Békésmegyei közlöny, 1884 (11. évfolyam) október-december • 82-100. szám

1884-11-27 / 94. szám

„Békésiriegyei Közlöny" 83. szám. 1884. — A képviselőház közvetlenül a költségvetés letár­gyalása után a felsőház reformjával fog foglalkozni. Az­után a k pviselöi mandátum 5 évre való kiterjesztése fog tárgyaltatni. A sajtóval szemben tervezett kivételes rend­szabályok csak a második ülésszakban fognak tárgyalásra kerülni. Poli.tils.ai hir-elsL. * A horvát tartománygy'Jlás deczember 29-én rövid üléssz kra fog összehivatni, hogy a kormánynak az első negyedévre szükséges pénzügyi felhatalmazást megadja, ós a regnikolaris küldöttség tagjait megválassza. * tranczia-kinai viszály. Párisból jelentik, hogy Brióre de L'I«le tábornok Ha-Noiból tegnapi kelettel távirja, hogy Duchesne ezredes kizsákmányolván az ellenség fölött ki­vivott győzelmet, november 20-án a Tuyen-Q ián kornyé­ken fekvő három megerősített helységet minden ujabb veszteség nélkül elfoglalta. A fekete lobogóso c ós a ki­nai rendes csapatok teljes fölbomlásban az erdőkbe ós a hegyek közzé menekültek. Az „Eclair" agyunaszád mind­két napon részt vehetett az ütközetben. * Az osztrák birodalmi gyűlésből. Az osztrák hivata­los lap közölte Ferencz József uralkodó kéziratát, inely­lyel a biiodalmi gyűlést decz. 4-óre hívja össze. Az urak­háza valószínűleg decz. 10-ón tartja első ülését. Az ülés­szak előreláthatólag decz 20-án ér végett. Tárgyaltatni fog a jövő évi költségvetés ós a munkások ügye. Uralko­dónk az osztrák birodalmi gyűlés többségének helyzetére nézve igen jellemző kérdést intézett a minap dr. Sinolká­hoz, a birodalmi gyűlés elnökéhez. Hír szerint a legutób­bi budapesti kihallgatáson azt kérdezte Smolkától, vájjon a jobboldali pártarnyalatok összefoguak-e tartani a biro­dalmi gyűlés ülésszakának befejeztóig ? Smolka erre azt felelte, hogy ez annál is i íkább várható, mert az itju cs ­hek vezére is. dr. Grregr szintén hangsúlyozta vaiasztoi előtt az összetartás szükségességét. A csorvási nyelvkérdéshez. Békésmegye és a békési esperesség czimeu névtelen közlemény jeleiit meg a ma esetleg kezembe került „Pásti Hírlap" uov. 19. számában. Névtelen azt igyekszik ki­mutatói, hogy esperessógi felügyelőnknek a „Bekésmegyei Közlöny" 87. számában megjelent csorvási ügyre vonat­kozó ezen szavai, — — — az esperesség semmiféle in­tézkedést nem tett. Az esperességi gyűlésen ily tárgy elö sem fordult, nem is fordulhat elö, mert az esperességnek nincs joga — ily ügyben — parancsolólag rendelkezni, — meg alulírottnak a „Bekésmegyei Közlöny' 88. szá­mában mondott ezen szavai : ezelőtt vagy hat évvel ugy intézkedett egyezkedés utján a nyelvkérdésben kiküldött esperességi bizottság, hogy a csorvási tótok az ur vacsorát anyanyelvükön vehetik föl" ellentétesek. Látja pedig Névtelen az ellentétet abban, hogy az első szerint „Nem intézkedett" a második szerint meg „intézkedett"; látja pedig azért, mert nem vette tekin­tetbe, hogy itt kót, ídőszerint nagyon is különböző, tény­ről vau a szó. Az alispáni jelentésnek ugyauis ez óvi, vagy legalább is közel ez óvi állítólagos eset a tárgya, s hogy ezen eset valótlan, ezt felügyelőnkön kívül es­peresünk is bizonyította a „Bókésmegyei Közlöny" 91. számában, s ha hogy Nevtelen ennek sem hisz, nézze