Békésmegyei közlöny, 1882 (9. évfolyam) január-december • 1-144. szám

1882-03-19 / 34. szám

„ Békésmegyei Közlöny "~28. szám. 1882. tozík. Kerül minden komoly diskussziót. Ő, a ki oly merész volt a „történelem itélőszékére" apellálni, a ki „Ítélkezésre" (!) hívta fel publikumát, most mikor a czáfolatot a történelemből megkapta, egyszerre a jelenre csap át és valóságos boszorkányhittel beszé „jogfeladásról, kiéheztetés, levetkeztetés, korrupczió, prostituczió politikájáról; adókról, végrehajtásról, jobb sorsra érdemes ügyvédekről, uzsorásokról, ínséges kölcsönről, közös ügyekről, iparosokról, kereskedőkről, szellemi proletariátusról, hivatalt nem kapó ifjakról, kortesekről, eladott leányokról stb. stb. természetesen mint a mostani kormány bűneiről; ós azt hiszi, hogy ezzel okosan a felvetett kérdésre felelt! Legyen néki az ő hite szerint! Éltesse az isten sokáig — ezen boldogságában. F»olitilc.ai hirek * Róma, márcz. 16. Az osztrák-magyar uralkodópár itt elterjedt hirek szerint május elején fogja viszonozni az olasz királyi pár mult téli látogatását. Az uralkodópárt Tisza, Taafle és Kálnoky miniszterek fogják idekísérni. * Konstantinápoly, márcz. 16. a porta hir szerint ajánlatot tett az osztrák-magyar kormánynak, hogy önkényt lemond Bosznia és Herczegovina birtokáról, ha viszont a Balkán biitoka — a katonai megszállás engedélyezése által—részére biztosittatik. * Czetinye, márcz. 16. A menekülő krivosjiak fölkérték a fejedelmet, hogy érdekükben járjon közbe Bécsben, s eszközölje ki számokra az engedélyt arra, hogy fekvősógeiket eladhassák. * Bécs, márcz. 16. A „Pol. Oorr." tegnap táviró utján azt a kérdést iutézte a montenegrói kormányhoz, igaz-e, hogy Montenegró csapatait mozgósítja s hogy panaszt tett a miatt, hogy az osztrák tüzérség granátjai területére hullanak? E kérdésére azt a nyilatkozatot kapta, hogy e hirek határozottan koholtak s egyáltalában alaptalan s hitelt nem érdemlő ama jelentések nagy része, melyeket a hírlapokban Montenegróból és Montenegróról közölnek. * Pétervár, márczius 16. Vasárnap Szkobelev beszélt a tiszti klubban, s azt állította, hogy Ill ik Sándor czár bensőleg jóváhngyja az ő beszédeinek tartalmát, azonban ezt nyíltan ki nem fejezheti, mert Oroszország nagyon is függ Németországtól. Rövid szemle a magyar liirlapirodalom felett, (Folytatás.j Hírlapirodalmunknak szembetűnő haladását az 1830-dik évtől láthatjuk különösen. A nagyobb számú szépirodalmi folyóiratok, zsebkönyvek (almanach) nwllett a politikai irányú lapok is tágabb téren kezdenek működni. Természetes okát e fejlődésnek az akkori idők viszonyaiban találjuk, mintegy a kor szülte ezt. Hiszen ki csak kevéssé ismerős is nemzetünk történetével, s a nagy nemzeti átalakulás előküzdelmeivel: tudhatja, hogy az irodalom volt a nemzeti tespedségnek felrázója, s hogy a hírlapirodalom volt mintegy egyedüli szószólója a nemzetnek. Itt fejezte óhaját; itt akaratát; itt hangsúlyozta jogát annyira, amennyire lehetett Különösen miután a politikai hírlapirodalom bilincsei is tágultak: miután kimondatott hogy „Magyarország nem volt, hanem lesz," mindinkább szélesebb tért vön a hírlapirodalom, s mindinkább merészebb lépésekkel közeledett czélja felé. Az 1840-ik évben már 26 lap jelent meg hazánkban. A tulajdonképi politikai irodalom megteremtésének érdeme a „legnagyobb magyar"-é, azé, kinek nevével szokás jegyezni a nemzeti átalakulás korát: Gróf Széchényi Istváné. Az ő munkáiban „Hitel, Világ, Stadiuin"-ban találjuk azon eszméket, melyeknek köszönhetjük nemzeti átalakulásunkat, melyekből a politikai hirlapirásnak épülete emelkedhetett fel. Az első ki a politikai hirlapirást nálunk kiváló fontosságra emelte, Kossuth Lajos volt, az általa 1840-ben megindított „Pesti Hírlap" által. Az ő ragyogó vezérczikkei, s szonoklatai, az ő radikalis szellemű politikája kiszínezve az érzés és képzelet hevével, meggyőzve a minden körben tetszetős okokkal, támogatva »z ifjúság, majd az egész nemzet által, végre a franczia forradalomnak beköszöntő szele: egész légióját teremték az izgató lapoknak, úgyhogy 1848. elején már nem kevesebb mint 86 lap jelent meg hazánkban. Ha igy haladunk, hol állunk ma? De a mily sebes volt az emelkedés, oly rohamos volt az alá'szállás. Ha semmi adatunk nem volna is, a forradalom utáni sötét idők bebizonyítására, elég volna tudnunk azt, hogy 1850. elején 9 lapunk volt, ezzel eléggé illusztrálva volna a sötét kép. Hosszú 17 esztendő kellett alioz, hogy hírlapirodalmunk a 48-iki mennyiséget megérje. Óriási volt a bukás, mely nemzetünket a világosi katasztrópha által érte, habár régebbi íróink részint kedvöket vesztve elnémultak, részim kölföldre vándoroltak : mindazonáltal voltak féríiaink, kik az elnyomatás idejében sem veszítették el reményöket, hitüket, megfogytak bár: de törve nem valának. Hittek egy jobb jövőben, „mely után, buzgó imádság epedez, száz ezrek ajakán." Ugy a hogy lehetett, allegóriákban, példázatokban adtak hangot érzelmeiknek s egyedül nemzetünk szilárd ellenállásának köszönhető, hogy a bécsi kabinet minden kísérletei (erőszak, édesgetés) hajótörést szenvedett nemzetünk erkölcsi erején. 1854. mar. 5-én mikor a „ Vasárnapi Újság" is megindult ezzel együtt 20 magyar hírlap és folyóirat jelent meg. Közöttük a Nagy Ignácz szerkesztése alatt megjelent „Hölgy-futár" Szilágyi Sándor emléklapjai. B. Kemény Zsigmond „Pesti Napló'

1-ja, mely 1850-ben jelent meg mely nagyobb részt Deák Ferencz nézeteit tolmácsolta. Midőn pedig derengeni kezdett a magyarnemzetnek 10 évig tartó borús ege, egyszerre nagyobb lendületet vőn a hírlapirodalom is. 1861. elején 52 lap jelent meg; de a 48-iki számot csak 1867-ben érte el, midőn a kibékülés királyunk megkorónáztatása által megerősítve, végleg megtörtént. 67—77-ig folytonos hullámzásban találjuk hírlapirodalmunkat. 77-től azonban csaknem hihetetlen haladást szemlélhetünk. 77-ben ugyanis 268. lapunk volt s ma 412 hírlap és folyóirat jelenik meg hazánkban magyar nyelven. Ide véve a más nyelvű részint német, részint román lapokat is, összesen 586-ot tesz a hazánkban ez évben megjelenő hírlapok és folyóiratok száma. Kétségkívül örvendetes haladás ez. Örvendetes pedig egyrészről azért, mert a magyarság, mely csak harmadrészét teszi a mornárchia lakosságának, majdnem háromszor annyi lapot tart Í9nn, mint a nagyobb számot tevő más ajkú elem. Ugy látszik, hogy népünknek már nagy többsége megértette a „legnagyobb magyarnak ezen mondatát: Jiogy csak ugy remélhetünk üdvöt, ha szellemi alapon nyugszik jelenünk s jövendőnk, ha azon emelkedik anyagi kiképzésünk és nem viszont." Ugy látszik, hogy nemzetünk már egészében belátta, hogy csak ugy tarthatjuk fenn magunkat e sok féle nemzetiségek között, ha szellemileg fölöttük állunk. Bizony ma már, midőn oly óriási vívmányai vannak a szellemnek, midőn bámulatos lépésekkel halad a föld minden mivelt nemzete czélja felé : a miveltség