Békésmegyei közlöny, 1884 (11. évfolyam) október-december • 82-100. szám
1884-10-26 / 85. szám
R-Csabá n. 1HH4, \1. eviolyarn, 85. szaru. Vasárnap októberhó 2ö-án BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖN Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú iap. Megjelenik hegenként kétszer: vasárnap ÓH csütörtökön. ELŐFIZETÉSI DI.Í helyben házhoz hordva vagy postán bérmentve küldve : Egész évre . . . 6 írt Fél évre 3 „ Évnegyedre . 1 „ 60 kr. Lapunk számára hiidetése'. felvételére fel van jogositva : íUASENSTEIN és VOliLER ezég, tíées, Prága, Budapesten, Németország és Svájcz miudon fővarosaiban. A gyomai árvaház. A róm. kath templomnak csaknem átellenében fekszik Gyoina városában e díszes épület. Folyóbó 19-én, vasárnap szenteltetett meg méltóságos dr. Nogdll János Nagyvárad egyházmegyei segédpüspök ur által. Megelőzőleg szentmise volt, melyet a püspök ur,—Schiefner Ede próp. pléb., Mikó Miklós szsz. üln. pléb , Spett Gyula szsz. jegyző s Dinya János pléb. urak segédlete mellett, végezett. Mise után megható beszédet tartott ő méltósága. Háromszoros ünnep úgymond a mai. Először e szentegyház felszentelésének évfordulója, másodszor e remek árvaház megszentelése s Szent-Viucze-rendi irgalmas uénék bevezetése, harmadszor pedig a bérmálás szentságében való részesítés. (Mi pedig negyedszer ezerszeres ünnepnek tartjuk a mélt. püspök ur megjelenését környékünkön.) A fenti pontokat egyenként fejtegetvén, hatalmas szónoki hevében fölkiáltott: „Mit ér a na»y vagyon ha itt (keblére mutatva) üres". S hogy mennyire szívbeli meggyőződésből mondta ezt széles e hazában nagy tudományáréi ismert püspökünk, kitűnik abból, hogy eddigelé 3 nagyszerű iskola-csoportott építtetett saját költségén Nagyváradon, s majdnem teljesen tart is fönn, ugy hogy e tekintélyes jövedelemmel biró főpap anyagilag szegény ember. Rajta beteljesedik, mit a gazdag ifjúnak ajánlott Jézus Krisztus: „Ha tökéletes akarsz lenni, add el a mid vagyon és oszd el a szegényeknek és jöjj, kövess engem." A nemeskeblü Wodianer-pdrt Jézus szent szive indította — mondá a püspök ur ő méltósága — ugy e gyönyörű templom, mint a nagyszerű árvaház emelésére. Különös oltalmába ajánlá a gyomai lakosoknak azirgalmasnénéket, kik e városban megtelepednek s kikhez betegség, veszély, szerencsétlenség esetén bizalommal fordulhatnak. A megható népszerű szónoklat után a bérmálás végeztetett, melynek végével megindult a menet az árvaház felé. Elől mentek az iskolások ugy a helybeli, mint majorbelíek, s benn az udvarban félkörben S/ieritesztősé^ : APPOLÍYI-utoza 891. számú ház, hová a lap szellemi részét illető minden közleményt ozimezni kóriink. IfLiácló Hivatal: Kishid-utoza 938. sz ház, Povazsi^ Testvérek nyomdája. Kéziratok nem adatnak vissza. állottak meg; őket követé a hat irgalmasnéue, (kettő, mint vendég) kik az árvaház előcsarnokában foglaltak helyet Utánuk jött a püspök fényes segédlettel s átlépve e ház küszöbét, megszentelő e palotaszerü épületet s egész ünnepélyességgel ugos. Wodiáner Albert ós aügyaljóságu ueje Atzél Zsófia urnő jelenlétében a megyei püspök Lipovniczky István ő cxelleucziája nevében átadta azt az irgalmasnénéknek, s ekkor a népfelé fordulva ismételten oltalmukba ajánlá a Szent-Vincze-rendi apáczákat: kik hivatva lesznek az árvákat istápolni, nevelni, oktatni, s a szerencsétleneken, ha bizalommal hozzá fordulnak, — az irgalmaság cselekedeteit gyakorolni. Dobogó szívvel siettünk a monumentális épületbe, mert ismerve Atzél Zsófia ő nagysága kegyességét, bőkezűségét, megvalánk győződve, hogy sok