Békésmegyei közlöny, 1882 (9. évfolyam) január-december • 1-144. szám

1882-04-06 / 42. szám

„ Békésmegyei Közlöny "~28. szám. 1882. megben szálittatik Tarnowból, Przernisl s Rigából s nagyobb mennyiségben található. Másfelől a muszka kender piaozképesebb, a meny­nyiben szépen ki van szortírozva, tisztább, jobban van csomagolva s mind a mellett, hogy gyengébb, kevésbé elasztikus mint a magyar, a fent leirt kellék­nél fogva nagyobb forgalomnak örvend. Olvastam egy Németországból küldött levelet, melyben csaknem szórói-szóra az itt leirt szavakkal adják tudtára egy budapesti kereskedőnek, hogy szállítmányai még min­dig a raktárban veszteglenek, s ezért még egy havi engedélyt kérnek a váltó fizetésére. Egy más levélben meg a hiányos csomagolást hozzák fel annak indokolásául, hogy miért nem fo­gadhatják el a szállítmányt kitűzött áron, nagy meny­nyiségben lévén a csomag belső részében a pozdor­jás ki nem tört kender. Ez eset a muszka s lengyel kendernél nem fordul elő, mert azok igen jól van­nak megtilolva. Még egy harmadik levelet is olvas­tam. melyet egy schaffhausoni kereskedőház irt a a szállítónak Budapestre, s melyben neki tudtára ad­ják, hogy az 1459 forintra rugó szállítmány két vag­gonra lévén rakva 41 forintot le fog vonni az egye­zés szerinti összegből a űzetett tarifa fejében. Ezen esetnek a magyarázata abbéi áll, hogy a budapesti kereskedő Apai inból 50 mázsa kendert szállított a Dunán Bécsig; de Bécsben a helyett, hogy kívánsága szerint a tehert egy waggonba rakták volna, két felé osztották s igy küldöttek el az Erzsébet vonalon Schaffhausenbe, minek következtében a szállító csak­nem 3 perczeotet s tehát körülbelöl az egész nyere­séget elveszítette, a mit a vízen szállítás által Apa­tiutól Bécsig megakart takarítani. Es ez mind igy hangzik, valahány szállítmányi levél érkezik külföld­ről a budapesti kereskedőkhöz. Az első pont alatt felhozott inkonvenienczián se­gíteni két módon lehetne : először az által, ha a kül­földi piaczokra küldött kender árát egy pár forinttal mázsányint lejebb szállítanák. De ezen árcsökkentés olcsóbb termelést s gyorsabb, tehát jutányosabb ki­készítést feltótez, mely két mód közül sem egyik, sem másik nincsen a kereskedők hatalmában azokat élet­beléptetni. Ezt csak az által lehetne elérni, ha egy­felől a kendorföld^k magas bérleti árát, mely né­mely helyt egész 50 frtig is felveretik, sokkal mér­sékeltebb értékre leszállítják és azáltal másfelől, ha a munka hozományát czélszerű, törők s tilolók segélyé­vel sokszorosan megneveljük. A megyei gazdasági egyletnek lenne feladata a kendertermelők számára a kormány hathatós közbenjötte és tényleges segélye által a két fentebbi akadályt elhárítani. De ez a kül­földi versenynyel szemben még nem elég, mert ha liomeopatikus dozisokban szállítunk nyers anyagot az ottani piaczokra, a magyar termény nem fog soha állandó forgalomra vergődni s csak azért, hogy jobb minőségű, a kereskedők nem fognak hónapokról-hó­napok várakozni, hogy csak ugy 50—60 tonnaként liferáltassék. Szükség tehát a termést százszorozni, szükség to­vábbá, hogy a kereskedők egy .szolid társulatot ala­kítsanak, mely minden irányban hathatós lendületet adhasson az ő fontos kereskedelmi czikkeinek. A mi a csomagolási hátrányt illeti, ez becsület­kérdés egyes termelőknél, de a hitel csökenését vonja maga után a kereskedői üzletben, ezért igen fontos kérdés, melynek orvoslása hasonlóan csak társulati uton történhetik leghatályosabban. Meg kell tiltani a kézimunkás parasztnak, hogy egyetlen csomagban két