nem csak arra való, hogy jobban élhessünk, hanem határozottan nélkülözhetlen kellék életünk fenntartására, épen ugy mint a levegő. Örvendetes haladás ez másrészről azért, mert a mint az ez évi statisztikai adatok mutatják — a magyar lapok szaporodásával mindinkább fogynak az idegen nyelvű lapok. Igy a mult év végén 34 idegen nyelvű lap szűnt meg, melyeknek helyét nagyobbára magyar lapok töltik be. A magyarosodás eszméje nem puszta hang tehát többé, hanem tény, melyet kétsógbevonhatlan okok igazolnak. Cs. P. (Folyt, köv.j MEGYEI HIREK. -f- Márczius 15-ét G-yomán megünnepelték, ós pedig több helyen. A központi kaszinó tagjai saját helyésógiikben, a 48-as kör a „Korona" vendéglőben, az ipartársulat pedig a Francsek kávéházában. Mint halljuk mindenütt igen kedélyesen töltetett el a nevezetes emlékű nap. A „központi kaszinóban" a társas vacsorán mintegy 50 személy volt jelen. Nem hiányzottak a toasztok sem, Nt. Garzó Gyula ur szellemes és jó humoru toasztjai, ngy szinte Schmiedthauer kir. főmérnök urói nagyban emelték az est élénkségét. + A békés-bánáti ref. egyház kerület trakfcualis gyűlését ez évben Gyomán tartja, ós pedig a jövő hó 13-án veszi kezdetét a nyilvános ülés, melyet megelőzőleg az esperesi körrendelet szerint, lelkészi értekezlet tartatik az egyháztanács termében. -H A „líékésinegyei tanitó-egyesület" „gyomai fiókegyesülete" f. hó 15-ón tartá rendes évnegyedes gyűlését. Tárgyai voltak. Csapó Péter gyakorlati tanítása, a mondat iét fö részének az alany ós állítmánynak ismertetése az elemi II-ik osztályban, továbbá Gráser Nándor volt könyvés pénztárnok lemondásával üresedésbe jött hely betöltése. — Ezen tisztségre Gábor András tanitó ur választatott meg. — Szombatról vasárnapra virradó éjjel kedélyes házi mulatság volt, B.-Csabán Taub M. úr vendég szerető házánál. A háziasszony szül. Veisz Julcsa úrnő lekötelező szivélyessóggel fogadta a kilencz óra tájt gyors egymásutánban érkező vendégeket s a szópnemnek jelen volt képviselői s a ház úrnőjének páratlan szeretetremóltósága egyaránt kellemes emlékűvé tették a szép estélyt. — A tán. cokban a háziasszonyon kivül resztvettek: Dr. Kóhnné. Reisz Hermannó, Eeisz Betti úrnők Veisz nővérek Róza, Amália, Bella, Reiner Ilona. Jelen voltak még: Özv. dr. Reiner Simonné, özv. "Weisznó, özv. Reisznó urnök. — A Jancsi által valósággal hurszakadásig hozott csárdásoknak s a ritka derült hangulatban folyt mulatságnak a hajnali harangszó vetett végett, a midőn a társaság tagjai szétoszoltak s kívántak egymásnak — jó reggelt! * Göndöcs Benedek gyulai képviselő urnák legutóbb, a katholikus kérvények ügyében a képviselőházban tett felszólalására a „PestiNapló" a következőkép nyilatkozik: VA katholikus kérvények mellett két papképviselő, Roszival és Göndöcs Benedek szólalt fel s mindkettőnek modora igen sima, megnyerő volt. Mindkettő különösen kiemelte, hogy nem mint kath. pap s nem elszigetelt hitfelekezeti szempontból szól; „Göndöcs apát azt is hangoztatá, hogy ő a legteljesb lelkiismereti szabadság barátja s midőn azt ajánlja, hogy vegyes házasságoknál a szülőkre bizassék annak meghatározása, hogy mily vallásban neveltessenek a gyermekek, olyasmit ajánl, mi egyaránt minden hitfelekezetnek javára válhatik. Ezen kijelentések a házban általánosan tetszéssel fogadtattak, s a mi Göndöcs javaslatát illeti, az pártolora talált a lelkiismereti szabadság oly védőjében, a minőnek mindnyájan Irányi képviselőt isme rjük.