látnivaló vár reánk; mindazonáltal mégis meglepett minket az itt talált izlés, csin és berendezés. Az előcsarnokban márvány lapra vésve aranyos betűk hirdetik az alapító kegyúr, Wodiáner Albert és szeretett neje Atzél Zsófia ő nagyságaik neveit. Ugy a földszinti, mint emeleti hosszú, széles folyosón végig menve találjuk jobbról-balról a termeket és szobákat; a földszinten vaunak á tanulószobák, itt van a konyha, éléstár s ügyes berendezéssel a kert. Egyik teremben nyolezszögü nagy diszkeretben van Wodiáner ós neje arczképe. A hálószobák az emeleten vaunak, bennök csinos vaságyak s ugyanitt elkerítve a felügyelőnő szobácskája. A mosdótálak hosszú asztalban igeu praktikusan elhelyezvék. Jelenleg 16 szülőtlen árva vétetett föl; a teljes létszám azonban valláskülömbség nélkül 24 leend. A Wodiáner által letett alaptőke 60 ezer forint, melynek kamatja a tőkét szaporítja, mig a nagylelkű pár ól, ugyanis azon időig az intézet szükségleteit — a kamathoz nem nyúlva — a kegyes alapítók viselik. Az udvarra lejőve megszemléltük a test gyakorlati szereket továbbá a zöldséges és díszkertet. Mindezeket áttekintve szempilláinkon egy könny rezgett, a hála könnye volt az. Egy fohász tört ki ajkunkon : — Aid meg isten a kegyesszivüeket. Óh áEgyes szám ára 10 kr. kapható PovAísáy Tasfcváre'c n v> indába u. Hirdetések jutáuyos áron vétetuek fel. y i 11 t é r'-ben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helybeu a kiadóhivatalban, Povázsay Testvérek nyomdájában, és Biener t5. ur nagytözsdéjébeii. ugyanitt airdetések is el fogadtatnak : vidéken a postahivataloknál 5 kros postautalvánnyal. uram, mily szomorú, elhagyott az árvák élete, hányanmeg hányau vaunak, kik rongyokba ós piszokb.1 sülyedv az éhhalállal küzdenek. Minő bölcs a te gondviselésed melylyel védőkezed elhagyott kisdedek fölé nyújtod! Dicséret és dicsősség neked Istenein, a iniért a nemes keblű Wodiáner-pár szivét oly magasztos cselekedetre vezérelted! Áraszd el áldásoddal és kegyelmeddel, s jutalmazd meg őket boldog élettel! Valóban Gyoma szerencsés város, néhány év előtt egy remek szentegyházat s ma egy nagyszerű árvaházat nyert. Vajha Endröd se maradna mostoha! Igaz, hogy e község az „uraság" irányában kvalifikálatlanul viselte magát a kiegyezés alkalmával; de hát a nagyatyák boruirtságáért az unokák is lakoljanak ? Szántákbánták tettöket elhamarkodottságokért az elkövető elődök, s még jobban az utódok. S mi reméljük, a nagylelkű Wodiáner pár megbocsdjt gyermekinek s Endrödöt ts viszsza fogadja kegyúri szeretetébe. Sz. R. — A delegácziok. Gr. Kálnoky külügyminiszter ós Szögyóny osztályfőnök hétfőn jönnek Budapestre. Velők érkeznek a külügyminisztériumból a következők : b. Teschenberg, b. Falke, Dóczy L., Asbóth János, Grömöry ós Tallián. - A delegáczió tagjai közé ezúttal ós pedig a szabadelvű párt kijelölése alapján a pártonkívüli 8zéll IC. is beválasztatott; ee az első eset, hogy a sz. elvüpárt pártonkívüli képviselőt a' delegáczióba választ. Pulszky Ágost, a ki annyi éven át tagja volt a delegácziónak, s most pártonkívüli, ezúttal nem választatott be. A delegáczióba beválasztott Keglevich István gróf képviselő egy pár nappal ezelőtt a szabadelvű párt körébe iratkozott be. — Az nj honvédelmi miniszter kinevezésére vonatkozólag a lapok kombináczicba hozták a b. Orczy Béla kinevezését is. Mint a félhivatalos „Budapesti Corr." irja, a honvédelmi miniszteri tárcza átvétele targyában még végleges elhatarozás nem törtónt, bár nagyon valószínű, hogy költségvetés tárgyalásáig a végleges honvédelmi miniszter ki lesz nevezve, hogy