Békésmegyei közlöny, 1882 (9. évfolyam) január-december • 1-144. szám

1882-02-26 / 25. szám

„Békésmegyei Közlöny" 1882. 10. szám. vájjon lehet-e csodálkozni azon, ha egy jobb jövő fogalmát az igert független Magyarország eszméjéhez fiizve s ezt úton és útfélen szóval ós Írásban hallva és olvasva, még csak kérdezni sem hajlandó: hogy hát mi is lenne, hogy is lenne tulajdonképen az a független Magyarország, mi teher fogná nyomni egyes adózóinak vállait, minő áldozatok árán lenne fenntartható a nagy állammá tömörülésnek előttünk lefolyó kérlelhetetlen proczessusában egy független Magyarország '? Vájjon nem olcsóbb-e reá nézve egy szövetség s nem előnyösebb-e egy drága függetlenségnél ? — Elvitázhatlan tény továbbá az is, hogy alig élnek jobban vissza a magyar ember gyengéivel, mint azt a közjogi ellenzék mai napság teszi. — A magyar, szabadság-szerető, tud lelkesedni eszmékért, jellemében sok a lovagias vonás, azonban nagyon lobbanékony, itt-ott szenvedélyes, örömest mereng el múltjának nagy eseményein, van benne bizonyos hajlam a politikai rajongásra, e hajlama gátolja, hogy tetteiben s igy politikájában számitó legyen; nyilt kártyával szeret játszani, számerejóhez egyáltalán nem mért aspiracziókat táplál s még ellensége által is könynyen rá hagyja magát szedetni ha ez aspiraczióknak hizeleg ; nem örömest hallgatja meg azokat, kik ábrándjainak egéből a rideg valóság rögére vonják le s nem rajongani, de élni tanítják ós habár kétségtelen, hogy értelmi tekintetben is a magyar fajt a természet pazarui áldotta meg, de oly émelyítő módon bokolnak sokszor ez értelmi fölénynek, hogy az isten adta magyarja utoljára is elhiszi, hogy ő a teremtés kezében extrawurst s habár nagyon is pártszinezetü s igy egyoldalú, felületes hírlapi czikkek képezik egyedüli szellemi táplálékát, ezektől szaturálva, elhiszi, hogy Bluntschli vagy Grneist tőle csak abban külömbözik, hogy nem magyarul beszél. — Ezzel kapcsolatosan elmondok itt egy tényt, mert a helyzet illusztracziójára nézve nagyon jellemző. — Megyénk egy kiváló férfia beszélte nekem, hogy nem régen bizonyos társaságban az általános politikai helyzet s annak aprólékos, de aprólékossága mellett is komoly tanulmányt igénylő tárgyai felett vitát kezdett vele egy jámbor földmíves valasztó polgár, kinek jámborsága a vita folyama alatt végre is az apodiktikus állításban nyert kifejezést, hogy: hagyja el az úr, én értek a doloyhoz, legalább is annyira mint ön. A szellemi fölényt érző férfi részéről, e nyilatkozásra egy dorongoló rendreutasitás következett s a végeredmény pedig az lett, hogy utoljára is kénytelen volt elhagyni a társaságot, mert a sértő tudikosság otromba gőgjével további szóharczba ereszkedni méltóságán alul eső dolognak tartotta. Na urak, csodálkozzék aztan bárki is azon, hogy ilyenkor eszébe jutnak az embernek egy hires bölcsnek következő szavai: „Ha az emberek egyszer belenyugodtak a helytelen nézetekbe s eze„Egy kis magános elrejtett szoba, Hova nem hat el hiú zaj soha ; Sugár-koszorus bágyadt éjjel, Lankatag esüggedt lámpa fénnyel; Beomló galyak a nyilt abla on, Madárdal a beomló gályákon; Zavartalan csók, enyhe ölelés, Mit bánat és féltés nem ijeszt soha: — — Mily szép világ lehet Egy ily magános elrejtett szoba? * Minden jól volt, csak egy hiányzott a — csárdás. Az egész éjjel 3 csárdás rendeztetett; a négyesek után soha eay sem. A negyeseket, mely három volt ^4—26 pár tánczolta. A fesztelen jó kedv reggeli 5 óráig tartott, a mikor is egy részünk