Békésmegyei közlöny, 1885 (12. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1885-05-21 / 41. szám

B.-Csabán, 1885. XIL évfolyam, 41. szám. Csütörtök, inájushó 21-én. Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Megjelenik hetenként kétszer*: vasárnap és osfütörtökön, ELŐFIZETÉSI DIJ Helyben házhoz hordva vagy postán bermentve küldve : Egész évre . . . 6 írt Fél évre . . . . 3 „ Évnegyedre . 1 „ 60 kr. Lapunk számára hirdetése': felvételére fel vau jogositva : UAASENSTEIN és VOŰLtíR ezég, Bées, Prága, Budapesten, Németország és Svájoz minden fővárosaiban. Szerkesztőség : APPON Yl-utoza 891. számú ház, hová a lap szellemi részét illető minden közleményt czimezni kérünk. E£.iad.ó hivatal: Kishid-utoza 988. sz. ház, Povázsay Testvérek nyomdája. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 kr. Kapható a nyomdában és Lepage Lajos Hirdetések jutányos áron vétetnek "fel. „N y i 111 é r"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a kiadóhivatalban, Povázsay Testvérek nyom díjában, és Biener B. ur nagytőzsdéjébeu. Ugyanitt hirdetések is el fogadtatuak: vidéken a póstahivaloknál 5 kros poitautafvannyal 1 hirdetésekért járó összeg helyben fizetendő. Budapest főváros kíillitlsa és a külföld. Hogy a magyar állam történelmi és hatalmas kulturhivatását mindenütt elismerjék és hogy a magyar állam tekintélyét nemcsak a múlékony rokonszenv pillanatnyi hatása alatt, hanem beható ismeret alapján tanulják tisztelni, ehhez csak az szükséges, hogy Magyarországot az igazság színében ismerjék meg, Magyarország fővárosa, mely a legszebb gyöngy Szent-István koronájában a legjobb ós legkellemesebb alkalmat szolgáltatja a külföldnek arra, hogy Magyarországot komolyan kezdje tanulmányozni. Budapest a legszebb keret a kiállításhoz ós magában a kiállításban a főváros pavillonja bizonyságul szolgál arra, hogy mennyi komoly munkába ós áldozatba került az, mig Budapest első rangú európai várossá lett. Budapest szépsége ós fejlődése befelé ugy mint kifelé élő bizonyítéka annak, hogy a magyar nemzet az ezeréves küzdelemben mindig fenutudta tartani állami önállóságát és öntudatos fejlődósét és betudta tölteni kulturlnvatását. Mert Budapest Magyarországon nemcsak a politikai élet központja, h&uein egyúttal minden közművelődési és nemzeti törekvésnek közvetítője ós központja. Ebből magyarázható ki az a tény — irja a „Correspondance de Pesth" — hogy Budapest főváros a politikai magyarosodás érdekében a legnagyobb szolgálatot tette a magyar államnak. Azt a külföldet, mely nemcsak czigányokat ós szegény legényeket kiváu itt feltalálni, Budapest kitűnő községi kormánya ós lakos sága, inely különböző faji jellegénél fogva a fővárost mintegy a magyar állam mikrokosmosává teszi legjobban felvilágosithatja arról a tagadhatatlan tényről, hogy Magyarországnak minden hü állampolgára fajkülönbség nélkül arra törekszik, hogy a szabad és önálló magyar államban szabad polgárok lakjanak és jólétnek örvendjenek. Budapest főváros a városalkotásban ós igazgatásban is mintaképül szolgálhat az ország többi városaina k és épen ezért szükséges volua, hogy minden magyar.város vagy község tanácsa testületileg keresse fel a kiállítást, különösen pedig tanulmányozás végett a budapesti fővárosi pavillont. A kimerítő kép, melyet Budapest főváros pavillonjában Budapest haladásáról találunk egyszersmind szemlélhető érdemsorozata mindannak a mit Ráth Károly főpolgármester, Kammermayer Károly polármester Gerlóczy Károly ós, Kada Mihály alpolgármesterek a bizalom őszinte nyifatkozatai közben fáradhatatlan erólylyel ós szorgalommal a közjó érdekébeu kivívtak. Ezen haladást feltüntető rendszeres ós jól tájékozható gyűjteményt