Békésmegyei közlöny, 1882 (9. évfolyam) január-december • 1-144. szám

1882-03-02 / 27. szám

„ Békésmegyei Közlöny "~28. szám. 1882. Népszerű rövid ismertetése a vörhenynek és roncsoló toroklobnak. Ajánlva Békésmegye lakosságának figyelmébe. Irta: dr. Kovács István, Béké8megye főorvosa. A vörheny (scarlatina) és roncsoló torok ob (diphteritis) népszerű rövid ismertetése. Megyénk területén — különösen a nép között — nagy mérvben mutatkozó vörheny terjedésének egyik oka az, hogy népünk a betegségre nézve kellőleg tájékozva nincs is igy elmulaszt oly rendszabályokat, melyeknek megfigyelése elhárította volna a veszélyt. — Azon reményben, hogy egy népszerű s könnyen érthető ismertetése e betegségeknek, nem fog a pusztában elhaló szó lenni, s hogy az alább leirt rendszabályok iránti fogékonyságot népünknél nevelni fogja: álljanak itt a következők: A vörhenybetegség jelenségei. A vörhenyhezi különös hajlam leginkább a gyermekeknél van meg, kivételesen előfordul a serdülő korban, igen ritkán meglett embereknél. A betegség a gyermekeket többnyire minden előző jelenségek nélkül lepi meg, a gyermekek rázó hideget majd forroságot kapnak, a bőr érezhetőleg felmelegszik, az ütérverés meggyorsul, nagy szomjúság áll be, az étvágy elvész, a gyermeket fejfájás lepi meg, néha pedig epés hányás lép fel, a mely lázas jelenség alatt nem ritkán a beteg félrebeszél. — Miután ezen állapot egy vagy két napig igy tart, egyszerre csak azt vesszük észre, hogy a beteg bőre duzzadtabb lesz a szokottnál, a bőrön elszórva eleven veres foltok mutatkoznak, melyek későbben összefolynak s igy az egész test a piros bársony szinóhez hasonló színezetet kap. Ha a bőrtilyenkor megnyomjuk ujjunk alatt a vörös szín eltűnik, azonban ha ujjunkat eltávolítjuk, a vörös sziu újból előlép. A bőrűek megveresedése pedig következő sorrendet szokta megtartani: legelőször megvörösödik az arcz, utána a nyak, mell, has és hit, legutoljára a kezek és lábak. Ugyanakkor, midőn a bór vörösödni kezd, sőt néha már előbb, a gyermekek torokfájásról panaszkodnak, s ha szájukba illetőleg pedig torkukba nézünk, azt látjuk, hogy a torok hártyája vörösebb, mint p. o. a gyermeknek szája széle, egyúttal a beteg nyelése fajdalmassá s hangja náthássá lesz. — Ez a torokfájás annyira különös tulajdonsága a vörhenynek, hogy a nélkül soha sem jelenik meg. Ott, a hol a torokfájás nagyobb fokú, nem ritkán azt vesszük észre, hogy a gyermek fültöve mellett levő nyálmirigy sót az alsó áll alatti mirigyek is feldagadnak s a gyermek képe eltorzul, nyaka megvastagszik. Ez azonban nem mindig szokott megtörtenni. Miután ez az állapot három, néha négy napig, a bőr vörössé lótele után igy tartott, a,bőr kezd meghalványodni, fotóssá lesz s mintegy nyolcz nap múlva rendes szinét újból visszanyeri, a mikor a beteg forrósága is megszűnik, s a beteg az általános gyengeségen kivül egyebet nem érez. Ezután a bőr szárazzá idegreudszeröKet a galopp leggyorsabb ütenyeihez mérten fokozzák. A mi uj magyarjainknak 6em kellett sok biztatás, oly eszeveszett „bajra!