Békésmegyei közlöny, 1882 (9. évfolyam) január-december • 1-144. szám

1882-02-26 / 25. szám

„Békésmegyei Közlöny" 1882. 10. szám. vájjon lehet-e csodálkozni azon, ha egy jobb jövő fogalmát az igert független Magyarország eszméjéhez fiizve s ezt úton és útfélen szóval ós Írásban hallva és olvasva, még csak kérdezni sem hajlandó: hogy hát mi is lenne, hogy is lenne tulajdonképen az a független Magyarország, mi teher fogná nyomni egyes adózóinak vállait, minő áldozatok árán lenne fenntart­ható a nagy állammá tömörülésnek előttünk lefolyó kér­lelhetetlen proczessusában egy független Magyarország '? Vájjon nem olcsóbb-e reá nézve egy szövetség s nem előnyösebb-e egy drága függetlenségnél ? — Elvitázhatlan tény továbbá az is, hogy alig élnek jobban vissza a magyar ember gyengéivel, mint azt a közjogi ellenzék mai napság teszi. — A magyar, szabadság-szerető, tud lelkesedni eszmékért, jellemé­ben sok a lovagias vonás, azonban nagyon lobbané­kony, itt-ott szenvedélyes, örömest mereng el múlt­jának nagy eseményein, van benne bizonyos hajlam a politikai rajongásra, e hajlama gátolja, hogy tet­teiben s igy politikájában számitó legyen; nyilt kár­tyával szeret játszani, számerejóhez egyáltalán nem mért aspiracziókat táplál s még ellensége által is köny­nyen rá hagyja magát szedetni ha ez aspiraczióknak hizeleg ; nem örömest hallgatja meg azokat, kik áb­rándjainak egéből a rideg valóság rögére vonják le s nem rajongani, de élni tanítják ós habár kétségte­len, hogy értelmi tekintetben is a magyar fajt a ter­mészet pazarui áldotta meg, de oly émelyítő módon bokolnak sokszor ez értelmi fölénynek, hogy az isten adta magyarja utoljára is elhiszi, hogy ő a teremtés kezében extrawurst s habár nagyon is pártszinezetü s igy egyoldalú, felületes hírlapi czikkek képezik egyedüli szellemi táplálékát, ezektől szaturálva, elhiszi, hogy Bluntschli vagy Grneist tőle csak abban külöm­bözik, hogy nem magyarul beszél. — Ezzel kapcso­latosan elmondok itt egy tényt, mert a helyzet illusz­tracziójára nézve nagyon jellemző. — Megyénk egy kiváló férfia beszélte nekem, hogy nem régen bizo­nyos társaságban az általános politikai helyzet s an­nak aprólékos, de aprólékossága mellett is komoly tanulmányt igénylő tárgyai felett vitát kezdett vele egy jámbor földmíves valasztó polgár, kinek jámbor­sága a vita folyama alatt végre is az apodiktikus ál­lításban nyert kifejezést, hogy: hagyja el az úr, én értek a doloyhoz, legalább is annyira mint ön. A szel­lemi fölényt érző férfi részéről, e nyilatkozásra egy dorongoló rendreutasitás következett s a végeredmény pedig az lett, hogy utoljára is kénytelen volt elhagyni a társaságot, mert a sértő tudikosság otromba gőg­jével további szóharczba ereszkedni méltóságán alul eső dolognak tartotta. Na urak, csodálkozzék aztan bárki is azon, hogy ilyenkor eszébe jutnak az ember­nek egy hires bölcsnek következő szavai: „Ha az em­berek egyszer belenyugodtak a helytelen nézetekbe s eze­„Egy kis magános elrejtett szoba, Hova nem hat el hiú zaj soha ; Sugár-koszorus bágyadt éjjel, Lankatag esüggedt lámpa fénnyel; Beomló galyak a nyilt abla on, Madárdal a beomló gályákon; Zavartalan csók, enyhe ölelés, Mit bánat és féltés nem ijeszt soha: — — Mily szép világ lehet Egy ily magános elrejtett szoba? * Minden jól volt, csak egy hiányzott a — csárdás. Az egész éjjel 3 csárdás rendeztetett; a négyesek után soha eay sem. A negyeseket, mely három volt ^4—26 pár tánczolta. A fesztelen jó kedv reggeli 5 óráig tartott, a mikor is egy részünk búcsút