Békésmegyei közlöny, 1882 (9. évfolyam) január-december • 1-144. szám

1882-02-14 / 20. szám

B.-Csaba, 1882 IX. évfolyam, 21. szám. - Csütörtök , februárhó 14-án. BEKESMEGYEI KÖZLÖNY Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. JVleg jeleni W hetenként háromszor: vasárnap, kedd., (fóliven) és o síi tor tökön. ELŐFIZETÉSI DIJ helyben házhoz hordva vagy postán bérmentve küldve : Egész évre 8 (rt Fél évre 4 „ Évnegyedre 2 „ Lapunk számára hirdetések felvételére fel van jogosítva : Haaseusteiu és Vogler ezég Hécs, Prága, Budapesten, Néinetoi szág és a Svájez minden fővárosaiban. Főszerkesztő : GARZO GYULA. SZERKESZTŐSÉG áS XIADÓHIVATAL : Apponyi-utcza. 891. számú ház, hová a lap szellemi és anyagi részét illető minden közleményt czimezai íériink. Kéziratok neta adtitnak vissza. Egyes sz»m ára 10 kr. A keddi szám ára 5 kr. Kapható Klain Ödön könyvárus urnái és a nyomdában. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Nyilttér'-ben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a kiadóhivatalban, Klein Ödön urnái él Biener B. ur nagytőzsdéjében, de Povázsay László úr nyomdájában is fogadtatnak el előfizetések és hirdetések; vidéken a postahivataloknál 5 kros póstautalványnyal. B.-Csaba, febr. 8-án. *) — A „Békés" mult vasárnapi 6-dik számában közli ama statisztikai számadatokat, melyek hivatva volnának bebizonyítani, hogy a szélbal abszolút többségben volt, azon állitásunk ellenében, miszerint a legutóbbi valasztások alkalmával e megyében a szélbal csak egyenlő eredményt ért el a többi pártokkal. Mi szívesen hagyjuk magunkat kapaczitáltatni, ott hol meggyőznek, de e számadatok nem bizonyítják azt a mit Irányi czikkóben állított, s igy nem bizonyítják ellenkezőjét sem annak mit mi állítottunk. Bármit mondjon is a kollega, nem a szerint határozható meg, milyen párt van többségben valamelyiK megyében, hogy történetesen hányan szavaztak jelöltje mellett, hanem azon végeredmény szerint, melyet maga a képviselőválasztás nyújtott. Így, ha egy megyében például hat kerület van, csak akkor mondható, hogy valamelyik párt tényleg többségre jutott, ha hat képviselő közül legalább négy egy pártból került, de az csak világos, hogy ha csak három képviselő kerül egy pártból, három pedig, tehát ugyanannyi más pártokból, hogy akkor egyik pártnak sincs e megyében abszolút többsége. Egyesegyedűl azon országgyűlési képviselők számából, melyeket egy megyéből valamelyik párt, más pártokhoz viszonyítva, az országgyűlésre küld, lehet igazságosan és észszerűen azt meghatározni, vájjon többségben van-e, vagv nem ? A ténylegesen szavazott polgárok száma pedig azért nem állapithatja meg e tekintetben a többséget, mert leüetnek, sőt a legutóbbi választások alkalmával voltak is esetek egy-két megyében, hogy a szavazók számát tekintve, összesen többen voltak az ellenzéki szavazók mint a szabadelvű pártiak, s azért mégis több szabadelvű párti képviselő küldetett fel az országgyűlésre az illető megyéből, mivel példáal az illető megyében volt négy kisebb város, hol összesen csak 10,-20,000 lakos lévén, csak 2000-en szavaztak, azonban a városokból mépis 4 szabadelvű, a kerületekből csak 2 ellenzéki küldetett lel az országgyűlésre. Ily esetek fordulhatnak elő, es noha a kerületek felosztásánál, az egyes kerületek népességénél fogva, többen szavaztak az ellenfélre, még sem mondható ily esetben, hogy többsége volt e megyében az ellenzéknek, mert hisz az ellenzék csak 2, a szabadelvűpárt pedig 4 képviselőt küldött az országgyűlésre. Ép ugy történhet és történt is megfordítva a dolog, t. i. íiogy minden mást — a kerületek számát s a beosztást, a népességi arányt mellőzve és csupán a szavazók számát összeadva, a szabadelvű pártnak több szavazata lett volna a megyében, de képviselő tényleg mégis több küldetett fel az ellenzék részéről. — Csupán a szavazók statisztikai számmenynyiségét teüiutve különben már azért sem lehet valamelyik országgyűlési párt többségére jogos és alapos