Békésmegyei közlöny, 1885 (12. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1885-04-26 / 35. szám

„Békésmegyei Ozlony" 35. szám. 1885. * Londor, ápril 23. A Daily News jelenti, hogy az orosz kormány felhagyott a Komarov tábornok által Pendsheh elJen vivott harcz további vizsgálatával, minthogy ennek jelentése kétségtelenül helyes. — Ugyan e lap irja hogy az augol-török alkudozások az orosz háború esetére kedvező fordulatot vettek, épen ugy az Olaszországgal folytatott egyezkedések Egyiptom egy részének megszálása iránt is a kivánt eredményre vezettek. * Az angol-orosz viszályról Vámbóry Ármin tanár Angliában előadásokat fog tartani ós e czélból már Londonba utazott. Először is Grranville külügyminiszterrel fog értekezni. Kőrútjában angol tanítványai fogják kísérni. Mint a „Pester Őorrespondenz" jelenti, Vámbóry előadásaiban ki fogja nyilvánítani, hogy nem mint a magyar közvélemény tolmácsolója, hanem mint magán ember fog saját nézeteinek kifejezést adni. Tudja azonban mint magyar, hogy az angol-orosz viszály esetében a magyar nemzet rokonszenve leghatározottabban az angolok részén lesz. Ennek az indokát semmi esetre sem a „Világosiért való bosszuérzetben kell keresni, hanem csupán a magyar állam fennállásának és jövőjének higgadt és jól megfontolt mérlegelésében. MEGYEI KÖZÜGYEK. Békésmegye közigazgatási bizottságának f. év. ápr. hó 13-án tartott rendes üléséről. (Vége.) Allame'pitészeti hivatal főnőkének elöadmányai. Lubinszki Ede orosházi, Medgyaszai ós társai orosházi, Sárkány György szarvasi, Kondacs és Gelát szarvasi, Eeisner testvérek gyulai, Geiszt Gáspár örökösei és a m. kir. államvasutak gyulai vizállomási gőzkazánokra vonatkozólag a miniszter ur által fe lülvizsgálat és helybenhagyott próbavizsgálati jegyzökönyvek alapján kiállított használhatási engedélyek az illető gőzkazán tulajdonosok részére kiadattak. A szeghalmi járás területén 1885. évben teljesítendő s az árlejtési jegyzőkönyvben tételenként elősorolt uti munkáknak Barsa Mihály, mint legjutányosabb ajánlatottevőnek vállalatba adása 1038 forint összeggel helybenhagyatott. Szarvas ós Endrőd községeknek az iránt hozott határozata, melyszerint a tervbe vett kőut épités kőanyagának kil'uvarozásáboz minden hozzájárulást megtagadnak, tudomásul vétetvén, a tervbe vett köutak építési költségeinek uómi köny nyitése végett felhívatni határoztatnak ; 1. Szarvas község regale birtokossága és Sz-András községe az iráni, hogy a szarvasi és illetőleg a szent-andrási köröshidon, az útra szállítandó anyagok után vámmentességet engedélyezzenek. 2. Békés községe az iránt, hogy a p.-fóldvár-békési vasút teherforgalma után élvezett jutalékáról, az ottani kőut építéséhez kívántató kőanyag szállításra nézve, mondjon le; és végre 3. A szarvasi regále birtokosság felhivatik, hogy a szarvasi hid melletti gátban találtató rozzant átereszeket vagy egészen töltse be, vagy a mennyiben azok fenntartását szükségesnek vélné, szilárd anyagból építtesse ki. Gyula város tanácsa azon kérvényének, melyszerint az 1885. évi közmunka összeirási lajstrom — váltcztatás nélkül helybenhagyását kérik, a 127. kb. számú határozat megváltoztatásával, miután a bizottság kivételeket nem tehet, — hely nem adatott, s nevezett városi tanács a 127. számú közigazgatási bizottsági határozat pontos végrehajtására lett utasítva. A magyar királyi államvasutak igazgatóságának átirata, melyben arról értesiti a közigazgatási bizottságot, hogy a szarvasi, gyomai ós m. berónyi vasúti állomási előtereknek fokozatos kiköveztetése iránt intézkedett, tudomásul vétetett. A békési járás szolgabírójának pótlás végett kiküldött s ide visszaérkezett M.