Békésmegyei közlöny, 1885 (12. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1885-05-24 / 42. szám

B.-Csabán, 1885. XII. évfolyam, 42. szám. Vasárnap, májushó 24-én KÖZLŐN Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Megjelenik hetenként kétszer: vasárnap és osiitörtökön. ELŐFIZETÉSI DIJ tulyben házhoz hordva vagy postán bementve küldve: 6 frt Egész évre Fél évre Évnegyedre 50 kr. Lapunk számára hirdetése!: felvételére fel van jogosítva : HAASENSTKIN és VOGrLüU ezég, Bées, Prága, Budapesten, Németország és Svájcz minden fővárosaiban. Szerkesztőség : APPONYI-utoza 891. számú há?, hová a lap szellemi részét illető minden közleményt ezimezni kérünk. J^.iadL.0 hivatal: Kishid-utoza 988. sz. ház, Povázsay Testvérek nyomdája. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 kr. Kapható a nyomdában ós Lepage Lajos könyvkereskedésében. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „N y i 111 é r"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a kiadóhivatalban, Povázsay Testvérek nyom dájában, és Biener B. ur nagytőzsdójóben. Ugyanitt hirdetések is el fogadtatnak: vidésen a póstahivaloknál 5 kros poitautalvannyal A hirdetésekért járó össze? hely ben fizetendő. Budapest taskilllitísa és a külföld. (Vége.) A csatornázási szakaszban a csatornahálózatok régi és jelenlegi képe van kiállítva. Ezeknél azonban érdekesebb az évek hossza során folyt tárgyalások s munkálatok kidolgozása s a fővárosi mérnöki hivatal csatornázási osztálya által kiállított uj azaz végleges csatornázás tervezete. Minthogy pedig a már szükséges fedezetről is gondoskodva van, a főváros végleges csatornázásának ügye úgyszólván a létesülés stádiumába jutott. A fővárosi hatóság által megállapított tervek szerint, az úsztató rendszer nálunk a legalkalmasabb arra, hogy a szenny és gyárvizek, csapadék ós öntözővizek mind egy ós ugyanazon csatornahálózatban lehető leggyorsabban távolittassanak el a házakból és az egész város területéről, ós pedig oly gyorsan, hogy erjedésbe ne mehessenek , A javaslat Pestnek területét négy vízterületre osztja fel, s ugyanannyi csatornába kívánja levezetni a csapadék ós szennyes vizet. E csatornák mindegyike a Duna felé irányul, hová is tartalmuk kiemelésére gépek alkalmaztatnak, melyet az összekötő vasúti hídon tul egy a Dunába 4-0 méterre lesülyesztett vascsövön a Duna vizereje által hajtott szivattyútelep eszközlend. Az uj csatornarendszer 800,000 lakos igényeinek megfelelőleg Spitve 3 millió forintba fog kerülni. Ezek mellett nem kevésbé érdekesek a budai szivattyútelepek, vizszedőterüLgtek, Buda jelenlegi csatornahálózatának térképei s ki fáit az ördögárok boltozásának tervei. Változatos képet ayujt az ut ós utczakövezet, világítás, fasorok ós mükertószet kiállítása, mely a főváros szabályozásának keretében jelentékeny erőt képvisel. Itt vannak kiállítva az iitczatisztítási gépek, a Ferenc^-József-rakpart, a FerenczJózsef-tér helyszínrajza, több térnek ós utczának keresztszelvénye ós távlata, Budapest nagy horderejű vizvódmüveivel ós hídjaival együtt. Az építészeti szakasz egyik kiváló osztálya a földesúri jog alapján gyakorolt kegyuraság czimén való építkezése a fővárosnak. A ferenczvárosi templom foglalja el ezek között az első helyet, melyet Ybl Miklós müópitósz román izlósü terve szerint s vezetése mellett építtetett a főváros. Második helyet foglal el az érdekesebb tárgyak között a Lipót-templom, azaz a basilika távlati főszinintája, melyet az építést tervező s annak kivitelével megbízott felügyelő Ybl Mikós műépítész felügyelete alatt Marchenke Vilmos szobrász kószite. Érdekes ezek sorában a régi városháza, továbbá az uj városház tervezete ós ez utóbbi pazar fónynyel díszített ülóstermónek távlati rajza. Folytatólag a főváros pesti rószón lévő, majd a budai oldalon álló szegónyház tervezetei, beosztása s fénykóprajzai tűnnek szemünkbe, az „Erzsébet" szegényház tervezetei mellett. A népszínház, vigadó, közraktárak ós elevátor tervei, képei s jól sikerült agyagmiutázatai. Nagy feltűnést keit a vágóhíd, de kiváltkópeu a Hunyadi-téren felállíttatni szándékolt vásárcsarnok s a Ferenci-József lovaslaktauya. Ezek