következtetést vonni, mert köztudomásu dolog, hogy legyen valamely kerületben bár 20,0ü0 lakos mellett 3000 választó, vagy 10,000 lakos mellett csak 1500 választó, legyen tehát a külömbözően felosztott kerületekben a szavazók szama bármily nagy vagy bármily kicsiny: mindegyik kerület csakis egy képviselőt küld, csak egy szavazatot tesz az országgyűlésen s épen azért mert teljesen mindegy, akár 3000 akár 1500 szavazó küld az or szággyélésre egy képviselőt: azért nein lehet a szavazók miuden más tényezők tekintetbevétele nélküli mennyisége szerint meghatározni azt, vájjon bizonyos megyében melyik párt van többségben, hanem egyesegyedűl a szerint, hogy az illető megyében melyik párt. hány képviselőt, hány szavazatot küldött az országg> ülésre — Különben áttérve magukra a „Békés nagyszerű számadataira, azokból is ki lehet mutatni, hogy nem áll az, mit Irányi ur mondott, t. i., hogy Békésmegyében „a polgárok többsége már is elfogadta a függetlenségi programmot." A dolog nagyon egyszerű. A gyomai választókerületben ugyanis — a „Békés" adatai szerint — össze volt irva 3388 sza vazó, a közül szavazott csupán 1360; egyáltalán nem szava zott 2028, tehát majdnem még egyszer annyi nem is szavazott; Orosházán össze volt irva 3078, szavazott 1779, egyáltalán nem szavazott 1291. A két kerületben tehát, melyben a tava> lyi választások alkalmával győztes lett a szélsőbaloldal jelöltje, (Orosházán nem is szabadelvűpárti, hanem u. n. pártonkívüli képviselőjelölt ellenében) összesen volt 6466 választó, ebből szavazott — a „Békés" számadatai szerint — 3139, egyáltalán nem szavazott 3327, tehát sokkal több egyáltalán nem is szavazott — — mondható-e tehát, hogy Békésmegyében a polgárok többsége elfogadta már a szélsőd programmját ? Vagy az a nagyobb része a szavazatra jogosultaknak, kik nem is szava/,lak, nem polgárok ? Vagy tán azt lehet mandani, hogy az a 3327 nem szavazott polgár a szélsőbalhoz tartozik ? Ismeretes dolog, hogy a szabadelvűpárt az országban, de különösen Békésmegye gyomai kerületében elbízta magát, mert ugy is többségben vélte magát; a szélsőbal ellenben emberfölötti erővel szokott „dolgozni," s dolgozott is a gyomai és *) Ezen közlemény a közlendők halmaza miatt már két számból kimaradt. S i e r k. orosházi kerületben ós lehetőleg legutolsó beteg emberét is kihozta a platzra. Ha mindannak daczára 3327 nem szavazó polgár maradt — legalább valószínűnek vehető, hogy a közt sok szabadelvű párti is van, s ki tudja, ha azt nem hiszi, hogy Zsilinszky Gyomán ugy is meglesz, vagy ha nem hiszi, hogy Csabán fel lévén léptetve, ugy sem fogná elvállalni a gyomai mandatumot, s megjelen a vélasztáson: mily eredménye lett volna a szavazásnak? Különben Ly esetlegek bővebb fejtegetésébe nem bocsájtkozunk, mert izélünk csak az volt: kimutatni, hogy ily számadatok, ha valamely párt számszerű többségét tüntetik is ki, nem alkalmasai a tényleges többséget megállapítani. S ezzel e kérdésben részünkről a vitát befejezetnek nyilvánítjuk. Foglalkoznunk kell azonban még a „Békésnek" a Göndöcs ur megtámadtatása folytán tett észrevételeink miatt tanúsított érzékeuykedésére Mindenekelőtt megjegyezzük, hogy mi voltunk elsők, kik elvileg az u. n. pártonkivüiiség hermafroditízmusát kárhoztattuk s érvekkel kimutattuk, hogy ez az állapot egy már megválasztott képviselőnél sokáig nem tarthat. De azért Göndöcs ur személyét nem támadtuk meg, mert ha elvileg nem is helyeselhetjük az ilyen sem ide sem oda állapotot : ismerve azon férfinak, ki ez állapotban sinlődik, a közigyek körüli érdemeit ós jellemének eddigi fedhetetlenségét, specziális esetekben méltányolni tudjpk azon a legtisztább lorrásból is származható lelki aggodalmakat, melyek ily férfit elhatározában gátolhatnak s addig mig valaki, politikai aggályoktól eltelve, még nem határozhatta el magát, melyik párthoz tartozik, nemcsak nem kívánhatjuk tőle, hogy szavazzon, sőt ha pártonkívüli, épen a politikai erkölcs szempontjából