u A „Pester Lloyd" pedig ekép szói Göndöcs ur beszédjéről: „Göndöcs Benedek apát a világfi sima ós behízelgő ékesszólásával ós a híres méhész mózódessógóvel szólt a fenforgó kérdéshez, éppen a vallásszabadság ós a családi béke nevében." —A „Magyar Állam" pedig ezeket mondja: „Még papjaink közöl is, kiket a képviselőházba választottak, vannak pusztán „érdekhajhászó egyházárulók /" — Ugy hisszük a három nyilatkozat közül e legutóbbi bizonyítja leginkább mily népszerűségre sikerült már szerttenni Göndöcs urnák, mert a „Magyar Állam" a kath. papság türelmetlen, habár hál' isten, kisebb részének e buta Közlönye, nincs vele megelégedve. Ez lehet Göndöcs úrra nézve a legnagyobb megtiszteltetés. — A csabai polgári kör, ugy mint fenállása óta mindig, ez évben is kegyelettel ünnepelte meg márczius 15-ónek emlékét. A pohárköszöntők sorát a kör elnöke, Vidovszky ur nyitotta meg, ki Kossuthot éltette; Eordögh Frigyes szolgabíró ur a szabadság, egyenlőség ós testvériségre, a 48-as évek e vezéreszméire üritó poharát; Fábry Károly ur Táncsics Mihály urat köszöntötte fel, kiért adományokat gyűjtött. Petrovics Soma ur ecsetelvén az akkori tanuló-ifjuság lelkesedését, egy költeményét szavalta el, melyet akkorában a szabadságra csinált. Szemián Kálmán ur a szabadságharcz bajnokaiért üritó poharát, kik nemcsak ettek ós ittak a haza szabadságáért, mint a mai „elsatnyult" nemzedék. Az összegyűlt szép társaság majd a Szózatot, majd a Hymnuszt, majd más hazafias dalokat énekelt el. Fél tizenegykor oszladozni kezdett haza felé. — tfekiildetett: „Vöröskereszt." Sürgősen felkérjük a „ Vörös kereszt

u azon fiókjait, melyek évi számadásaikat még be nem küldték, azt haladéktalan beterjeszteni. Budapest, 1882 márczius 15. A magyar szent korona országai „ Vörös kereszt"-egyletének igazgatósága. * Gyula-Váriban e hó 13-án éjjel fogatta el Vitályos Béla gyulai járási csendbiztos ur A. Papp Mátyás odavaló illetőségű lakost éppen akkor, midőn gyönyörű általa s czimborái által ellopott két lovat haza akart szállítani. Matyit természetesen azonnal befogták, de társait felfedezni nem akarja, sőt azt mondja, hogy a lovakat találta s azért nem vitte rögtön a községházához, mert az idő későre járt s igy reggel szándékozott azt felvinni. De kifogása nem valószínű, mert ő lakásával ellenkezőleg továbbítás végett Gyula felé óhajtott volna utazgatni. A lovak leírása: egyik egy 9 éves, világos pej, szijjhátu herélt, bal czombján hibásan reá sütött K. M. bélyeggel, a másik egy nyári fekete, herélt, bélyegtelen, homlokán egy kis csillaggal, szinte 9 éves. A lovak ára 300 frtra becsültetett. A vizsgálat erélyesen folyik. Matyi a hírhedt lókötö a tvszóki börtönben ül. ff B. Gyulán márczius 15-ikét mindkét kör nagy ünnepélyességgel megülte. Toasztok természetesen bőven áraszták el a beszélő ajkakat s eléggé talpraesettek voltak. * Purcsi Miska a csabai első zenekar egyik legjobb tagját súlyos veszteség érte. Egynehány nap előtt hunyt el Gyula nevü fia 4 éves korában. A vigasztalhatlan atya annyival inkább érdemli meg városunk közönségének részvétét, mert már hatodik gyermekét vitték az örök nyugalom helyére. Béke lengjen a kisded porai felett! (r) Borzasztó ébredés. Pál barátunk mólyen alussza az igazak álmát f. hó 13-án éjjel. Reggeli édes álmaiban megjelen előtte egy alak, ki simítja arczát. Egy ideig tűrte, sőt jól esett neki, de a hogy az megrántja a haját, felébred. Körültekint a szobában . . . Senki! Bár érzi fej-