mellé sorakozik az Andrássn ./pannramdja fényképekben, melyet Ktösz fényképész állita ki, meglepóleg sikerült folyókópekben. A következő csoportosítás: a tűzoltási szerek, felszerelések tökéletes niiutatöinegót foglalja magában, melyek 186t). óta gróf Széchenyi Ödön kezdeményezésére szereztettek be. Ebben az osztályban matatták be a gőzfecskendők, mozdonyfecskendők, pincze ós építési szivattyúk, tömlők, vizhordók tolólétra, vízvezetéki csap, háromrétű dugó, mászóiótra, lógszeszfecskendő, tüájelzőkészülékek, csoportfénykópek nagyobb tüzesetekről és gyakorlatokról, továbbá egy fali térképen tüzesetek statisztikája. A következő teremben, az erdészeti tömeget találjuk, mely kimerítő kópót nyújtja annak, hogy a főváros e tekintetben is mintagazdálkodást mutathat fel. Érdekes e sorozatban az erdők felső ós alsó talajából szerzett kőzetek változatos gyűjteménye, továbbá a budai kopár hegyek főszmintái, az erdószeti üzemtervnek gondos kivitelű rajzai, melyeken f'el vannak tüntetve a különböző területek nagysága, termósi viszonyai, fanemei fakószlete s holdankint való növendék famenynyisóge. Ezek után következik a statisztikai hivatal által kiállított anyag, mely hűen ós rendszeresítve tükrözi vissza ugy a hatósági működés, mint a lakosság életében mutatkozó tényeiét ós viszonyokat, a melyek szükségesek vagy czélszerüek arra nézve, hogy a helyes közigazgatás elősegittessék ós a főváros minden érdekeinek felismerése statisztikai szempontból lehetővé tétessék. A statisztikai hivatal kiállítása kót részre oszlik: irodalmi működésének bematatására ós graphikus rajzokra. A Kiállított irodalmi müvek közül az önállók: „Budapest főváros statisztikai hivatalának közleményei" czime alatt nómet fordításban is, a nemzetközi közlemények csakis franczia nyelven állíttattak ki. A graphikus rajzoknal egyes táblákon levő feliratok ós jelmagyarázatok kellő felvilágosítást nyújtanak a szemlélőnek. Budapest főváros éjjen ugy mint minden nagy város ezen jellegénél fogva közegószségileg fenyegetett hely, s mint ilyen folytonos éber közegészségi felügyeletet igényel. Ezen intézkedések mint állandó intézmények körül tapasztalható haladás három főcsoportban van összegyűjtve, az „egészségügyi szakaszban/ Ennek első részében a fizikai közegészségügyi tényezők ós pedig a talaj, levegőáramlatok ós víz különböző válfajai, mint fő élettani szükségletek, második részében a társadalmi viszonyokból folyó hátrányok elhárítására szolgáló intézkedések, harmadik részáben a közegészsógi szolgálat s nyilvántartása ós müködóse közben elórt tevékenysóg statisztikája s eredménye vannak eiőnkbe állítva. Kiváló figyelmet órdemel az üllő-uti pavillon-reudszer szerint épült uj közkórház, továbbá a hevenyfertőző ós ragalyos beA „BÉKESMEGYEI KÖZLÖNY" TAROMJA. Gyomai Zsigmondhoz. . Tavaszi hajtások" ezirnü kötete megjelenése alkalmából. — Drága jó barátom! Kedves Zsiga pajtás, Nagy örömre hangolt a „Tavaszi hajtás". Egy kicsiny virágról, ennyiről se szóltál, S ime sok száz rózsa ápolója voltáll Titkod tartogattad ugyancsak keményen, S mosolyogtál titkon én rajtam, szegényen, Ki biztatva téged, meg sem álmodhattam, Ilogy szép rózsás kerted zárja már-már pattan. Légy hát üdvözölve rózsás ligetedben, Ápoljad a szépet rózsateli kedvben. Leld fel ott az Eszményt, azt az igaz álmot, Melyben legszebb vágyad könnyű feltalálnod. Mint e zavart, külső; nem olyan világ ez, k mi tövis abban: emebben virág lesz. S üde, szép virági a költő berkének Bőven adják, mit tán megtagad az életi Járd e bűvös berket, s dallj nekünk barátom, Én benned tavaszom boldog képét látom 1 Én is ugy daloltam, még nem olyan régen, b ez a mult, ez a dal, ez a bűvös emlék, — Ha szivemen a lét buja meggyülemlék : Ez az én nyugtató, édes menedékem t Sípos Soma. Dobay János gyulai polgármester beszéde, a rendezett tanács ellen beadott kérvényre. . . . Meg fogom kísérelni a kórvóaybea foglalt állításokat czáfolai, ugy a miut azt nemcsak moudva tudom, hanem bebizonyitaui mindenkor kész vagyok. Az állíttatik I-ször a kérvényben, hogy a váro3 közönsége a rendezett tanácsú szervezethez »elégséges anyagi erővel nem bir !