-Berény községi 1885. évi közmunka öszszeirás nem hogy helyesen lett volna pótolva illetőleg az adott utasítás szerint kiigazítva, de sőt ujabban több hiánynak helyesbbitóse válik szükségessé, aarmadizben azzal adatik vissza a békési járás szolgabirájának, hogy azt, a több rendbeli határozatoknak megfelelően igazittassa ki és áprilhó végéig a bizottsághoz terjessze be, mert ellen esetben egy központi tisztviselő fog, a hibásnak bizouyult hivatali közeg költségén, a helyszínére kiküldetni. — A békési ós k.-tarcsai újból beterjesztett 1885. évi közmunka összeírások helyben hagyattak, Békés községé 3493 igás és 12051 kézi nappal, vagyis ezek tsljesen megváltása folytán 13011 forint 50 kr. váltsági öszszeggel; K.-Tarcsa községé pedig 765 igás, 1662 kézi nappal, melyek közül 737 igás ós 1299 kézi nap 2123 frt 50 krral megváltva, mig 28 igás és 263 kézi nap természetben fog leszolgáhatni. A megyei pénztári tisztség utasittatik, hogy a gyulai Fehór-Körös-hid építésének biztosítására Glasner Antal és Mandel Pál által letett 1300 frt értékű ovadéuot nevezett czég részére szolgáltassa ki. A közmunka és közlekedési magyar királyi miniszter urnák folyó évi áprilhó 10-én 4394. szám alatt kiadott körrendelete, a gőztartók és gőz fogók kezelése és azok raikénli megvizsgálása tárgyában tudomás, miheztartás ós alkalmazkodás végett Gyula városa polgármesterének, a járási szolgabiráknak s a királyi államópitészeti hivatalnak kiadatik. Gyula városának azon kérvényére, hogy a Budapestről Aradra — folyó év junius 1-én életbe léptetendő gyorsvonathoz leendő csatlakozhatás végett Gyuláról Csabára egy omnibusvonat berendezése eszközöltessék, felkóretni határoztatott a közmuuka és közlekedési magyar királyi miniszter ur, hogy a Budapestre menő s onnan jövő gyorsvonatokhoz, Gyuláról Csibára ós viszont egy oinnibusvonatot életbe léptetni kegyeskednék. Glasner és Eibeschitz társvállalkozók részére, az orosházi indulóházi ut kikövezésénél érdembe hozott I-ső kereseti kimutatás alapján, a megyei számvevői tisztség véleményével egyezőleg 15000 forint kiutaiványoztatik a megyei közmunka alapból. A p.-földvári iskolai tanterem felépítésének biztosítása iránt f. hó 2-án tartott verseny-tárgyalás eredménye s az annak alapján Glatz János b.-gyuiai lanos vállalkozóval kötött szerződés 3691 forint 81 kr. készpénz vállalati összeggd, s a lakosság által természetben kiszolgáltatandó 336 kézi és 376 igás napszámmal helybenhagyatott. Glasner és Eibeschitz társvállalkozókkal a csabai indulóházi ut kikövezésének folytatása iránt kötött épitéf-i szerződés helybenhagyatik, s egyideüleg felkéretik Varságh Béla közigazgatási bizottsági tag ur, a szerződés egy példányának kiadása mellett, hogy a folyamatban álló építkezésnél a helyi felügyeletet gyakorolni sziveskfdjók. A gyulai járás szolgabirájáuak azon kérelmére, melyszerint a gyula-varsáodi útnak kihornokoltatását kéri, megbízatott a kir. építészeti hivatal, hogy a nevezett ut megv'zsgálása után a kérelmezett kihomokoltatás iránt tegyen véleményes