meg ugyanazon lap 90. számát, mdybtm alispánunk az ügyet befejezőleg hivatalosan jelenti, hogy „Előzetes jelentése a járási szolgabíró tói nyert téves értesítésből szár­kimutatja, hogy a magyarok őshazájokat 884-ben hagyták P], érinti első megtelepítésüket, az eteközi vér — vagy alapszer• zódóst s idézi annak pontjait, a magyarok bejövntele óveill Horváth, Szabó ós Katonával a 889-et fogadja el. a honfog­lalással részletesen nem foglalkozik, de m agj-)gyzi, hogy a név­telen jegyző szerint az 7 evig tartott s igy befejeztet 896. v. 897-ik évre tehetjük. Vonzó, érlekes előad isban, legjelesebb törtéuészeinek nyomán kimutatja, hogy honszerző őseink Pusz­taszeren tartották meg ós hogyan az első nagy nemzetgyűlést; lelkesítő szavakban kelti fel bennünk a büszke önérzetet, hogy a magyarok már a kilenczedik században, oly alkotmánnyal birtak, melylyel az időszeriuti műveltebb és boldogabb államok sem dicsekedhettek. Azután pedig igy szól: „Méltán érezhet, — sőt haz aii a s kötelesség is hogy érezzen — hálát és kegye-! letet, az évezredes alkotmány nyal bíró hazát örökölt mai és még ezután jövő nemzedék is: Pusztaszer iránt, melyoek szent földe hazánk alkotmányának bölcsője volt!! Beszél a hót nagy halomról, a „Bold. Szent Mária Zeer — monostori apátságá" r-l, mit első királyaink valamelyike a nemzetgyűlés helyére halhatatlan emlékül állított. (S mi a 19 ik század emberei ke­vésbé tudnávk lelkesedni s ragaszkodással lenni őseink emló­kéhöz?!) Megemlíti a szeri birtoknak tulajdonosait s azt, ho^v Szer 1561-ig miut helység, falu Viigy mezőváros fordul elő az okmányokban; de 1687-ik éven tul Puszta-Szernek iratik, \i szontagságos életét szerző réssletesen ismirteti, végre a Palla­vicini őrgróf-család örök tulajdonává lett; jelenlegi ura őrgr. Pallavicini Sándor. (Vége köv.) mázott. 1 1 Az a másik alulírott által a dolog múltjának meg­világositása végett emiitett intézkedés itt aktualis érték­kel nem bir, tehát nem is foroghat szóban ugy, mint alapja az ellentétnek. Igen, de névtelen azt mondja, hogy felügyelőnk szerint nem is fordulhat elő a nyelvkérdés esperességi gyűlésen, holott alulírott meg állítja, hogy igenis előfor­dult. Igaz csak hogy a felügyelő hozzá teszi, hogy ez ügyben parancsolóhg rendelkezni nincs joga az esperes­ségnek ; alulírott meg világosan kiírta, hogy egyezkedés utján intézkedett az esperesség. Noha névtelen ezen kót lényegesen különböző kifejezésre azt mondja, hogy „mégis csak intézkedett" azaz ha neki ezen két kifejezés egyér­telmű ós ezen kót egymástól időileg alakilag ós tartal­milag különböző esetet okviszonyba hozza: akkor bá­mulni lehet ugyan szómagyarázó tehetségét, hanem czá­folui nyilván felesleges. Ugyanezen magyarázat alapján állítja aztán Névtelen, hogy a nemzeti közinivelődés érde­kének megfelelő intézkedést ezután sem várhatui az esperességtől, mert hisz az esperessógi gyűlésen, fel­ügyelőnk szerint, ezen tárgy elő sem fordulhat. Nem ám ugy mint rendelkezés tárgya; de igenis előfordul­hat bármikor, sőt merem állítani, elő is fordul a maga idején, mint egyezkedés tárgya. Abból aztán, hogy ezen nyelvkerdésbeu, Névtelen szerint, ezután sem várható az esperességi gyűléstől nemzetiségünknek kedvező intézke­dés, arra a következtetésre jut