Gerlóczy Károly' alpolgármester rendezé hosszas fáradozás ós utánjárással á főváros pavillonjában, melyről a „Correspondance de Pesth," — melynek hivatása a külföldet a magyar viszonyokról politikai ós közgazdasági szempontból tájékoztatni, — a következőket irja: a kiállítások fontosságának tudatától áthatva Budapest főváros az utóbbi 12 óv alatt minden nevezetesebb hazai ós külföldi tárlaton részt vett, bemutatni óhajtván időközönkénti való elöhaladását. Mindenki érezte azonban szükségét auuak, hogy ugy a főváros, mint az egész ország anyagi és szellemi fejlődése miuden irányú előhaladása egy Budapesten rendezendő általános országos kiállításon mutattassák be, s midőn ez irányban az országos magyar iparegyesület által a mozgalom rnegindittatott a főváros hatósága annak élére állva a kiállítás czóljaira szükséges területet készséggel átengedó, egyszersmind a kiállításnak erkölcsi ós anyagi támogatást is biztosítva, hason értelemben felterjesztést intézett a kormányhoz. Egyúttal elhatároztatott, hogy a főváros mint kiállító egy külön kolektiv kiállításban fogja magát be mutatni. Jelesül, hogy e kiállítás felölelvén a városi közigazgatásnak minden ágát ós ezekben mind ama kiválóbb alkotásokat, melyek az alkotmányos aera fejlesztő hatása alatt a fővárosban ennek saját erejéből keletkez tek: a főváros állásánál ós fejlettségi fokánál fogva, ugy a bel, mint a külföld irányában egyrészt reprásentative másrészt instruktive lépjen fel. A főváros kiállítási pavillonjáuak tervezetében az illető műépítész Pestváros régi czimerét — az őr tornyos városkaput — kívánta jelképezve kifejezésre juttatni, mit középkori jellegű stylben Kauser József derék műépítész igen jól adott meg. Az épület áll egy felülről világított közópteremből, melyhez két symetrikus szárny csatlakozik, végeikben fólnyolczszöget képező termekkel. Az épület egy lépcsőzetes terrassera van építve, ugy hogy a középső teremből jobbra vagy balra haladva ós a hátulsó terasset megkerülve a főterembe térünk viszsza. A pavillon területe 1080 méter, 57 méter hosszal ós 83 méter legnagyobb szélességgel. A nyolcz osztályban való csoportosítás közül első sorban szemünkbe ötlik a földmérési szakaszban Buda ós Pestvárosok régi térképei, melyeken a 17—18-dik századbeli város szabálytalan utczáival dísztelen házsoraival puszta vidékével ós posványos kiöntéseivel érdekes képet nyújt. Mintegy meg felelő folytatásul következnek e régi felvételek után a múlt század közepe óta úrbéri szabályzás vagy más czól ból eszközölt felmérések., a mely munkálatok alapján vált lehetővé a főváros rendszeres szabályozása, építkezése s biztos alapot nyert csatornázása s vízvezetéke. Ezen kiállítási részlet pedig annyival inkább nagy horderejű a mennyiben nemcsak a főváros fejlődésének múltja, de jövőben való fejlődésének emberileg megállapítható törvényei is felvannak tüntetve. És padig terjedelmes parkok, jól készített széles utak, egészséges házsorok, fürdőtelepek, csatornák s vízvezetékek, továbbá a Duna védmüveinek részletei: úgymint a vódtöltések, kőrakpartok ós zsilipek, lejtőmóretek, a sziklapinczék bányamóretei ós a talajmagasság mérésének rendkívül fáradságos térképfelvételeivel egyetemben Budapest utczahálózata ós ipartelepeinek átnózete élvezhető rajzokban s domború müvekben van feltüntetve. (Vége köv.) — A horvát tartomány gyűlés pénteken befejezte az 1883-iki zavargások elnyomására felhasznált katonai karhatalom költségeinek fedezésére kórt 100,000 frtról szóló A „BÉKESMEGYEI KÖMW" TÁR0Z4JA. Á fegyencz- és rabmunka az orsz. kiállításon. Külsőleg egyike a legigénytelenebb kiállítási épületeknek a fegyencz- ós labraunka-csamok, de tagadhatlanul érdekes