jelentést, melyből megítélhető lesz, hogy a rá forditandó költség arányban fogé állani a várható ered mén nyel ? Ezzel az (ilós — megyei főispán ur ő méltóságának el nökiete alatt, még az nap a délutáni késő órákban véget ért. A csabai hadszer készlet-raktár ügye. Békésmegye törvényhatósági bizottsága által f. hó 22-én tartott rendkívüli közgyűlés egyetlen tárgyának lényege röviden a következő: Miután Békésmegye területén Csabán egy állandó hadparancsnoksági állomás szerveztetett, a kormány által utasítva lett a megye közönsége, a nevezett katonai állomáshelyen a badparancsnokság részére egy badszerkószlet-raktár épületének előállítására, mely czélból csabai ügyvéd Szeberényi litván mint vállalkozóval kötött egyezséget a vármegye; mégpedig a kötött szerződés szerint nevezett vállalkozó kötelezte magát, hogy a katonai hadszerkészlet-raktár épületet záros határidő alatt felépiti ós azt ttíhe mentesen Békósvármegye tulajdonéba bocsájtja át, melynek ellenében Békésvármegye kötelezte magát, hogy az épületért 25 évig, évenként 2200 forintot miut bérösszeget fog fizetni olyformán, hoj>y az épület 25 óv elteltével a vármegye tulajdonát fogja képezni, mely vegleges átadáskor az épületnek teljesen jó karban és használható állapotban kell lennie, mely kötelezettség a vállalkozót terheli bár, mégis a raktár-épület évenkénti szokásos reperáczióját teljesíteni a megye vállalta magára, mig ellenben az épületnek tűz ellen biztosítási terhe a vállalkozót illeti. — Bizou ez egy kicsit furcsán hangzik. — Történik továbbá, hogy nevezett vállalkozó az épületet nem készítette el a záros határidő alatt, sőt később, mikor már az átadásra került a sor, több hiányok, pótlandók mutatkoztak az épületen, nemcsak, de 5500 forint teher is volt s van rátáblázva, a mely okból a megye alispánja, az esedékessé vált s vállalkozót illető bér-összeget nem Szeberényinek űzette, hanem bírói letétbe helyezte. Ez volt az oka, a miért Szeberényi vállalkozó pert indított a vármegye ellen. — A vármegye azonban átvette az épületet, mert a katonaság azt tovább nem nélkülözhette. Időközben történik, hogy Szeberényi vállalkozó ez ügyben Bókésvármegyóvel kötött szerződésén alapuló jogait és kötelezettségeit mintegy eladja a békésmegyei takarékpénztárnak, mely intézet ezért Szeberényinek 25,000 forintott fizetett ki és igy a békésmegyei takarékpénztár, mint Szeberényi vállalkozó engedményese volt jogosult az évi esedékes 2200 forint bérleti összegeket felvenni. — a raktár-épületet terhelő csabai takarékpénztári követelés 5500 forint fedezetéül Szeberényi a 25,000 forint felvételekor a megfelelő összeget a takarékpénztárba visszahelyezte. — Pere már ekkor a vármegyével folyamatban volt, —• az egyezkedés megkísértetett, de eredménytelenül ; — mig nem hónapok multával Szeberényi ezen visszatartott Ó500 foiintról szóló békésmegyei takarékpénztári könyvecskéjét eladta egy fővárosi üzórnek, ki is az összeget az intézetnél csakhamar telmondotta, mely körülményről az intézet által a vármegye értesítve is lett. A vármegye tett is intézkedést az 5500 forintnyi összegnek lefoglalása iránt, de kellő okmányok hiánya miatt a biióság a lefoglalást nem rendelte el és igy a felmondás után az 5500 forint a budapesti üzéraek kifizettetett. Megemlítendő még, hogy Szeberényi a per megkezdése előtt a hadszerkészlet-raktár epületét, a