Névtelen, hogy „Tökéle­tesen indokolt — magyarul megokolt Békésmegye közigazgatási bizottságának hazafias beavatkozása*. Megjegyezvén, hogy megyénk közigazgatási bizott­sága elóg ember arra, iiogy hatásköréuek őre önmaga legyeD, bátorkodom Névtelent figyelmeztetni, hogy meg­okolt az, a mi elégséges, meggyőző okokkal vau támogatva, illetékes az, a mi törvény szerint hatáskörünkbe tartozik. A megokol tság csak indíthat, az illetékesség pedig jogo­sít a cselekvésre. Valamely alárendelt hatóság helytelen cselekvésének helyreigazítására megokolt és jogos az ő felsőbb hatósága által; csak megokolt lehetne nem saját felsőbb hatósága által is, de jogos semtni esetre sem. Minthogy pedig az esperesség a közigazgatási bizott­ságiak alája rendelve nincs, lehet az esperesség valamely vallásra tartozó ténye meg oly helytelen, a közigazgatási bizottság beavatkozását minddaddíg kizárja, a mig Név­telen ki nem mutatja, hogy az alulírott által előidézett törvényezikkek nincsenek vagy rosszul vaunak alkalmazva. Tessék neki menni. Az esetre azonban, ha neki menüi és alulírottat megoktatni szíveskedik, Kérem, legyen tekin­tettel a férfiasság legalább azon követelményére, m>ly­szeriut ugyanazon lapban lépünk fel, főleg megnevezett férfiak ellen, akár még névtelenül is, a mely lap fellépé­sünkre alkalmat szolgáltatott; mert különben nem tart­hatván mindenki miuden lapot, könnyen a hátulról való támadás gyanújába esünk. B.-Csaba, 1884. november 23. Horváth János. MEG\EI HÍREK. (r. 1.) i szarvasi vadásztársulat f h^ o3-án a dé­csi-pusztán szép vadászidő mellett körvad iszatot rendezett, melyen a résztvett '8 vadasz 43 nyulat ejtett el. Mint halljuk, az eredmény sokkal több lehetett volna, ha annyi hibás lövés nem történik. (r. 1.) Szarvason tánezpróba és bál leend f. bó 29 ón a ,Bárány" vendéglő nagy termében, melyet Dobos Adolf tánezmester rendez, tanítványainak ügyességét bemu­tatandó. A táncz a kicsinyekkel 7 -9-ig tart. Ekkor egyes mütánezokat adnak elö solo u m a^ oláhost ós magyar solot. Aztán a felnőttek is tánezra perdűlnek a növendé­kekkel vegyest. (r. 1) Szarvason ifjú Marsai János iparos és Hézer Mari kisasszony jegyben járnak. (r. 1.) Szarvason korcsolyázó kör alakítása végett egy felhívó ivet bocsátott ki a fögym. tornatanitója. A kör egyes tagjai 50 krt; tanulók 30 krt; családok egyen­ként 1 frtot fizetnek, mely összeg az ivet kibocsátónál, vagy az azt előmutató tanuló ifjúnál is fizethető. A kör­nek gondozott jégpályája ez óvadbau is a Maczó érben leend, hol mult vasárnap már szép számú közönség kor csolyázott. Van a körnek jelenleg 16 frt ós 33 krja, mely a helybeli takarékpénztárból, mint kamatos töke vétetett ki, mult óvi pónzmaradványkópen — 4 kincstar részére ez évben termelt dohánybe­váltása Békósme^ye termelő köz ínsége részére Csáb in 18 ló. j év január hó 2-tól - februárhó 28-ig fog megtartatni. — \ szarvasi megyebizottsági választott tagok kö­zött a Hl-ik alkerüietben — Krosmárik Pál szarvasi ügy­véd elköltözése folytán — egy választott bizottsági tag helye üresedésbe jött, melynek választás utján leendő be tölt»se határnapjául, f. óv deczemberhó 8 át tűzte ki a megye alispánja. — Dr. Baky Endre, — Öcsöd községében községi orvosul megválasztatván, ott letelepedett, s orvostudori