búcsút is vett a farsangtól, melynek fél lába ekkor inár a sírban állott. Mire e sorok napvilágot látnak, már meghalt. Requiescat in pace ! . . Készt vettek : Jancsovits Emilné, Jancsovits Pálné, Dobosfl'y Alajosné, Haasz Józsefné, Galacz Jánosnó, Urbán Adolfné, Dutkay Béláné, és Hoffmann Mihályné úrnők; továbbá: Lukács Ilona, Jancsovits Jenke, Hüke Mariska, Keller Mariska, Terényi Ágnes, Bodoki Mariska és lika, Winkler Ilonka, Ufferbacti Etelka, Bilicz Eszter, Kertay Ida, Kis Piroska és Kálmán Flóra kisasszonyok stb. * Hogy a letűnt varázséjre a böjt napjaiban sokszor fogunk gondolni s elmerengünk rajta, hiszem, sőt meg vagyok róla győződve. Castor. ket elméjükbe mint helyes útmutatásokat befogadták, akkor az ilyen emberrel okosan beszélni épen oly lehetetlen, mint olvashatóan irni oly papirra, mely már teli van firkálva. Igy firkáltátok teli jó urak, a szegény magyar ember értelmét oly eszméket kifejező szavakkal, melyektől ma már menekülni nem tud. Hanem hát próbáljatok meg okosan beszélni vele. — Adjatok neki tiszta fogalmat a képzelet tárgyát képező függetlenségről; mondjátok meg neki, hogy igaz, hogy ti függetlenséget ígértek, de miután nincs a föld kerekségén nemzet, mely a viszonyoktól független volna, minő feltételek között lehető e függetlenség ; adjátok értésére, hogy igaz, hogy a függetlenség feltételei még nincsenek meg, és hogy e feltételeket még előbb elő kell varázsolnotok; adjátok értésére, minő erőfeszítés szükség a nemzet részéről ahoz, hogy e feltételek meglegyenek ; számoljatok higgadtan ós férfiasan vele, hogy hajlandó-e e feltételek kiküzdéséhez megkívántató áldozatokra, van-e elég értelmi és anyagi ereje hozzá; mutassátok meg neki az éremnek nemcsak azon oldalát, melyen az általatok felállított függetlenség eszménye ragyog, de azon másik oldalát is mely a dolognak komoly részét érinti: és ha ekkor nem hagy be jneteket a faképnél: elismerem hogy ti vagytok a nemzet jövőjének hivatottjai. Azonban még egyet kérünk. Ha a pártmoral magának sok oly dolgot megenged is melyet elitéi a bölcselet morálja: próbáljatok meg, hogy az elvek küzdelmének nemességébe ne vegyítsétek a gyarló emberi szenvedélyek salakját. — De mig ez nem történik, mig azt látjuk, hogy megyénk egyik járásába kizsákmányoljátok a választókkal mit sem törődő fitymáló főúri non-chalence-t: egy másik járásban rámutattok az árvízre mint a kormány mulasztásának bűnbakjára; inig lehordja egyik kortesetek a főispánt, az alispánt pedig, mint a kortesre presziót gyakorló mameiukot rángatja le, a szolgabírót pedig a kocsisok közé utalja s ezzel röhögteti meg a sörös hordók gőzétől nekikábult választók ily pikáns dolgok iránt fogékony kedélyét; mig azt tudjátok, hogy különösen vidéki választásokat, mely erősen befolyásolnak a heiyi érdekek, melyeket ugy egyik mint másik párt kisebb vagy nagyobb szerencsével zsákmányol ki; mig látjátok, hogy a bizonyos helyen megválasztott mérsékelt ellenzéki képviselő, hogy igyekszik terelni táborotokba az őt mandátummal megtisztelt választókat; tehát meglátjátok hogy salto martalék lehetők a pártok életében, mondom mig ezek igy történnek: rendelkeztek-e elég erkölcsi bátorsággal ahoz, hogy egy higgadtan gondolkozó emberrel elhitessétek azt: hogy az ily jelenségek közölt létre jövő diadal, elveitek diadala ? Ti állítjátok, de komolyan ugyan magatok sem hiszitek. Nem védünk hasonló viszszaélések ellen egy pártot sem. — Beánk irányadó egyedül a nemzet értelmiségének nyilatkozata, éa mig azt