Békésmegyei közlöny, 1882 (9. évfolyam) január-december • 1-144. szám

1882-04-06 / 42. szám

„ Békésmegyei Közlöny "~28. szám. 1882. megben szálittatik Tarnowból, Przernisl s Rigából s nagyobb mennyiségben található. Másfelől a muszka kender piaozképesebb, a menynyiben szépen ki van szortírozva, tisztább, jobban van csomagolva s mind a mellett, hogy gyengébb, kevésbé elasztikus mint a magyar, a fent leirt kelléknél fogva nagyobb forgalomnak örvend. Olvastam egy Németországból küldött levelet, melyben csaknem szórói-szóra az itt leirt szavakkal adják tudtára egy budapesti kereskedőnek, hogy szállítmányai még mindig a raktárban veszteglenek, s ezért még egy havi engedélyt kérnek a váltó fizetésére. Egy más levélben meg a hiányos csomagolást hozzák fel annak indokolásául, hogy miért nem fogadhatják el a szállítmányt kitűzött áron, nagy menynyiségben lévén a csomag belső részében a pozdorjás ki nem tört kender. Ez eset a muszka s lengyel kendernél nem fordul elő, mert azok igen jól vannak megtilolva. Még egy harmadik levelet is olvastam. melyet egy schaffhausoni kereskedőház irt a a szállítónak Budapestre, s melyben neki tudtára adják, hogy az 1459 forintra rugó szállítmány két vaggonra lévén rakva 41 forintot le fog vonni az egyezés szerinti összegből a űzetett tarifa fejében. Ezen esetnek a magyarázata abbéi áll, hogy a budapesti kereskedő Apai inból 50 mázsa kendert szállított a Dunán Bécsig; de Bécsben a helyett, hogy kívánsága szerint a tehert egy waggonba rakták volna, két felé osztották s igy küldöttek el az Erzsébet vonalon Schaffhausenbe, minek következtében a szállító csaknem 3 perczeotet s tehát körülbelöl az egész nyereséget elveszítette, a mit a vízen szállítás által Apatiutól Bécsig megakart takarítani. Es ez mind igy hangzik, valahány szállítmányi levél érkezik külföldről a budapesti kereskedőkhöz. Az első pont alatt felhozott inkonvenienczián segíteni két módon lehetne : először az által, ha a külföldi piaczokra küldött kender árát egy pár forinttal mázsányint lejebb szállítanák. De ezen árcsökkentés olcsóbb termelést s gyorsabb, tehát jutányosabb kikészítést feltótez, mely két mód közül sem egyik, sem másik nincsen a kereskedők hatalmában azokat életbeléptetni. Ezt csak az által lehetne elérni, ha egyfelől a kendorföld^k magas bérleti árát, mely némely helyt egész 50 frtig is felveretik, sokkal mérsékeltebb értékre leszállítják és azáltal másfelől, ha a munka hozományát czélszerű, törők s tilolók segélyével sokszorosan megneveljük. A megyei gazdasági egyletnek lenne feladata a kendertermelők számára a kormány hathatós közbenjötte és tényleges segélye által a két fentebbi akadályt elhárítani. De ez a külföldi versenynyel szemben még nem elég, mert ha liomeopatikus dozisokban szállítunk nyers anyagot az ottani piaczokra, a magyar termény nem fog soha állandó forgalomra vergődni s csak azért, hogy jobb minőségű, a kereskedők nem fognak hónapokról-hónapok várakozni, hogy csak ugy 50—60 tonnaként liferáltassék. Szükség tehát a termést százszorozni, szükség továbbá, hogy a kereskedők egy .szolid társulatot alakítsanak, mely minden irányban hathatós lendületet adhasson az ő fontos kereskedelmi czikkeinek. A mi a csomagolási hátrányt illeti, ez becsületkérdés egyes termelőknél, de a hitel csökenését vonja maga után a kereskedői üzletben, ezért igen fontos kérdés, melynek orvoslása hasonlóan csak társulati uton történhetik leghatályosabban. Meg kell tiltani a kézimunkás parasztnak, hogy egyetlen csomagban