Békésmegyei közlöny, 1885 (12. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1885-05-31 / 44. szám

, Békésmegyei Közlöny

* 48. szám. 1885. * Orosz-angol viszály. Mig Európában mindenki biztosítottnak hiszi a bókót Anglia ós Oroszország közt, addig Indiában a háborút Anglia és Oroszország közt majdnem elkerülhetetlennek tartják. Kalkuttai jelentés szerint Indiában általános azon meggyőződés, hogy Oroszország csupán azért halogatja a tárgyalásokat, mert még nem találja elég erősnek a támadó fellépésre azon haderőt, mely Afganisztán határai mentén van elhelyezve. A kalkuttai kormány kezdettől fogva igy fogta fel a helyzetet és egy pillanatra sem szüntette meg a hadi készülődéseket, Heratot teljesen védelmi állapotba helyezik Az afgán emir Kabulban uj ezredeket szervez s az afgán turkesztáni helyőrségeket mindenütt megerősítteti. Indiában nagy mozgalmat idézne elő, ka Anglia meghajolna az orosz követelések előtt. MEGYEI KÖZÜGYEK. Békésmegye törvényhatósági bizottságának f. é? májushó 18-án s folytatva tartott üléséről. Alispáni jelentés. (Folytatás.) III. Közmunka és közlekedési ügyek. Védtöltések. Az élővizcsatorna felső torkolatánál építendő vascsöves zsilip költségeinek kik által ós milyen arányban leendő viselése tárgyában m. óvi julius havában Péch József kir. tanácsos ós országos középitósze'i felügyelő elnöklete alatt BékésCsabán megtartott tárgyalásról szerkesztett jegyzőkönyv nyomán a nagyméltóságú közmunka és közlekedési m. kir. miniszter ur az értekezletben rósztvetteknek azon ohajához képest, hogy az érdekeltségnek társulattá alakítása iránt lépések tétessenek, kijelentvén, miszerint szükségesnek tartja, hogy az élóvizvezető csatorna vizének ós medrének használatában érdekeltek társulattá alakitassanak, m. évi OKtóber 12-én 27,582, sz. a. kelt rendeletével engem felhívni méltóztatott, hogy ez irányban a szükséges lépéseket mielőbb megtegyem. E rendelet folytán az érdekelteket m. óvi november 3-ára értekezletre összehívtam,' mely értekezleten megállapittatott, hogy a régebben szervezett élőviz levezető csatorna-társulat törvényesen meg nem szüntettetek, hanem müKödni hosszabb idő óta megszűnt, ez okból uj társulat alakításának szüksége fenn nem lorog, a miért a megjelentek többségének kifejezett akaratával ,abban törtónt a megállapodás, hogy a régebben szervezett Elővizcsatorna társulat működése újból meginditassék, e végből annak keretébe a viszonyok fejlődése tolytán érdekeltekké lettek belevonassanak, az alapszabályos a viszonyokhoz képest módosítassanak s minden szükséges intézkedés megtétessók, hogy a társulat működését mielőbb megkezdhesse s folytathassa; — mely megállapodásról jelentésemet a nagyméltóságú közmunka ós közlekedési m. kir. miniszter úrhoz azonnal felterjesztvén, Gyula város polgármesterét m. óv nov. 6-án 7841. ikt. sz. a. kelt rendeletemmel felhívtam, »z értekezlet megállapodásához képest az Élővizcsatorna szabályozása érdekéből intézkedjék, hogy a társulat működését, az eddiginél nagyobb erélylyel újból megkezdje, a az e czélból összehívandó közgyűlés a társulat alapszabályait a változott viszonyokhoz képest módosítsa, és különösen hasson oda, hogy a csatorna szabályozásáról a műszaki tervezet s az ennek megfelelő költségvetés mielőbb elkészítessék, s helybenhagyás végett