Békésmegyei közlöny, 1882 (9. évfolyam) január-december • 1-144. szám
1882-02-16 / 21. szám
„Békésmegyei r:Közlöny" 19. szám. 1882. nem lesz megtakarítás, ha kevesebb is lenne a szolgálaté idő három esztendőnél; nem lenne megtakarítás akkor sem, ha önálló magyar hadseregünk volna, mert minekünk is egyenlépést kellene tartani a többi európai hatalmakkal. De nem lenne olcsóbb a hadsereg fenntartása az „egy-két duczat" pánczélhajó nélkül sem. Abban ugyanis igaza van czikkező urnák, hogy a monarchia mindkét felének is csak nyolcz darab pánczélhajója van, de van azonkívül legalább hetven más nagy, régibb hadi hajója, csavargőzöse, csavar-sorhajója, korvettje, ágyunaszádja, satb. s ha most uj hajók keszitetnek, mindig, nemcsak minálunk, de mindenhol inkább pánczélhajókat csinálnak, ép ugy mint most nevetséges lenne VVerndl- vagy Martinifegyverek helyett régi gyutacs-fegyverekkel ellátni a véderőt. Midőn tehát azt mondottuk: „kellene egy kis tengeri külön hadsereg is, egy-két duczat pánczélhajó": egyátalában nem tuloztunk, mondván ezt egy jövőben létesítendő magyar tengeri haderőre, mert nekünk mindent újonnan be kellene szereznünk s igen természetes, hogy mi akkor nem csináltatnánk 50— 60 régi szerkezetű, elavult rendszerű hadi hajót, hanem lehetőleg csupa pánczélhajót s akkor a tengerre vágyó magyarnak minden takarékosság mellett 70 darab régi hajó helyett „egy-két duczat" pánczélhajó nem is volna olyon nagyon sok. . . . Ezeket akartuk elmondani, nem annyira a „Békés" czikkezője „beható fényes czáfolatának" ellenczáfolatára, mint inkább azért, hogy népünknél ily meglehetősen felületes, odavetett frázisok által „semmi balhiedelem el ne harapódzhassék", s hogy ne vegye tiszta színaranynak azt, a mi isten igazában csak — talmi. dr. b. Nem ugy van az. Mint egyszerű iparos, kénytelen vagyok felszólalni azon czikk ellen, melyet a „Békés" 6-ik számában Hojtsy Pál ur, a gyomai kerület országgyűlési Képviselője irt. Nem akarok bajlódni azon kérdéssel, hogy akarnak-e a szélbali atyafiak és azok prófétái forradalmat vagy se ; mert annyit már én is tapasztaltam az életben, hogy a népvezérek csak addig mernek a nép előtt szónokolni, amíg baj nincs. De mihelyest az áltatok felizgatott szegény nép csakugyan megmozdul, akkor gyáván, nyomorultan elszöknek, ós hagyják a népet magára. Erre sok példát tudnék felhozni. Hojtsy ur, és az úgynevezett független párt ugy tesz mint a becsípett ember, mikor egy kicsit érzi, hogy be vau rúgva önigazolásra szükségesnek tartja mondogatni : „én nem vagyok részeg." A függetlenségiek is, mikor izgatnak, és mindent ígérgetnek a népnek, minduntalan hirdetik: „mi nem akarjuk a forradalmat." Még egy forradalmár sem mondta azt, hogy ő forradalmat akar, de azért csinálta. De elég erről ennyi. Amiért nyilvánosan felszólalok, az tulajdonképen azon állítása a mi mostani képviselőnknek, hogy az önálló magyar hadsereg kevesebbe kerülne, mint a mostani ; mert „a mostani csupa kiadás, minden bevétel nélkül." „Az egész felszerelés — úgymond — oda át készül t i. Ausztriában." No már, kérem szépen, ilyet kár irni nekünk, akik tudjuk, hogy az nem ugy áll. Aki a magyar iparos ügyekkel foglalkozik, az tudja, hogy a közös hadseregbeli felszerelésnek harmadrésze és a honvédségnek összes felszerelése Magyarországon készül. Már mi békésmegyei iparosok is fel voltunk szólítva egyszer, hogy vállalkozzunk; de hát nagy tömeget mi nem vállalhattunk. De vállaltak más vidékbeli tehetősebb iparosok. A magyar iparlap sokszor ír ezekről a dolgokról, s olyan tekintély, mint Ráth Károly iparos, aki szinte ellenzéki, de igazságos képviselő volt, elismerte, hogy