Békésmegyei közlöny, 1885 (12. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1885-08-16 / 66. szám

B.-Csabán, 1885. XII. évfolyam, 66. szain. Vasárnap, augusztushó 16-án. «t KOZLON Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Megjelenik hetenként kétszer: vasárnap és osiitörtökön, ELŐFIZETÉSI DÍJ nelyben házhoz hordva vagy postán bérmentve kiildve : Egész évre . . . 6 írt Fél évre . . . . 3 „ Évnegyedre . . . 1 „ 50 kr. Lapunk számára hirdetése': felvételére fel van jogositva : ÜAA.SENSTEIN és VOÖLER ezég, Béas, Prága, Budapesten, Németország és Svájez minden fővárosaiban. Szerkesztőség : APPONYI-utoza 891. számú ház, hová a lap szellemi részét illető minden közleményt ozimezni kérünk. ííiadó hivatal: Kishid-utoza 988. sz. ház, Povázsay Testvérek nyomdája. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 kr. Kapható a nyomdában és Lepage Lajos Hirdetések jutányos áron vétetnek "fel. „N y i 111 é r"-ben egy sor közlési dija 25 Kr. Előfizethetni helyben a kiadóhivatalban, Povázsay Testvérek nyomdájában és Biener B. ur nagytőzsdéjében. Ugyanitt hirdetések is elfogadtatnak: vidéKen a póstahivaloknál 5 kros postautalvánnyal A hirdetésekért járó összeg helyben fizetendő. { A „Correspondance de Pesth" irja: A horvát kormány, — illetve Khuen-Hédervári gróf horvát bánnak főtörekvése odairányul, hogy először az ország közgazgazdasági jóléte emeltessék ós másodszor a kormányzat egyszerűsítése és czélszeriibb berendezése által a közigazgatás költségei leszállittassanak, illetőleg a közigazgatás költségeinek lehető czólirányos felhasználása éressék el. A magyar kormány politikája e tekintetben a horvát ügyekben igen egyszerű ós konsequens. A czél egyszerűen az, hogy az elégületlenség minden ürügye és okai elhárítása által a horvát agitátoroktól legfontosabb izgató eszközeik elvonassanak. — Számos reform fekszik szőnyegen ós vár életbeléptetésre. Mint a „Drau" Zágrábból értesül, a kormány a következő 4 törvényjavaslatot szándékozik tárgyalás végett a tartománygyülés elé terjeszteni: 1) Egy törvényjavaslatot, melylyel az 1875. május 17-ki büntető perrend-tartás 13. §-a határozatai — a bírósági gyűléseknek a főtárgyalasoknál való összeállítását illetőleg—érvéuyeukivül helyeztetne

1' éa károm és ölbirósági gyűlések ismét visszaállíttatnak. A különbség a régi- és az 1875 iki büntető perrendtartás szerinti itélethozatali gyakorlat közt tudvalevőleg abban áll, hogy a 4- ós 6- bírósági gyűlések határozatai ugy hozatnak, miszerint szavazategyenlőség esetén a vádlottra nézve kedvezőbb vélemény az irányadó, mig a 3- és 5- bírósági gyűléseknél egyenlő számú szavazatok mellett az elnök votuuia dönt. Az ujabb itélethozatali gyakorlat fölötti statisztikai kutatásokból kitűnt, hogy nálunk több ezer főtárgyalásuál, csak elenyésző csekély számú ítélet hozatott szavazategyenlőség következt ben, ugy hogy az lb75-ki perrendtar'ássál behozott módszer költségei az elért eredinéuynyel semmi kép sern állanak arányban. Ezen szempontból kiindulva a horvát kormány a három- ós 5- bírósági gyűlések, visszaállítását szándé' özik indítványozni, mi által tekintélyes számú birói erő lenne szabaddá ós a nélkül, ho£y az igazságszolgáltatás garancziái szenvednének, sőt a nélkül is, hogy a személyzet létszámának szaporítása' szükséges volna, gyorsabb törvénykezési eljárás válnék lehetségessé. 