a kormányhoz ieiterjesztethessék. Ezen f. évi január 17. és ápril 10-ón megsürgetett felhívásomra Gyula város polgármestere f. hó 13-án 52. eln. sz. a. kelt jelentése nyomán az Élővizcsatorna társulat jelen állását a következőkben tüntetem fel. Az i^lővizcsatoraa társulat volt tagjai s az időközben támadt uj érdekeltük f. évi ápril 21-óre értekezletre egybehivatván, abban állapodtak meg, hogy „Arad-bókósmegyei bel- és élóvizvezető csatorna" társulat czime alatt társulattá megalakulni óhajtanak, minek folytán bizottságot küldtek ki, a tervezet é-< az alapszabályok elkészítése végett, mely bizottság f. hó 6-án a tervezetet megállapította s az alapszabályzatot elkészítette, mely munkálatok a még e hó folytán egybehívandó összórdekeltsóg elé terjesztetnek jóváhagyás végett, mielőtt a nagyméltóságú közmunka ós közlekedési m. kir. miniszter úrhoz helybenhagyás c«éljából felterjesztenének. Megjegyezni kívánom, hogy az e csatorna felső torkolatánál felállítandó vascső biztositasa tárgyában megejtett árlejtés eredménye a kormány által még helybenhagyva nem lévén, a vállalkozó az építéshez nem foghat; — az alsó torkolatán építendő vaskapus zsilip tárgyában pedig a miniszter ur rendelete az arad-békési egyesitett ármentesitő és .belvizlevezető társulathoz csak e f. hó 9-én intéztetett. — Az Élővizcsatorna társulat veszteglése s a felső torkolati vascső és az alsó torkolati vaskapus zsilip létesítése körüli késedelmes eljárás az Élővizcsatorna medrében oly helyzetet idézett elő, mely sem a csatorna mentén fekvő városok, sem a csatornából hasznot merítő egyesek és intézetek igényeinek, sem a közegészségügy érdekeinek meg nem felelt, és számos panaszra szolgáltat okot, mely bajon egyelőre csak ugy lehetett segíteni, hogy a felső torkolati régi zsilip felnyitásával a csatorna csekély vize némileg megbővittetett ós felfrissittetett, mely orvoslás azonban az igényeknek meg nem felelvén, a gyulai m. kir. folyammérnöki hivatalhoz e hó 13-án közvetlenül azon megkereséssel járultam, hogy a felső zsilip kinyitásával és nyitva tartásával annyi vizet származtasson a mederbe, a mennyi abba belefór, a mi által a csatorna folyóvá tétetvén, a felesleges viz a békési Fekete-Körös torkolatán alkalmazott vascsőn kifolyhasson. E felhívásomra a gyulai m. kir. folyammérnöki hivataltól f. hó 14-én ad 994. sz. alatt azon értesítést nyertem, miszerint e hivatal a nagyméltóságú közmunka és közlekedesi m. kir. miuisztérium m. évi deczember 17-én 45,167 sz. rendeletével azzal lőn megbízva, hogy az Élővij csatorna felső torkolatán létező ideiglenes zárkószűlóket akként kezelje, hogy az államvasutak csabai indóházának szükségletéhez megkívántató vízmennyiség ezen felső torkolati zár készüléken át nevezett csatornába vezettessék, minél fogva a bi vatal az Előzizcsatorna felső torkolatát csak akkor tartozik megnyitni, a midőn a csabai vasúti állomás vizszükségleti viszonyai est követelik, mely állomás jelenleg a me»kiv\ntató vizmenynyisóggel rendelkezik, mely oknál fogva az élővizcsatorna felső torkolatának kinyitása jelenleg nem szükséges. Megjegyzi azonban a hivatal, miszerint az élővizcsatorna társulat ez idő szerinti rendezetlen állapotát, valamint BékésGyula és Békés-Csaba városoknak ebből kifolyó tarthatatlan helyzetét ismeri, hogy t. i. ezen