e részben nem lehet panasz a mostani kormány ellen. Ha Hojtsy ur, csupa ellenmondási vágyból, vagy párthiuságból azt merné állítani, hogy ez nem áll, akkor ón kénytelen lennék a legújabb felszerelési vállalatokból előszámlálni mindazon magyar gyárakat, melyek az én biztos tudomásom szerint, a közös hadsereg számára liferálnak. Ilyen a pozsonyi, losonczi és gácsi posztógyár; ilyen a késmárki szövőgyár, ilyen a záyrábi bőrgyár stb. A pesti iparosokat nem is említem. Ezt egy országgyűlési képviselőnek jobban kellene tudnia, mint nekem egyszerű iparosnak. Igen ám de akkor nem lehetne a kormány ellen irni. Ez pedig a függetlenségieknek mindennapi kenyerök. Könnyű odavetni a papirosra, hogy minden felszerelés Ausztriában készül: sokan talán el is hiszik ; de engedelmet kérek az csakugyan nem járja. Azt is szeretném látni kiszámítva, tisztán, íelfoghatóan, hogy mennyivel kerülne kevesebbe az önálló magyar hadsereg, mint az a 31 % amit mi most űzetünk a közös hadseregre. Mert hát én már sokat tapasztalt öreg ember vagyok, és azt tapasztaltam, hogy egy háztartás mindig kevesebb mint kettő; 31 kevesebb rniut 50 vagy -száz. Én a mi veit képviselőnktől Zsilinszky Mihály úrtól mindig az hallottam, hogy mi a közös költségeknek csak 31 %-át viseljük, mig az osztrákok 69 % _ü t- Ezt Hojtsy ur czikke sem tagadja ; szeretném tehát látni azt a számítást, mely ugyanazon katonai szükségletek mellett bebizonyítja, hogy 31 annyi mint 50, vagy 69. Ezt akartam csak röviden elmondani. Engedelmet kérek a t. szerkesztő úrtól, ha rosz írásomban valamit elhibáztam volna. Hiába, régen nem írtam már. Egy gyomai iparos. Békésmegye állapota az 1881. év li-ik felében. — Békésmegye közigazgatási bizottságának jelentése a kormányhoz. — (Folytatás.) Általános átnózetet véve az 1881. évi megyei személy es vagyonbiztonsági állapotoknak, minthogy a felmerült 6 emberölés mint többnyire véletlenségből s az elhatározott szándék teljes jelenlétének hiányában származott eset, a K.-Tárcsán K. Szabó Imre által elkövetett kettős gyilkosságon kivül — a személy biztonság terheül fel nem róüatú s mint hogy e szerint a mult évben sem rablógyilkosság, sem erőszakos rablás, sem útonállás sem általán oly bűncselekmény, mely a személy biztonságot nagyobb mérvben veszélyeztette s különös intézkedések alkalmazását követelte volna, elő nem fordult, a személybiztonság megnyugtató volt. A fennebb számadatokkal megvilágított, vagyonbiztonsági állapot pedig, ha némi tekintetben kívánni valót hagy is fenn : a szomszédos megyék e nemű állapotával szemben szintén kielégítőnek mondható. 8. A törvényhatóság 1881. évi közegészségügyi visíonyairól szóló jelentés az e rószbet kibocsátott körrendelet szerint csak ezen év már'cziushó vég£u lévén feltersztendő, addig is mig a mult óv egészségügy viszonyait következő félévi jelentésünkben tüzetesen ismertethetnök, csak általánosságban kívánjuk jelezni, hogy megyénknek alig van egyetlen községe, mely a mult év folyamán ragályos és járványos betegségek által meg nem látogatott; népszerű oktatás és ufmutatás a a Közönség körében terjesztetik, továbbá a korlátolt anyagi helyzetű betegek gyógyítása szempontjából a közegészségügyi törvény 22. §-ában kimondott kedvezmény biztosíttatott, végre a betegség tovább hurezoiását megakadályozandó az utczabiztosi intézmény életbeléptéttetett. Mindezen intézkedések daczára azonban, ha a kórlefolyás egyik másik községben szelídül is, a járvány más községben keres és talál anyagot pusztításainak. Valóban, óhajtva kell várnunk az időt, mely népünknek az egészség és testi épség feutartása iránti kötelességérzetét egykor