Békésmegyei közlöny, 1882 (9. évfolyam) január-december • 1-144. szám

1882-11-30 / 142. szám

„ Békésmegyei Közlöny "~28. szám. 1882. tár viszonyaival ismerősek nem vagyunk, s egyedül értekező ur adatai képezik kezünkben a támpontot, melyek azonban, daczára hogy pénzügyi dolgok pertraktálásánál a világosság az első, — igen rejtélyesek. Ha hát észrevételünk nem lesz szerencsés, azon rejtélyességben keresendő az okfő. Azt mondja, hogy a tak. pénztár fizetett 30,033 frt után 1881-ben 5400 frt adót, tehát a tiszta jövedelem 17 6%-át. Miután pedig ezen 30,033 frt az az összeg, mely a betét után fi/etett 5% — s a kikolcsönözés után kapott 8% közötti Különbözetet alkotja, az üzleti költségek levonása utáu: önként következik hogy e 17 6% terhet indirekte a betevők viselik. Ezen magyarázat, a hogyan állítva van: 1-ször nem szorosan törvényen alapuló, 2-or szűk és titokzatos, 3-or contradiktorius. 1-ső pontot illetőleg azért, mert az 1875. évi XXIV. t. cz. értelme szerint az adó, az adóévet megelőző 3 évi mérleg alapján, illetőleg üzlet-eredmény átlaga szerint állapittatik meg az adókivető bizottság végzése által. Eunélfogva nem az 1881-ik év lévén a döntő, nem fog az ügynek ártalmára lenni, ha legeslegelső sorban is álláspontunkat preczizirozzuk. Annyival inkább, mivel ebben elvi különbség is van, és erre mind a törvény mind egy későbbi miniszteri rendelet nyomatékot helyez. Mi nem szeretjük a prókátorszerü skrupulusokat, de a tényállás igy oda állítva: látszólagos igazságot szülne, ós a melyet dr. Kovács ur lentebb csakugyan deducal is. —Erre később rátérve, azt jegyezzük ínég meg, hogy ő ezen 5400 frtot, a számok ügyes össze nem illő csoportosítása folytán, tolvajkulcsul igyekszik alkalmazni adórendszerünk mizerabilis következetlenségének feltárásához, s a világért fel nem fedi: mi hát ez az 5400 frt tulajdonképen? (Folyt, köv.) folitihLai hirelx.. » Di.lr, 9*7. T^u.f uÁf^jülúub fcwiivUdk, lucljcu HZ augol Trade's Union tagjai a tenger alatti alagút érdekében angol nyelven szónoklatok tartattak. Az angol és fraLCzia munkások a mű kivitelére nézve kedvező határozatot hoztak. Al angol küldöttséget ma tirévy, Leon Say, Freicynet és L