városok belsőségén keresztül vonuló meder vízbevezetés ^nélkül a nyári hónapokon át a közegészségre veszélyessé válhatik, mely okból e hivatal is az Elővizcsatorna meder felelevenitesót szükségesnek tartja, mely vízbevezetés az Élővizcsatorna felső torkolatának kinyitása által eszközölhető ugyan, minthogy azonban az élővizcsatorna alsó torkolata a régi zsilip mögött áttöltetett, mely áttöltésre az uj zsilip teljes kiépítéséig szükség van, a Békés városa által az alsó fehér-körösi öblözet, balpartján alkalmazott 50 cmter átmérőjű vascső pedig az Élővizcsatorna medrébe vezetendő viznek részint csekély nyílásánál, részint magas fekvésénél fogva elegendő kifolyását nem biztosítja, mert a viznek 2 meter magasságra kell felemelkednie, hoyy nevezett vascsövön kifolyhasson, ezen okból, minthogy a kir. folyammérnöki hivatal a Békés város tulajdonához tartozó vascsővei nem rendelkezik, Békés város elöljáróit a járási szolgabiró utján felhívtam, hogy a kérdéses vascsővet a Körös folyó alacsony vízállása mellett kinyittassák, a folyó magasabb vízállásának beálltával pedig azonnal lezárassák, s a kir. folyammérnöki hivatalt ugy a kinyitás, mint a bezárásról távirati uton értesítsék, hogy HZ Elővizcsatorna felső torkolatát ahhoz képest kinyithassa eseileg lezárhassa. Megvallja különben a királyi folyammérnöki hivatal, hogy az Elővizcsatorna jelenlegi felső torkolatának kinyitásával csak igen csekély vízmennyiség fog az Elővizcsatomába befolyhatni, mert a Nádormalom csatorna legnagyobb víztömege a kimélyített,Csahoséri csatornán kerül lefolyásra, mely helyzet egyedül az Elővizcsatorna felső torkolatánál tervezett vascsöves zsilip létesítésével javulhat, mely építkezés ez évben végre tog hajtatai (Folyt, köv.) MEG\EI HÍREK. * A gyulai polgári fiu-iskola javára a „várkertében f. 1885. óvijunius 3-án (kellemetlen idő esetén junius 6-án) zártkörű nyári tánczvigalom tartatik. A rendezőség: Finta Ignácz, rendező bizottsági elnök. Lázár Sándor, jegyző, Pivár János, Vógh Gábor, pónztárnokok. Ambrus Sándor, Bodoky Zoltán, Csiszár Sámuel, Chrisztó Miklós, Csiszinszky Sándor, Dióssy Bóla, Hidnsay Jenő, Hírt Antal, Homolya István, Jontz Ferencz, Karácsony Károly, Kálmán Ödön, Kocsis László, Kovalszky József, Rannik Kornél, Sal József, Szónássy József, Ifj Schriffert Mátyás, Sztarill Lajos, Steinekker Gábor, Ventilla György. Belópti-dij: szemólyjegy l frt, családjegy 2 frt. Kezdete 8 órakor. Felülfizetósek a jótékony czélra való tekintetből köszönettel vétetnek, s a „Békésiben nyilvánosan nyugtáztatnak. — Körösladányról írják nekünk máj. 24-iki kelettel : Tekintetes szerkesztőség! Községünk lakossága csak ugy úszni fog az élvezetek és szórakozások árjában, mert „k.-ladányi színészetünk" van. E hó 23 játszá el ugyanis első darabját a „nemzeti színész társaság" s mint kilátásunk van csak kevés támogatás mellett is hetekig lesz szerencsénk előadásukat élvezni. Szívesen látogatná a közönség, ha csak kevés igyekezetet is tapasztalna, és meg valami itt nem látott darabot adnának, de igy kilátása nélkül annak, hogy élvezetet nyújtana, a darabok szövege sem szórakoztat, mert ugyanazon darabok már több izben voltak színre hozva, ha tehát azt akarja az igazgatóné (?) aki külömben sok jót igór, hogy necsak unalom vezesse a közönséget