Békésmegyei közlöny, 1885 (12. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1885-05-14 / 39. szám

B.-Csabán, 1885. XII. évfolyam, 41. szám. Vasárnap, májushó 17-én. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Megjelenik hetenként kétszer: vasárnap és osíitörtökö n. ELŐFIZETÉSI DIJ Helyben házhcz hordva vagy postán bementve küldve: Egész évre Fél évre Évnegyedre 6 írt 3 „ 1 „ 50 kr. Lapunk számára hirdetése': felvételére fel van jogosítva : iUASENSTEIN és VOGLBR ezég, Bécs, Prága, Budapesten, Németország és Svájez minden fővárosaiban. Szerkesztőség : APPONYI-utoza 891. számú ház, hová a lap szellemi részét illető minden közleményt czimezni kérünk. HLiadótiivatal: Kishid-utoza 988. sz. ház, Povázsay Testvérek nyomdája. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 kr. Kapható a nyomdában és Lepage Lajos könyvkeresKedésében, Hirdetések jutányos aron vétetnek fel. „N y i 111 é r"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a kiadóhivatalban, Povázsay Testvérek nyom díjában, és Biener B. ur nagytőzsdéjében. Ugyanitt hirdetések is el fogadtatnak: vidéien a póstahivaloknál 5 kros poítautalvannyal X hirdetésekért járó összeg helyben iizetendö. Az aradi kereskedelmi- és iparkamara felterjesztése a földmiyelés-, ipar- és kereskedelemügyi magyar királyi minisztériumhoz vélemény nyel azalkotaudó szabadalmi törvény föelvei iránt. (Vége.) A negyedik czim rendelkezései közül ki kell emelnünk azt, mely szerint (34. c.) a szabadalom önmagától megszűnik, ha a szabadalom meghosszabbítási dijak nem fizettetnek, vagy ha (84. d.) a szabadalom keltétől számítva két év alatt gyakorlatba nem vétetett, vagy ha a gyakorlatba vétel a szabádalmazási idő alatt & évig fólbeszakittatott. Az utóbbi rendelkezést feleslegesnek, sőt egyes esetekben károsnak tartjuk, mert alig képzelhető, hogy egy valamirevaló találmányt, melynek kivitele hasznos lehetne, vagy maga a feltaláló, vagy más, a kinek azt átengedi, ne alkalmazná ós ennek daczára a dijakat folyton fizesse érette. Itt az önérdek a visszaélés ellen a legjobb biztosíték, tehát ez irányban kár alig fordulhat elő. Az ellenben könnyen megtörténhetik, hogy egy nagyobb jelentőségű találmány kót óv alatt a tőke bizalmatlansága vagy az előkészület nehézségei folytán nem lesz valósitható. Ha azután e miatt egy érdemes feltaláló elesik a védelem kedvezményétől, az méltánytalan, sőt igazságtalan dolog lenne. Az előbbi intézkedésre nézve pedig ajánljuk, hogy az 1854. évi belga szabadalmi törvéuynek 22. czikkét módosító 1857. évi márcziushó 27-diki ottani törvény azon határozatával egyértelmüleg enyhittessók, mely szerint ha a dij rendesen nem fizettetik, a fizetni köteles a lejárat után egy bizonyos idő múlva a fizetésre felszóllittassók ós mulasztásáért néhány forint bírságot legyen kénytelen letenni. És csak ha ez sem használ, akkor szűnjék meg szabadalma. A pótszabadalomórt, ha azt az eredeti szabadalom A „BÉKESMEGYEI KÖZLÖM" TAHCHM. Exaudi Domine. (Bachat Dániel) (Emlékezés B.