kívánjuk, hogy addig mig nyíltan egyik vagy másik párthoz nem csatlakozik, egyik párt mellett se szavazzon! Mi tehát csak azt kívánjuk, hogy az országgyűlési képviselő nyíltan csatlakozzék valamelyik párthoz. De mig azt tenni nem képes, megköveteljük tőle, épen a poitikai erkölcs szempontjából, hogy sem ide sem oda ne szavazzon, mert hiszen egyik part politikája sem felel meg meggyőződésének s igy bárhová szavaz, meggyőződese ellen fogna szavazni, s ez volna az igazi politikai erkölcstelenség. De megkívánjuk, hogy ily képviselő, ha bizonyos idő alatt magát elhatározni nem tudta, ba egyik part politikája sem felel meg az ő felfogásának, ha tehát végül is meggyőződik, hogy egyik párt mellett sem tudua állást foglalni, vagy alkosson uj pártot, vagy tegye le mandátumát. Ezen fejtegetésünknek, ugy hisszük, az ellenfelek részéről is igazat fognak adni azok, kik nem kongó frazisoükal dobáiódznak, de kik mindig a dolog mélyére szeretnek ós tudnak hatni. 11a tehát a „Békés" egyszerűen konstatálja, hogy Göndöcs ur nem szavazott— mert hisz n^in szavazhatott, ne n tartozván egyik párthoz sem — s felhívja, hogy vessen véget ez állapotnak, csatlakozzék valamelyik párthoz, alkossan uj par.ot, vagy mondjon le mandátumáról, mert ráért elégé meggondolni magát: mi egy szót sem mólunk, sőt minden tekintetben hozzácsatlakozunk nézetehez, felszólalásához. De midőu a „Békés" „független hirlapirói köielessege" által anuyira ragadtatja el magát, hogy épen azt bélyegzi Göndöcs ur ellenében politikai erkölcstelenségnek, a mit azért tett, mert becsülates ember az ő helyzetében máskép nemis tehetett: azt nekünk, mint e megye közvéleménye egyik igénytelen előbarczosainak, megjegyzés nélkül hegynunk nem tehetett, sőt nekünk egy a közpályán működő — megengedjük csak téves felfogásból — igazságtalanul megtámadott tértit igenis megvédenünk hirlapirói kölelességünk volt s ezt tettük legalább is oly függetlenül, csupán legmélyebb meggyőződésünket követve s oly hivatássa! mint a kollega tamadását vélte hirlapirói kötelességének s a mint nem vélt a választók nevében hívatlanul prókátoroskodni. Azon gyanúsítást, hogy be akartuk „ugrasztani", vagy a „személyeskedés terére magunkkal ragadni" a kollegát, mint méltatlant, egyszerűen visszautasítjuk s hogy megmutassuk, miszerint nekünk eszüuk ágában sem volt személyeskedni: azt az ifjú óriást, mit a kolléga zokon vett, de nem akart ránk visszahárítani, mi magunk hárítjuk vissza magunkra, kijelent vén, hogy Göndöcs urnák sokkal több ós nagyobb érdemei vanuak a közügyek körül, mint oly fiatal óriásoknak is mint szerény magunk vagyunk. Külömben jegyezze meg magáuak a kolléga, hogy mig az általánosan tartott gúny megengedett, nem tisztességtelen fegyvere a hírlapirodalomnak, addig a gyanúsít is, nemtelen, lovagiatlan dolog. Egyébiránt, nézetünk szerint nem épén találó ós helyes felfogatást árul el a kolléga a személyeskedés fogalmat illető leg, midőn kapva kap utána és közli lapjában, miként alszik Göndöcs ur az országgyűlésen s igy egy külömben minden tekintetben tiszteletre méltó egyént valamely testi hibája miatt pellengére állit, és guny tárgyává tesz, s azt hiszi, hogy akkor nem személyeskedett— pedig Göndöcs ur ezen köztudomásúlag testi szervezetéből származó emberi gyöngeségéhez nyű txxnoa politikai működésének stmmi köze tincsen — azonban akkor midőn mi ezen lapjának tisztán személyeskedő eljárását a magunk nózpontjából helytelenítve, általánosságban csupán azt mondjuk, hogy Gíudöcs urnák sokkal több érdeme van aluszókonysága daczára is, mint sok fiatal óriásnak, nincs tiszta fogalma a személyeskedés mibenlétéről, mondjuk, midőn ily körülmények között bennünket gyanúsít azzal, hogy személyeskedünk ós be akarjuk ugrasztani. Ő nem személyeskedik, midőu Göndöcs urat csúffá teszi még testi hibája miatt is, melyhez az elvi kérdésnek semmi köze, de mi személyeskedünk, midőn lapja ezen helytelen eljárását megrójuk. Tán megfordítva all a dolog? Tan