Békésmegyei közlöny, 1885 (12. évfolyam) január-december • 1-104. szám
1885-04-19 / 32. szám
„ Békésmegyei Közlöny t t 32. szám 1885. niért ne lenne nékünk is kielégítő ugy! minek előre íaladni! ? No de szerencsére nem a nagyközséggé visszaba)ázás iránti nemes törekvés, a mi a kártyaváraknak kártyarára illetőleg fellegvára ; időtöltésül egy kis eszme cse•ére nagyon jó, de bizon, másra nem való; nem is azért ett az itt ós igy felszínre hozva, mintha legkisebb mértéken is szükség volna annak ellenérvelésére, hanem hát ;örtént ez csak azért, hogy még sem lehet a sajtónak, tz ily qualiflkálhatlan szélhámoskodást minden megegyzés nélkül hagyni. Rövid idő választ már el csak bennünket a jyulavárosi általános tisztújítás tói, a m ; korra van kitűzve sme sötétben készülődő dynamitszerü lövegnek felrobjantása, de a felől nyugodtan alhatni, mert mi káros cövetkézménye sem leend, eloszlik mint a buborék, mint i gyermekek szappangolyója. Jobb lesz bizon ez eszmét méltó helyére a sutba lobni, s a helyett időnként arról értekezni, hogy közelövőben megejtendő városi tisztújítás, minden egyéni órlekek mellőzésével, — tisztán a városi közügyek érdekeinek szem előtt tartásával ejtessék meg. Egy polgár. — A főrendiház egyesült hármas bizottsága csütörtöcön tartott ülésében végleg elfogadta az állami tisztvíseök, altisztek ós szolgák nyugdíjazásáról szóló törvényjavaslatot. — A képviselőház pénzügyi bizottsága szerdán tartott ilésóben tárgyalta a budapesti lánczhid megváltásáról szóló 1870. 80. t. czikk módosítására vonatkozó törvényjavasla,ot. Többen szóltak a tárgyhoz, de végre is ugy által áíosságban, mint részleteiben elfogadták a fővárosra nézve lágyon fontos javaslatot. 3Politi.ls.ai liirok. * Kina és Francziaország közt a béke alkudozások lomolyan folynak. Francziaországot hír szerint Anglia tánogatja, Angliának érdekében áll, hogy a franciák a ki iái bajtól szabaduljanak s visszanyerjék teljes erejöket Európában. * Indián lázadás. A kanadai indián lázadást még nem sikerült elnyomni. Xablások, gyújtogatások napi renden /annak. Kroma ezredes, kit a kormány a lázadás elnyonásával megbízott, kellő számú haderő ós élelmi szer néliül van. Az ottavai kormány, tekintettel az élelmi szerek nagy hiányára, megszüntette a vesztegzári intézkedéseket iz Egyesült-Államok kai szemben. A kormány rendeletet íog kibocsátani, melynek értelmében tilos az indusoknak fegyvereket és lőszereket eladni. MEGYEI KÖZÜGYEK. Békésmegye állapota f. évi márcziushóban, — Alispáni jelentés. — I. Közegészségügy. A megye területén a lefolyt hóban járványos kórok nem uralkodtak. A ragályos betegségek közül a roncsoló toroklob Doboz községben szórványosan mutatkozott, ugyanezen kór megszűntnek jelezhető Békós-Osabán, hol folyó hó 2-ika óta egyetlen eset sem merült fel. — A roncsoló toroklob lefolyása B.-Osabán a zárjelentés szerint kővetkező volt : 1885. január 20-ika óta április 2-ig megbetegült 27 egyén, ebből meggyógyult 12, meghalt 15 egyén. Himlő betegülési esetek, szórványosan ós egyre csökkenő számban Békésen, M.-Berényben és Körös-Tarcsán a mult hóban is fordultak elő, ellenben Körö8-Ladány községben föllépett himlőjárvány márcziushóban megszűnt. A zárjelentós eredménye szerint a 31 betegülési esetből 5 halállal, 26 pedig gyógyulással végződött. A hasznos házi és gazdasági állatok egészségi állapota teljesen ragály ós járványmentes. II. Közbiztonság. A személybiztonság a lefolyt hóban bűncselekmények által egy ízben sem volt megtámadva. A vagyonbiztonságot a következő említést érdemlő esetek zavarták: Márcziushó 14-én Gyomán Izsó Gerzson vegyeskereskedő kárára 140 forint értékű bolti czikket lopott el Goldstein Lipót, ki egyéb régibb keletű lopásban is bűnösnek vallotta magát. Dobozon özvegy P. Szabó Jánosnétól betöréssel párosulva 42 forint 50 kr. értékű ingóság, Gyula-Vári községben Turi Gábor sárára 100 forint készpénz lopatott el ismeretlen tettesek által. Szintén ismeretlenek azon lopások tettesei, melyek Baum$artner Benjámin puszta-szent-tornyai birtokos kárára 320 forint — s Szeremlei Ferencz cserepesi majorbeli juhász számadó kárára 20 forint erejéig elkövettettek. Ellenben a szarvasi járásban előfordult sertóslopás tettese kinyomoztatott 8 i bíróságnak átadatott. Tűzveszély B.