Békésmegyei közlöny, 1884 (11. évfolyam) október-december • 82-100. szám

1884-12-04 / 96. szám

„Békésiriegyei Közlöny" 83. szám. 1884. 141, finemü 70, nőnemű 71. Ezek közül törvénytelen 4, 1 fiu és 3 leány. Halva született összesen 8, 3 fia és 5 leány. Mind törvényes Meghalt összesen 100, finemü 49, nőnemű 51. 0—1 évig 39, J.-5-ig 20, 5 -20-ig 5, 20-30-ig 3, 30— 40-ig 4, 40 őO-ig 12, 60-80-ig 14, 80-on tul 3. Kiváló kórnemek voltak: Roncsoló toroklob és hártyás torokgyik 4, hökhurut 1, bagymáz 4, gyermekágyi láz 1, gümökór 12, bélhurut és béllob 10, mellhártya tüdő ós hörglob 9. Rendkívüli esetek voltak: hirtelen halál 1, agyonlőtte ma­gát 1, égési sebekben 1. Az elhaltak és halva szülöttek számát az élve szülöttekkel összehasonlítva szaporulat e hónapban 33. Kelt B.-Csabán, 1884. deczember 1. Kulpin. * A békés-városi bérház pályaterveinek felülbírá­lására kiküldött bizottság köze ebb tett jelentést a buda­pesti mérnök- ós építész-egylet mü- és közópitósi szakosz­tályának. Az egyesület £.zt javasolja, hogy a két kitűzött díj tétessék össze és osztassák el a IV. számú Békés, a VI számú Békés és IX számú „Sorsodra bízlak" jeligéjű tervek szerzői közt s egyúttal ugyan e szerzők,hivassanak fel külön zárt versenyre, melynek dija, a kellően díjazott ópitósi rajzok elkészítése, esetleg a művezetés legyen. (r. 1) Szarvasi vadászatok. Mult vasárnap a szarvasi vadasztársulat körvadászatot rendezett a dócsi pusztán, mely alkalommal 20 vadász 112 nyulat ejtett el. — Más nap, héttőn pedig egy 14 tagu magán uri társaság szinte a décsi pusztán, de a gr. Bolza Antal tagján 65 nyulat lőtt. (r. 1) Ssarvason nov. 29-én, szombaton tartá próba­bálját Dobos Adolf tánczmester a „Bárány vendéglő" nagytermében. Tauitványai 20 páran, leánynöveldei lány­kákból és fögym. tanulókból állották; kik közül ketten magáutánczot is mutattak be. Es pedig Grosz Lujza a magyar szólót, sok kelemmel; Salacz Ferkó III ad évi ta­nuló pedig az oláhost járta nagy tetszést aratva. A nö­vendékek táncza után, a szép számmal jelen volt s hívott néző közöuség előtt is megnyílt a tér, s abból a követke­zők vettek részt a tánczban: Kiczkay Lujza, Mázor Jo­lán, Mihályfi Etel, Pohl nővérek, Szendy Lujza, Krecsmár Irén, Sziráczky nővérek Leszik Etelka, Lehr Emma, Kin­czel Emília, Stanacsek Lujza, Winte nitz Hedvig, Mázor Róza, Bretz Berta, Lukesch Ilka, Dely nővérek, kisasszo­nyek; a menyecskék közül tánczoltak még Mornvczik Gré­záné, Dr. Fuksz Edónó, Tury Endréné stb. A nézők közt láttuk Zlinszky Istvánnót, (Kondorosról), Dérczy Péteruót, Salacz Ferencznót, Kuczkai Jánosnét, Winternitz .arnold­nét, Lányi Gusztávnót. Grosznót, Battyánnét, Mihályfinét stb A mulatság jó hangulatban hajnali 4 óráig tartott. — A békésiiieg) ei orvos-gyógyszerész egylet folyó évi deczember. 15-én d. e, '/a 10 órakor B.-Csabán a Ca­szinó helyi-égében közgyűlést tart. Tárgysorozat: 1. AZ egyleti tisztikar jelentése, 2. Észleletek a kholera körül dr. Löwy Lajostoi. 3. A tüdögümökor oktanának mai ál­láspontja. Dr. Hajnal Albertöl. 