látjuk, hogy valamint a parlamentben, ugy ezen kivül, a nemzet intelligencziájának túlnyomó nagy többsége magáévá tette ós teszi ma is az 1867. évi kiegyezést: e tónynyel szemben, minden demokratikus érzületünk mellett is bizonyos önérzettel hivatkozunk azon közmondásra, hogy: vota non numorantur sed penderantur. Azonban hogy állunk hát? — Tehát ugy állunk, hogy ha titeket a kormányrúdhoz segítene is valamikor a nemzet többségének nutnerans szavazata, ti a töbletek viszszavonuló ponderans szavazatok hiányában ott lennétek, hogy egymás szemébe bámulva kénytelenek lennétek azt mondani, hogy: adtál uram esőt, de nincs köszönet benne. S-s. Jegyzőkönyve a békésmegyei gazd. egylet igazg. vál. 1882. febr. 19-én B.-Csabán tartott ülésének. Jelen voltak: Bbliczey J. eln., Beliczey R., Megele B., Bartóky L., Badics E., Zlinszky J., Dérczy F., Hunyady L. Vidovszky K., Plescb M., Dénes A., Bartolf D., Szucsu B., Bajcsy J., Stark A., Vilim J., Szemián S., Fejér B , Nagy J., Bogár I). vál. tagok és Mokry S. titkár. 1. Olvastatott a Thaisz Gy. megyes-bodzási mesterséges uenderáztatójának megszemlélésére az 1881 aug. 28-iki vál. ülésen kiküldött bizottságnak jelentése. E jelentés alapján meggyőződvén a választmány arról, hogy a leirt szerkezetű mesterséges áztatok alkalmas tényezői lehetnek hanyatlásnak indult kendertermelésünk fellendítésének, elhatározta, hogy egy ily áztatót, mely megyénk közegeinek és gazdáinak mintául szolgáljon, saját költségén és eshetöleg kormánysegély támogatásával B.-Csabának közvetlen tövében, a megyesinél nem nagyobb méretben még a f. hó tavaszán felállít, ós e felállítással és annak üzembehozásával Sztraka Gy. eln., Beliczey J., Szennán S., Thaisz Gy., Sztraka E., Badics E. és Lepény Pál tagokból álló bizottságot biz meg, oly utasítással, hogy a próbaásatások eszközölhetése végett egyúttal megfelelő menynyiségü kendernek termeléséről is gondoskodjék ós az ásatás felett pontos ószleleteket ejtvén, annak hasznáról a választmány elé annak idején jelentést terjesszen be. 2. Olvastatott a gyulai gazd. kör f. ó. febr. 5-iki ülésének választmányunk elé terjesztett jegyzőkönyve, mely szerint a nev. kör a f. évben Gyulán tartandó rendszeres állatkíállításnak rendezését teljes készséggel elvállalja s napjaiul október 8 és 9-ikét tűzi s egyúttal azt termény-, gyümölcs-, dohány-, méhészeti-, gazdasági gép- és kézmű-iparczikkek kiállításával kibővíteni óhajtja. A választmány a tervet és időt jóváhagyja ós e szerint, az igazgatóságot utasítja, hogy minden szükségest a fenebbi kiállításnak minél teljesebb sikerülésére a gyulai rendezőséggel egyórtelemben megtegyen s a dijakat a mellékkiállitásokra a tavalyi orosházi méretekhez szabván, a programmnak kellő mérvben közhirrétételóról gondoskodjék. 3. Olvastatott a földmivelési minisztériumnak f. é. febr. 6-án 8682. sz. a. kelt értesítése, mely szerint egyletünknek idei rendszeres állatkiállitása költségeinek fedezésére 1000 frt államsegélyt engedélyez. Örvendetes tudomásul vétetik. 4. Sztraka Gy. indítványozza, hogy a néhány óv óta szünetelt csabai lóverseny ez évben ismét felelevenítessék. Indítványa általános helyesléssel talalkozván, ugyan ő — az igazgatósággal megállapítandó programúi szerint — egy B.-Osabán a f. évi pünkösd másod napján megtartandó lóversenynek rendezésére félkéretik. 