Békésmegyei közlöny, 1885 (12. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1885-09-03 / 71. szám

B.-Csabán, 1885. XII. évfolyam, 71. s/airi. Csütörtök, szeptemberhó 3-án. 9 mm 1_ _ _____ Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Megjelenik hetenként kétszer: vasárnap ós csütörtökön. ELŐFIZETÉSI DIJ ttalyben házhcz hordva, vagy postán bérmentve kiildve : Egész évre Fél évre Évnegyedre 6 írt 3 „ 1 „ 50 kr. Lapunk számára hirdetése': felvételére fel van jogosítva : IUA.8BN8TKIN és VOtíLKK czég, Bács, Prága, Budapesten, Németország és Svájez minden fővárosaiban. Szerkeszi ősé^ : APPONYI-uteza 891. száoau h • hová a lap szellemi részét illető minden közlemei/t ozimazni kérünk. ECiadóbiivatal: Kishid-uteza 988. sz. ház, Pov > t v Testvérek nyomdája. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 kr. Kapható a nyomdában és Lepage Lajos Hirdetések jutányos áron vétetnek "fel. „N y i 111 é r

u-ben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a kiadóhivatalban, Povázsay Testvérek nyom dájában és Biener B. ur nagytőzsdéjében. Ugyanitt hirdetések is elfogadtatnak: vidéken a póstahivaloknál 5 kros portautalvánnyal A hirdetésekért járó összeg helyben fizetendő. llmélkedesek gdilkofak jövője felett, Az alacsony gabonaárak ós a gabonatermelés jövedelmezőségének sülyedése következtében a kulturágakbani változtatást javasolják sokan számító gazdáink közül. Mások egy lépéssel tovább mennek, ós a gazdálkodási rendszernek változtatását hozzák ajánlatba. Mezei gazdálkodásunk a gabonatermesztésre van alapítva. Ez foglalja el a vetett területiek legnagyobb részét ós igen sok magyar gazdaság létezik, mely tisztán erre van alapítva; hol haszonmarha is csak háziszüksógletre tartatik, ígásmarha padig csak azért s csakis annyi, mennyivel a földek a gabonatermelésre előkészíthetek. Ennek oka speczialis gazdasági viszonyainkban rejlik — részben, mert gabona termesztésére talajunk kiválóan alkalmas, és éghajlatunk erre kényszerít; részint, hol péld. haszonállattartás is emellett indokolva volna, de nincsen ; ennek oka a legtöbb esetben a tőkehiányra, részben a legelőhiányra vezethető vissza. A magyar gazdák zömének — főlegazalf di gazgáknak, kik tágas helyen kevés tőke és kevós munkával dolgoznak, —• hol a m.n.kás v> .myok intensivebb kultúrát egyelőre meg sen. engednóuek : még sokáig hiába fognak prédikálni a haszonállattartásrol, vagy keres' kedelmí növények termesztéséről, mert ha valami ter mószetellenes, azt erőszakolni nem lehet; a mi pedig indokolt, a viszonyoknak megfelelő, az előbb-utóbb rneghonosul, mintegy magától keletkezik ós terjed: ottan pedig mindenre a viszonyok móg nem kedvezők. A mosonymegyeiek pld. e tekintetben szerencsésebb helyzetben vannak, reájuk nem illik a fenntebbi már klímájuk is eltér az alfödli klímától, mely ott, péld a kiterjedtebb takarmány termesztésnek útját állja, emel lett geográfiái fekvésük igen előnyösnek mondható; egy világváros és több provinczialis város, tehát sűrű daságoktól a mi gazdaságaik kezelését könnyen elsajátíthatták, mert például a " takarinányfélék értékesítésére tág és hálás tér kínálkozik. Végül mert jövedelmezőbb ós indokoltabb, s ennélfogva magától is utat foginagáuak törni ez irány s aki ezt előbb belátja, az előbb fog boldogulni; a ki be nem látja, azt elsodorja a válság s az utánna következő gazda már az új irány követője lesz. L. — A kiegyezési tárgyalások czéijából szeptember közepére kitűzött közös , uiszteri értekezletek ujabb megállapodás íolytán októb e, az osztrák birodalmi gyűlés megnyitása utáni idöszé halasztattak. Egybehangzó tudósítások szerint az oszt soipdalmi gyűlés szeptember 25-én fog megnyittatni. ( üinőícsot „ — A kremsieri találkozáshő.os t'ajt ter^*Times" egy ujabb kombinácziót fűz, melyet több nómen, .