aDDak béltartalma, amit azon körülmény is igazol, hogy abban mindig igen nagy számú látogató közönség van, s a szakértők azt isinételteu szokták megtekinteni. Valóban meglepő is a munkatermékek azon változatoshága, aránylagos tökélye és külsői csinja, melylyel a szemlélő e csarnokban találkozik, s b.ir szánalommal az elbukottak felett mégis nagy megelégedéssel tapasztalhatjuk, bogy börtöneink ma mar nem a tunya tétlenség színhelyei, hanem oly intézetek, a melyekben az elitéltek nagy száma valóságos pótnevelésben részesül. A kiállított ezikkek összesége igen érdekes. Ott látjuk gyűjteményes összeállításban, hogy mily okszerűen űzetik a fűzmivelés oly fogházaknál, a hol erre alkalmas talaj létezik, egyéb kézműves foglalkozás meghonositása pedig lehetetlen. Látjuk azután a kosárfonás legkülönfélébb termékeit is. elkezdve a fekete vesszőből font legdurváb széuhordó kosártól, a legfinomabb ós szépen színezett női munka — és egyéb diszkosarakig. A közönségesebb kosárfonás legtöbb termékét a kecskeméti kir. ügyészség, a finomabb Kosarak közül a legszebbeket a miskolczi és ipolysághi kir. ügyészség, valamint a nagy-enyedi orsz. fegyintézet állította ki. Méltó tárgyai a közfigyelemnek a kisújszállási és kalocsai kiválóan szép gyókén fonások is. Egyszerűbb famunkákat igen sikerült minőségben állítottak ki és pedig kádármunkákat az egri kir. ügyészség, a munkácsi és váczi fegyintézet. Ez utóbbi különösen szép gazdasági taligákat is mutatott be. Kerti bútorokat s kézi mángorlót a zombori kir. ügyészség, egy szép borsajtót a 'sátoralja-ujhelyi ügyészség küldött be a kiállításra. Butornemüek nem nagy számmal állitattak ki s ezek közül határozottan a váczi orsz. fegyintézet termékei a legtökéletesebbek. A lipótvári fegyintézet szép kötélverő- ós szövószeti czikkekkel dicsekszik. A szarnosujvári fegyintézet különféle pokróezokat és daróezszöveteket, a nagyenyedí a raülakatossághoz tartozó czikkeket, továbbá hajlított fából készült székeket s punutszöveteket, az illavai fegyintézet pedig igen szép esztergályozott és faragott famunkákat állított ki. Képviselje látjuk még e cs írnokban a kefekötést, szalmakalapfonást, képkeretekhez való léczek előállítását, szabóságot és czipószséget, kötszövészetet ós gyermekjátékok készítésit, az üveges kiállítási szekrényben a márianosztrai nói fegyintézet kézi munkái és a kaloosai kir. ügyészség gombkötószete mutatnak be szép termékeket. Már ezekből is látszik, mily sokoldalú muaka-oktatás folytattatik fegyintézeteinkben s börtöneinkben, — a szemlélő meglepetéssel tapasztalja e munka termékek tökélyét s azon meggyőződesre jut, hogy a börtönökben csak a ieggyakorlatibb s oly kézi munkákra oktattatnak a rabok, a melyek ból kiszabadulásuk után viszonyaik közt meg is élhetnek. Érdekes tanulságul szolgálnak e részben azon feljegyzések, a melyek a tárgyak legtöbbjén felvilágosítást adnak az azt elkészített rab korábbi életpályája iránt. Meglepetve tapasztaljuk, hogy e vagy ama szép tárgyat egy oly ember készítette, a ki elitéltetése előtt cseléd, napszámos, marhahajcsár, üvegestót, vagy más efféle volt, tehát a mesterséget a melyben most magát kitünteti csakis a börtönben tanulhatta s örömmel vehetünk tudomást arról, hogv azon a bejárattal szemközt álló faragot karszék, mely figyelmünket okvetlenül megragadja, oly kezekből származik, a melyek az illavai feintézetben megtanult mesterséget most is nagy sikerrel folytatják, s szorgalmas munkájukkal elfeledtetik a foltot, mely egykor reájuk tapadt. Mint közállapotaink javulásának világos tanujelére bátran utalhatjuk a közönség figyelmét ezen csarnokra, melynek berendezésével az igazságügyminiszterium csak elismerést arathat.