-Gyulán 4, B.-Csabán 1, Békésen 1, MezőBerónyben 1, Körös-Ladányban 1 s Szeghalmon 1, összesen i esetben fordult elő. A szeghalmi eset saándekos gyujtáfabó! keletkezvén, a tettes dóvaványai Szabó Ferencz az illetékes biróság elé állíttatott. III. Közutak. Hidak. Védtöltések. A közutak a mult hó folyamán rég nem tapasztalt járható s a közlekedési igényeket teljesen kielégítő állapotban voltak. Habár a szerencsés időjárás és utkaparóink serény munkálkodása következtében saját területünkön lévő utalok a közlekedés érdekeinek megfelelnek is, a közlekedés folytonosságát még sem látom mindéi vonalon biztosítva azon ok miatt, mert nem minden szomszédos törvényhatóság gondoskodik a területére átmenő utak további jókarban tartásáról. így például, a mezőhegyes-sarkadi országútnak BékésGyulátóla Fekete-Körös remetei hidjá ;g terjedő része mintegy 3 kilométernyi hosszban kikövezve ezentúl a hidig terjedő részében pedig utkaparók által folytono3an gondozva a közlekedés igényeit a mi alföldi viszonyaink lözött teljesen kielégítő állapotban tartatik; a hidon tul Biharorgyébe eső vonalrész azonban csaknem semmi gondozási n sem részesül, s azon még rendes időjárási viszonyok meliett is akadályozva van a közlekedés folytonossága. Az ebből származó köztekedési hátrányok bővebb magyarázatra nem szorulván: tisztelettel javaslom, méltóztassék Biharmegye törvényhatóságát oly irányú intézkedések foganatosítása végett megkeresni, melyek a szóban lévő útvonalon a közlekedés folytonossága érdekeit lehetőség szerint kielégitendik. Az orosházai indóházi ut kövezósi munkálatainak felerésze, valamint az azon tervezett öt áteresz közül három áteresz elkészült. Kedvező időjárás esetén az ut juniushó folyamán a forgalomnak valószínűleg átadható lesz. \ gyulai járás szolgabirája havi jelentésében ismételve utal a dobozi kettős-körösi hid gerendáinak korhadt állapotára. A kir. építészeti hivatalt a jelzett hiányok megállapítására s az annak folytán szükséges költségek előirányzatának elkészítésére ós bemutatására utasitendónak vélem. A vizvédmüvek körül teljes erővel folyitc a munka a 23-ik számú átmetszés kiképzésénéi, továbbá 1500 főnyi munkaerővel dolgozik a sebes-körösi öblözet gátrendszere erősítésén és emelésén. A tavaszi árvizek a gátak legkisebb veszélyeztetése nélkül vonultak le a megye területéről. IV. Vegyesek. 1. A megyei pénztárak és alapok, ugy az árvapénztáraik önálló kezelésére fel nem jogosított községek központi gyámpénztára f. évi márcziushó 24-én szokásosan megvizsgáltatván, azokban rendszeres kezelés mellett 350.965 forint 52 kr. ta láltatott, mely összegből 7452 forint 66 kr. készpénzben a többi összeg pedig takarékpénztári betétekben s állami és magán kötvényekben volt elhelyezve. 2. A cs. ós kir. 24 ik számú huszárezred egyik századának elhelyezésére nézve a törvényhatósági bizottság akként határozott, bogy azon 6zázad az 1885. évi szeptemberhó 1-ét követő három éven át Békés községben szállásoltassék el. — Minthogy azonban a magyar királyi honvédelmi miniszter ur e megye területén csakis az 1887. évtől terjedő két évre rendelt egy huszárszázadot elhelyezni, az elszállásolási állomás kijelölése és a szükséges előmunkálatok megtétele felett a határozathozatalt a megyei törvényhatósági bizottság folyó évi májusi közgyűlésének tartottam lenn. Békés-Gyulán, 1885. áprilishó 12-én Jancsovics Pál, alispáD. inkább mivel Orosháza község lakosai garancziát