ok­levelét szokásos meghirdetés végett Békésm«gye törvény­hatóságánál bemutatta. — Kik kapuak „obsit -ot. Azok, kik az 1872-ik év­ben a közös hadsereghez vagy honvédséghez bea >rozt tt­xftk a f. év deczember 3l-én a hadi kötelekből elboqsat­tatnak. A végelbocsátási okmányok vagy inkább népszerű elnevezésük szerint „obsit"-ok a jövő januárhóban fognak az illetékes elöljáróságok utján kiadatni. — A tléli-irauczia országban, Spanyol ós Olaszhon­ban ez évben uralgott kolera, Franczia ország fővárosá­ban, Parisban mindinkább elterjedvén, különös tekintettel ez aggasztó körülményre, a magyar királyi belügyminisz­ter ur, f. óvi novemberhó 16. ós 17-iki keletekkei egy-egy szigorú körrendeletet bocsátott ki az összes törvónynató­ságokhoz, mely körrendeletben különösen hangsúlyozva van, hogy a Francziaországból hazánk területére érkező utasok, akar közhelyekre, akár magánlakásokba szálljanak is meg, azok legalabb három napig orvosi felügyelet alatt tartan­dók, s ezzel kapcsolatban a további óvintézkedések miként leendő foganatosítása van elrendelve. — tiróf Weneklieiin tfyuhi gondnokolt ós gr. "Wenk­heim Dénes kiskorú tulajdonát képező eleki regalejog Elek községének örök áron eladatott. * Színészet ti.-Csabán. Minthogy a c>abai közönség egy jelentékeny részét holmi olyan szellemi dolgok, mint például hirlaptartás, színielőadás, stb. egyáltalán nem ér­deklik; nem fogjuk a közönségnek önmagavai ily iappaiiáü nélkül is teljesen megelégedett részét a Báródy színigaz­gatónak tarsulata által eddig tartott színi-előadások rész­letes leírásával sem unt.tni. Csak a történeti hűség kedvé­ért emiitjük meg, hogy nevezett igazgató társulatában néhány tag van, mely ugy értelemre, mint játókra nézve bármely vidéki szinhaz közönségét teljesen kielégítheti; hogy ugy a rendezés, mint az öltözködés ós diszitós az igazságosan emehetö igényeknek megfelelő; hogy az össz­játék, szorgalmas ós lelkiismeretes tanulásról tesz bizony­ságot; végül, mi vidéki színpadokon éppenséggel ritkaság, hogy a sugó szava túlságosan sohasem hallatszik. Az eddig előadott három darabban csak „Essex" Laube e nagyobb szabású színműve haladra felü némileg a színtársulat erejét mert a czimszerepet játszott Aranyossy bir ugyan értelemmel, routinnal és az is latszik, hogy odaadó szorgalommal tanul,, de hiányzik nála az ily hós szerepekhe megkivántato hang; N. Lövey Ilka k. a. is, ki Erzsébet királynét adta, impozáns, rokonszenves alak, de nem monda el hiven szerepót, sőt sokszor értelem nóikü:i mondatokat hallottunk tőle; Szabóné Róza asszony, (miut Essex neje) kifogástalanul tudta szere­pót, de magasabb drámai alkotashoz ö sem volt képes fel­emelkedni: azonban a két másik darabb a „Csókon szerzett vőlegény" és különöseu „.-1 vasgy iros*-ban ig n élvezetes estét nyújtott a társulat, kivált annak most emiitett tagjai és Czakóné asszony, a nagyon gyér számmal összegyűlt köz ín­ségnek. Szóval, határozottan azt állithatjuk, hogy Barody ur társulata azon vidéki társulatokhoz tartozik, mely min­den magyar ember pártfogását megerdemli, ki nem szájáu, hanem szivében hordja hazafisagat, ós kinek nincsenek oly tulcsigázott követelései, hogy Csaban mindig csak Nádaya kat, Vízváriakat vagy Újháziakat akar látni. Különben vigasztalja magát