2. Egy törvényjavaslatot, melynek folytán bizonyos bűntények minősítése megváltoztaltahk, ugy hogy azoü áthágásokra szállitta'nak le, melyek a járásbíróságok előtt nyernének elintézést. Büntetőtörvényünk tudvalevőleg oly időben gyökeredzik, midőu a maitól nagybau különböző értékviszonyok uralkodtak ós ennek folytán például lopásnál oly minimális összeg eltulajdonitasa képez jtt már büutónyt, uiely a mai értékviszonyok mellett ily minősítést nem engedne meg. — A törvényjavaslat altai tehát egyrészről a büntetőtörvény határozatauak túlságos szigora euyhiUetuek, misrészről pedig a bírói tablak teendőinek további megkönnyítése éretnék el. Az ily módon elmaradó főtargyalások szabna, ezernél többre tehető ós igy nyilvánvaló, minő meg iöjtnyi Lós allua be. A járásbíróságok sem terheltetnének túl, mert uagy szárnuü miatt kevés auyag jutna mindegyikre, s eljárásúit gyorsasága s egyszerűsége által itt is sebesebb törvériyszolgáltatás éretnék el. 3. Egy jörvényjavaslatot, mely által jogérvényesen elitéltek büntetésének törvényes következményei bizonyos számú évek elmultával maguktól megszűnnek. Az ujabb büntető törvényhozás ezen humánus elvet majdnem mindenütt keresztülvitte, csak nálunk árasztatik még el ő Felsége legmagasabb kabinetirodája a bünkövetkeztnények elengedését Kérő folyamodványokkal. Ezen javaslat további indokolása felesleges. 4. Ügy törvényjavaslatot, mely által a vétségek bizonyos osztálya a politikai hatóságokhoz ulasitlatik. Mig az először emiitett hároin törvényjavaslat már a felső bíróságoknak lett véleményadás végett átszármaztatva, azalatt a legutóbb emiitett javaslat fölött a horvát kormány bel- és igazságügyi osztályaiban a tárgyalások még folynak. — Postai küldemények lefoglalása. Egy fölmerült eset alkalmából, a postai küldemények lefoglalása tekintetében a közlekedésügyi miniszter rendeletet intézett a kir. postahivatalokhoz, melyben kijelenti, hogy postai kül iemónyeket, a kézbesítés előtt, a postahivatalban egyedül ós kizárólag a kir. törvényszékek hatáskörébe utalt bünttetekben ós súlyosabb számitásu vétségekben eljáró törvényszéki birok ós vizsgálóbirák gyanánt működő járásbirák, aljárásbirák, törvényszéki jegyzők, esetleg aljegyzők jogosítottak lefoglalni. Ellenben egy közigazgatási hatóság vagy hivatal, illetve közigazgatási tisztviselő (pl. rendőrség, pénzügyi tisztviselők, alispánok, szolgabirák stb.) nincsenek feljogosítva a postai küldeményeket a kézbesítés előtt lefoglalni. A tilos dohány vagy szivar, illetve a tilos külföldi sorsjegyeket vagy ígérvényeket tartalmazó küldeményeket a czimzettnek a postahivatalba e czólból meghívott pénzügyi közeg, illetve községi elöljáró jelenlétében kell kézbesíteni. — Gr. Szapáry Gyula pénzügyminisztert a német császár azon kiváló kitüntetésben részesítette, hogy neki a vörös sasrend nagykeresztjét adományjzt*. E kitüntetés — tekintettel a bizonyos körök részérót hangoztatott és szün ni nem akaró rágalmakra, melyek szerint a magyar kor mány elnyomj a a né neteket, —késztszeres figyelmet érdemel. Politikai hirek. * Uralkodók találkozása megbízható forrásból vett ó rtesülés szerint Kremsierben tényleg f. hó 24-óu fog megtörténni. Rudolf trónörökös egész Hullenig utazik a czári pár elé. Ferencz József király ós Er/.sóbet királyné aug. 24-ón délben órkezneK Kremsierbe, a czári pár néhány órával később érkezik. Az uralkodók két napig maraduak Krems erben. 25-ón este a király Pilsenbe, a királyné Schönbrunba ós a czári pár a cutnberlandi herczegi család látogatására Grmundembe utazik. A cumberlandi herczeg neje ugyanis nővére a czárnénak. — Kremsier, a látogatás helye, Morvaország nepes városa, érseki szókhely, a magyar határhoz elég közel esik, Olműcz ós Szakolcza között, idóvel sz írny vonal utján közvetlen összeköttetés « lesz Trencsónnel. Az uralkodók fogadtatására óriási arányú A „BÉKEMiYEI KölLÖM" TA&CMJA Erdészetünk és a küllőid. Irta ; Bedő Albert. II. Nemze gazdaságilag rendkívül fontos fakivitelünk néhány évvel ezelőtt in^g Triesztből irányult, de ez utóbbi években ezt is úgyszólván egészm magáho'. ragadta Fiume. A fiumei tengerészeti hatóság altal a k-reskedelini minisztériumhoz beterjesztett jel ntés tzerinf Fiume tengeri k vitelének legfontosabb czikkéi