-Csabára.) Lraml áld e hatalmas Szent gyiileuezetetl Hisz ki látja, mint vonzza Hozzád a szeretet: Szent imára kulcsolja Buzgón a kezeket. Esedezem ime; Exaudi Domine 1 Összeszorul a szivem Aggódón, azt látva, A vallásos buzgalom Mint vész e világba ; Esedezem hát uram Te hozzád kiáltva, Esedezem: ime Exaudi Domine I Napról napra a remény Foiyton bár enyészszen, Hisszük el nem pusztulunk Azért mi egészen; A te élő köveid Néped mindig lészen. Esedezem: ime Exaudi Domine! Rajtok épült szentagrház Dicső örökre itt; tulajdonosa kéri, véleményünk szerint dij nem lenne fizetendő. A hetedik czim alatti rendelkezések nagy részét helyeseljük, de kifogásoljuk azt, hogy a szabadalmi Éperes ügyek nem a reudes bíróságokra bízatnak ós hogy azok ^tekintetében íelebbezósnek nincs helye. E kamara a szabadalmi hivatalt nem akarja ugy szervezni, hogy a szakbíróság jellegével is bírhasson. De az teljesen áll, hogy politikai hatóságokra szabadalmi peres ügyeket nem tanácsos bízni, mert az eddigi tapasztalatok, melyeket azok működésével szerezni lehetett, e részben egyáltalán nem biztatók. És miután mi ugy fogjuk fel a szabadalmat, hogy az nem egyszerű iparjogot, hanem teljes tulajdont szerez a feltalálónak, vagy engedményesének, természetes hogy mi a tulajdon feletti ítélkezést másnak, mint az igazságszolgáltatás garancziaival felruházott bíróságnak kezeibe adni, hajlandók nem lehetünk. Nagyon tanácsosnak tartanók azonban, ha nem minden első folyamodásu törvényszék, hanem csak az bízatnék meg a szabadalmi bíráskodással, melynek székhelyén kereskedelmi- ós iparkamara van. Ugy vagyunk t. i. meggyőződve, hogy a szabadalmi ügyek helyes, alapOo jliutézése sok technikai szakismeretet is igényel. Vóletnónyűuk szerint tehát,valamint a váltóbiráskodáshoz a kamara választ szakavatott bírákat, óp ugy kellene a szabadalmi bíráskodáshoz technikai szakembereket kiküldenie, a kik az illető törvényszék egyik tanácsának koronkint behozott tagjai lennének. A fellebbvítel azután a második ós harmadik fokú bírósághoz óp ugy meg lenne engedve, mint a váltóügyekben. Véleményünk szerint viszonyaink között czólszerübben ós móg is ily kevés Költségtöbblettel alig lehetu e a szabadalmi bíráskodást szabályozni. Yógül móg csak kettőt akarunk befejezésül megjegyezni. Elősször azt, hogy mi az úgynevezett szabaNagygyá tedd e honban a áldd Népét, vezéreit I Esedezem terjeszszed Országod téréit. Esedezem: ime Exaudi Domine! Csepregi Gyb'rgy. Uj magyar színház a fővárosban. Budapest, májushóban. Az ország szivében a fővárosban napról-naprd százával sereglenek a vidékről a kiállítás látogatói, számosan vannak ezek között, kik a fővárost régóta nem látták sezekbüszk e csodálkozással szemlélik azt a nagy haladást, a mit fővárosunk különösen az utóbbi évek alatt tett. A közintézetek egész sora keletkezett az utóbbi évek alatt, s a ki élvezői jött a városba az ép ugy megtalálja a mit keresett, mint az a ki tanulni jött ós számos csarnokot fog az is találni, aki tanulva akar élvezni, 8 élvezve akar tanulni; s a főváros vendégei kőzött kétségkívül legtöbben lesznek azok, — kik a tanulást az élvezettel szeretik összekötni, s ezek a kiállítás díszes pavillonjai mellett színházainkban fogják megtalálni a mit keresnek. Sok beszéd tárgyát képezte a kiállítás megnyitása előtt az a kérdés, hogy a kiállítás alatt színházaink mily élvezetet nyújtsanak a hazai és külföldi vendégeknek s az egósz fővárosi sajtó elismerte, hogy e kérdés a lehető legjobb megoldást nyert. A helyett ugyanis, hogy a kiállítás területére nagy dalmi ügynökök intézményét, mely azután bizonyos