nem vállaltak arra nézve mit képviselőjük az országgyűlésen vagy egyebütt mint saját nézetét jónak lát kijelenteni, lóvén neki saját meggyőződése, melyet a választók nincsenek jogosítva befolyásolni, — szives volt Orosháza lakosait azon megbélyegző qualiíikáozióban részesíteni, — hogy a közlött statisztika szerint a megyében sehol annyi tolvaj és gazember nincs mint Orosházán. Engedje meg, hogy mi is, kik óletüuk nem csekély részét annak szenteltük, bogy lakostársaink igazait lehetőleg támogassuk, — emez igazságtalan itólet ellen azon uton melyen az hozatott, lakostársainkigazságos érdekében felszólaljunk; — hogy szokásunk szerint őszinték legyüuk, kijelentjük miként a statisztikai adat meglepett bennünket — annyival is inkább mivel azon hiedelemben valánk, hogy népünket, kik között születtünk s nőttünk fel, majdnem félszázad tapasztalata után ismerjük s rosszul esvén lelkünknek a bántalom, a valóság kiderítésnek utána néztünk s örömmel konstatáljuk, hogy a közlött statisztikai adat a valóságnak nem felel meg annyival is inkább, mivel az összes kihágási és bűnvádi perek száma az egész járásban 506 darab volt az 1884. évben. Aki a „Bókósmegyei Közlöny u-ben előadottakat szószerint veszi, félrevezettetik — pedig nem hisszük, hogy az a czólja lett volna. — A törvényszéknél ós bíróságoknál a bűnvádi per ós a kihágási ügy együtt és egy rovat alatt vezettik — pedig tudvalevő tény, hogy a kihágás nem olyan bűntény, mely az egyén jellemére volna felszámitható, — nevezetesen ha Sári összevesz Lizivel és felgerjedósóben sértő nyilatkozatot teszen, — a sértett fél — helyben kapván az ismert bíróságot, rohan a nyilatkozatot bejelenteni, a biróság a panaszt nem is mórlegelvén bejegyzi, a feleket megidézi az ügyszám szaporodik, pedig időközben a felek ki is bókülnek; — ki meri ezek után állítani hogy Sári avagy Lizi nem becsületes személy, — ilyenből áll kevés kivétellel az egész statisztika, melyből ha valaki mélyebb kutatás nélkül ítéletet akar a becsület felett hozni ugy jár, mint az egyszeri ember, ki az obsitos katona előadásából gondolta a napoleoni hadjáratot megítélhetni. Tessék a valódi bünügyet a kihágásoktól elkülönítve kitüntetni — és tessék csak magában Orosházában történtekre kiterjeszkedni ós büszkén merjük állítani, hogy nem Hókósmegyóben, de az országban sincsen olyan község — pedig már itt betelepüléssel sok nem orosházi is van — hol ugy szólván bűntény nem is fordul elő, — mely tényt kérjük Orosházán senki más érdemének, mint az orosházi lakosok szülőktől örökölt becsületességüknek beszámítani. Ennyit kívántunk az igazság érdekében helyreigazításul közölni, — azon biztos reményben, hogy a tekintetes szerkesztőség szives lesz ezen nyilatkozatunknak becses lapjában helyet adni, melyet midőn ezennel tisztelettel kérünk, maradtam Orosházán, 1885. ápril 14-ón. A tekintetes szerkesztőségnek alázatos szolgája Vangyel Szilárd, jegyző.*) MEGYEI HÍREK. * Előfizetési felhívás a „Békés megyei Közlöny" 1885-dik évi Xll-dik évfolyamának 2-ik negyedére. Kéretnek t. cz. előfizetőink az előfizetésnek minél előbb leendő megújítására, nehogy a szétküldésben késedelem történjék. Előfize tési dij évnegyedre I frt 50 kr. félevre 3 frt. A. kiadóhivata 1. * A mező-herényi ev.ref. egyház orgonaalapja javára rendezett dalestólyen felülfizettek: Tonsor Márton 2 frtot, Balog Mihály 50 kr., Marmornstein Mór 1 frt, Sághy Ferencz 1 frt, Braun Mihály 1 frt, Sohwartz Farkas 2 frt Hegedűs Dániel 1 fr, ifj. Jeszenszky K. 1 frt, Fekete N 5O kr., Domanek István 1 frt, Alt Alajos 50 kr., Szentandrási István 1 frt, Bakucz Tivadar 2 frt, Gy. Kovács János 1 frt, Turi József 1 frt, Komlódi Mihály 1 frt, Balog András 1 frt, Hegedűs Mihály 1 frt, Kéhler Péter 1 frt, Kuczian György 1 frt, V. Nagy Lajos 1 frt, Kása Gyula 1 frt, Czigler József 1 frt, Urszinyi László 1 frt, Tubulba I. 50 kr., Tóth Lajos 40 kr., Gozmány József 1 frt, Herczberger Dániel 1 frt, N. N. 2 rrt, Veres Károly (Szalonta) 1 frt, Szakállné (Békés) 1 frt, Nagy Ferencznó (Szentes) 2 frt. — Összesen: 34 frt 40 kr. A felülfizetök nemeslelkü adományát, míg egyrészről itt nyilvánosan nyugtázza, — másfelől az illetők jótékonyságáért köszönetet mond — a rendezőség. * Meghívás. A békósmegyei gazdasági egylet igazgató-választmánya Csabán folyó évi ápril 19. d. e. 9 órakor ülést tartandván, arra a tagok megjelenni kéretnek. Tárgy; f. ügyek. B.