felébresztendi s jelenlegi közönyössége megszűntével, a hatósági intézkedések sikerét a maga okszerűbb felfogásával is biztositandja! A megyei közhórnázban az 1881. év folyamán 13,930 ápolási napon át gyógykezelés alatt volt 507 egyén ; vagyis az 1880. évi hason eredményeket véve, az ápolási napok száma 2927-tel, a gyógykezeltek száma pedig 57-tel meghaladván, ezen többlet közkórházunk forgalmának gyarapodását mutatja ; minek következkeztében, a betegágyak szaporítása, most már elódázhatlanná is vált. A kórházi kiadásokat, a napi ápolási dijakon felül, a megye tulajdonát képező 35,490 frt tőkéből álló kórházi aiap fedezi. A nyilvános betegápolási alap, a mint azt már e fejezet 2 pontjának g. jelzete alatt megjegyeztük, 17,719 frt 92 krt tesz ki: vagyis ezen alap a mult év folyamán közel 3000 frttal fogyott. Az alappénztárából a lefolyt félévben gyógykezelési költségek czimén frt kr. előlegeztetett; melyből megtéríttetett frt kr. szegénységi bizonyítván alapján töröltetett frt kr. követelésben maradt frt kr. 9. Az árvaügyeket illetőleg az 1877. évi XX. t. cz. 213. §-a folytán a megyei árvaszék által a lefolyt negyedekben szerkesztett kimutatások alapján az önálló kezelésre jogosított községek árvapénztárairól a központi nyilvántartó által készített kimutatást, továbbá a megyei központi árvapénztár állásáról a megyei péuztári tisztség által összeállított kimutatást, végül B.-Gyula város árvaszékének hasontárgyu kimutatását az I. minta szerinti alakban ide csatolván, tisztelettel megjegyezzük, hogy ezen közigazgatási ágra nézve oly észrevételeink, melyek a kir. kormány figyelmét és intézkedését igényelnék, nincsenek. 10. A lefolyt félévben következő fegyelmi ügyek merültek fel. a) Maróthy Sámuel Öcsöd községi biró az árviz veszély elhárítására irányzott hatósági rendeletek végrehajtása körüli hanyagság miatt alispánilag dorgálásra ítéltetett; b) Máriássy György kir. adófelügyelő ellen uti költségek és napi dijak jogtalan felszámítása, hivatalos naplóba hamis adatok jegyzése ós az adózó nép zsarolása miatt a m. kir. pénzügyminiszter ur rendelete folytán megindított fegyelmi ügy. A fegyelmi választmány által elrendelt pótvizsgálat még most sem fejeztetvén be, érdemleges határozat nem volt hozható; c) Horváth Gyula az előtt szeghalmi, jelenleg f.-gyarmati községi jegyző ellen, a hagyatéki ügyek tárgyalása körüli hanyagság miatt indított fegyelmi ügy terhelt fél alispáailag dorgálásra ítéltetett, d) a gyulai e) szarvasi és fj szeghalmi járási szolgabirák ellen, a községi kőrgátak kiépítése körüli késedelem miatt elrendelt fegyelmi ügyben a vizsgálat befejeztetvén, határozat közelebb fog hozatni. 11. Fejezet. Utalva aaon megjegyzésünkre és kérelmeinkre, melyeket előző évi hasontárgyú jelentéseink ugyan ezen fejezete alatt előterjesztettünk, ezen alkalommal olyas észrevételeink, melyek a fennálló törvények megváltoztatására vagy eltörlésére ós a közigazgatás némely ágainak törvény utján való szabályozására vonatkoznának, annál kevósbbó vanuak, mivel a közigazgatás reformja kérdésében megindult mozgalom ós a kir. kormány által kezdeményezett törvényhozási intézkedésekkel szemben, vármegyénk közöusóge az országgyűlés képviselőháza előtt már nyilatkozott s mert ezen nagy fontosságú kérdések további irányáról s terjedelméről ez idő szerint a közvélemény még kellőleg tájékozva nem lóvén, — annak idő előtti vittatása által a tevedés esélyének magunkat ki nem tehetjük. II. A m. kir. pénzügyminisztérium ügykörét érintöleg. Az adóügyek körül az egyenes adók kivetésének ós behajtásának átnézetét, továbbá az adóköuyvelés ós adóbehajtás kezelésének