kiváltságokkal lenne az állam által felruházandó, merőben feles legesnek tartjuk. A szabadalmi peres ügy olyan, mint minden más per, az abban való Képviselet czóljaira tehát külön törvényes intézményt nem tartunk szükségesnek. Második ós utolsó megjegyzésünk pedig arra vonatkozik, hogy mi minden ujabb közösséget Ausztriával ós igy a szabadalmi ügy szabályozása tekintetében is a leghatározottabban perhorresezáiunk. Nem látjuk be, hogy ha erre eddig nem volt szükség, miért kelljen azt éppen most létesítenünk. E részben csak arra vagyunk bátrak hivatkozni, a mit a magyar kormánynak azon megbízottja mondott jeleutósében, aki azt az 1878-dik évi párisi nemzetközi szabadalmi kongresszuson képviselte. Ő ugyanis látván, hogy mennyire nem ösmerik hazánk közjogi helyzetét a külföldön, állami önállásunk védelmét melegen ajánlhatta a kormány figyelmébe, Mi a szabadalmi ügy szabályozása alkalmából is csatlakozunk ezen kívánságához azokkal szembeu, a kik képzelt technikai előnyökért annak követelményeiről megfeledkezni látszanak. Ezekben volt szerencsónk a velünk közölt főbb elvekre véleményüket elmondani ós midőn azt befejezzük, csak arra kérjük Nagymóltóságodat, hogy annak idején, midőn ezen főbb elvek alapján a szabadalmi törvény szövegezve is lesz, törvényjavaslatát, mielőtt az véglegesen megállapittatván az országgyűlésnek benyujtatuók, a részletek tüzetesebb megvitathatása végett velünk szintén közölni méltóztassék. Az aradi kereskedelmi ós iparkamarának 1885-dik évi áprilishó 28-dikán tartott teljes üléséből : Uriinwald Fcrencz, s. k. Dr. Gaál Jenő, s. k. elnök. titkár. költséggel uj színházat építettek volna, bent a városban keletkezett egy uj magyar színház, azáltal, hogy a díszes nagy német színházat Feleky Miklós kibérelte magyar előadásokra. Még mindig élénk emlékezetében van mindenkinek, hogy pár évvel ezelőtt mily nagy vi&art keltett a hazai és a németországi sajtóban a gyapjú utczai németszinház ügya. Magyar részről erélyes hangok emelkedtek, melyek a német sjinház bezárását követelték, s e követelések híre egósz „Németország magyar-faló sajtóját ellenünk zúdította. Akkor e kérdés megoldása elmaradt s csak most midőn már a kedélyek lecsillapodtak nyerte meg legjobb megoldását. Feleky Miklós az ország egyik legkiválóbb művésze alkotta össze azt a társulatot, mely bevonult a gyapjú utozai német színházba Blaha Lujzával, jaz ország legkedveltebb művésznőjével ólén. Nagy jelentőségű volt ez a bevonulás nemcsak művészeti, hanem társadalmi és politikai tekintetben is. Elhangzott az első magyar szó abban a házban, a melyben eddig idegen múzsának hódoltak a magyarok; az első magyar szó egy Feleky Miklós ós egy Blaha Lujza ajkáról hangzott el, és az első meghallgatására az ország trónjának örököse sietett oda abba & szinhazba, melynek királyi páholya soha királyi sarjadékot nem fogadott mogéb.i mig a német múzsa volt a csarnokban. Bármily párthoz tartozzék is valaki, lehetetlen el nem ismernie a trónörökösnek és fenséges nejének azt az uralkodóknál is ritka és megbecsülhetetlen tulajdonságát, hogy az irodalom ós művészet iránt határtalan ragaszkodással viseltetnek. S bár teljesen távol tertsuk •s magunkat a politikától, lehetetlen eltagadnunk annak a ténynek a uagy horderejót, hogy Rudolf trónörökös és Stefánia