előadására, igyekezzék társulata tagjait — szerepeik jó betanulása mellett, korrect előadásra szoktatni. — F. hó 23-án látott napvilágot az itteni uri társadalom által a kisdedovoda javára rendezendő majálisra való meghívó. A hires „Wenkcheim-parkban" tartandó eme mulatság eléggé népesnek Ígérkezik, mert már községünk {lakosai is örömmel karolták fel ugy a czól nemessége miatt és azért is, hogy itt sem vallás, sem osztály elkülönítés nem szereppel, de mindenki felfogta az eszmét s igyekezve megférni polgártársai mellett tehetségéhez képest támogatja azt. Örömmel látnók,; ha az eredmény megfelelne a várakozásnak, hisszük is, hogy ugy lesz, mert a gyönyörű park, abban épített igen diszes terem ós melléképületek és ebben 2 zenetársulat fog rendelkezésére álni a meghívott közönségnek. A rendezők öregjei fiatalja tevékenységet fejt ki, hogy ha még egyszer elővarázsolhatnák a hajdan hires ládányi],demokrata bálakat." A kataszteri mérnökök már-már egy hó óta ülték meg községünket, ígérvén apróra felmérni földeinket, türnők is mi azt, ha szintén nem tapasztalnók, hogy a nélkül is kevés pénzeinket apróra feleméaztetik a mellettök alkalmazott munkásokra. Valóban ki nem próbálja, nem is képzeli, mily óriási költségbe kerül csak egy ily községnek mint a miénk ez is. Naponta 24 napszámos, 7 katona, 5 kocsi magas ár melletti kifizetése, az a rengeteg faanyag, szóval minden. Örömmel tapasztaljuk, hogy érdemes elöljáróink kellő tapintosságot fejtenek ki megmenteni a megmenthetőt, de köszönet,* mérnök uraknak is, hogy követeléseiket igen szerény korlátok közt tartják * Megjelent ,A békésvármegyei régészeli és mivrlödés történelmi társulat éo'-önyve W83—tii.* Szerkeszti Zsilinszky Mihály társulati főtitkár. Tizedik kötet. Az évkönyv két részre oszlik, az I. részben irodalmi dolgozatok, a II. részben hivatalos közlemények vannak közölve. A pénztárnoki jelentésből kiemeljük, hogy az egylet mult óvi bevétele 1024 frt 68 kr., kiadása 628 frt 50 kr., pénztári maradvány 396 frt 18 kr. A vagyoni állapot összesen 4089 frt 18 krt tesz. — Van az egyletnek 23 tiszteletbeli 25 alapító, 452 rendes, 174 pártoló tagja. Az alapító tagok egyszer mindenkorra 100 forintot a rendes tagok évenként 3 frtot, a pártoló tagok pedig évenként l frtot fizetnek. Az egyesület tisztviselői: Elnök : Göndöcs Benedek, alelnök: Haan Lajos, főtitkár: Zsilinszky Mihály, másodtitkár: Márky János, muzeumőr: id. Mogyoróssy János, segódőr: Asbóth Kálmán, pénztárnok: Körös Kálmán, ügyész: Keller Imre. — Göndöcs Benedek apat ós lelkész ur f. hó 28-án b.-gyulai lakosztályában díszebédet adott, melyen a 26-ikán tartott hangversenyen közremüködötteket s a rendező bizottságot megvendégelte. Természetes, hogy a luculusi lakoma alatt Jancsi zenekara szinte közreműködött. — Ez ebéd alatt egy virágcsokor rögtönzött elárverezése is 1U forintot jövedelmezett a jótékony czélra, melynek javára a hangverseny is rendezve volt. Az elárverezett csokrot pedig nem más mint a szívélyes házi gazda, Göndöcs Benedek apát ur vette meg. — Az 1886. évre képviselő választási jogosultsággal bírók összeírása nem a városháza földszinti köztermóben, mint a mult számban jelezve volt, hanem a városi közgyámi hivatalban fog végrehajtatni. Mirölaz érdekeltek ezennel értesíttetnek: Fábry Károly, összeíró