a honvédelmi minisztérium költségelőirányzatát a házban képviselje Azt azonban a leghatározottabban állítja a nevezett forrás, hogy az ö felsége személye körüli minisztérium vezetésében semmiféle változás sem várható. A „BEKÉSMEGYEI KÖZLÖNY" TAítMÁJA. A Lajos Arany (Coppéo Ferenez beszélyképje.) (Vege.) Lehajlott utánna, — egy Lajos-trany volt. Talán valamely jótékonyszivü könyöiült meg a szerencsétlen kis árván és elmentében az alvó czipőjóbe tette, az aranyat, hogy neki is örömöt szerezzen a karácson estén, nehogy kétségbeessék a gondviselés örökké tartó jó-ágában. Egy Lajoi-arany! Hisz ez boldoggá teheti e szegény kis árvát, napokra megmenti a nélkülözéstől, a nyomortól' Lucien felakarta ébreszteui, hogy ez örömöt tudassa vele • De mit egy titkos sugalatként |az öreg lengyel szavait vélte hallani: „két nap óta nem mozdultam ki a játékteremből, s két nap óta nem húzták ki a 17-es számot. Vágják le a kezemet, ha ma éjfélkor ki nem húzzák." A huszonhárom éves fiatal ember, — ki igen derék szüléktől származott, előkelő nevet viselt, soha becstelen dolgot el nem követett, aljas gondolatra vetemedett. Itt körülnézett az elhagyott utczában s midőn meggyőződött, hogy egyedül van, óvatosan lehajolt, s reszkető kézzel — ellopta a szegény, kis árva ozipöjóböl az aranyat! Lélekszakadva futott vissza a játékbarlangba felugrott a lépcsőkön s berohant a terembe épen azon pillanatban, midőn a nagy fali óra a tizenkettőt kezdte ütni. Hirtelen odadobta az aranyat a zöld posztóra s felkiáltott : „A tizenhetesre". — És a 17-es nyert. Egy gyors kézmozdulattal a nyert 36 Lajos-aranyat a veresre lökve — ós ismét nyert. A 72 aranyat rajta hagyta e szinen, — kétszer, háromszor, — — tízszer s mindig nyert. Nagy rakás pénz hevert előtte; minden tétele sikerült. Hallatlan, — vak szerencséje volt. A kis elefántgolyó mintha a játékos tekintete által el lett volna büvölvOj — ugy gurult orla, — a hová ö tett. Mintegy 10 perez alatt mindazt visszanyerte, a mit az egész estén — vesztett. Most már két-háromszáz aranyat tett egyszerre és igy egész örökségét, melyet pár óv alatt elvert, rövid idö múlva visszanyerte. Felső kabátjának minden zsebét te'e tömte; már több nem fért; mellényébe, szivartartójába, zsebkendőjébe, — a hová csak lehetett, — dugt > az aranyakat és értékpapírokat Játszott ós — — nyert folytonosan mint egy örült. Csak ugy találomra odavetett az asztalra egy marok aranyat, s mindig - nyert; mennél inkább szórta a pénzt, annált több szerencséje volt E közben folytonosan a hóban alvó, kis koldusra gondolt; arra a kis lányra, a kit — meglopott. — Bizonyosan ott van még azon a helyen! Mihelyt 1 óra lesz, eltávozom innét! Esküszöm! Elmegyek érte, magammal viszem, meleg szobámba. Felnevelem, — szeretni fogom mint saját gyermekemet, s egész életére gondoskodom róla .... De a nagy ingóóra rég elütötte az egyet, a kettőt, s Lucien még mindig ott ült a játékasztalnál. Három óra előtt pár perczczel felugrott helyéről a bankár, s elkiáltá magát: — Uraim! A bank tönkre van téve; — elég mára a játókból! Lucien felugrott; durván ellökte maga elöl az irigy kedöket, kirohant a teremből, le az utczáia ós lelkendezve futott a kőpadhoz. Már messziről észrevette a lámpafónyónól — a lánykát. Sietve közeledett hozzá s megfogá kis kezét. — O mily fagyos! Szegény kicsikém ! Felvette karjaiba, hogy magával vigye. Szegénykének feje lehanyatlott a nélkül, hogy felébredt volna. Mily mólyen alszik! Magához szoritotta, felakarta melegíteni; de nyughatatlan :Vg J.C'al i"grív , s hogy m.'ty uhu.'.Ló! íoii'br s/.s:
