Békésmegyei közlöny, 1885 (12. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1885-08-09 / 64. szám

B.-Csabán, 1885. Xll. évfolyam, 64. szum. Vasárnap, augusztushó 9-én. ÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Megjelenik lietenls ént kétszer: vastáx-nap és osütörtökön. ELŐFIZETÉSI DIJ tialyben házhoz hordva, vagy postán bérmentve küldve : 6 írt Egész évre Fél évre Évnegyedre 60 kr. Lapunk számira hirdetése': felvételére fel van jogosítva : HAASENSTEIN és VOGrLBR ezég, Báss. Prága, Budapesten, NÉmetország és Svájez minden fővárosaiban. Szerkesztőség : APPONYI-utoza 891. számú ház, hová a lap szellemi részét illető minden közleményt ozimezni kérünk. Kiadó hivatal: Kishid-utoza 988. sz. ház, Povázsay Testvérek nyomdája. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szára ára 10 kr. Kapható a nyomdában és Lepage Lajos könyvkereskedésében. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „N y i 111 é r"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a kiadóhivatalban, Povázsay Testvérek nyom dájában és Biener B. ur nagytőzsdéjében. Ugyanitt hirdetések is elfogadtatnak: vidófcen a pósUhivaloknál 5 kros postautalvánnyal A hirdetésekért járó összeg helybea fizetendő. gazda felett ma már leszakadással fenyegető recsegőropogó felhők viharát majd csak a télen és tavaszon fogják egész terjedelmében ismerni. A gazdasági bukások sora be fog következni mielőbb s a folytatás a többi osztályokba megy át. Lészen pedig a rázkódás vége az árak arányosodása minden téren, s a munka értékének átalakulása a gazdasági áruczikkek értékéhez. Persze, hogy milliók ós milliók elvesztésével, hogy sok gyár ós üzlet bele fog halni, hogy e krizis egy epidemia borzalmaival fog. végig tombolni Európán, de megoldási proczesszusa természetes lezajlása ez lészen, a mit meg nem fog akadályozni semmiféle kormány és semmiféle mesterséges emberi erő. Meg kell ezzel küzdenie Európának épen ugy mint egykoron a népvándorlással megküzdött: az uj körülményekhez kell alakulni a réginek, mint ahogy ez minden átalakulási korszakban igy vala. Eszközökről gondolkozni, melyek e hullámzásban letűnt bajóját fenntarthassák, szükséges, de a hullámhányás megakadályozására fordított idő, pénz és erő, csak ellészen fecsérelve. Igen ám 1 De hát ezek közt a fekete jövendölések közt mit fog művelni majd az adó. Ha minden ár ós érték átalakul, meg fog-e maradni az adó a mai magasságban ? Hát bizony erre a kérdésre valami nagy vigasztalással nem igen felelhetünk. Tény, hogy minden fizetések közt az a fizetés a legkeservesebb, mely az áldozatok rovatában foglal helyet, s melyneK közvetlen hasznát nem érezzük. Noha életünk és vagyonunk biztonsága de mind az, ami saját tulajdonunk határán kivül létez, az adóból kerül elő ; mind az ami közös tulajdon, mint közutak, épületek, intézmények, iskolák, igazságszolgáltatás, rendőrség, sétányok, nyilvános mulató helyek mint városi kertek, ültetvények sat. ami nélkül ember el nem élhet, ami nélkül sivár ós nyomor lenne az élet, — az adóból kerül elő, az adó ínég is oly valami szörnyeteg intézmény szemeink előtt és csak nyögések, sóhajtások panaszok közt az árverező dobtól való félelem nyomása alatt kerül ki zsebeinkből. Mint ilyen kiadástól tehát azt kivánná minden ember, hogy az arányitás legelőször is ennél vegye kezdetét, noha a valóság ós lehetség szerint ez fog maradni az utolsónak. Mert mi minden előzmény kell ahhoz, hogy az adó magassága alább szállíttathassák. Elősször