Békésmegyei közlöny, 1882 (9. évfolyam) január-december • 1-144. szám

1882-03-07 / 29. szám

B.-Csaba, 1882. IX. évfolyam, 29. szám. Kedd, máreziushó 7-én 7 • BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY. Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. jVlegjelenils hetenként háromszor: vasárnap, kedd, (féliven) és osíitörtölcön. ELŐFIZETÉSI DIJ helyben házhoz hordva vagy postán bérmentve küldve : Egész évre 8 frt Fél évre 4 „ Évnegyedre . . 2 „ fij. ­Lapunk számára hirdetések felvételére fel vau jogosítva : Ilaaseiistein és Vogler czég Bécs, Prága, Budapesten, Német,ji­szág és a Svájez minden fővárosaiban. A csabai szövőiskoláról. A nmltsgu m. kir. kereskedelmi minisztérium — mint az annak idején a hazai lapok által jeleztetett — 3 darab szövőszéket ajándékozott a B.-Csábán felállítandó ipariskola részére. Miután az ipariskola, mint az a b.-csabai nőegylet által e czélra kiküldött végrehajtó bizottság által terveztetett, ma még — anyagi okok miatt — fel nem állitható, egyelőre a minisztérium által, az általános nőiparkiállitáson általános tetszésben részesült csabai kiállítási tárgyak jó hatása alatt — egy szövőiskola felállítása hozatott ajánlatba s Bartóki/ Lász­lóné urböly kérvényére — kinek buzgalma folytán Csaba vá­rosa nagylelkű határozatával az iskola fenntartására 300 frtot szavazott meg *) a szövőszékek egyike már le is küldetett s a másik kettő leérkezése e napokban várható. A nevezett mi­nisztérium e napokban Rejtő Sándor urat, mint szak-közegét a végből küldötte le Csabára, hogy a szövőiskola intéző bizott­ságát megalakítsa, mi oly mödon történt meg, hogy az ipar­iskola végrehajtó bizottságának tagjaiból: Bartóky Lászlóne és Vidovszky János; Csaba városa részéről: Patai György ós Griecs T. Mihály jelöltettek ki, a szövőiskola intéző bizottsá­gának tagjaiul. A bizottság megalakítása ,és a minisztérium által küldött szövőtanitó megérkezése után, a Patai András egyházutczai 1058. sz. házában felállított szövőiskola f. hó 1-én nyittatott meg s jelen sorok czélja a tisztelt közönség tudomására hozni: hogy a tanórák minden hétköznapon, d. e. 7 — i2 óráig, d. u. 2—6 óráig tartatnak, mely időben a tanulók a beirat­kozás sorrendjében, naponta 1 órai tanításba n részesittetnek; hogy a beiratás az iskola helyiségáben naponként d. e. 10—12 óráig eszközöltetik; hogy a tandij márczius hóra 2 forintban állapíttatott meg, azon kedvezménynyel, hogy a tanuló 2 hétig saját szük­ségletére szőhet az iskolában; végre, hogy az iskola helyiségei megtekiutóf végett, a t. közönség részére naponként d. u. 2—3 óráig nyiva tartatnak, mely időben az érdeklődők részére a tanitó szívesen szolgál tájékozó magyarázattal. A történeti hűség kedvéért oda modositjuk ezen kitételt, hogy a 300 frtot nem a tanács szavazta meg, hanem a járási szolgabíró utal­ványozta ki befolyt bírságpénzekből melyek a törvény értelmében ipar­czélokra fordítandók. Szerk. a „i;ékesme(íyei miaM" taiíc/aj A. O H I O. — A Figaróból. — A chic sajátképeni párisi szó, mely a műtermekben szü­letett és habár egy kis czigány- ós dohányszag érzik is rajta, de élénk, szellemdús; oly parvenü ez, melylyel a legszebb asszonyok ós legnemesebb férfiak foglalkoznak, sőt még a hő­siességből is kijutott neki. Azt hallottam, hogy X. ezredes csa­patai élén az ellenségre rohanva, hátrafordult ós ezt kiáttá em­bereinek: „Előre, barátaim, tanúsítsatok egy kis chicet!" A chic szó bámulatra méltóan kifejezi, a mit mondani akar és ma már tökéletesen polgárjogot nyert. Két faja van: a valódi chic és az ál-chic. A chic nem nemesseg, nem előkelőség, nem szépség, nem gazdaság, nem szellem. A chic önmaga. Ez a chic. Chic kell az előkelőséghez, de azért nem minden előkelő ember bir chic-kel. Számos milliomos polgárnak fogalma sincs ezen uj, vi­lági tudomány elemeiről. Egy szellemdús társunk azt mondta, hogy cheque-kel és chic-kel kell birni. A nevelésben a chic abból áll, hogy a fiuknak előbb legyen nevelőjük, azután a Jezsuitáknál vagy Dominikánusok­nál fejezzék be tanulmányaikat. Tanuljanak lovagolni, vivni, uszui, lábdázni stb., mint az angolok. A tekejátók is elégé chie. Ellenben a dominó egyáltalán nem az. A lórii, ki chic-kel bir, igen egyszerűen öltözködik, de mindig a körülményekhez képest. Délutáni négy óra előtt nem vesz szalonkabátot, különben jegyzőnek tartanák. Hót órától kezdve mindig fekete öltözetbea jár, kivéve nyáron. Ékszere­Főszer kesztő : GARZÓ GYULA. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL : Apponyi-utcza 8,91. számú ház, hová a lap szellemi és anyagi részét illető mindea közleményt czimezni térünk. Ilézlratak nem adatnaK vissza. ket nem visel, kivévén egy gyűrűt az ujján ós télen tűt a nyak­kendőjében. A divatos férfigyürük széles arany karikából állanak, melybe kő van foglalva. A szalir chic, a smaragd nem az. Este három gyöngy, sohasem gyémánt, főleg nem nagy. Vé­kony óraláncz. A kézelő gombok lehetnek drágák, de nem szabad rajtok meglátszani. Az angol szabók különösen kegyeltek. Régi ruhát lehet viselni, de a fehérnemű legyen mindig kifogástalan. A fiatal franczia herczeg, vagy az angol peer szivesen felveszi a legdurvább posztóruhát, de ingei a legfinomabb vá­szonból készülnek, harisnyái pedig selyemből. Mindaz a mi feltűnővé teszi a férfit, álcbic: a különös sza* básu ruha, a fantasztikus alakú kocsi, a cselédség rikitó öltör tözete. Ha valaki nős, cselédségének ruházata ünnepélyes al* kalmakkor nagyon fényes lehet; különben legyen olyan szinü^ — mint a czimerpaizs. A gargon-ember inasai mindig agyag­szinti libériát viseljenek. E szabály alól csak a követek éfc egyáltalán azon nagy urak tehetnek kivételt, kik képviseleti kötelességgel bírnak. A francziák közt Sagan herczeg a legilletékesebb tanács­adó a chie dolgában. Erről mulatságos történetet hallottam. Néhány évvel ezelőtt a herczeg meg volt hiva Metter­nich Richárd herczeghez. a johannisbergi kastélyba. S ő na­gyon párisi, nagyon fiuomult Ízlésével jóindulatu megjegyzése? ket tett némely dologra. Véleménye alapján átalakították 4 hintókat, megváltoztatták a libériákat, újjászervezi és a belső szolgálatot. Nagyszerű ezüst-készleteket vásároltak, daczára, hogy volt régi, családi ezüst nemüjök; a bútorzat is teteme3 változásokon ment keresztül. Távoztakor a herczeg még azt tanácsolta, hogy a palota egyik szárnyát bontsák le ós építi Bók fel az ő ízlése szériát. » Egyes szám ára 10 kr. A keddi szám ára 5 kr. Kapható Klein Ödön könyvárus urnái és a nyomdában. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Iíyilttér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a kiadóhivatalban, Klein '(Mön urnái és Bie­nerB. ur nagytőzsdéjében, de Povázsay László úr nyomdájában is fogadtatnak el előfizetések és hirdetések; vidéken a postahivata­loknál 5 kros póstautalványnyal. Metternich herczegnó el volt ragadtatva a dilettantizmus e sajátságos nemétől és buzgón támogatta tanácsosát. Midőn Richárd herczeg búcsúra kezet nyújtót vendégének, Sagan her­czeg igy szólt: „Jövő évre visszatérek, még sok teendő maradt hátra." Oh kedves barátom, kiáltá a nagykövet, kérem, ne térjen vissza, majd csak két óv múlva, az ön drága tanácsai tönkre tesznek. A férfi, ki chic-kel bir, keveset foglalkozik politikával. Kell-e mondanom, hogy nem lehet republikánus? Mindazonáltal vannak kivételek, de azokat meg nem nevezem. Mindenki ismeri. Minden művészet chic, főleg a festészet. Ne kérdezzék hogy miért? A nagyon előkelő férfiak gyakran álnevet fog­nak használni, ha irnak, de festményeikre odajegvzik nevöket. — AZ arisztokratikus müvek sok álmatlan éjt okoznak a kiál­lítások alkalmával a jurynek. Nem akarják megsérteni X. bá­rót, Z. grófot. Ha szerényen álnév alá rejtőznének, nagy szol­gálatot tennének bírálóiknak. Az olasz festményeket már nem kedvelik. Most a fia­mandiak vannak divatban, valamint a lizennyolczadik század­beli íranczia iskola. AZ érmeket a tudósoknak hagyják, a metszeteket a mű­vészetnek. A régi sévresi porczellánnak niucs ára, a faience igen keresett. Vannak bizonyos századok, melyek chic-kel bír­nak. Például a tizennyolczad'k es tizenhatodik-. XIV. Lajos százada nagy, ünnepélyes, de nem divatos század. Az chic, ha valaki a franczia akadémia tagja, vagy leg­alább jelen van a felvételi üléseken. De nevetségessé válnék az olyan akadémikus, ki chic-et akarna tanúsítani. (Vége köv.) ,JPoliti.ls.ai hirek. * Budapest, márcz. 