--vaI húzták a galoppot, hogy a tánczos párok mint forgószél kavarogtak a tánezteremben a nélkül liogy valaki — a mint gondolva volt — elvesztette volna a sulyegyent. De e helyett történt más, a mi érzékenyen sújtotta — a rendezők erszényét; mert a szédületes tánczhoz gyenge levén agyrendszerök, az egyik rendező közel tánczolván a termet diszitő egyik nagy tükörhöz, az előtte álló óriási virágvázát ugy belenyomta a tükörbe, hogy darabokra tört és csörömpölve hullott alá, mig az aranyozott virágváza szintén megcsonkitott tagokkal a terem közepére gurult; majdnem egyidejűleg az ellenkező oldalon levő tükör alól egy másik rendező sodorta !e a virágvázát, mely oly közel gurult a terem kuzepén pihenő társához, hogy ha a véletlen expediczió alatt füleiket el nem vesztik, még meg is ölelhették volna egymást. E nem várt katasztrófa kiábránditá a kultur-hivatásu rendezőkei lelkesült mámorukból ós körbe fogva a romjaikban heverő vázákat ás a tűkor darabjait, bús pillantásokkal számitgaták, hogy hány száz forinttal tették gutaütöttebbé különben is lapos erszényöket. Oiy tompa lehangoltság vett eröt rajtok, hogy észre sem vették a czigányoknak még folyvást tartó dühös játékukat, mely már-már a szerte heverő cserepeket is kész volt tánczra indítani. Végre az egyik rendező föleszmélt ós a zenészeknek hallgatást parancsolt, miközben fölpillantott a csillárra, melynek ragyogása által mint gy menekülni látszott a nehéz gondolatik nyomása alól: „itt ugyan vesztettünk," szólt a cserepekre mutatva, azután meg a csillárra tekintve mondá: „de ez azt jelenti, hogy missziónkat betöltöttük." Keserű megnyugvás! Dr. Sándor Kálmán. és érdessé lesz, ugy látjuk, hogy rajta apró, korpaszerü kisebb-nagyobb pikkelyek képződnek, a bőr lehámlik, a gyermek hogy ugy szóljunk, megvedlik. A bőrnek ezen vedlése 10—12 napig, sőt néha 20 napig is eltart, a gyermekek a szó teljes értelmében mintegy uj bőrt kapnak, a mely természetesen különösen a hideg iránt nagyon érzékeny, épen oly érzékeny, mint akár a ma született gyermeké. Ezzel a betegségnek ugy látszik, egyelőre vége van. Pedig a dolog nem ugy áll. — Alig van betegség, mely gyilkoló természete mellett egyúttal ennyire ravasz is volna mint a vörheny, és épen ott rejlik a gyermekek között a vörhenybeni nagy halálozásnak főoka, hogy a gondatlan szülők a gyermeket már teljesen meggyógyultnak hiszik, velük mint teljesen egészségesekkel bánnak el, a mikor aztán a gyermek, ki, mint fentebb emiitettük, uj bőrt kap, mely azonban még nincs hideghez, meleghez, szélhez hozzá törődve, újból könnyen, ós pedig nagyon könnyen megbetegszik. Igy történt aztán, hogy az apa és az anya, ki már gyermekét meggyógyultnak hitte, a harmadik hét végén vagy a negyedik elején azt veszi észre, hogy a gyermek gunynyaszt, melege kezd lenni, elveszti már visszanyert étvágyát, hányás ingere lesz, néha hasmenést kap. Ugyanakkor a gyermek vizellete hovatovább kevesebb lesz, a gyermek dagadni kezd, ha bőrébe az ujjunkkal benyomunk, oly gödör marad, mintha ujjunkat tésztába nyomnánk, a has mint egy hordó felpuffad, s ha vizsgáljuk ugy tapasztaljuk, hogy a hasban viz van; szóval készen vau előttünk a legveszélyesebb betegségek egyike, melyet a vörhenyesek vizibetegségének szoktak nevezni, melynek oka, mint ezt a tudomány kimutatta, abban rejlik, hogy a vese is szenvedni kezd. — A tapasztalat azt bizonyitotta, hogy igen sok esetben ezen vizi betegség kifejlését az okozta, hogy a beteg az ágyat korán elhagyja, gyenge, uj, edzetlen bőre könnyen átfázik s vele együtt az egész test. Innen van aztán az régesrég megállapított és bebizonyított dolog, hogy a vörhenybeteget csak teljes hat hét eltelte után tekinthetjük gyógyultnak, és hat hétig, ha még oly egészségesnek látszik is, betegnek kell