is tudnunk kell, hogy az adóemelésben egy alkotmányos kormánynak sem telik valami nagy gyönyörűsége, ez levén a legnépszerütlenebb dolog a világon, hanem teszi azt a körülmények behatásának nyo nása alatt, a legnagyobb kényszerűségből ós hogy minden alkotmányos kormány azt szeretné, ha minél kevesebb adóval lehetne kormányozni. Mulatság talán Szapáryra nézve a szigorú adöbehaj tási rendeletek kiadása? Egyáltalában mulatság valakire nézve a szigor? Sőt ellenkezően, ez tartozik a legnehezebb emberi feladatok közé. Jól esik a szülének az ami gyermekinek fáj ? s mégis hányszor van ily fájdalom okozására kényszerítve? Ha másként nem megy valami a szigort kell alkalmazni, ez az emberiség történetében a tapasztalás kifotyasa. És habár a kormány igen jól tudja, hogy az adófizetés áldozatát a haza oltárára letenni igen nehéz, mint a hazai intézmények őre és fentartója, nem teheti, hogy be ne hajtassa, nem teheti, hogy az országban a rendet ós a kötelességek teljesítését felbomlásnak eressze. És mindezt he kell hajtatnia mind addig, a mig a kiadások ugy kívánják. Apadnak most már ama kiadások? Az árak apadása ós átalakulása érezhetővé teszi a mérlegen, hogy a jövedelem súlya túlhaladja a kiadást ? Ha olcsóbban lehet beszerezni ós dolgoztatni? A fizetések aránya csökken mindenfelé: ekkor aztán megkezdődhetik a kormány részéről is, hogy az adók leszállítására gondoljon ... De mind ezeket az általános árhanyatlásoknak kell megelőzniök, s épen azért csak legutoljára történhetnek. Minden támadások közt az tehát a legigazságtalanabb ós méltánytalanabb, mely a kormányt az adószedési szigoráért támadja, miután a kormány hazafias A krízis. (T) Panaszkodnak Budapesten a kereskedők ós iparosok, hogy daczára a kiállításnak, az üzlet nem megy. Yendég van a fővárosban elég, de vásárló van kevés. A kiállítást megnézni csak felrándul a ki teheti, még a ki nem tehetné is, de hogy azon felül még vásároljon is: már enynyire tizedrészének sem telik. Ez különben még csak kezdete a dolognak. Az üzletpangás még csak ezután fog következni. Sok olyan család felmegy Budapestre kiállítást nézni, melynek más oldalon kell majd megtakarítani a költséget. Ki az öltözetben, ki más egyébben takarítja meg s ezt a tartózkodást iparos és kereskedő világ még csak az őszi ós tavaszi bevásárlásoknál fogja észre venni. De nem is tehet ez másképpen, sőt nem is a kiállitás okozza, -hogy igy megyen. Európa valamenynyi államának meg van ma ez a baja kiállitás nélkül is, okozza pedig nekünk mind ezt India ós Amerika versenye. Okozza gazdasági czikkek árának alacsony foka, a mely árak r ellett a gazda kiadásai a lehető legszűkebb korlát'k-özé szorulnak, s miután minden garas ^ földből kerül ki, nem lehet az, hogy a birtokos osztályra nehezülő csapás súlyát meg ne érezze a többi is. Pedig a mint mondom, ma még csak a kezdeténél ragyunk. A gazdasági áruczikkek hanyatlása mellett más sgyéb áruczikkek hanyatlásának bekövetkezését ma még lem észleljük. A gyárak még a régi árak mellett műidnek, kereskedő még a régi uiagas árakon árul, ipaos a régi árak mellett dolgozik, a mészáros pláne nem karja észre venni, hogy ő a marhát ma már fél áron eszi, a hust azért mégis egész áron adja. Cseléd, napiámos, szakmáuyos, fuvaros, ez még mind netn veszi ?zre a gazdákra sulyosodó nyomás terhét, pedig ennek tehernek viselése egyedül a gazda vállain maradni 3m fog. A gazdaközönséget sújtó óriási jövedelem csökkeisnek a többi osztályok még csak a