a fanemüek kép zik. Ebből a jelentésből idézzük a következő számokat: ISSi-b'iu kivitetett tűzifa: 14,517köbméter; tölgy-, haszon-, és szerszámfa: 87,890 köbméter ; tölgydonga: 33.936,500 darab; dong i-pirq ntte : 655,600; bükkfa donga: 5.211,OCO fenyő donga: 1.713,000; összeseu 41.516,000 darab. Talpfa: 348,200 darab; bükk- és feuyödeszka : 1.409,700 drb; fatábla: 3 150,501 darab; négyszegletű fa: 36,500 db; lécz; 572,600 darab; árboezfa: 749 darab ; fenyőszálfa: 12,400 köbméter. A bükkfából előállított tavoletti és testőri nevű deszkácskák déli-gyümölcs ládák gyártására Palermóba ép Messinába vitetnek, a geszten)efa doügák pedig Spanyolországba fiigehordÓKnak. A kincstári erdők fenyveseiből származó röukóriások, melyek legszélről a királyi pavillon felé vannak elhelyezve, méltó bámulatra keltik a szemlélőt, nemcsak a rendkívüli méretek, hanem a fa kitűnő minősége által is, melyet, hogy a külföld kellőleg tud méltányolni, tanúja aauak azou sok ezer száifa, mely a szuezi csatorna építésénél lett felhasználva, ezen erdős termékei az erdők helyrajzi fekvésénél fogva legiükább Nemetoiszág felé kerestetnek, jólf-íhdt az ide irányult kivitel a favámok felemelése által most már csökkent. Az államerdőknek iniutegy 15%-át a tölgyfa, 22%-át a fenyőfa ós 60°/

e-át a bükft képezi, melynek értékesítése Magyarországon sok gondot okoz az erdésznek. Epületfára kevésbé alkalmas mint tűzifának, értéke aránylag csekély s nem birja el a hoszszabb szállítást s azóit legnagyobb részt szeaesités alá körül 8 az e körüli eljárást ábrázolja* a pavillon északi oldalán elhelyezett s igen ügyesen készült szenesitési minták. A f i-zenesités legnagyobb mertekben űzetik a szás^sebesi ós ungvári királyi erdőhatóságok kerületeiben, mely utóbbiból évenkéut 30—40,000 inó.ermázsa faszén szállíttatik a tis^olczi vasmüvek részére. Az államerdők inteasiv kihasználásának emelkedésével karöltve jár az egy-is kiválóbb fan éneknek fokozott értékesítése finomabb árnk előállítása által, mint but >r-boritó lemezek ós a házi ipartermékek, — leginkább gazdasági eszközök — bő kiállítása hasonlóan a bdterjesebb erdőgazdaságra utal. Az államerdószet keretén belül n^m mulaszthatjuk el felemlíteni a 8elmeczi magy. Kir. erdő akadémia kiállítását, malyaek kiváló érdeket kölcsönöz azon grafikai kimutatás, mely az erdószeiiszaKoktatásnak fejlődését ábrázolja, s nemcsak az akadémia növendékeinek szaporodására terjed ki, hanem magában foglalja a tanszékek s az anyag fokozatos emelkedését is. Ezen akadémia halgatóinak száma a három év folyamában 300 növendéket foglal ; figyelmet érdemel aí erdészeti pavillon alsó helyiségében az országos erdészeti egyesület, a magyarországi szakegyesületek ezen egyik legtevékenyebbike kiadványainak kiállításával; ott található a magyar erdészeti irÓK munkáinak gyümölcse, még pedig elég nagy számban ós kiterjedve az erdészeti szak minden ágazatára. Ez egyesület különben, tudomásunk szerint, anyagilag a legerősebb erdészeti egylet Európában s tagjainak buzgóságából már 200,000 frt tőkével reu • delkezik s minden évben több erdészeti irodalmi pályadijat tüz ki. Alakult 1866. végén s akkor a kezdet anyagi nehézségeivel küzdve, csakhamar üdvös fejlődésnek indult. Az országos erdészeti egyesület most már nemcsak az irodalmi és gazdasági téren szolgálja az erdészeti érdekeket s őrködik felette, hanem az erdészekneK, azok özvegyeinek ós árváinak is tetemes segélyt nyújt. Az erdészeti akadémia kiállításának szomszédságában találjuk az 1883-dik évben felállított „Szeged királyhalmi magyarországi első erdöőri szakiskolára" vonatkozó s az ottani növendékek előmeneteléről és tanítási rendszeréről tanúskodó adatokat. Magánerdöbirtokosaink közül kivált Kobúrg és^Pálfy berezegek uradalmaik állítottak ki sikerült gyűjteményeket.