4. E-etleg bejelentett ér­tekezések felolvasása ö. Uj tisztikar valasztás, illetve az egylet újra alakulása. * Nóh.iuy észrevétel Nagy Károly ur nov 25-diki válaszára Tekintetes szerkesztőség! Nov. ^4-ón gyors ós eirnulaszthatlan — felsövidókre elutazásom miatt, engedje meg, hogy t. Nagy Karoly ur november 23-án kelt vála­szára ós t. szerkesztő ur megjegyzéseire most n 'mi észre­vételeket tehessek. Mindenekelőtt elismerni tartozom, hogy múltkori soraimban, midőn t. i. megsértett vallásom iránti érzelmeim vezették tollamat, némileg keményebb polemi­kus szavakat hasznáttain, mint talán kel ett volna; Nagy Károly ur válaszában az ügygyei éppen nem, hanem csak személyemmel foglalkozván, ez már nem fog engem elra­gadni odáig, hogy az ő modorát kövessem. Mert ha az ón stílusom ö neki nagyhangú, nekem meg az övé nagyou is alacsony hangú, s ha a polémiában a kemény vagy éles hang még mei)bocsa'ható: a minden összefüggés nélküli s müveit emberhez (különösen 8 évi irodalmi gyakorlattal bíróhoz) nem illő piszkolódás már megbélyegző. Nem foglalkozom tehát első betűjétől utolsójáig csupán engem piszkoló s önmagát magasztaló pamphletjóvel; nein is kívánom azt a földig taposni, mert akkor csakugyan szalmát csépelnék, ha­nem áttérek magára a tárgyra. Az álláspont, melyet e kér­désben t. szerkesztő ur elfoglal, — s melyet Nagy K. ur­jának látott magáévá tenni, — lehet egy anyagelvi- (ma­terialista) vagy észelvi — (rationalista) — bölcsész meg­győződése; de bármely tételes vallás alapján álló laikus, annál kevésbé ily vallás alapjáé nem szabad, hogy legyen. Könnyű bel tni, hogy ez az okoskodás: „minden vallás követői többé. kevésbé azok, (t. i. babonásak) épeu mert hisznek," — nem a vallás álláspontjáról bírálja a kórdóst, hanem mint t. zerkesztő ur maga is mondja: „a tiszta ész — tehát Kant álláspontjáról, a hova én nem kívánom kö­vetni, s ha Nagy K. ur követi,ám tegye; de hogy ezt, mint a református vallás híve sőt papja csak ugy minden fenntartás nélkül józan meggondolással tebetuó, nem hi­szem, mert a e tételt elfogadja akkor ö is meg a vallás is banonás lenne; s akkor nagyon fölösleges másnak sze­mében szálkát keresni. S ha teszi, ne tegye szűr alatt, ha­nem vegye fél a tételt, s tartson olyan nagyszerű egyházi beszédet híveinek a tételről, a milyennel engem fenyege tett, de a melynek r lrmndentudóságra' 1 jutható hatása leg feljebb abban nyilatkoznék, hogy a kitűnő szóno datot (h& lyesebben feltűnő szónoklatot) minden hivő hallgatója el­ité né. T szerkesztő ur syllogismusában az a menet, mely szerint, minthogy (feltéve de meg nein engedve) minden tételes vallás követői csodákat, hagyományokat hisznek (s minthogy ilyeneket hisznek) tehát mindenik többé kevésbé babonás, — teljesen logikus s igy a felvett szempontból helyes. De bisz az összes keresztény vallások alapját t. i. e csodák ós hagyományok forrását a biblia, a sz. könyvek képez k, s ha ez Nagy Károly ur szerint babona forrása le­het, hát akko' ez a forrás első sorban a református val­lást öntenó el a babona árjával, s ha ez nem törtónt, (a mint hogy nem is történt) ez nem a református vallás vagy bármely vallás sp'ícziali erénye, hauem a szent forrásé, s igy a közős forrás nem önthetett, nem is öntött egyféle vizet másfele sarat. De hát nem is e körül forgott erede­tileg az elvi kórdós, hogy mi a babona ? Mert hisz ez eset­ben s feltéve, hogy azt Nagy Károly ur helyesen delini­álja, nekem megbotránkozásra okom nincs; mert hiszen a babonat az ón egyhazam is elítéli, üzonban t. szerkesztő ur (mert hát ön szólt érdemileg N. K. ur helyett) nem is babonáról, hanem vallási elfogultságról , ha tetszik fanatiz­musról beszól, mar pedig ez ala a kalap alá még Nagy Károly ur sem volna képes a „13-as szám" valódi baboná­ját belevonni s ha mar igen, azt épen nem mondhatja ko­moly gondolkozással, hogy ez speczialiter katholikus babo­nasag, mert nézzünk csak szót a