eredményét, végül az adóbefizetési eredményei* és adóhátralékok egybehasonlitását A. B ós 0. mintájú kimutatások foglalják magukban. JXL A. alatti kimutás szerint az adó tartozás főösszege a lefolyt félévben 844,391 frt 23 kr. volt; ebből levouatváu az elemi csapások, felebbezések, behajtnatlanság következtében törült 175,216 frt 36 krnyi összeg; a valódi tartozás 669,174 frt 86 kr. tett ki; mely utóbbi ősszegből behajtatván 641,073 frt 98 kr. hátralékban maradt az óv végén 28,100 frt 88 kr. Oly csekély ezen utóbbi összeg, hogy megyénk adókezelési ós könyvelési viszonyait a legkedvezőbb színben tünteti fel. Az 1881. év egész eredményének megítéléséhez alapot nyújtanak következő adatok: az 1881. összes tartozás volt 1.456,002 frt 56 kr. ebből 224,827 frt. leíratván 1.231,175 frt 56 kr. volt a valódi tartozás. Befizettetvén pedig 1.203,074 frt 68 kr. az év végén mindössze is 28,109 frt 88 kr. hátralók mutatkozott. Összehasonlítva ezen adatokat, az 1880. év hason időszaki eredmóuyóvel, kitűnik, hogy a befizetés 61,993 frttal kedvezőtlenebb ugyan, a hátralék azonban 37,445 Írttal fogyott. Azon közismeretű csapások, melyek vármegyenk 17 nagyközségének adóalapját a tavaszi árvízveszélyek által annyira érzékenyen sújtották, hogy csak az igy szenvedett károk következtében a kincstár az 1881. év II. felében 136,365 frt 56 kr. adóösszeggel megrövidült, érthetővé teszik azon kedvezőtlenebb befizetési eredményt, melyet jeleztünk, s viszont a behajtható s valódi tartozások befizetése oly fényes eredményt mutat, mely nepüuknek az állam iránt tartozó kötelessége lerovásába nyilvánult készségét dicséri. Az adó árverési esetek a szolgabirák előtt 9, községi elöljárók előtt 235 volt; az esetek száma pedig, melyben ingatlan birtok került árverés alá mindössze 8-ra ment. Egyebekre nézve a hivatkozott kimutatások bővebb tájékozást nyújtván, e helyütt oly megjegyzéseink, melyek a kir. kormány intézkedését igényelnék, nincsenek. (Eolyt. köv.) Mindenféle, * A Guiteau-per 30 ezer dollárba került. — Hubay Jenő hazánkfia a brüsszeli kir. zeneakadémia első hegedűs tanári állomására neveztetett ki. — Vörösmarty Mihály özvegye Csajághy Lucza 57 éves korában elhuuyt. — A felkelők azon mohamedán küldöttséget mely Jovanovics tábornoknak hódolatát akarta kifejezni, elfogták ós megkötözve, kegyetlenül lemészárolták. Épen tetten érték őket csapataink, kik szétugrasztották. Ötöt hadi törvényszékileg agyonlőttek. — A lázadás állítólag inár átlepte a boszniai határszólt. — Birminghamban lady Fearneux Mary Jane a törvényszók elé állíttatott, mert férfinak adván ki magát 7000 frt erejéig rászedelt különféle embereket. — Münchenben Pfister Ede és Frigyes legjelentékenyebb gabnakereskedőczég beszüntette fizetéseit. — Pétervárott febr. 13-án meghalt Suvaroio herczeg. MEGYEI HIREK. * Meghívás. A bókésmegyei gazdasági egylet igazgató-választmánya Csabán f. évi febr. 19. d. e. 9 órakor ülést tartandván, arra a tagok megjelenni kéretnek. Tárgy: folyó ügyek. B.-Csaba, 1882. febr. 15. Az elnökség megbízásából: Mokry Sámuel egyleti titkár. * A „gyomai zenekar" segélyezésére alapított pénztár javára Gyomán 1882. évi februárhó 21-ón a „Korona" vendéglő nagytermében „Kartonbál" tartatik. Belépti jegy a meghivó elömutatása mellett a gyomai távírda hivatalnál s este a pénztárnál váltható. íázemólyjegy 1 frt, családjegy 3 frt. — A hölgyek kéretnek egyszerű karton-ruhában megjelenni. * Köszönetnyilvánítás. A b.-csabai izr. iskola szegény tanulóinak felruházásánál elismerésre méltó érdemet szerzett még a ruhák elkészíttetése által t. Klein Józsefné úrhölgy. Midőn ezt a nyilvánosság elé hozom, nem mu-