^p is megerősít. E szerint Kremsierber mouarohiáuk azoa kötelezettséget vállalta el, hogy az orosz-angol háború esetére biztosítja Törökország semlegességét. Általában nem gondolható oly eshetőség, hogy a három szövetséges hatalom bármelyikének oly bonyodalma lehetne, melybea a másik ha nem fegyveresei is, rem érvényesítené jp szolgálatait. Az erdélyrészi kultur-egyesület. A kultur-egyesület a mult hót folyamán felhívást intézett a tanerőkhöz és a szülökhez, melybjn elmondja ama szomorú állapotokat, melyek Erdélyben a magyarság oktatása körűi tapasztalhatók. Az egykori tősgyökeres magyar Erdélynek Besztercze-Naszód és özebenmegyójóben ma aág van magyar iskolája. Pogaras megyének 9/io r

észe alig tud magyarul. Nagy-Küküllő megyében 209 idegen tannyelvű iskolával szemben a manyar nyelvű 14. Eehórmegyónek 285 iskolája közül osak ötvenkettöbeu lehet magyar szót hallani. Kis-Küküllö- ós Torda-Aranyosm^gyók iskoláinak alig i/ része magyar. Brassómegye területén csak három oly g." kel. tanitó van, ki magyarul tud. Ezek eiösorolása után kéri újból a tanítókat ós szülőket, hogy az iskolai beiratkozások idejére fogadjanak el az iskolák az egyesület bárcza-könyveiböl egy-egy példányt s azok 1U kros szelvényeit értékesítsék e szülök ós tanulók között. A JÉKESMEGYEl ÜllM" TARC1AM Bagoly váry ur! Saülei püspöknek szánták minden áron; De biz ő esak jegyző maradt Bagolyváron. Több haszna van igy is a tolhiak az árnál, Kivált a hol ő van: takarékpénztárnál. Nem is hivatalnok ő ott, de kis Isten ; Nélküle szerződés, átíratás nincsen, S az a ki négy szem közt kér tanácsot tőle : Jobb, ha tyúkot, bárányt megmutat előre. Ritka tanult embert áld ugy meg a végzet: Pedig ő nyolcz osztályt sem egészen végzett, Mikor tanitó lett, majd irnok, ugy titkár . . . Azt hiszem, hogy feljebb nem is' viszi itt már Mert kenyéririsiye annyi mint a gomba, Pedig ő másokhoz sohase goromba. Annál bizalmasabb hozzá, ki barátja; Súgva beszél véle s köszönti, ba látja. Zokon veszik tőle, hogy nem imád nőket, Pedig ő titokban szereti ám őket. De mig fiatal volt, szüleinek éle, S most minek nősülne vén deres létére? Női társaságba most se vonza szive, Csak az adomáknak határtalan hive ; Nem dalos, nem kártyás, vig tánczra se lebben. De pipát sárgára senki se szí szebben ! Mint vig agglegénynek kocsmába van kosztja, S vizsla kutyájával ételét megosztja. Vadászott is hajdan, de most annak őrvén Lemondott, hogy nem jó az uj vadásztörvóny. Termete közép-nagy, széles, erős vállal; Álla be van nőve Damjaniís szakállal. A mióta titkár a hasa is terjed, S nem látja magát már a lajbinál lejebb. Testi erősségét, hogy tegyem nagyra, Széttöri, ha rálép a cseresznyemagra, S holdas estén töbször tett oly kutyatréfát, Hogy általugorta a maga árnyékát. Uj csizmába járni van legnagyobb kedve, S egyszerre két párt is csináltat (hiteibei) S mint a katonákat állítva sorjában: Estenként azokat nézi unalmában. tóókaprémes rokba öltözködik télen, S macskabőr sipkája nyakáig ér