református nép között, az legkevésbé sem ment hasonló valódi babonától: A szem­melverós, megrontás stb. közös a néppel vagy még helye­sebben s igazságosabban mondja az ember 1884-ben, hogy: a műveletlenséggel. A mi már azt illeti, sértő-e Nagy Károly ur állítása a kath. hittelekezet szempontjából, arra felel­nek a fentiek. Mert: ha nincs valamely vallás dogmái közt olyan, melylyel babonat igyekez'nék elhitetni vagy terjesz­teni; - mert ha valamely vallásról nem bizonyítható be, hogy hivei statisztikailag nagyobb arányban volnának a ba­bona rabjai, mint a másiké: Akkor azt ez irányban meg­rómii hatarozott rosszakarat ós én mint ember, de külö­nösen mint pap ezt öntudatlanul téve, visszavonnám, öntu­datosan pedig szógyenlenóm. Ennyit érdemileg t. szerkesz­tő ur — sajat szempotjaból helyes, mindenesetre pedig tárgyilagos inegjegyzesóre. Nagy Károly urnák pedig, még csak annyit, hogy „nótájára* elég válasz lesz részemről az, miszerint azon erkölcstanitó, ki az erkölcsök szelíden égo gyertyá)át a szenvedélyek vékája alá rejti, s indulatossaga kohójából szikratömeget szór ki, inas jóra igazra, dicsére­tesre oktatni képtelen; s mint másokat sértő gyógyszerek­kel gyógyítani akaró beteg orvosnak e tánacsot adom : „medice, ura le ipsum" ; lehet hogy ö nagyobo „legény mint ón, de ezt nem irigylem s nem árt vele senkinek, csak vailási dolgokban ne legénykedjék. Végre pedig a kaszanyól nem argumentum, még Kant szerint sem. B.­Csaba, 1884. deczember 2-án. Dávid Kornél róm. kath. s. lelkész. *) (r. 1.) Bűvészet Szarvason mult hó 30-án Ldex Vil mos bű veszeti előadást tartott a „Bárány" jfogadó emeleti termében, melyre nem valami szép száma közönség gyűlt a hozivatőr miatt; pedig Lax ur igen ügyes szakjaban Előtte való este, a próbabál alkalmával az érkező terem­ben is produkalta magat. Ügyesen tudja a krajczárost onalynkan felszíva a száján kivenni s ezt az utat vissz ­tele is megtótetni a krajczárral. Mindenféle. * Az iskolai takarékpénztárak. Hivatalos kimutatás sze­rint az iskolai taakrékpénztárak hazánkban jelenleg 117 he­lyen 458 iskolában 758 tanitó altal kezeltetnek. A betevők száma mult évben 34058 volt, kik összesen 15i36l frt 80 krajczárt takarítottak meg. Az intézmény tehát kilencz évi fennálása ota evröl-óvre nyert kiterjedesoben s ugy anyagi, mint erkölcsi eredménye a tanítók jelentése szerint aldásosnak mutatkozik. * Rudolf trónörökös ós az orsz. kiállítás. Eudolf trón örökös rendkívüli élénk érdeklődést tanusit a védnöksége alatt álló orsz. kiállítás iránt. Ez érdeklődést ini sem bizonyítja jobban, mjut az a Körülmény, hogy sajat kívánatára az or­szágos bizottság minden hónapban külön felterjesztést küld ódnökéhez, melyben a kiállítási építkezések és a kiállítási ügyek legkisebb részleteiről is hü és pontos leírást ad. Kü­lönben pelig küatásba van helyezve az is, hogy a trónörö­kös legközelebbi Budapestre jövetele alkalmaval meg fogja tekinteui a készülő kiállítást. * Ösztöndíj pályá/.at. A Besán József-féle alapítványnál az 1884—5. tanév kezdetetői megürült több, magasabb illot­nónyu középiskolai ösztöndíjnak, tokozatos előléptetés utján történeulő betöltése, valamint kilépés folytán ezen alapnál esetleges néhány ösztöndij-allomás, egyenként évi 100 forint­tal fog tnegiirülui, melyért az ország bármely középiskolájá­nak, bármely vallású tanulója folyamodhatik, annak megjegy­zése mellett, hogy ezen ösztöndíjak élvezósi joga csak a kö­zépiskolai taufolyamnak befejeztéig tart. * A