két három kiilönbözőleg tilolt kender markot foglaljon, hanem markonként csomagoljon az az egy marokból egy csomagot esináljon. Ismételve mondjuk, hogy ez egy igen fontos kérdés, mert a hitel a forgalomnak legfőbb emeltyűje. A schaffhausoni esetekre vonatkozólag ezen már bajosabb segíteni s legajánlatosabb lenne, ha maguk a kereskedők közköltségen minden rakodási állomásnál egy ágenst bíznának meg a raktározással s odébb szállítással. Egyébiránt a teherszállítási „miseria" az egész világon előfordul s azon még a „Cumulative service" behozatala által sem lehetett segíteni, mert nincs más mód csak egy : a vasutak csoportosítása egyetlen társulat vagy a mi még czélszerübb az állam kezébe. Egy másik ismeretes akadálya a kenderforgalomnak, a mely egyébiránt közös minden más terménynyel, a magas vitelbér. Ebben a tekintetben még a bácskai és baranyai termelők a legelőnyösebb helyzetben vannak az ország többi termelői mellett. Nekik ugyanis van egy pár rakodó helyük a Duna partján, honnan vízi uton Budapestre szállítják a nyers anyagot, csaknem félannyi áron, mintha vasutat használnának. Ott vannak : Palánka, Bnchin, Gombos és Apatin, honnan 1 frt 20 kr. a szállítási költség métermázsájától a budapesti Mária-Valéria utczában levő raktárokig. Vasutat használva, ugyanazon métermázsájától 2 frt 20 krt kell fizetni. Nevezett kereskedőknek 25 30 frtb-i. jön mázsája a tilolt bácskai, baranyai és tolnai kendernek, melyet a mint már emlitém, Londonban 30—35 forinttal fizetnek. Ebből levonva a szállítási költséget, bizony alig marad 5 százalék tiszta haszon. Ok tehát, íehett mondani egy pár év óta inkább a czég jó hírneve fentartásáért dolgoznak mint üzleti haszonból. Nyolcz évvel ezelőtt a bácskai kendert helyben 8, Budapesten 14 írtért széltében lehetet kapni, akkor jól ment a dolga a magyar kendernek külföldön s habár aránylag akkor is kevés volt a nyers anyag, még is többet termesztettek, mint jelenleg hazánkban s nagyobb volt akkor a forgalom. A folyamhajózás, a csatornákoni vontatás, a fuvarszállitás, kocsizás nagymennyiségű kendert emésztettek fel; mindennek a vasutak véget vetettek, s másfelől most még a lovakat is lánczczal akasztják a kisefájához és a hordókat, is lánczczal ereszgetik a pinczébe. De értsük meg, hogy a mi nyomorusága.inkkal nincs köze a gőzerőnek, a villanynak, melyek csak anynyiban zavarják meg a népek jólétét, a menynyiben egyiknél nagyobb, mint a másiknál az arány talanság az oekonomia berendezésekben, a termesztés és fogyasztás az export iis import közt, mely statisztikai adatok a vasúti forgalom irány és mérvadói szoktak lenni. Bárhogy is álljanak jelenlegi pénzviszonyaink az ország különböző részeiben, én a kender és ieniparnak a felvirágzását igen nehéznek s aanál kevésbé lehetetlennek, semmi esetben nem tartom. A „panaczea" •i talizmán itt is a társulatbani alakulásban foglalható. Mindenek előtt teljes pontossággal ki kell puhatolni a külföldi pkezok szükségleteit, hogy azok mindig bőven lehessenek ellátva a mi nyers terményéinkkel és ha jelenleg igen sok a piaezok száma, vagy igen széles körben egymástól igen távol fekü.sznek, redukálni kell azokat a főbb czentrumokra, hova olcsóbb ós rövidebb utak vezetnek. Más szókkal helyes irányt kell adni a forgalomnak s saját raktárakat kell felállítani, agy mint a német, franczia kereskedők szoktak nálunk, keveset de nagyban látva azt el nyers anyagokkal. Aztán az export menyiségét hozzáadva a hazai fogyasztáshoz, és ezt arányba téve a jelenleg termesztett