ő akarna bennünket „beugrasztani" hogy érveinek ellenében ő is azzal takarózhassák, a mivel eddig mindeu ellenfelüuk takaródzott, kit nem hagytunk magunkon kifogni, t. i. hogy mi személyeskedünk? Ha a kolléga másnak a szemében ily módon meglátja a szálkát s a magáéban a vastag gerendát sem, ha igy értelmezi hivatását ós hirlapirói sokat hanytorgatoft függetlenségét, hogy nekie Göndöcs ur személyét még testi hibája miatt is pellengére állítania szabad, nekünk pedig egy ártatlan megjegyzést sem szabad tennünk a kollega eljárására: akkor tartsa magának eszerárását, függetlenségét, hivatását s mindent mi alatta ós kökülötte van, és engedje meg, hogy mi csak a magunk módja szerint magyarázzuk saját hirlapirói hivatásunkat ós függetlenségünket, melynek egyik nem legutolsó feladatául fogjuk mindig tekinteni azt, hogy ne csak támadjunk, de hogy védjünk ott hol oktalanul támadnak. MEGYEI HIREK. * A b.-csabal polgári kőr bálja szombat este szép eredménnyel ment végbe és különösen mi a jó kedvet illeti, minden eddigi tánczvigalmat fölülmúlt. Körülbelül 60 pár tánczolta a négyeseket. A jelenvolt kisasszonyok a következők: Such Irma és Berta (Bodzás), Fuchs Emma (Kondoros), Yidovics Mariska (Kolozsvár), Radovics Teréz (Csorvás), Berndt Mariska, Galli Gizella, Mányik Gizella, Povázsay Mariska, Frnda Hermiaka, Such nővérek, Csepregi nővérek, Valent nővérek, Gally Hermina. Liptay Linka, Kapta Mariska, Takács Ida, Öz

!ampa Berta, Kvasz Juliska, Sztaricskai nővérek, Osváth Irma, Such Lhaka, Knak Mariska, Hrabovszky Ilka, Trokkan Mariska (Aszód), Lepény Judit, Kocziszky Juczika, Kocziszky Juczi ós Katika, Balangó Mari, Loska Emilia, Stockbauer Mariska, Uhrin Emilia, Csicsely Mari, Adamik nővérek, Rucska Paulina, Kovács P. Zsuzska, Szlabik Juliska, Michnay Linka kisasszonyok. Omaszta Gusztávné, Bartóky Lászlóné, Nagy Józsefné, Gally Gyuláné, Such Alberfcné, Krnák Mihályné, Salát Tamásné, Povázsay Lászlóné, Bugyinszky Jánosnó, Milecz Pálné, Uhrin Andrásnó, Szalay Sándorné, Valent Lajosné, Hrabovszky Lajosné (Csorvás), Kovacsics Pálné úrhölgyek. A tánczvigalom kivilágos virradtig tartott. * A inezöberéuyi kaszinó által f. hó 14-re kitűzött társas estély megtartása egyik alapitó tagja, néhai nt. Petz Gyula úrnak váratlanul közbe jött elhalálozása folytán bizonytalan időre elhalasztatott. — A mult évi országos nőiparkiállitás alkalmával ki lett emelve a szarvasi kendernek jósága Ezen körülmény a szarvasi nő egyesületet arra birta, hogy az ipar ós kereskedelmi minisztériumhoz szövőszók ós kender tilolóórt felfolyamodjók. A nőegylet kiküldött egy bizottságot, melynek felad Lct/ba Qi nöipart előmozditani s azon esetre, ha a folyamodásnak sikere lesz, oktatásra egy szövőszéket berendezni. A szarvasi nöegyesűletnek ezen törekvését méltányló elismeréssel kell kiemelnünk. — Az alföldön e télen rendkivül szokatlan időjárásunk van. November elejétől kezdve a mai napig folytonos szárazság van oly mértékben, hogy ezen egész hoszu idő alatt alig volt csak egy pár borult napunk, eső vagy hó épen nem. Az utakat por boritja, de a föld a por alatt nem mondható száraznak, még mindig elegendő jó állapotban tartja a vetójeket. Az öregebb emberek azt állítják, hogy 1840-ik óv óta ilyen időjárásra nem emlékeznek. — A folytonosan kedvező időjárás nagyon elösegitó a Körös balparti gátak munkájának elkószitesót. A védő munkálatok teljes hosszukban egészen készen állanak. Most már ha a Körösök vizétől nem lehet tartani, megjött ideja annak, hogy a másik csapástól, a vadvizektől is megszabaduljon alföldünk. Ezektől csak is okosan keresztül vitt csatornázással szabadulhatunk meg. Az előmunkálatok ez irányban is buzgón folynak. — Most vesszük a leverő hirt, hogy a békési ev. esperessóg papi karának egyik disze, Petz Gyula mezőberényi lelkész, f. hó 11-ón esti 11 órakor kiszenvedett. Mielőtt e lapokban e nemes lélekről tüzetesebben is megemlékeznénk, előre is megjegyezzük, hogy a fáradhatatlan teve-