem is volna valami horribilis ez a szám, de ha elgondoljuk, hogy e 40 óv alutt szerkesztett lapot, csinált márcz. 15-két, ette az állam kenyerét (a nájgebájbanj, ellenzékeskedett Tisza Kálmánnal, s kormányzott Tisza Kálmáuual, (a közvélemény kormányzása is valami) s alkotmányos aera óta egyike volt a legszorgalmasabb képviselőknek, — hát ha mindezt tudjuk, ugy lehetetlen helyben hagyuuuk Könyves Kálmán moudásat: .nincsen liíjjíorkáiiysag". Dehogy nincsen, dwhogy nincsen ! Hát » mit, Jókai cselekszik, mi az? Ő b szeli el, — tollát ez nem is beszéd, — de tény, — hogy reggel korán kél, s délelőtti tiz óráig dolgozik. Dolgozik pedig körülbelül két nyomtatott ivet. A mi az ő apró betűs Írásával köriilbelől hat ivet tehet ki, — már most tessok elgondolni azt az állapotot; — megírni hat ivet, megirni azt oly módon, mint azt Jókai teszi: érdekesen érdekeset.; s mindegyre mindig ujat, másatI Az ember fel nem foghatná, hol és hogy komponálja meg regénye tárgyait, mikép szövi meséjét, ha a hírlapok, s nlytor ő m*ga segélyünkre cm j*ni>e, s el nem beszélné titkait. Így köroLelől egy óv előtt hallottuk, hogy a nagy regényíró üomörben jar a gróf Andrássy Minó kalauzása mellett, adatokat gyűjt egy regényhez, mely II. Rákóczy Ferencz korában játszik, s mely regénynek egyik hőse báró Andrássy István, a hires kurucz generáli-, a mai gróf Andrássyak őse lesz. És ma már kezünkben van az öt kötetes regény, Jókai legújabb müve: nA lőcsei fehér asszony", m dy magyarul s német fordításban egyszerre hagyta el a sajtót Révai testvérek budapesti könyvkiadásában. A fővárosi sajtó majdnem rniuden kritika nélkül szokta fogadni Jókai regényeit; hasonlo fogadtatásban részesíti a most megjelent regényt is, és majdnem egyhangúlag nonsta'álja hogy „minden kritikán felül áll" az. Lihat, hogy ez Ítéletben •A közönség ama osztályának is része van, a mely annyira azonosította ni;tg it Jókaival, hogy míiveit oly tisztelstben tartja mint a bibliát, melyet magyarazni igen, de kritizálni nem szabad. D,; másrészt régen, vagy talán soha sem irt m.'g Jókai sem oly történeti regényt, mint ,A lőcsei fehér asszony

u. Jókai ujabb regényeiről a tudákoskodó kritika által a közönség egy tudáuoskodó részébe ama vélemény szivárgott: hogy azok gyengébbek, mint a régebbiek. A dolog épen megfordítva áll. Például „A lőcsei fehér asszony"-ban az invenció gazdagsága, a humor pezsgése mellett, — régi tulajdonai ezek Jókainan, — nevezetes szerepet játszik, s praegnansan nyomul az előtérbe: a regényíró drámai ereje, kerek konczepcziója, az alakok lélektani igazsága, s azok tényeinek logikai megokolása. A mely tulajdonságok Jókai nj érdemei közé tsrtozmk. S itt a nagy regényíró még egy uj vonásáról kell a szíves olvasó • nak referálnom: arról a finom s distingualt pikáns színekről, melyek a regény fejezeteiben végig vibrálnak. Maga a regény tárgya pedig inkább drámainak, majdnem tragikusan meghatónak mondható. „A lőcsei fehér asszony" nem más, mint a szép Góczy Juliánná, Korponay Jánjs kurucz főstrázsamester, s Il-dik Rikóczy Ferencz egyik kiváló hívének fiatal felesége. Ez a tündérileg szép asszony a regény hósnője, s a milyen volt az életben, olyan a regényben is, riválist nem cür meg maga mellett: — ő veszi igénybe az olvasó teljes érdeklődését. Ez asszony elarulta II. Rákóczy Ferencz férje s szerettei ügyét a Caászariaknak. S ez az asszony az, ki miutáú elárulta a nemzeti üg>et a császáriaknak: újra visszatér a nemzeti ügyhöz, s annak legnagyobb önfeláldozással szolgál az önfeláldozó szolgálataiért — a császári párt által lefejeztetik. . . Mi magyarázza meg e bűnös asszony életét, tetteit ? Volt egy gyermeke, a kit a világon legjobban, még magánál is j'-bbau szeretett. Azt akarta, hogy ez gazdag, fényes hatalmas ur legyen, ha a haza romba dől, ha férje földönfutó s ha ő maga mindörökre megbélyegzett nyomorult áruló lesz is. — Ennek a gyermeknek érdekében csalta meg férjét, i kit szeretett s szeretkőzött Andrássy István kurucz generálissá!, s kaczérkodott ugy szólván az egész lőcsei kurucz haddal, hogy azok piczi markában legyenek mind, hogy axokat egy szép napon kiszolgáltassa a császáriaknak: „Nesztek egy nemzet, férjem, szeretőm, szeretteim halljanak le azok fejei, ha kell: — de árulásoméit adjatok gyermekemnek én édes véremnek hatalmat, uraságot!, Ijrrnpk, dw nem adnak semmit fiinak a es.'.száriak. E«ko., hogy megbosszulja uiagat a esászáriakoa, s hogy jóvátegye