kendennenynyiséghez, ki fog derülni, hogy még hány ezer hold földet kell például bevetni és erről részletes kimutatást nyújtván az országos gazdasági egyesületnek, ez a maga részéről az illető minisztertől mindazon kedvezményeket ki fogja eszközölni, melyek egy életrevaló praktikus tervnek a kivitelét biztosítják. Az a házaló kis kereskedői szellem, mely eddig vezérelt, nem log a kenderiparnak nagyobb lendületet inspirálni. Tömörülni kell tehát a kereskedőknek, hogy együttes tjrővel hassanak. Bodola Lajos. M i n il e n í ó 1 e, * Márkus Miklós, a széptebetségü iró, a magyar földhitelintézet vezórtitkára, szomb iton délután elhunyt Budapesten. Hétfőn temették nagy részvétel mellett. — Nagy szerencsétlenség történt a finisztenei tengerpartnál. Két gőzös összeütközött és elsölyedt. A hajón levők közül csak kevesen menekültek meg. — Hodoson, a b. Sima-féle birtokon e napok bau nagy erdőégés volt, melynek 500 hold erdő esett áldozatául. — Londonba két czigány zenekar kapott meghívást, hogy ott az angol főurak estélyein hangversenyeket rendeznek. Berkes ós Bunkó zenekarai legközelebb indulnak Londonba. — Az aradi báró Kusevics nevét viselő 33 ik gyalogezred legközelebb szintén le fog menni a lázadás színhelyére. — flz orosz hadseregből 19 tiszt kilépett és hazankon keresztül utaznak a felkelés szinhelyére. Az összes főispánok belügyminiszteri rendelettel utasitattak, hogy esetleges letartóztatásuk iránt intézkedjenek. — Hétfőn d. u. 4 órakor a budapesti kerpesi-uti temetőben egy 28—30 éves tisztességesen öltözött nő revolverrel szíven lőtte magát. Azonnal meghalt. — A vitkovitzi vashámorokb in f. h. 2-án nagy tűz volt. Több hámor leégett. A kár 400,000 írtra rug. — A postdami udv. szinházbán egy Bauer nevü színész, ki „Don Carios

u-ban lépett fel, egyszerre anvja szemének láttára, ki sugónő volt a színházban megörült. Tébolydába szállították. MEGYEI HIREK. * Előfizetési felhívás a „Békésmegyei Közlöny" 1382-ik évi folyamának 2-dik negyedére. Azon tisztelt előfizetőinket, kiknek előfizetése m. hó végével lejárt: kérjük azt minél előbb, legfeljebb e hó végéig megújítani, hogy a szétküldésben akadály fel ne merüljön. Előfizetési dij a hátralevő három negyed évre 6 frt, félévre 4 frt, évnegyedre 2 frt, V kiadóhivatal. — Beküldetett: czúfolat. A „Bókósmegyei Közlöny" márczius 26-iki számában a törvénykezési rovat vezetője egy, orgazdasággal ártatlanul gyanúsított egyénnek esetét adja elő, ki alaptalan gyanúra el is ítéltetett. De ugyanazon közleményben meggondolatlan gyanúsítással él ö is egy tanintézet irányában, midőn azt irja: „Szabó Gábor nagyobbik 12 éves fiát is elővették a gymnáziumban és állítólag 12-őt vertek reá, hogy vallja ki, honnan került az 50-es

a stb. Nem kutatva azt, hogy vájjon a közlő malicziából, vagy hibás értesülés után írta-e ezen sorokat: az igazság erdőkében vissza kell utasítanom a közlő által is állítólagosnak nevezett ezen vádat, mert a szobán forgó Szabó Gábor békési szabómesternek egyik fia sem volt a békési reálgimn. növendéke sem a mondott időben, sem azóta. Békés, 1882. márcz. 21. Osváth Ferenez, reálgymn. igazgató. (Megjegyezzük, hogy ezon czáfolat tulajdonkópen egészen felesleges, mert a közlemény, melyre vonatkozik, reféráda az iratok alapján ós vádlott mentségét adja elő, a nélkül, hogy bárki is azt mondta volna, igaz mit vádlott mondott, sőt oda volt téve mindjárt, hogy „állítólag," illetve vádlott csak áhította. Szerk.) fl: Két ló helyett egy ló. — B.