-Csaba ápril 14. 1885. Az elnökség megbízásából; Mokry Sámuel, egyleti titkár. * Beküldetett. Tekintetes szerkesztőség! Becses lapja f. évi 27-dik számában az orosházi képviselő, Veres József ur országgyűlési beszédére vonatkozólag hozott czáfolatban az állítás Gfcáfolásihoz voltüképeu nem is tartozólag — annyival is ») Ezen sorokra, — melyeket változatlanul közlünk, mert mindenknek védelmére szívesen tért engedünk lapunk hasábain, ki magát közleményeink által csak távolról is kellemetlenül érintve véli, mindenekelőtt megjegyezzük , hogy azt, miszerint „a megyében sehol annyi tolvaj ós gazember nincs mint Orosházán" egyszerűen nem ÍB állítottuk, mert a neheztelt paszus (Isd : lapunk 27-dik számát, 3-dik oldal első hasáb, felülről 25—27-dik sor) szórói-szóra igy hangzik: — „A kegyetlen statisztika azt igazolja, miszerint ott (az orosházi járásban) van a megyének minden járása között a legtöbb tolvaj és gazember" — ügy hisszük, ez egészen más, mint mi ellen a „Beküldött" védekezik. Ezután ki kell emelnünk, az igazság érdekében, hogy mi magunk is Orosháza sőt a járás népét a maga zömében becsületes, iparkodó népnek ismerjük, de tagad hatlan az is, hogy a legutóbbi időben gondolkodási módja a folytonos heezelesek folytán ferde irányt vette. Azt már kissé merész állitásnak tartjuk, midón e beküldöttben az mondatik hogy a törvényszéki irodaigazgató által kiadott hivatalos statisztikai adatok azt a benyomást tehetnék, mintha a napoleoni hadjáratot egy obsitos előadásából akarná valaki megítélni, mert a bünügyek száma és azoknak a megye járásai szerinti feloszlására nézve illetékesebb adat nem létezik, nem képzelhető, mint a tényállásnak a legutolsó kommáig megfelelő törvényszéki hivatalos kimutatások". Természetes tehát, hogy mi a felhozott statisztikai adatokat egész terjedelmükben fenntartjuk és készek vagyunk azokat bárkinek, a ki az ügy igazsága iránt érdeklődik, megmutatni, de hisz bárki a b.-gyulai kir. tszék irodaigazgatójánál eredetiben is megtekintheti s meg fog mindenki győződni, hogy az orosházi járásban — nem számítva a törvényszékieket 3149 vétségi és kihágási ügyszám volt, holott mas két sokkal nagyobb járásban, a békési és szeghalmiban együtt csak 2305 ügyszám merült fel a legutóbbi évben s igy megezáfolhatlan tény, hogy az önök járásában, a járásokat egyenként tekintve, majdnem mégegyszer annyi bűnügy fordul elő mint a megye más járásaiban, a mint mi állítottuk s a mely állítást fenn is tartjuk. Az igaz, hogy nem derül ki ebből, mennyi tsik ezen számból a kisebb vétségekre vagy kihágásokra, de az lényegileg mindegy, mert a legegyszerűbb becsületsértés törvény szerint ép oly büntetendő cselekmény, mint bármely más nagyobb bűntény, s ha nagy számmal fordul elő az ilyen, az se mutat valami jó erkölcsre. Mi pedig a nagyobb bűntények illeti, hamarjában a Törökné meggyilkoltatására emlékéztetjük a beküldő urat, mely mai napig sincs kideritvé, és arra, hogy a törvényszéki bűnügyekből is aránylag véve az orosházi járásra esik a le gna gy o b b ré s z s igv való igaz a initállitottunk, t. i. hogy az orosházi járásban van a megyének minden járása között a legtöbb tolvaj és gazember, — mi nem zárja ki azt, hogy a járás többi lak osa tetőtől talpig becsületes jóravaló ember, mit magunk is hinni szeretünk, iSzerk.