épen. Kell is, hogy a testét melegen ruházza; Mert a falu szélén, kint esik a háza. örökje ez a ház, védve srőllőskerttel, Melyet a jég még csak egy évben nem vert el Igy nem csuda, hogy ha nő a teher rajta, S testvére hősünket örök-perben tartja. Kedves azért e hely, meg nem válik tőle, Mert egy egy kis karczost csak terem szőllője, S ekkor odahiván a 'czimboraságot; Elfelejt közöttük minden adósságot. S ha a dinom dánom vad árja lezajlók: Néma lesz ismét a nádas hajlék, Udvarán a gazda kampós nádfabotján •. Órákig elbusul rideg állapotján. Mikor temetőbe koporsót kisérnek , Akkor idehallik sokszor a bus ének . . Hősünknek ha egykor eláll szuszogása : Gyászéneke lesz a baglyok huhogása ! Oláh Miklós. Melyik a legnagyobb bolond? — Rajz. — Irta Nagy Géza. (Vége.) „Igazán méltók egymásra. Miudketten nagylelkűek ós igazak, sőt gondolom: mindhárman méltók vagyunk egymásra; egyforma bolondok vagyunk.Ók, hogy egymást a férjelőtt s nem a háta megett csókolgatják, ón pedig: hogy azért nem haragszom, sőt még tán örülök is, hogy ezt a kis boldogságot megszerezhettem nekí'i a bosszú szenvedéshez 1 u Végre készen lettek a búcsúzással. Bizony nagy ideje is volt; 10 perez múlva indul a vonat. Sándornak már a csákója is a kezében volt; azt szemlélte olyan szorgalmasan, mintha valami uj dolgot akart volna rajta felfedezni és nem tudott neki indulni az ajtónak. „No te kis szívtelen asszony! hát nem adsz valami emléket annak a szegény fiúnak? Hiszen látod,hogy azt várja;" szólt nagy hangon az ezredes, ez által azt akarván megmutatni, hogy ő nincs elérzékenyülve ós nem is nagyon helyes fogyasztó közöusóg Közelében, -mely körülmény összes gazdasági, tehát állati termóuji i órtókesitósónól is nagy előnyükre válik. tizen utóbbi körülmények ívisszahatással vannak a gazdaság alapjának: a talajnak és termékeinek értékére ós kifejezést találnak a magasabb árakban. Igy például daczára annak, hogy ott a talaj cs^n. közepes minőségű inógis e megye nyugati részein egy hold föld ára ugyanoly magas vagy magasabb, mint péld^ a Bánátban, országunk egykori éléskamrájában. Ez természetes is, mert ^menynyivel ott talán több terein, annyival olcsóbban kénytelen az ottani termesztő eladni iés drágábban produkálni; mert ugyanoly, de megfordított arányban magasabb a munkabér. E megye fekvésénél s egyébb viszonyainál fogva intensivebb gazdálkodásra van utalva, mint az Alföld; s tényleg belterjesebben raiveltetik is, itt levén hazánkban elterjedve a legtöbb vetőgóp, cséplő stb. Ezen intenzivitás fokozása a legfőbb feladata legyen. Ok varnak azon szerencsé? helyzetben, hogy a túlságos gabonatermesztést kr! .iebb fekvésű- testvéreiknek átengedve, a termelés ma' ágának 'szentelhetnek nagyobb figyelmet s mindinkább arra térjünk át. Tehettik ezt: mert klímájuk ennek útját nem állja ós anem kényszeríti őket az eddigi gyakorlat szerinti nagy mérvű gabonatermelésre; mert a takarmány elég jól megterem, tehát haszonnal termelhető: mert általános helyzetük ós viszonyaik már fejlődöttebbek az alföldieknél s náluk az átmenet — már mondhatom — félig meg is van ; mert intensivebb mivelósre vontak utalva a Thünen-fóle theoria szerinti fekvésüknél fogva is; mert a kellő szakértelemmel gazdáik birnak, s a nagyobb gazdaságok és uradalmak már évtizedek óta gyakorlatilag megvalósították ós kijelölték, mert követik azon irányt, melyen haladniok kell, s ezen mintagaz-