-Gyuláról Treba Miklós a napokban elment a i vásárra két lóval s kocsival, s midőn a vásárban kifogott, betért egy laczikonyhába borozgatni. Alig időzött azonban itt egy félóráig, midőn az egyik lovának hült helyét találta. Treba azonnal panaszt emelt, de daczára a nyomban megejtett kutatásnak, keresésnek, nem találták meg a lovat s igy Treba a vásáron 120 frtot veszített. B. Gyulán e hó 4-ón tették örök nyugalomra Kiiment Gyula gazdálkodó ur 2 éves leánykáját Adrient. Béke poraira ! * Töth-Koiníóson nem rég magyar színtársulat működött és pedig meglehetős anyagi sikerrel. * Megyénk egyik földbirtokosa, szenttornyai Sváb Károly országgyűlési képviselő ur fia, Sváb Lajos a napokban jegyezte el magának Budapesten Markbreit Irma kisasszonyt, Markbreit Adolf bankár szép és szellemdus leányát. Őszinte szerencsekivánataink a frigyhez. * Végén csattan az ostor. Ezt a közmondást nem tartották szem elöttt azon t. fővárosi laptársaink, kik részint mint „eredeti" tudósítást, részint „Csabáról írják" czime alatt átvettek a „szegény Eliz öngyilkosságáról* szóló közleményünket. Az egyik mülovarnöt csinált belőle ós szerencsétlen szerelemből tette öngyilkossá; a másik elegikus ós idyllikus variácziókban keseregte azon megtört szivet, melynek „bírásáért" annyian vetélkedtek, ugy hogy forró könnyeket sajtolt sok olvasó nő bájos szemeiből, midőn költői elragadtatásai ecseteié, mily hivólag mormogtak a csabai „Körös csillogó habjai" a szegény Eliz felé ; a harmadik, hogy tudósítása „eredetiségét" annál inkább tegye kétségtelenné, megnevezte azon háládatlan fórfiszivet is, melyért a szerencsétlen Eliz szive megtört. S mindezt miért? Mert az eredeti tudósító, jobban mondva újdondász urak, nem vettek maguknak fáradságot közleményünk végét is elolvasni, pedig ott csattant az ostor. Ott, feketén fehérre kivan nyomtatva, hogy a szegény Eliz nem volt más mint Konradinó asszony, az igazgató nejének kedvencz kis — nőstény majma, ki elszökött gazdájától ós utczagyerekek által üldöztetvén, a Körösbe futott ós ott lelte sírját —• ós annyi igaz, hogy irományokat csakugyan nem hagyott hátra. * Csaba városa márczius havi népmozgalmi kimutatása lapunk mult számában oly hibásan volt közölve, hogy azt szószerint még egyszer helyesen közölni szükségesnek tartjuk: „li.-Csaba városának népmozgalmi kimutatasa BiZ 1882-ik évi márcziushó elejétől márcziushó végéig. Született összesen 151. fiu 74, leány 76. Ezek közt törvénytelen 3 fiu, 3 leány s egy halva született. Meghalt összesen 134, finemü 80, nönemü 54. Korra nézve 0—1 évig 25, 1—5 évig 39, 5—20 évig 18, 20-30-ig 5, 30—40-ig 8, 40 -60-ig 14, 60—80-ig 22, 80-on tul 3. Kiváló kórnemek: vörheny 28, kanyaró 8, roncsoló-toroklob ós torokgyik 5, hagymáz 2, gümökór 11, bélhurut ós bóllob 7, tüdő-hártya- melés hörglob 29." (r) Kis fenyőfácskákkal árasztják el piaczainkat az oláhok s a mint tapasztaltuk sikerül nékiek azokon tul adni ós pedig jó áron. Figyelmeztetjük a közönséget, hogy a szükséges fenyőfácskákat szerezzék be a gazdasági egyesület kertjében, hol mindenféle nagyságban, sokkal olcsóbban V

2 krtól 50 krig egészséges gyökerű csemetéket kapnak. Ezek az oláhok által messze földről hozottak, jól tudjuk, sohasem fogamzanak meg. (r) A b,-csabai férfi dalkar legközelebb befogja szedni pártoló tagjaitól ez évi dijat, hogy azon lobogót készíttesse, melyet a mint értesülünk, már pünkösd másodnapján óhajtja felszentelni. — Szarvasról írják nekünk: „April 5. reggeli 9 óra ö excellencziája b. Radvanszky Antal, az ágostai hitv. gym-