biz. elnök. * Lótenyészdij-kiosztás. A bókésmegyei lótenyésztés emelésére engedélyezett állami lótenyésztési jutalomdijakat, melyeket vasárnap délután osztottak ki Csabán, a kővetkezők nyerték el: Sikerült szopóscsíkóval bemutatott anyakanczák| közül, melyek jól ápolt, egészséges ós erőteljes állapotban vannak s jó tenyészkanczák kellékeivel birnak. Első dijat 12 darab magyar arany Lepény Pal csabai félszemű kanczája. Második dijat 10 darab magyar arany Debreczeni Endre gyomai szolgabiró. Harmadik dijat 8 darab magyar arany Áchim L. András csabai. Negyedik dijat 6 darab magyar arany szintén Áchim L. András. Ötödik dijat 5 darab magyar arany Plesh M. J. csabai. Hatodik dijat o darab magyar arany ismét Áchim L. András osabai lakos. * Felliivás. Az tagadhatatlan, hogy Csaba magyarosodik, lassan bár de biztosan. Megvannak erről győződve mindazok, kik a nevelés ügyét figyelemmel kisórik s a néppel foglalkoznak. Csaba magyarosodását sokan szép sikerrel mozdítják elő, többen hoznak erre anyagi áldozatot is. Kaszinónk igen nemesen gondolkozott akkor, a midőn koszorús költőnknek, Arany János emlékére 300 frtos alapitványt tett, melynek kamataiból jutalomkönyvek lesznek beszerezve, melyek a népiskolai vizsgák alatt, azon tótajku gyermekek közt osztatnak szót, a kik a magyar nyelvben dicséretes előmenetelt tanúsítottak. Szükségtelen magyarázni, hogy mily üdvös eszme volt ez, hisz az s gyermek, ha kilépett az oskolából felnőtt korában is mig büszkén mutatja elő a könyvet: szorgalmának gyümölcsét, azt olvasva, édeshazánk nyelvében gyakorolja magát s azt családja körében is terjeszti. A jutalomkönyvek kiosztására ós beszerzésére a kaszinó egy bizottságot küldőt ki, melynek egyik tagja az alulírott is. Tapasztalásból tu dom, de külömben is igen természetes, hogy ez alapítvány kamataiból 18 frtból vajmi keveset lendíthetünk ez ügyen mert csakis minden 50-ik gyermek részesül ez adományban itt Csabán, hol 30 népiskolában mintegy 3500 nö vendek van. Pedig kívánatos volna, hogy legalább a 6-il osztályban már meglehetősen magyarul beszélő minder gyermek egy ily könyvvel lépjen ki az életbe. Ezért, vá rosunk magyarosodása érdekében bátorkodom a tisztel közönséghez azon kéréssel járulni, legyen szives az üdvöi czélt bármily csekély összegnek a hozzájárulása által elő mozdítani s azt a vizsgák megkezdése előtt jun. 1-ón hoz zám juttatni. Az elszámolása „Bókésmegyei Közlöny "-bei közölve lesz. B.-Csaba, 1885. máj. 25-én kiváló tisztelettel Launer Károly. * flymen. Csabán Schwartz Paulina kisasszonyt Schwartz Sámuel kedves leányát f. óvi juniushó 2-án d u. 4 órakor vezeti oltárhoz a csabai izr. imaházban Leip nicker Ignácz Kunágotáról. — Lévai Antal b.-csabai vol t. segódszolgabiró szintén junius 2-án vezeti oltárhoz ked ves mennyasszonyát, Goldstein Mór békés-szent-andrás gazdálkodó leányát, Róza kisasszonyt, a b.-szt.-andrási izr templomban. Gratulálunk! * A b.-csabai görög keleti hitközség, miután a je lenleg működő segédlelkésszel megelégedve nincsen, ei állást rendes lelkésszel határozta betölteni, — kiemelvéi különösen azt, — hogy jóllehet a hitközség a sz. szól által 2-ik osztályba van is helyezve, —mégis 1-ső osztályt képességgel bnó oly lelkészt kiván bírni, ki nemcsak ma gának a hitközségnek lelkésze, de a városnak is ked-