három kiilönbözőleg tilolt kender markot foglal­jon, hanem markonként csomagoljon az az egy ma­rokból egy csomagot esináljon. Ismételve mondjuk, hogy ez egy igen fontos kérdés, mert a hitel a for­galomnak legfőbb emeltyűje. A schaffhausoni esetekre vonatkozólag ezen már bajosabb segíteni s legajánlatosabb lenne, ha maguk a kereskedők közköltségen minden rakodási állomás­nál egy ágenst bíznának meg a raktározással s odébb szállítással. Egyébiránt a teherszállítási „miseria" az egész világon előfordul s azon még a „Cumulative service" behozatala által sem lehetett segíteni, mert nincs más mód csak egy : a vasutak csoportosítása egyetlen társulat vagy a mi még czélszerübb az ál­lam kezébe. Egy másik ismeretes akadálya a kenderforgalom­nak, a mely egyébiránt közös minden más termény­nyel, a magas vitelbér. Ebben a tekintetben még a bácskai és baranyai termelők a legelőnyösebb hely­zetben vannak az ország többi termelői mellett. Ne­kik ugyanis van egy pár rakodó helyük a Duna part­ján, honnan vízi uton Budapestre szállítják a nyers anyagot, csaknem félannyi áron, mintha vasutat hasz­nálnának. Ott vannak : Palánka, Bnchin, Gombos és Apatin, honnan 1 frt 20 kr. a szállítási költség mé­termázsájától a budapesti Mária-Valéria utczában levő raktárokig. Vasutat használva, ugyanazon métermá­zsájától 2 frt 20 krt kell fizetni. Nevezett kereske­dőknek 25 30 frtb-i. jön mázsája a tilolt bácskai, baranyai és tolnai kendernek, melyet a mint már emlitém, Londonban 30—35 forinttal fizetnek. Ebből levonva a szállítási költséget, bizony alig marad 5 százalék tiszta haszon. Ok tehát, íehett mondani egy pár év óta inkább a czég jó hírneve fentartásáért dolgoznak mint üzleti haszonból. Nyolcz évvel ezelőtt a bácskai kendert helyben 8, Budapesten 14 írtért széltében lehetet kapni, ak­kor jól ment a dolga a magyar kendernek külföldön s habár aránylag akkor is kevés volt a nyers anyag, még is többet termesztettek, mint jelenleg hazánkban s nagyobb volt akkor a forgalom. A folyamhajózás, a csatornákoni vontatás, a fu­varszállitás, kocsizás nagymennyiségű kendert emész­tettek fel; mindennek a vasutak véget vetettek, s másfelől most még a lovakat is lánczczal akasztják a kisefájához és a hordókat, is lánczczal ereszgetik a pinczébe. De értsük meg, hogy a mi nyomorusága.­inkkal nincs köze a gőzerőnek, a villanynak, melyek csak anynyiban zavarják meg a népek jólétét, a meny­nyiben egyiknél nagyobb, mint a másiknál az arány talanság az oekonomia berendezésekben, a termesztés és fogyasztás az export iis import közt, mely statisz­tikai adatok a vasúti forgalom irány és mérvadói szoktak lenni. Bárhogy is álljanak jelenlegi pénzviszonyaink az ország különböző részeiben, én a kender és ienipar­nak a felvirágzását igen nehéznek s aanál kevésbé le­hetetlennek, semmi esetben nem tartom. A „panaczea" •i talizmán itt is a társulatbani alakulásban foglalha­tó. Mindenek előtt teljes pontossággal ki kell puha­tolni a külföldi pkezok szükségleteit, hogy azok min­dig bőven lehessenek ellátva a mi nyers terményéink­kel és ha jelenleg igen sok a piaezok száma, vagy igen széles körben egymástól igen távol fekü.sznek, redukálni kell azokat a főbb czentrumokra, hova ol­csóbb ós rövidebb utak vezetnek. Más szókkal helyes irányt kell adni a forgalomnak s saját raktárakat kell felállítani, agy mint a német, franczia kereskedők szoktak nálunk, keveset de nagyban látva azt el nyers anyagokkal. Aztán az export menyiségét hoz­záadva a hazai fogyasztáshoz, és ezt arányba téve a jelenleg termesztett