már töbször emiitett teherrel, Békósvármegve nevére telekkönyvileg át is íratta, annak tudta és beleegyezése nélkül, s azt, hogy ezután a csabai takarékpénztár, ezen épületre adott 5500 forint követelésére biztosítási végrehajtást kért, s foganatosíttatott, s ma már az elárverezés veszélye fenyegeti az iugatlant, mely quasi a megye tulajdonát képezi, holott az 5500 forint tartozás a volt tulajdonos, a vállalkozó Szeberényié. Bövid és nagyon felületes vázlatban ilyen formán állott ezen ügy, mikor most 22-dikén a megye zöld asztalánál bonczkés alá vették. Hogy mily határozatot hoztak benne, azt lapunk más rovatában közöljük, melyből csak az maradt k>, hogy a mennyiben a vármegye elhatározta, a csabai takarékpénztár 5500 forintnyi követelésének kifizetését ez alkalommal azt is kimondotta, hogy a békésmegyei takarékpénztár most már mint a vállalkozó Szeberényi engedményese mindaddig nem fogja kapni a szerződós érteimében járó ós esedékes 2200 forintos részleteket, mig a megyének ezen most kifizettetni határozott 5500 forintja fedezve nem lesz.— Nagyon természetes, hogy a megyei takarékpénztár sem fogja hagyni a maga jo»os követelését ós igy a gordiusi csomó megoldása nagyon érdekes ós kétes. MEGYEI HÍREK. — Béfcésvármogye törvényhatósági bizottságának f. hó 22-ón tartott rendkívüli közgyűlése, melyen a csabai hadszerkészlet raktár ügyében, múlt 1884-ik óv deczemberhó 16-án és következő napjain folytatva tartott bizottsági ülésben 376. b. gy. 8810. ikt. szám alatt hozott határozattal megbízott küldöttség jelentése tárgyaltatott. Be liczey István megyei főispán ur ö méltósága elnöklete alatt Jancsovics Pál alispán, Fábri Sándor h. í. aljegyző, Popovics Sylvius, h. Il-od aljegyző, Oláh György t. ügyész, Nagy Károly árvaszéki elnök, Németh József, Ujfalussy Dezső árvaszéki ülnökök, Chisztó Miklós árvaszéki jegyző, Party Ferencz főpónztárnok, Körös Kálmán alpónztárnok, Szombathelyi Gyula főszámvevő, Bandhauer György és Kiss Gyu

;a alszámvevök, Thali István államópitészeti hivatal főnöke, Terónyi Lajos gyulai szolgabíró, Kövér László szolgabírói segéd, Sztraka György csabai szolgabíró, Sailer Elek szolgabírói segéd, Jancsovics Pál békési szolgabíró, megyei tisztviselők és megyebizottsági tagok, valamint Beliczey Rezső, Göndöcs Benedek, Ladics György, Szigeti Lajos, Keller Imre, Jancsovics Emil, Schröder Goráéi, dr. Erkel Rezső, Ferenczy Alajos, Kalmár Mihály, Hoffman Mihály, Popovics Jusztin, Hoffmann /vlajos, Friedrich Mihály, Finta Ignácz, Csausz Lajos, Szucsu Béla, dr. Szemian Kálmán, Szókács István, Kéri Kálmán, Petrovszky ós Boioss megyebizottsági tag urak jelenlétében a rendkívüli közgyűlés kezdetét vette pont 9 órakor, a mikor a nevezett ügyben megbízott küldöttség jelentésének egész terjedelmében felolvasása után a megye alispánja egy hosszas előterjesztésében, egész apró részletekig ecsetelte a bonyodalmas és kényes ügy lefolyását, miben állását, s a küldöttségi jelentést, mely a vállalkozó Szeberényi Istváunal egyezségre lépést nem ajánlja, melegen pártolja; utána tobb felszóllalások, nózetnyilvánitások, indítványok tótettek, ugy hogy ezen egyetlen egy ügy tárgyalása reggel 9 órától délután l óráig tartott; hozzászóiottak az ügyhöz Nagy Károly, czigeti Lajos, Keller Imre, Jancsovics Emil, Hoffmann Mihály, uláh György, dr. Erkel Rezső, Beliczey