is vett a farsangtól, melynek fél lába ekkor inár a sírban állott. Mire e sorok napvilágot látnak, már meghalt. Requiescat in pace ! . . Készt vettek : Jancsovits Emilné, Jancsovits Pálné, Do­bosfl'y Alajosné, Haasz Józsefné, Galacz Jánosnó, Urbán Adolf­né, Dutkay Béláné, és Hoffmann Mihályné úrnők; továbbá: Lukács Ilona, Jancsovits Jenke, Hüke Mariska, Keller Mariska, Terényi Ágnes, Bodoki Mariska és lika, Winkler Ilonka, Uf­ferbacti Etelka, Bilicz Eszter, Kertay Ida, Kis Piroska és Kál­mán Flóra kisasszonyok stb. * Hogy a letűnt varázséjre a böjt napjaiban sokszor fo­gunk gondolni s elmerengünk rajta, hiszem, sőt meg vagyok róla győződve. Castor. ket elméjükbe mint helyes útmutatásokat befogadták, ak­kor az ilyen emberrel okosan beszélni épen oly lehetet­len, mint olvashatóan irni oly papirra, mely már teli van firkálva. Igy firkáltátok teli jó urak, a szegény magyar ember értelmét oly eszméket kifejező szavakkal, me­lyektől ma már menekülni nem tud. Hanem hát próbáljatok meg okosan beszélni vele. — Adjatok neki tiszta fogalmat a képzelet tárgyát képező függetlenségről; mondjátok meg neki, hogy igaz, hogy ti függetlenséget ígértek, de miután nincs a föld kerekségén nemzet, mely a viszonyoktól függet­len volna, minő feltételek között lehető e független­ség ; adjátok értésére, hogy igaz, hogy a függetlenség feltételei még nincsenek meg, és hogy e feltételeket még előbb elő kell varázsolnotok; adjátok értésére, minő erőfeszítés szükség a nemzet részéről ahoz, hogy e feltételek meglegyenek ; számoljatok higgadtan ós férfiasan vele, hogy hajlandó-e e feltételek kiküzdésé­hez megkívántató áldozatokra, van-e elég értelmi és anyagi ereje hozzá; mutassátok meg neki az érem­nek nemcsak azon oldalát, melyen az általatok fel­állított függetlenség eszménye ragyog, de azon másik oldalát is mely a dolognak komoly részét érinti: és ha ekkor nem hagy be jneteket a faképnél: elismerem hogy ti vagytok a nemzet jövőjének hivatottjai. Azonban még egyet kérünk. Ha a pártmoral magának sok oly dolgot meg­enged is melyet elitéi a bölcselet morálja: próbálja­tok meg, hogy az elvek küzdelmének nemességébe ne vegyítsétek a gyarló emberi szenvedélyek salakját. — De mig ez nem történik, mig azt látjuk, hogy me­gyénk egyik járásába kizsákmányoljátok a választók­kal mit sem törődő fitymáló főúri non-chalence-t: egy másik járásban rámutattok az árvízre mint a kormány mulasztásának bűnbakjára; inig lehordja egyik kortesetek a főispánt, az alispánt pedig, mint a kortesre presziót gyakorló mameiukot rángatja le, a szolgabírót pedig a kocsisok közé utalja s ezzel rö­högteti meg a sörös hordók gőzétől nekikábult vá­lasztók ily pikáns dolgok iránt fogékony kedélyét; mig azt tudjátok, hogy különösen vidéki választáso­kat, mely erősen befolyásolnak a heiyi érdekek, me­lyeket ugy egyik mint másik párt kisebb vagy na­gyobb szerencsével zsákmányol ki; mig látjátok, hogy a bizonyos helyen megválasztott mérsékelt ellenzéki képviselő, hogy igyekszik terelni táborotokba az őt mandátummal megtisztelt választókat; tehát meglát­játok hogy salto martalék lehetők a pártok életében, mondom mig ezek igy történnek: rendelkeztek-e elég erkölcsi bátorsággal ahoz, hogy egy higgadtan gon­dolkozó emberrel elhitessétek azt: hogy az ily jelen­ségek közölt létre jövő diadal, elveitek diadala ? Ti állítjátok, de komolyan ugyan magatok sem hiszitek. Nem védünk hasonló viszszaélések ellen egy pár­tot sem. — Beánk irányadó egyedül a nemzet értel­miségének nyilatkozata, éa mig azt látjuk, hogy