4. Pótervárröl távirják, hogy II-dik Sándor czár meggyilkolásában résztvett Jesse Helfmann, ki már halálra volt Ítélve, de a kinek kivégzését áldott állapota miatt elhalasztották s kinek állítólagos kinoztatásáról oly rém­hírek érkeztek, tegnap meghalt. * Pétervár, márcz. 4. A „Golosz" egyik czikkében kö­vetkezőket mondja: Ausztria-Magyarország egyrészről nem mondhat le Bosznia és Herczegovináról a nélkül, hogy saját presztige-ét föl ne áldozná, másrészről a szlávok ellene van­nak az osztrák-magyar hegemóniának. Európának kell fölvenni a Balkán félsziget paczifikácziótának kérdését és Boszniában más helyzetet keli teremtenie. * Mosztár, márcz. 4. Fazics béget, a herczegovinai föl­kelők egyik fővezérét a mult hónap 27-dikén hosszas küzde­lem után elfogták Ulok közelében s a nevezinyei haditörvény­szék márczius elsején mondta ki reá a halálos ítéletet. Kivüle még nyolcz fölkelőt lövetnek agyon, mert fegyveresen kerítet­ték kézre. * Philippopol, márcz. 4. Az orosz kormány az okkupá­czió költségére itt 20 millió frankra emeli követeléseit. Aleko pasa a hatalmakhoz fordult közvetítés végett. MEGYEI EIEEK. * A közigazgatási bizottságokban a közgazdasági érdekek külön képviseltetésót tervezi a földmivelési minisz­ter, mint ugyanis értesülünk, az ide/ágó törvény ily érte­lemben módosítása iránt a minisztertanács elé javaslatot terjesztett, mely szerint a földmivelési miniszter, a köz­igazgatási bizottságokba közgazdasági tanácsosokat fogna kinevezni az e szakban jártas egyének közül, kik a közgaz­daság érdekeit képviselni fogják ugy a kormánnyal, mint a törvényhatóságokkal szemben. A vonatkozó törvénjavas­latra nézve a minisztertanács abban állapodott meg, hogy az a belügyminiszterrel egyetértöleg megállapítandó szö­vegezés és királyi jóváhagyás után nyomban az ország­gyűlés elé terjesztessék. * Munkácsi öt ifjúkori képét bírja Beregh Sándor békés-csabai polgár. Beregh a lapokban olvasta, hogy Mun­kácsi egy neki bemutatott ifjúkori festményét felismerve, alá­irta a nevét; tehát ő is felment Budapestre, hogy megkérje a művészt, hogy őt is részesítse hasonló szerancsében. Szer­dán délelőtt e czélból elment a művészhez, de az még ágy­ban feküdt 8 igy nem beszélhetett vele. Beregh e rajzokat még akkor gyűjtötte össze, midőn Munkácsi neve először kez­dett feltűnni és azóta féltékenyen őrizte azokat. A rajzok ter­mészetesen nagyon kezdetlegesek. Három rovátkolt papirra cze­ruzával van rajzolva. Az egyik egy mérges arczu férfit ábrá­zol, pálczával kezében. (A kép után Ítélve, iskolamester lehet.) A másikon egy templom van nyitott ajtókkal, melyen át pro­czesszió vonul a tamplomba; a harmadikon 4 alak: egy férfi, egy nő ós két gyermek ül egy asztalnál és eszik. A másik két rajz egy-egy simára gyalult deszkarabra van rajzolva s az egyik három glédába álló katonát, a másik pedig virágcsok­rot ábrázol. — Nyilt nyugta. A b.-csabai fiatal kereskedők által, mult hó 18-án rendezett tánczvigalom jövedelméből, a ren­dezőség által 27 frt 18 kr. adatott- át a b.-csabi nőegylet részére, minek igazolása mellett, van szerencsém a szíves adományért, az egyesület hálás köszönetét kijelenteni. B.-Csa­bán, 1882 márcz. 4. Bcliczey Istvánné, mint a b.csabai nőegylet elnöke. * Csabán az izraeliták purim-ünnepe vasárnap rendkí­vül élénk volt. Esti kilencz óra után az utczák hemzsegtek a sok álarczostól, kik régi szokás seerint sorba jártak házakba, hol vig zene, táncz közt töltötték az izr. farsang éjét. Ily he­lyakeu dominók, virágárusnék, bosnyákok, parasztmenyecskék, s más ismeretlenek egymásnak adták kezébe a kilincset. Biener B ur vendégszerető házában a hölgyek jelmezben jelentek meg. Nagy feltűnést keltett itt egy ismert megyei szépség ragyogó perui jelmezben, ki váltig állította, hogy Peruban a nők mind í vakitó szépek, a viselet hazájában mindenütt oly ragyogó mint

Next

/
Thumbnails
Contents