Rezső, Terónyi Lajos, Székács István ós Scnröder Cornél bizottsági tagok a hosszas, de érdekes tárgyalás után, szavazással lett eldöntve a határozat, a mennyiben a küldöttségi jelentéstől eltérő indítványok tótettek^ — határozatul kimondatott tehát Kelier Imre bizottsági tag ur indítványára 10 szavazat ellen 12 szavazattal, hogy a megye, a csabai hatszerkószlet raktár épületet terhelő csabai takarékpénztári 5500 forint követelést a katona elszállásolási alap-póuztárból ki fogja fizetni, az épületnek rövid időa bekövetkezendő elárvereztetóseinek meggátlása czóljábol, azon megjegyzéssel, hogy visszkereseti jogát annak idején érvényesíteni fogja; — vállalkozó tíze herényivel folyamatban levő már két rendbeli pert pedig folytatni fogja, a küldöttségi jelentés indítványával egyezőleg; mely közgyűlési hatarozat a magyar királyi belügyminiszterhez jóváhagyas végett felterjesztetni rendelteti, ezzel az ülés délután egy órakor véget ért. Másnap 23-án csütörtökön délelőtt 10 órakor hitelesítési közgyűlés volt. * Meghivás. A Báni aloa-Hódmezővásárhely vidiki egyesült méhészegylet f. vi május 21-én tartja meg közgyűlését Orosházán, az „Alföld" szálloda nagy termében. Sorrend: reggel 8 orakor választmanyi gyüléi, reggel 9 órakor közgyűlés. Tárgy. 1. a tisztikar megválasztása, 2. a leitar bemutatása, 3. pénztárvizsga, 4. folyó ügyek, ö. Nagy Zsigmond előadása a méhészetből. A méhész baratok s áltaiaoan a közönség nagy szimu megjelenését kérjük. Bánfáivá 1885. apr. 23. Nagy Zsigmond, ideigl. titkár. * A gőzgépkezelőket ós kazánfűtőkét vizsgáló bizottság Temesvárott a legközelebbi vizsgálatokat szooibaton május 9-ón fogja meg ártani. E vizigalatokra szóval vagy írásban lehet jeientkezai a temesmegyei in. kir. államópitészeti hivatalnál Temesvárott (dikasteriális épület III. emelet). A vizsgálat alkalmával a jelölteknek bizonyítványokkal kell igazolni, hogy legala >b hat hónapig működtek gyakorlatilag azon szakmában, a melyből a vizsgálatot leienni kívánják. — lí.-íiryuLán a megyei szókház erkélyén ismét fekete lobogó jelzi, hogy a megyének tiaiottja vau, Farkas Béla megyebizottsá^i tag s nyugalmazott uradalmi inspektor 22-ón éjjel agyszólhüdós következtében váratlanul elhunyt. A család következő gyászjelentést adott ki: „özvegy Farkas Bóiánó szul: Roser Jósefa és gyermekei: Luiza férjével Szói Imrével, Mária férjével Teleszky Ferenczczel ós ezek gyermekei Béla, Ilona ós Ferike, tavábbá testvérei Farkas Gábor és Zsigmond, valamint számos rokonai nevében is fájó szívvel tudatják a feiejthetlen férj, a legjobb apa, após, nagyapa, testvér ós rokonnak Nagynyu/tódi Farkas Béla köz ós váltóügyvód, nyugalmazott uradalmi felügyelő ós Bókósvármegye volt közigazgatási bizottsági tagjának ttb. B.-Gyulán f. hó 22-ón éjjel */a 1 órakor életének 68-ik boldog házasságának 42-ik óvóben agyszélhüdós következtében történt gyászos elhunytát. A drága halott hült tetemei f. hó 24-ón d. u. 3'/

2. órakor fognak a helybeli szélmalom melletti sírkertben örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szent mise áldozat ugyanazon napon d. e. 9 órakor fog a helybeli róm. kath. nagytemplomban, a Mindenhatónak bemutattatni. — B.-Gyulán áprilhó 2i-én 1885. Áldás és béke lengje porai felett. !* — * Az orsz. kiállításra a fővárosba utazó közönség számára az összes hazai vasutak, 32 egy harmad százarék