tekiutetüuií. Hogy áll elö legelőször valamely helyen a vörhenybetegség ? Erre a kérdésre én épen ugy nein tudok válaszolni, mint a mint nem tudna az olvasó válaszolni arra, ha én azt kérdezném: hogy állott elő az első búza növény'? De a mint az utolsó földmives is tudja, hogy ha ő, a buzanövény magvát clZBiZ Bi buzaszemet elveti, belőle újból buza lesz, épen ugy én is tudom, hogy ha a vörhenynek a magva — a mit vörhenyragálynak szoktunk nevezni — a gyermek testébe jut, belőle vörheny lesz. Erre természetesen mindjárt tudom, hogy az én földmives olvasóm mit fog mondani. Azt mondja: hogy sok gyermek nem kapja meg a vörhenyt, még ha vörhenybeteggel érintkezett is, tehát a vörheny magva, a ragály ném kél mindig ki. Tökéletes igaz. De erre aztán meg én azt felelem: hogy a buza sem kél ám ki minden földben, p. o. a sivár szik vagy a futó homokban még ha belevetjük is, valamint a búzának alkalmas földre van szüksége, hogy kikelhessen, épen ugy a vörheny magva vagy a ragály is csak oly gyermek testében kél ki, melynek teste arra alkalmas. Szóval édes olvasóm bizonyos az, hogy a mint a búzának magva van, mely ha neki kedvező testbe Jutott, belőle betegség lesz. Ilyen betegség a vörheny is, s ennek a magva az, a mit ragálynak nevezünk. (Folyt, köv.) JPolitiAtai hirek, * Mostar, febr. 27. Baglajban, 3 órányira innen, az ottani herczegi kastély romjaiban egy nagyszerű fegyvertelepet találták. Kétszáz snider-fegyver, 30 drb handsár és tömérdek lőpor volt ott felhalmozva. A faluban 15 egyént íogtak el. Köztük Petar Milosindot ts, a falu öregét. A törvényszék, mely az ügyet azonnal tárgyalás alá vette, Milosindot harmadmagával halálra, a többieket pedig öttől husz évig terjedő várfogságra Ítélte. * Zára, febr. 27. A N. L.-nek jelentik Stolaezból, hogy Sutics fölkelő vezért elfogták s a trebinjei fogházba szállították. * Szerajevo, febr. 26 A Bród-Szerajevo közötti egész vonalon, nevezetesen Kiszeljak, Sxenicza — Yranduk-ZepcseMaglaj-Doboj állomásain a hadsereg intendánsai a legnagyobb szigorral vizsgálja meg ezen helységekben levő élelmiszerek mennyiségét ós minőségét. Az ujabban Bosznia-Herczegovinába szállítandó csapatok száma 18,600 főre rug. Lázas mankásságot fejt ki az iateadantura, hogy a aagy szükséglethez mérten a kellő marhákat beszerezze. Szeniczán magában 680 zsák rizs és 1400 zsák liszt van fölhalmozva. Kétszersült folyton érkezik óriási tömegben. * Berlin, febr. 27 A dohánymonopóliumra vonatkozó törvénj'javaslatot még nem terjesztette vissza a közgazdasági tanács, ellenben igaz, hogy a törvény 1883. julius elsején eletbe lép, inig a dohánytermelést illető határozatok 1883. január elsején válnak érvóuyesekké. Bizonyos, hogy a birodalmi gyűlés tavaszi ülésszaka májushó második hetében kezdődik. * Páris, febr. 27. Pol. Corr. A franczia kormány Szkobelev tábornoknak Pétervárra történt visszahívását nagy megelégedéssel fogadta. MEGYEI HIREK. — A í'ősorozás Csabán, mint már közöltük, f. ó. ápril hó 6-án veszi kezdetét s tart 12-ig bezárólag. A járási szolgabiróság a munkarendet a következőképen állapította meg: ápril 6-án mindhárom korosztálybeli hadkötelesek felszólamlási kérvényei fognak tárgyaltatni ós elintéztetni; ápril 7-én az állitás elöli szökevények ós az első korosztályból 200 hadköteles fog megvizsgáltatni; ápril 9. ós 10-én a húsvéti ünnepek miatt a sorozóbizottság nem fog működni; ápril 11-ón 200 hadkötelesós ápril 12-én a fennmaradt összes hadkötelesek és a czimvesztett honvédek fognak megvizsgáltatni. — Csabán a mult évben összesen 329 pár kelt össze, ós pedig családi állapotuk szerint a következőképen: legény leánnyal 269, özvegy özvegy gyei 43, özvegy ember hajadonnal 13, özvegy asszony legénnyel 3. A legtöbb házasság november hóban köttetett, a midőn is összesen 147 pár kelt össze. — A dcbreczeniiparmükiállitásMetzner Manó b.