5. Olv. az 1880/81-ik évi lábasjószág-pályázatok megítélésére kiküldött bíróságnak jelentése, mely szerint aj 1880-ban csak 1 pályázó, a gr. Apponyi család gerendási és vandháti uradalma jelentkezvén, bír e szerint verseny többek között nem történt, a bíróság mégis a nev. uradalomnak, lábasjószágaiban kimutatott elég magas létszámáért (esik 4'7 holdra 1 db lábas jószág) arany-diszoklevelet ítélt; b) .az 1881-iki két pályázó közül gr. Mitrovszky Aladárnak békósmegyei birtokain 2'7 holdra esvén 1 db lábas jószág, Molnár Edének megyesi jószágában pedig 8 37 holdra 1 db ; az előbbeninek 1-só dijul aranyérem, az utóbbinak 2-od díjul ezüstérem ítéltetett. A választmány a dijakat kiadatni és a pályázatot, a részvételnek apadása folytán ezentúl kétévenként megtartatni rendeli. 6. Olv. a földmiv. minisztériumnak f. é. januárhó 20-án 2850. sz. a. kelt leirata, melyben megyénk lótenyésztési bizottmányának elnöke értesíttetik arról, hogy megyénk magánméneinek azon birtokosai, kik megvizsgált méneiket fedezési közhasználatra bocsátják, ez évben összesen 600 frttal államilag segélyeztetnek s a nev. elnök felhivatik, hogy e segélyezést a leiratban közlött irányelvek mellett eszközölje. A választmány, mint mely megyénk lótenyésztési bizottmányaként is működik, a m. kormánynak fenjelzett intézkedését örömmel üdvözölvén, felkéri elnökét, hogy ezen állami segélyezés ügyét kellőképen közhírré teván, azt saját elnöklete alatt Bajcsy J., Nagy J., Sztraka Gy. és Fejér B. tagokból álló bizottsággal a leirat értelmében intézni szíveskedjék. 7. Olv. a megye alispánjának a járási szolgabirákhoz az állategészségügyi rendeletek és szabályok pontos megtartására felhívó s tudomásvétel végett egyletünkkel közölt körrendelete. Tudomásul vétetett. 8. Olv. Krocsák J Emil egyleti tagnak levele, melyben S/.ávoszt budapesti termény-közvetitőnek az orsz. gazd. egylet pártfogása alatt álló intézetét egyletünknek figyelmébe ajánlja. Ugyan ő az üzlet berendezésének ismertetésére felkéretik. 9. Elnök ő mitsga fiyelmezteti a választmányt arra, hogy azon nagy veszíeség folytán, mely egyletünket Bartóky István tagtársunknak elhunyta által érte, egy fontos állás, a kísérleti bizottságnak elnöksége is megürült es hogy ez állásnak betöltése immár halaszthatlan. A választmány a kísérleti bizottságnak elnökéül Nagy Józsefet választja meg. 10. A földm. minisztérium a ,Nemzetgazdasági Szemlót" egyletünknek pártfogásába ajánlja. A választmány elrendeli, hogy a nev. havi folyóiratra előfizettessék, az a b.-csabai kaszinónak járjon ós az óv végével az egylet könyvtárában elhelyeztessék. 11. Bartóky L. a sertéstenyésztésnek évről-évre növekedő fontosságát, de egyúttal a tenyészanyagnak silányulása folytán sajnosan észlelhető hanyatlását is meggyőző szavakkal ecsetelvén és azon szemmel látható nagy sikerre utalván, melyet a rn. kormánynak dicséretes fáradozása a szarvasmarhateuyésztésnek országos emelése, de különösen a lovaknak nemesítése körül, a tenyészanyagnak helyes kiválasztása és terjesztése által elér: indítványozza, kéressék fel a m. kormány, hogy a M.-Hegyesen nemesitett állami sertés falkából a kilünő tenyészanyagnak való darabokat ezentúl ne hizlaló kezekbe árusítsa el, hanem az országos sertéstenyésztésnek nemesítése czéljából évenként az egyes jelentkező tenyésztőknek apa és anya-állatokat, árverésen kivül, meghatározott mérsékelt áron engedje át. Indítványa közhelyesléssel fogadtatván, a m. kormány annak értelme szerint felkéretni határoztatik. 12. Jelen jkv hitelesítésével Bartóky L. ós Badics E. tagok bízattak meg. Kmf. Jegyzette: Mokry Sámuel, egyl. titkár. Hitelesítették: Bartóky László. Badics Elek.