va­lamint a parlamentben, ugy ezen kivül, a nemzet intel­ligencziájának túlnyomó nagy többsége magáévá tette ós teszi ma is az 1867. évi kiegyezést: e tónynyel szemben, minden demokratikus érzületünk mellett is bizonyos önérzettel hivatkozunk azon közmondásra, hogy: vota non numorantur sed penderantur. Azonban hogy állunk hát? — Tehát ugy állunk, hogy ha titeket a kormányrúdhoz segítene is valami­kor a nemzet többségének nutnerans szavazata, ti a töbletek viszszavonuló ponderans szavazatok hiányá­ban ott lennétek, hogy egymás szemébe bámulva kénytelenek lennétek azt mondani, hogy: adtál uram esőt, de nincs köszönet benne. S-s. Jegyzőkönyve a békésmegyei gazd. egylet igazg. vál. 1882. febr. 19-én B.-Csabán tar­tott ülésének. Jelen voltak: Bbliczey J. eln., Beliczey R., Megele B., Bartóky L., Badics E., Zlinszky J., Dérczy F., Hunyady L. Vidovszky K., Plescb M., Dénes A., Bartolf D., Szucsu B., Bajcsy J., Stark A., Vilim J., Szemián S., Fejér B , Nagy J., Bogár I). vál. tagok és Mokry S. titkár. 1. Olvastatott a Thaisz Gy. megyes-bodzási mesterséges uenderáztatójának megszemlélésére az 1881 aug. 28-iki vál. ülésen kiküldött bizottságnak jelentése. E jelentés alapján meggyőződvén a választmány arról, hogy a leirt szerkezetű mesterséges áztatok alkalmas tényezői lehetnek hanyatlásnak indult kendertermelésünk fellendítésének, elhatározta, hogy egy ily áztatót, mely megyénk közegeinek és gazdáinak mintául szolgáljon, saját költségén és eshetöleg kormánysegély támoga­tásával B.-Csabának közvetlen tövében, a megyesinél nem na­gyobb méretben még a f. hó tavaszán felállít, ós e felállítással és annak üzembehozásával Sztraka Gy. eln., Beliczey J., Sze­nnán S., Thaisz Gy., Sztraka E., Badics E. és Lepény Pál tagokból álló bizottságot biz meg, oly utasítással, hogy a próbaásatások eszközölhetése végett egyúttal megfelelő meny­nyiségü kendernek termeléséről is gondoskodjék ós az ásatás felett pontos ószleleteket ejtvén, annak hasznáról a választmány elé annak idején jelentést terjesszen be. 2. Olvastatott a gyulai gazd. kör f. ó. febr. 5-iki ülésének választmányunk elé terjesztett jegyzőkönyve, mely szerint a nev. kör a f. évben Gyulán tartandó rendszeres állatkíállítás­nak rendezését teljes készséggel elvállalja s napjaiul október 8 és 9-ikét tűzi s egyúttal azt termény-, gyümölcs-, dohány-, méhészeti-, gazdasági gép- és kézmű-iparczikkek kiállításával kibővíteni óhajtja. A választmány a tervet és időt jóváhagyja ós e szerint, az igazgatóságot utasítja, hogy minden szükségest a fenebbi kiállításnak minél teljesebb sikerülésére a gyulai rendezőséggel egyórtelemben megtegyen s a dijakat a mellékkiállitásokra a tavalyi orosházi méretekhez szabván, a programmnak kellő mérvben közhirrétételóról gondoskodjék. 3. Olvastatott a földmivelési minisztériumnak f. é. febr. 6-án 8682. sz. a. kelt értesítése, mely szerint egyletünknek idei rendszeres állatkiállitása költségeinek fedezésére 1000 frt államsegélyt engedélyez. Örvendetes tudomásul vétetik. 4. Sztraka Gy. indítványozza, hogy a néhány óv óta szünetelt csabai lóverseny ez évben ismét felelevenítessék. Indítványa általános helyesléssel talalkozván, ugyan ő — az igazgatósággal megállapítandó programúi szerint — egy B.-Osabán a f. évi pünkösd másod napján megtartandó lóver­senynek rendezésére félkéretik. 