kolera megszűnt. Parisból mai nap érkezett távirat szerint Ferry kormanyelnök Francziaurszág képviselőihez kör­levelet intézett, melyben megbízza őket, hogy tudassák a ha­talmakkal, hogy a kolera Francziaországban teljesen meg­szüut ós egyszersmind kérjék a vesttegzár megszüntetését. — Ez igen örvendetesen hangzik, de minthogy a kolera téli erős hidegekben, mint a milyen most uralkodik, csak szünetelni ^zokott, e hír nem hat reánk teljes megnyugtatással. * A szolnoki Tisza-hidról. Az utazók réméről, melynek fentartása évenkint ezrekbe kerül, azt újságolja „biztos forrás­ból" a Jasz-Nagykuu-Szolnok, bogy vashiddá fog átalakíttatni, s hogy az építkezést a magyar államvasutak igazgatósága már a jövő év tavazán megkezdeti. * A kenyér ára. A buza olcsósága s a kenyér drága­sága folytán a párisi városi közgyűlés elhatározta, hogy a kenyér árát hivatalosan szabályozza. E végből Budapest fő­városát is megkereste, kérdezven, hogy ott mi az átlagos ára a kenyérnek, szabályozták-e stb ? A főváros erre azt felelte, hogy 2 kgr. kenyér ára 26 kr. Irodalom és művészet. * A Magyar Ifjuság-ból, Révai testvérek kiadá.ában meg­jelenő ós Kürthy Emil által kiváló szakértelemmel szerkesztett e kitűnő ifjúsági folyóiratból, melyről minden alkalommal öröm­mel emlékszünk meg, most kaptuk a 17 —22. füzeteket. — A Magy ar Iljuságq nemcsak szükséget pótló vállalat, de min­den izében nemes, hazafias olvasmány, melynek támogatása a szülőknek, tanítóknak szellemi fejlődésre ügyelnek, minden erejükből támogatmok kellene. — A „Magyar Iíjuság„ min­den jeles tulajdonsága mellett is felette olcsó és ifjainknak kevés pénzért maradandó örömet szerzünk, — Előfizetési ára negyedévre csak 1 frt 50 kr. es legczélszerübb ezt egyenesen a kiadókhoz, Révai testvérekhez küldeni. (Budapest, váczi-ut. 11.) * Kossuth Lajos az albumokról. A „Magyar Sálon, most megjelent deczemberí füzete igen érdekes eredeti kéziratát köz­li Kossuth Lajos nagy hazánkfiának Kazinczy Gábor albumá­ból. E kitűnően szerkesztett havi folyóirat, mely rövid fennál­lása daczára a legelső magyar folyóirattá küzáte fel magás, általános közkedveltségnek örvend ós méltán, mert a legkitüt nőbb irodalmi ós művészi erők csoportosulnak körülötte; sö­közelebb Klotild főherczegnő ós leanyai: Mária Dorottya ót Margit fóherczegnők is átengedték a „Magyar Salon"-nak sa­játkezüleg rajzolt aquarelljeket és tollrajzaikat. A most meg­jelent deczemberí füzet is roppant gazdag, 7áítozatos és mon­hatni fényes tartalommal jelent meg. — Az egész tartalom felsorolása egész nasábot venne igénybe, azért tehát csak a ki­válóbb közleméuyeket említjük meg ; Kossuth Lajos az albu­mokról (Kossuth eredeti kéziratában,) — ifj. Ábrányi Kornél a főrendiházról (a magyar főrendiház ülésének képével), — Gróf Lónyai Menyhért irodalmi hagyatéka, Vikár Belátói, — költeményeket Dalmady Győzőtől, Vargha Gyulától, Jakabo Ödönidl és temérdektől, — elbeszéléseket Szabónó Nógáll Jankától, Balázs Sándortól, Hentaller Lajostól ós Gabányitól — az udvari vadászatok nagyérdekü ismertetését Fenyő Sín­dortól, ér a mit legelői kellett volna említenünk: Jókai ós Borostyán regényeit stb. stb. — Felemlítjük még a nagyon változatos tartalmú „Egyveleg" rovatot, melyben a „titkos írás­jelekről" van nagyon érdekes czikk. Es ezeken kívül vagy 60 szebbnél szebb illusztraczió stb. stb. — A „Magyar Salon"-nak egy magyar családból sem szabad hiányoznia, annál kevésbé, mivel rendkívül olcsó áránál fogva, nagyon