-csabai lakos eczetgyárost kiállított eczetlólórt elismerő okmányai tüntette ki. Alkalmunk volt Metzner ur eczetgyárát megtekinthetni s ez alkalommal meggyőződhetni, hogy ezen eczetgyár ugy czólszerü berendezése, mint tisztasága ós az eczettermókeknek nagy mennyiségben gyors előállítási képességére ós jóságára nézve bármely hazai eczetgyárral versenyezhet. — Csabán a mult évben 14 esetben fordultak elö többes születések, ós pedig: két fiu 6, 2 leány 2 ós egy leány és egy fiu tí esetbea. AH igy született gyermekek összes száma 28. — A csabai járási szolgabiróság néhány mészárszéktulajdonost — kiknek neveit ez egyszer elhallgatjuk — a sulyok meg nem tartása miatt érzékeny pénzbírságban marasztalta el. * Mulatságok B.-Csabán. Tegnap lépett volna fel először B.-Csabán Bánfalvy színtársulatánál Nagy Roza k. a. de nem volt előadás — A Conrádi-féie lovarda szinte tegnap kezdte működését. — Csettó Uyörgy ur, rektor üyulavárin kinyilváníttatni kívánta általunk, hogy a lapunk 23-ik számában megjelent, Gyulavári közbiztonságára vonatkozó közleményt nem ö irta. — Békésmegy ében a f. évben megtartandó loosztályozás a következő rendben és időben fog foganatosíttatni: N.-Szénáson márcz. 6., Bánfalva 7., P. ós Sz. Szt.-Tornya 8., Orosháza 9., 10., Sámson 11.. T.-Komlós 13., P.-Földvár 14., (Jsorvás 15., Uj-Kigyós 16., Csaba 17., 18., 20., 21., M.-Beróny 22., 23., K-Tarcsa 24., Békés 27., 28., Vésztő 30., F.-G-yarmat 31., Szeghalom ápril 1., K.-Ladány 3., Kondoros 12., Csaba-Csüd 13., Szarvas 14., 15., Szt.-András 17., Öcsöd 18., Gyoma 20., 21., Endröd22., Kótegyháza 24., B.-U-yula 25., 26., Gy.-Vári 27., Gerlapostelek 28., Doboz 29. ££ Halálozás. Kazik István remetei uradalmi erdész (B.-Gryula ós Sarkad között) febr. 25-ón meghalt. Kazik több évtized óta a gróf Almássy Kálmán-féle uradalom szolgálatában állt s mint hü, szorgalmas embert főnöke is nagyon szerette. A. társas életben egyike volt a legkiválóbb, legbecsületesebb egyéneknek, tisztelve volt mindenki által. Halála mólyen lesújtott minden rokont, ismerőst, barátot s leginkább magát családját. A gyászjelentés igy szól: „Kazik Istvánnó, szül. Raák Francziska saját, gyermekei: István, Gábriella ós Mária; a megboldogult testvére: Ferencz, nemkülönben számos rokonok nevében is szomorodott szívvel jelenti elfelejthetetlen férje, illetőleg gondos jó atya, testvér ós rokon Kazik István uradalmi erdésznek, f. hó 25-ón, esti 9 órakor, élte 49-ik, boldog házassága 21-ik évében, hosszas betegség után bekövetkezett gvászos elhunytát. A boldogult hült tetemei f. hó 28-án d. u. fél 4 órakor fognak remetei lakásán beszenteltetni és a sarkadvárosi r. k. sírkertben örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szt.-mise áldozat márcz. 1-ón d. e. 0 órakor fog a sarkadi róm. kath. templomban az ég urának bemutattatni. Kelt Remetén febr. 26. 1882. Béke hamvaira!" (i) BékésYáros képviselőtestülete februárhó {25-én tartotta gyűlését a létesitendö vasút ügyében, az ülés élénk