a jobb sorsra érdemes színtársulat azzal, hogy a legutóbb itt játszott Vizváry ós Újházinak is csak egyszer volt meglehetősen telt háza az utóbbi pedig töb­nyire üres házak előtt játszott, hogy tehát a legnagyobb magyar művészek sem képesek közönségünk inegtnagya­rázhatlan közöuyóuek jegét megtörni. Mi már olyanok vagyunk itt, Csabán. Ha Csorváson összeáll egynehány tót paraszt ós felkéri papját, hogy prédikáljon nekik tótut is, mert hát nem értik annyira a magyar nyelvet, hogy magyarul imádkozhatnának is : ezt roppantul nagy merény­letnek tartjuk a hazafi ág ellen, és kigyót, békát kiáltunk a pánszlávizmusra; de egy tisztességes iparkodó magyar színtársulat megélhetésére, mely estónként nyolezvan kraj­czárórt, mondjuk személyenként egy forintért mulattat bennünket ós a mellett, a magyar szót is hirdeti, nincs ked­vünk semmit sem áldozni, az nekünk wurst, hadd hal on éhen a Thalia papja. Mi tehát a hazafisagnak azonolcsóbb ós kényelmesebb fajtá)át kultiváljuk előszeretettel, mely szavak­ból áll, de nem azt, mely pénzbeli áldozatokat is kíván tőlünk. Pedig a csabai intelligeueziára, épen mert a tulnyomólag tótnyelvü földművesekből álló iakosság pénzén építette a magyar színházat, azon erkölcsi kötelesség háromlott, hogy hát most már abban a színházban az intelligeuczia anyagi támogatásával a magyar szó és hazafiság tényleg hirde­tessék is! Nem szabad ós uem lehet senkit sem kénysze­ríteni arra, hogy tényleg járjon a színházba. Maradjon otthon az, ki oly igényedet emel, miket egy vidéki társu­lat soha ki nem eiógithet; maradjon otthon az is, ki any­nyira bővelkedik tapasztalás ós óletoöioseségben, hogy a világot jelentő deszkákról már nem tanulhat semmit; ma­radjon otthon az is, ki oly keveset tud, hogy a színpadon annál kevesebbet már nem felejthet, de azórt ne hagyj i éhezni Csabán a magyar színészt, hanem küldje el legalább a zártszéke vagy páholya árát, ha már maga nem is megy el — oly szintarsulatuak, mely isten és ember előtt nem­csak a pénzét, de a látogatását is érdemelné, mely a m i­gyar színészetnek — különösen Csabán — jutott feladatát teljesíteni képes ós teljesíteni akarja is! — A remek Oh­net-fóle „Vasgyáros" keddi előadásán jelenvolt 30 néző közt legalább 20 zsidó volt, az elfoglalt két páholyt zs ­dók birták. Nem emiitjük ezt, mintha valami különös ér­demnek tartanok, hogy a zsidók aránylag véve inkább járnak a magyar szinhazba, mert annak a zsidónak is kö­telessége ez, ki anyagi körülményeinél fogva teheti; ha­nem csak annak konstatálására Hozzuk fel, hogy a több oldalról a magyarosodás iránti közönbösóggel vádolt zsidó mégis inkább megfelel a magyar nyelv ós szellem ápolása iránti tartozó erkölcsi kötelességének, mint a hazatisag.it patentirozott kiváltságként bírni velő gentry. (s) A b.-csabai betegsegélyző ós temetkezési egylet­nek vasárnap délután megtartott választmányi gyűlésén elhatároztatott, hogy az egylet halottainak temetésére kivo­nuló 6 fáklyavivö, zászlóvivő ós az egyleti szolga részére disz­egyenruhát fognak készíttetni, hogy ezzel is emeljék a te­metés fényét. Kár a humanistikus czólból alakult egylet­nek ilyen luxus kiadásokra ragadtatnia magát. Ugy látszik nem igen gondolnak arra, hogy egy járvány esetén — as

Next

/
Thumbnails
Contents