szelét érzik, s a A „BÉKESMEGYEI KÖZLÖM" T ARCZAJ A A kedves vidékiek. Budapest, 1885. julius 29-én. (Vége.) Ez alatt mig Galgóczy Gabi a kedves vidékiek oly gyors za szállingózása okai felett töprengett az említett kedves a, a jó anya hajtott a két leányka esdő szavára s csakhar indultak ők is haza. Perczek múlva ezután sietve jött Fenyvessy Tibi s mega a fenyvesekben még mindig elmélkedő legjobb barátját Gabozzá rohanva egy szuszra elmondja neki, hogy egy barna, ; egy szőke aDgyalt látott, szüleivel az előbb kimenni a kiás területéről, kik valószínűleg ismerős vidékiek, de tobb, nyosan pusztaiak és neki ugy rémlik, hogy ö már látta is , beszélt és tánczolt is velők, egyik nagyobb alföldi város -i mulatságán, — s isten becsáss — most meg még vissza íosolyogtak rá. Egy szóv.J mind ez elég ok arra, hogy ismernie, nevöket és lakásukat azonnal tudnia kell és 7 Gabi most már csak gyorsan segítsen neki a távozókat írni. Nézzen ki a kocsiból jobbra, ö meg balra s állítsa meg * kocsit, ha lát a közelben két világos kék ruháju, sötétkék derekú barna és szőke, természetesen angyali szépségű leányt s magától értetődik, hogy atya és anya kíséretében. Gabi az állat-védő-egylet tagja lévén, ily gyors útra, milyeüt Tibi kivánt, nem ülhetett bele az egyfogatuba, hanem őt is kituszkolva a kocsiból, jó kondiczióban, gyorsan érték el — mert hát nagy sport gyaloglók voltak ók is — a közúti vaspálya városligeti indóházát, hol egy erőteljes csipés a Gabi karján, tudatá vele, hogy czélt értek. Tibi a bájos ismeretleneket éppen ekkor látta felugrálni egy közúti kocsiba. Ugyanezen kocsira felugorva, a hüs árnyú feuyők alatti ismeretleneket ismerte fel Gabi a Tibi által kürülirt angyalokban. Pillanat müve lehetett volna ismertté lenniöu a kocsiban a hely cserénél, a midőn, hogy a két leányka ugyanis egymás mellett ülhessen, Tibi átengedte az egyiknek saját ülőhelyét. De bát egyik fiu a másikra tolta a kirohanást, a megszólítást. így aztán az angyalokkal—farkasszemet néztek csupán. Minden mozdulaiukat figyelemmel kisérték s igen nehezen vártát, hogy angyalaik mikor és hol szállnak le a földre. Megtörtónt végre ez is. És ah, milyen ismerős helyen, a hölgyek és a fiuk szerencséjére s az én vesztemre. Bele voltam merülve épen, az juristitium daczára felszínre került akták feldolgozásába, a mint robajjal ront be hozzám az irodába — Gabi és Tibi. Mindkettő hadart, darált, mutogatott, integetett gyors egymásutánban, végre is kitudtam tőlük nagy nehezen, hogy az ezen házba jött ifjú hölgyeket ismerni szeretnék. Gyorsan magukra hagytam erre a két íiut, rájok bízva az irodát és — czigaretteimet. Ezzel átmentem a visávis lakásba, bol Havasy Józsi urambátyámék voltak szállva rokonaiknál s épen ők voltak az — üldözöttek. Aranyka a barna és Flóra a szőke angyal, mert valóban megérdemlik az epitetont, igazán oly elragadóan szépek s kedvesek, épen toilletteet végeztek, a beállott nagy meleghez alkalmazottan Könnyű princesse rúnát öltve magukra, mi csak emelte bájaikat, a mint jó ismerősként benyitottam hozzájuk. Aranyka és Flóra tele voltak panaszszal, a kimerültség, a nagy meleg s az unalom miatt s mindenáron még az nap hazamenni végleg elhatározták. M^r-már kifogytam minden érvből, lebeszólni akarva őket a gyors hazamenetelről, hisz alig voltak itt három nap óta, a mint Aranyka is, Flóra is, igazán szívből jött nevetésben törtek KÍ egyszerre. Okát kérdve ennek, csupán hamiskás szemeikkel intettek a visávis ablakra.