köuynyen megsze­rezhető. — Előfizetési árak : egész évre 7 frt. félévre 3 frt. 5o kr., negyedévre 1 frt. 75 kr. Az előfizetési pónzlk a "Ma­gyar Sirlon" kiadóhivatalához (Dohány-utcza 12-ik szám) kül­dendők, Budapestre. — Karácsonyi ós újévi ajándékul a "Ma­gyar Sálon" kiadásában pompás kis diszkötetek jelennek meg "A Magyar Sálon könyvtára" cziinmel. Gyönyörű kis diszmü­vek ezek, melyek ugy belső tartalmuknál, mint a külső kiállí­tás pazarságánál fogv a „Magyar Sálon" jó hírnevéhez. Meg­lepetésről lévén szó, nem áruljuk el tartalmát, csak annyit jegyzünk meg, hogy a „Magy r Salou könyvtara" a karácso­nyi könyvpiaczuak legérdekesebb és legkeresetebb czikke lesz. — A pompás ki-diszmü ára csak 75 kr. Előfizetés egész évre (4 köt) 2 frt, felóvre (2 köt.) 1 frt 50 kr. — Megrendelhető a „Magyar Sálon" kiadóhivatalában (Budapest, Dohány-utcza 12. sz.) Gazdászat. * A vetések állásáról a födmivelési minisztóriumhez az állandó gazdasági tudósítóktól f. ó. nov. 25-ig beérkezett je­lentések szerint a vetések átalaban szépeknek mondhatók s az arra vonatkozó munkálatok mindenütt kedvező ,körülmé­nyek között folytak le. A tavasziak alá való szántás mindenütt javában tolyt, de a hirtelen beállott fagy ós havazás, különö­sen a felvidéken ós az erdélyi részekben a munkálatokat fel­tartóztatta, illetve beszüntette. A marhaállomáry az idén a süokotnál előbb fog beistálóztatni, szerencsére azonban takar­mányszuke miatt egyáltalán csak kivételesen érkeztek panaszok. Múltkori jelentésünkben kifejezett remenyünk meghiusult, mert a túlnyomó száraz időjárás folytán az egerek még mindég ga ­rázdálkodnak. s ugy látszik, az okozott kár igen jelentékeny. *) Azon megjegyzésekre, mélyeket t. bekiildó ur arca tett mit m i mondottunk, csak azt akarjuk konstatalai, hogy mi nem a vallásra mondottunk azt, miszerint többé kevésbé babonát, hanem az illetó val ­lasak hiveir°, tíz pedig legalább nézetünk szerint bármely szempontból is tekintve áll. Sik azt mondottuk, hogy ily hivők olyant hisznek mit maga a vallas nem is követel, illetve a mi elleu maga a vallás kiizd, és kétséget sem szenved, hogy miuden vallásnak kinövései közzé tartózik a nép babonája, s hogy mindazonáltal egyetlen egy vallás sem helyesli a babonát, sőt egyenesen kórhoztatja. Ugy hisszük ez nem annyira auyagelvi vagy ószelvi okoskodás, mint a mindennapi életből, az ein ­piriából merített tény. Sz«rk. Hivatalosan jegyzett piaczi árak B.-Csabán, 1884. deczemberhó 3-án ÍOO KILOGr V \£o >nCÉ N" r l-ső rendű II-od rendű Buza 7-60 7-10 Árpa 5-60 5-40 Tengeri . 4-80 4-50 Sertés 41-— 40-— Szalonna 45-­44-­Zab 5 50 5-30 L.eajuj abbak. * Berlin, <1 ;cz. 2. H*bár most még pozitív jelek nem bizonyítják is, t- igy illetékes helyen a birodalmi gyűlés fel­oszlatását terve/.i c, a képviselői körök el vannas készülve ez eshetőségre s u- -glepetósre számítanak * Konsta : nápoly, decz. 2. Pol. Corr. A portát hivata­losan értesitetiwi arról, hogy a tagju<-ai öbölben egy franczia fregatta jelent meg, s franczia csapatok a Franciaország ne­vében elfoglalt l'ádjura várost megszállották. A nevezett vá­ros Ismail paí-u dalt került Egyiptom hatalmába, nem régen azonban kiüri'i-t-itt. A porta az egész Somali-partvidókre sou­veren jogot igeayelvéa luagúrui, a megszállás ellen tiltakoz­ni fog Párisban. Hirlik, hogy a port az ügyet a berlini kon­ferenczia elé is szándékozik vinni. Főszerkesztő : Garzó Gyula. Felelős szerkesztő Dr. Báttasaéki Lajos.

Next

/
Thumbnails
Contents