u nem tudom, hogy midőn a kervónyezők azt állítják, figyelembe vették-e azt, hogy 1872-oen, midfaa rendezett tanács létesítését 63 kr. községi adó mellett aláírták, a mostani 32, illetőleg 38 kr. községi adó mellett, — mikor mondtak igazat, akkor-e, midőn 63 kr. mellett rendezett tanácsot kívántak, vagy ma, midőn azt 32, illetőleg 38 kr. mellett megszüntetni óhajtják. E kérdés felett kérem az illetőket kissé gondolkozni! . . . Az anyagi erőnek gyarapodni kellett daczára a folyton fokozódó igényeknek, mert mig 1872-ben Gyula városa összes fejedelmi adója 79,296 frt volt, addig az 1884-ik év végén 107.921 frt és mig 1873-ik év végén, mely a rendezett tanácsra nézve uj ós csonka óv volt, a mennyiben a kezdet nehézségeivel küzdve a 79,296 trtból 27,874 frtot tüntetett fel hátralókként, addig 1884-ik végén 107,921 írtból 13 819 frtot tüntet fel. Ha tehát ma közel 30 ezer frt adótöbblettel a hátralóknak kevesebb mint felét tünteti fel, alig hiszem, hogy a panaszosok fentemiitett sérelme legkisebb jogos alappal birjon. Azt állítják a panaszosok Il-szor, hogy Gyula városa lakossága eddigi állásában a reáhárult terhek viselésére képtetelen, mutatja azon tetemes összegű adósság, mely a rendezett tanács életbelépte óta keletkezett, mert Gyula városa csak azóta gyakorolja az adósságcsinálást !

u Est állítani lehet, bebizonyítani nem. Gyula város összes tartozása leszámítva a követeléseket 33,531 frt 64 kr., a mint azt az 1884-ik évi zárszámadás mórlege mutatja. A régibb adósságok oly természetűek, melyeket a város ha vissza akarna is fizetni, viszszafizetni nem lehet, mart a 12 ezer frt körüli 1854-iki államkölcsőnnek az akkori kormány által elengedett része oly természetű, hogy annak 5°/o kamata örök időkre a helybeli felekezetek iskolái között évenként osztassók ki. Hasonló természetű az úrbéri elkülönítés alkalmával ájándókozott nádváltsági tŐKe is, melynek 5°/

0 kamatai szintén a fenti czólra fordítandók. Igaz, hogy ez utóbbi összegnek be kellett volna folyni, s abból tekintélyes rósz be is folyt, de 1861-ik évben midőn a vám korcsmárosnak szegődött be, az bizony kifolyt. A nádváltsági tőkének már a rendezett tanács által beszedett 1000 frtja a Kisbirtokosok földhitetintézeténél részvény vásárlásra fordíttatott, s a részvény ma is Gyula városa kamatozó tulajdonát képezi. 1870. után a fent jelzett 33,531 frt 64 krban benfoglaitatik kórházi földvételre 300 frt, epreskert árában utolsó részlet 380 frt, mely összeget rövid időn, midőn a jelenlegi tanács mandátuma lejár törleszteni fognak. Az ápoldánál fennállott 1000 frt tartozásból fentmaradt 450 frt már törlesztve van. Az 1872. évről származó laktanya pénztári tizezer frt.