kendennenynyiséghez, ki fog de­rülni, hogy még hány ezer hold földet kell például bevetni és erről részletes kimutatást nyújtván az or­szágos gazdasági egyesületnek, ez a maga részéről az illető minisztertől mindazon kedvezményeket ki fogja eszközölni, melyek egy életrevaló praktikus tervnek a kivitelét biztosítják. Az a házaló kis kereskedői szellem, mely eddig vezérelt, nem log a kenderiparnak nagyobb lendü­letet inspirálni. Tömörülni kell tehát a kereskedőknek, hogy együttes tjrővel hassanak. Bodola Lajos. M i n il e n í ó 1 e, * Márkus Miklós, a széptebetségü iró, a magyar földhi­telintézet vezórtitkára, szomb iton délután elhunyt Budapesten. Hétfőn temették nagy részvétel mellett. — Nagy szerencsétlen­ség történt a finisztenei tengerpartnál. Két gőzös összeütközött és elsölyedt. A hajón levők közül csak kevesen menekültek meg. — Hodoson, a b. Sima-féle birtokon e napok bau nagy erdő­égés volt, melynek 500 hold erdő esett áldozatául. — Lon­donba két czigány zenekar kapott meghívást, hogy ott az an­gol főurak estélyein hangversenyeket rendeznek. Berkes ós Bunkó zenekarai legközelebb indulnak Londonba. — Az aradi báró Kusevics nevét viselő 33 ik gyalogezred legközelebb szin­tén le fog menni a lázadás színhelyére. — flz orosz hadsereg­ből 19 tiszt kilépett és hazankon keresztül utaznak a felkelés szinhelyére. Az összes főispánok belügyminiszteri rendelettel utasitattak, hogy esetleges letartóztatásuk iránt intézkedjenek. — Hétfőn d. u. 4 órakor a budapesti kerpesi-uti temetőben egy 28—30 éves tisztességesen öltözött nő revolverrel szíven lőtte magát. Azonnal meghalt. — A vitkovitzi vashámorokb in f. h. 2-án nagy tűz volt. Több hámor leégett. A kár 400,000 írtra rug. — A postdami udv. szinházbán egy Bauer nevü színész, ki „Don Carios u-ban lépett fel, egyszerre anvja sze­mének láttára, ki sugónő volt a színházban megörült. Téboly­dába szállították. MEGYEI HIREK. * Előfizetési felhívás a „Békésmegyei Köz­löny" 1382-ik évi folyamának 2-dik negyedére. Azon tisztelt előfizetőinket, kiknek előfizetése m. hó végé­vel lejárt: kérjük azt minél előbb, legfeljebb e hó vé­géig megújítani, hogy a szétküldésben akadály fel ne merüljön. Előfizetési dij a hátralevő három ne­gyed évre 6 frt, félévre 4 frt, évnegyedre 2 frt, V kiadóhivatal. — Beküldetett: czúfolat. A „Bókósmegyei Közlöny" márczius 26-iki számában a törvénykezési rovat vezetője egy, orgazdasággal ártatlanul gyanúsított egyénnek esetét adja elő, ki alaptalan gyanúra el is ítéltetett. De ugyan­azon közleményben meggondolatlan gyanúsítással él ö is egy tanintézet irányában, midőn azt irja: „Szabó Gábor nagyobbik 12 éves fiát is elővették a gymnáziumban és állító­lag 12-őt vertek reá, hogy vallja ki, honnan került az 50-es a stb. Nem kutatva azt, hogy vájjon a közlő malicziából, vagy hibás értesülés után írta-e ezen sorokat: az igazság erdőkében vissza kell utasítanom a közlő által is állítóla­gosnak nevezett ezen vádat, mert a szobán forgó Szabó Gábor bé­kési szabómesternek egyik fia sem volt a békési reálgimn. növendéke sem a mondott időben, sem azóta. Békés, 1882. márcz. 21. Os­váth Ferenez, reálgymn. igazgató. (Megjegyezzük, hogy ezon czáfolat tulajdonkópen egészen felesleges, mert a közlemény, melyre vonatkozik, reféráda az iratok alapján ós vádlott mentségét adja elő, a nélkül, hogy bárki is azt mondta volna, igaz mit vádlott mondott, sőt oda volt téve mind­járt, hogy „állítólag," illetve vádlott csak áhította. Szerk.) fl: Két ló helyett egy ló. — B.