5. Olv. az 1880/81-ik évi lábasjószág-pályázatok meg­ítélésére kiküldött bíróságnak jelentése, mely szerint aj 1880-ban csak 1 pályázó, a gr. Apponyi család ge­rendási és vandháti uradalma jelentkezvén, bír e szerint ver­seny többek között nem történt, a bíróság mégis a nev. ura­dalomnak, lábasjószágaiban kimutatott elég magas létszámáért (esik 4'7 holdra 1 db lábas jószág) arany-diszoklevelet ítélt; b) .az 1881-iki két pályázó közül gr. Mitrovszky Aladár­nak békósmegyei birtokain 2'7 holdra esvén 1 db lábas jószág, Molnár Edének megyesi jószágában pedig 8 37 holdra 1 db ; az előbbeninek 1-só dijul aranyérem, az utóbbinak 2-od díjul ezüstérem ítéltetett. A választmány a dijakat kiadatni és a pályázatot, a részvételnek apadása folytán ezentúl kétévenként megtartatni rendeli. 6. Olv. a földmiv. minisztériumnak f. é. januárhó 20-án 2850. sz. a. kelt leirata, melyben megyénk lótenyésztési bi­zottmányának elnöke értesíttetik arról, hogy megyénk magán­méneinek azon birtokosai, kik megvizsgált méneiket fedezési közhasználatra bocsátják, ez évben összesen 600 frttal álla­milag segélyeztetnek s a nev. elnök felhivatik, hogy e segé­lyezést a leiratban közlött irányelvek mellett eszközölje. A választmány, mint mely megyénk lótenyésztési bizott­mányaként is működik, a m. kormánynak fenjelzett intézke­dését örömmel üdvözölvén, felkéri elnökét, hogy ezen állami segélyezés ügyét kellőképen közhírré teván, azt saját elnöklete alatt Bajcsy J., Nagy J., Sztraka Gy. és Fejér B. tagokból álló bizottsággal a leirat értelmében intézni szíveskedjék. 7. Olv. a megye alispánjának a járási szolgabirákhoz az állategészségügyi rendeletek és szabályok pontos megtartására felhívó s tudomásvétel végett egyletünkkel közölt körrendelete. Tudomásul vétetett. 8. Olv. Krocsák J Emil egyleti tagnak levele, melyben S/.ávoszt budapesti termény-közvetitőnek az orsz. gazd. egylet pártfogása alatt álló intézetét egyletünknek figyelmébe ajánlja. Ugyan ő az üzlet berendezésének ismertetésére fel­kéretik. 9. Elnök ő mitsga fiyelmezteti a választmányt arra, hogy azon nagy veszíeség folytán, mely egyletünket Bartóky István tagtársunknak elhunyta által érte, egy fontos állás, a kísérleti bizottságnak elnöksége is megürült es hogy ez állásnak betöl­tése immár halaszthatlan. A választmány a kísérleti bizottságnak elnökéül Nagy Józsefet választja meg. 10. A földm. minisztérium a ,Nemzetgazdasági Szemlót" egyletünknek pártfogásába ajánlja. A választmány elrendeli, hogy a nev. havi folyóiratra előfizettessék, az a b.-csabai kaszinónak járjon ós az óv végével az egylet könyvtárában elhelyeztessék. 11. Bartóky L. a sertéstenyésztésnek évről-évre növe­kedő fontosságát, de egyúttal a tenyészanyagnak silányulása folytán sajnosan észlelhető hanyatlását is meggyőző szavakkal ecsetelvén és azon szemmel látható nagy sikerre utalván, me­lyet a rn. kormánynak dicséretes fáradozása a szarvasmarhate­uyésztésnek országos emelése, de különösen a lovaknak neme­sítése körül, a tenyészanyagnak helyes kiválasztása és terjesz­tése által elér: indítványozza, kéressék fel a m. kormány, hogy a M.-Hegyesen nemesitett állami sertés falkából a ki­lünő tenyészanyagnak való darabokat ezentúl ne hizlaló ke­zekbe árusítsa el, hanem az országos sertéstenyésztésnek ne­mesítése czéljából évenként az egyes jelentkező tenyésztőknek apa és anya-állatokat, árverésen kivül, meghatározott mérsé­kelt áron engedje át. Indítványa közhelyesléssel fogadtatván, a m. kormány annak értelme szerint felkéretni határoztatik. 12. Jelen jkv hitelesítésével Bartóky L. ós Badics E. ta­gok bízattak meg. Kmf. Jegyzette: Mokry Sámuel, egyl. titkár. Hitelesítették: Bartóky László. Badics Elek.

Next

/
Thumbnails
Contents