-Gyuláról Treba Mik­lós a napokban elment a i vásárra két lóval s kocsival, s midőn a vásárban kifogott, betért egy laczi­konyhába borozgatni. Alig időzött azonban itt egy félóráig, midőn az egyik lovának hült helyét találta. Treba azonnal panaszt emelt, de daczára a nyomban megejtett kutatás­nak, keresésnek, nem találták meg a lovat s igy Treba a vásáron 120 frtot veszített. B. Gyulán e hó 4-ón tették örök nyugalomra Kiiment Gyula gazdálkodó ur 2 éves leánykáját Adrient. Béke poraira ! * Töth-Koiníóson nem rég magyar színtársulat mű­ködött és pedig meglehetős anyagi sikerrel. * Megyénk egyik földbirtokosa, szenttornyai Sváb Károly országgyűlési képviselő ur fia, Sváb Lajos a na­pokban jegyezte el magának Budapesten Markbreit Irma kisasszonyt, Markbreit Adolf bankár szép és szellemdus leányát. Őszinte szerencsekivánataink a frigyhez. * Végén csattan az ostor. Ezt a közmondást nem tartották szem elöttt azon t. fővárosi laptársaink, kik ré­szint mint „eredeti" tudósítást, részint „Csabáról írják" czime alatt átvettek a „szegény Eliz öngyilkosságáról* szóló közleményünket. Az egyik mülovarnöt csinált belőle ós szerencsétlen szerelemből tette öngyilkossá; a másik ele­gikus ós idyllikus variácziókban keseregte azon megtört szivet, melynek „bírásáért" annyian vetélkedtek, ugy hogy forró könnyeket sajtolt sok olvasó nő bájos szemeiből, mi­dőn költői elragadtatásai ecseteié, mily hivólag mormog­tak a csabai „Körös csillogó habjai" a szegény Eliz felé ; a harmadik, hogy tudósítása „eredetiségét" annál inkább tegye kétségtelenné, megnevezte azon háládatlan fórfiszi­vet is, melyért a szerencsétlen Eliz szive megtört. S mind­ezt miért? Mert az eredeti tudósító, jobban mondva újdon­dász urak, nem vettek maguknak fáradságot közleményünk végét is elolvasni, pedig ott csattant az ostor. Ott, feketén fehérre kivan nyomtatva, hogy a szegény Eliz nem volt más mint Konradinó asszony, az igazgató nejének ked­vencz kis — nőstény majma, ki elszökött gazdájától ós utczagyerekek által üldöztetvén, a Körösbe futott ós ott lelte sírját —• ós annyi igaz, hogy irományokat csakugyan nem hagyott hátra. * Csaba városa márczius havi népmozgalmi kimu­tatása lapunk mult számában oly hibásan volt közölve, hogy azt szószerint még egyszer helyesen közölni szüksé­gesnek tartjuk: „li.-Csaba városának népmozgalmi kimu­tatasa BiZ 1882-ik évi márcziushó elejétől márcziushó vé­géig. Született összesen 151. fiu 74, leány 76. Ezek közt törvénytelen 3 fiu, 3 leány s egy halva született. Meg­halt összesen 134, finemü 80, nönemü 54. Korra nézve 0—1 évig 25, 1—5 évig 39, 5—20 évig 18, 20-30-ig 5, 30—40-ig 8, 40 -60-ig 14, 60—80-ig 22, 80-on tul 3. Kiváló kórnemek: vörheny 28, kanyaró 8, roncsoló-torok­lob ós torokgyik 5, hagymáz 2, gümökór 11, bélhurut ós bóllob 7, tüdő-hártya- melés hörglob 29." (r) Kis fenyőfácskákkal árasztják el piaczainkat az oláhok s a mint tapasztaltuk sikerül nékiek azokon tul adni ós pedig jó áron. Figyelmeztetjük a közönséget, hogy a szükséges fenyőfácskákat szerezzék be a gazdasági egye­sület kertjében, hol mindenféle nagyságban, sokkal ol­csóbban V 2 krtól 50 krig egészséges gyökerű csemetéket kapnak. Ezek az oláhok által messze földről hozottak, jól tudjuk, sohasem fogamzanak meg. (r) A b,-csabai férfi dalkar legközelebb befogja szedni pártoló tagjaitól ez évi dijat, hogy azon lobogót készíttesse, melyet a mint értesülünk, már pünkösd má­sodnapján óhajtja felszentelni. — Szarvasról írják nekünk: „April 5. reggeli 9 óra ö excellencziája b. Radvanszky Antal, az ágostai hitv. gym-

Next

/
Thumbnails
Contents