nsseps fogadják. * Róma, nov, 27. Az „Osservatore Romano" jelenti, hogy Skutáriból híreket kapott, melyek szerint Ausztria-Magyarország és Montenegró közt a hábóru kitörése küszöbön áll. * öudapest, nov. 27. A képviselőház mai ülésében ma tartattak a zárbeszédek Hevesmegye ismert kérvénye tárgyában, Az ülés rendkívül izgatott volt. Berzeviczy A. a kérvénybizottság előadója Polónyiuak megjegyzé, hogy a szélsőbal antisemita érzülete anyoyira országszerte ismert dolog, hogy eme párt elnöke szinte szükségesnek találta egy nyilatkozatban rektifikálni a párt antisemitaságáról elterjedt nézeteket. Polónyi megtámadta Hegedüst, de ez a vádakat erélyesen visszautasította. Szavazásra kerülvén a kérdés, a bizottság nézete melett szavazott 157, ellene 102. A mersékelt ellen/.ék többsége a szélsőballal szavazott. Azután Pauler válaszolt Mezey Ernőnek a tisza-eszlári ügyben hozzá intézett intt-rpellácziójára : utóbbi nem vette a választ tudomásul. — Verhovay rossz íirlapirónak mondja Mezey', kiről c odálja, hogy felszólalt, mikor a tudvalevő tisza-eszlári ügyben „rokonai" (?!) érdekelve vannak. — A miniszter válaszát, Mezey kivételével, az egész ház tudomásul vette. Hoitsy Pal a ház elnökét Péchy Tamást párbajra kivta. Hoitsy segédei br. Prónay Dezső és Hermán Ottó, Péchy-é br. Podmanit/.ky Frigyes s Ivánka Imre. A segédek ma esti 6 órakor tanácskoztak, de végleges eredményre még nem jutottak. — Holnap folytatják a tanácskozást. Pulszky Ágost belép a kormáuypártba. * Szabadka, nov. 27. A budapest zimonyi vasút hivatalosan bejáratott. A vonat Budapestről Szabadkáig bat óra alatt közlekedik. Az ünnepélyes megnyitás deczember 5-én fog eszközöltetni. * Washington, nov. 27. Felger állítólag leköszönt. * Páris, nov. 27. Konstantinápolyból érkezett hir szerint Kiamil pasa és Fuad pasa — ki nemrég Bécsben járt küldetésben - elfogattak. * Páris, nov. 27. A „La Francé" Farcynak egy czikkét Közli, melyben föntartja állításait Gimbetta ama tervére vonatkozólag, hogy esetleg Oampenau tábornok tétessék a köztársaság elnökévé. Ez összeesküvés álliu>lag Adam asszony tudomására jutott, ki felháborodásában Farcyt szemelte ki az isszeesKuvés fölfedésére. * Páris, nov. 27. A saiut-denisi templomrablás elkövetóéuek gvauuja miatt ma három egyén itt elfogatott. * London, nov. 27. Sir Beauccainp Seymour tengernagy januáriusban tengeri haderejének egy részével vissza fog térni Angliába s a királyné e hajók felett Spitheadban szemlét fog tartani. * Berlin, nov. 27. A „Neuzeit" ama jelentésével szem3 n, hogy Moltke gróf tábornagyot, mint az oroszvezérkar tiszteletbeli tagját, a Nícolai-akademia 50 éves jubileumára, deczember 10 ére Pétervárra várják, a „Nordd. Alig Zeitunghiteles forrásból arról értesül, hogy Moltke gr. a meghívást köszönettel visszautasította * Berlin, nov. 27. Schweinitz vezérőrnagy nagykövet, tegnap visszatért Varzinból. * Riga, nov. 27. Hirlik, Hogy Lievland kormányzója, Uexkuel báró lölmentését kért® állásától s az meg is adatott. * London, nov. 27. Azok' az egyének, a kiket a rendőrség Dublinban elfogott, a „Vigilance-Comitéhez" tartoznak. A rendőrség reményű, hogy az eddigi három elfogatás által rá fog jönni a Phönixparki gyilkosok nyomára. czis menyéhez sietett titokban a király. Lehajolt s bokrétát kötött az éj virágokból Floridának. Lent a palotában pedig mindenki azon tanakodott, hogy vajon hova mehetett ő felsége. — Sétálni a berkek közé! Csa* a miniszter súgta a fiának, Rognak : — Valakinek a fejét vitte el valahova. Rog pedig oda kapott ijedten a saját fejéhez. Ott volt pedig biz az hiánytalanul a maga helyén. Sőt ugy érezte, hogy még tán nagyobb is vagy két szarvval. Hirtelen igy szólt egy csatlósnak, ki a kert bejáratát őrizte: — Ime egy zacskó arany. Cseréljünk ruhát s eressz a kertbe. A csatlós fej vakarva ellenkezett. — Nem tehetem; a király leütteti a fejemet, ha viszszatér, — Szamár vagy — mondá Rog. A király csak akkor véteti fejedet, ha visszatér, ón pedig most ütöm le, ha nem eugedelineskedel. Időt nyersz, meg egy zacskó aranyat. A csatlós ráállt az előnyösebb ajánlatra s a rég gyanakvó Rog beosont a kertbe, mindenütt a király nyomán ha ladva. A liliomok elétte is hajladoztak, a rózsa útjára hullatá szirmocskáit, az azelák tejükkel integettek s neki is a Florilla nevét suttogták. Rog letaposta valamennyit. (Folyt, köv.) elvégre is ne találná kívánatosnak, szüségesaek, hogy a sokat nemlegetett „Hlászayik" inkább ma mint holnap kiszoruljoi városunkból; azt azonban meri áliiani, hogy kimustrálással pellengére állítással czélt nem érünk; az meggyőződése, jhogy e lapot csakis más hazafias népünk gondolkozásával megegyező alföldi viszonyaink, érdekeink keretében mozgó lappal — ugy a mint az eszmét Zsilinszky Mihály országgyűlési képviselő ur felvetette — fogjuk kivenni népünk kezéből, ily irányú mozgalom, vállalkozás kezdeményezése meg illetné Csabát, megilletne bennünket felekezeti külömbség nélkül, mert bármennyire eltérők legyenek is hittételemek, a józan hazafiság tételeiben mindnyájan egyek vagyunk. Omazta ur czikkében ilyen beszéd is előfordul: „én állhatatosan a mondó vagyok, hogy ha nem lett volna és ha nem lenne a b.-csabai lutheránus egyháznál pánszlavisztikus irányzat, ez esetben nem jött volna létre a nép és intelligenczia, valamint a papság és intelligenczia között oly nagymérvű szakadás, mint a minő mai napság is fenn állBizonyítási, következtetési módnak biz ez unikum, minőt nem olvashatni a logkábán. Jer tehát, jer te nagymérvű szakadás, a b.-csabai társadalomban, nézzünk a szemedbe! Fennállasz Omazta J. ur szerint először is a nép és intelligenczia között. Hát szó a mi szó a közelmúltban heves, elkeseredett küzdelem folyt a nép és intelligenczia között a b.-csabai ev. prezbyterium, városi s megyei közgyűlés színhelyén. Két táborra oszoltan a néppártiak a helybeli jeles algymnáziutn megszüntetése s helyében egy felekezeti polgári iskola felállítása mellett törtek lándzsát, minő eredménnyel ? nem tudhassuk, mennyiben a két hadakozó fél a legmagasabb fórumig vitte fel ügyét. A küzdelem feszült viszonba odortaintelligencziáukatós népünket, a mit tagadui senkinek nem jut eszébe. De h it mondja meg Omazta ur: mióta lett egg felekezeti polgári iskola mellett kifejtett küzdelem egy a hazaárulással? (VII. közlemény következik.; Omazta Józsof ur legutóbbi czikkére. VI. Istennek hála, egyházunkat másként ítélték s ítélik meg országos világi nagyjaink, kiket utjok közénk vezérelt. „Az utolsó hetekben" — igy szólt nagy Radvánszkink tavali s igy utolsó relácziójában a generális gyűlésen — „legnagyobb egyházunkban, a b.-csabaiban jelentem meg. Nem fejezhetem ki azon örömömet, mely ez egyházban eltöltötte keblemet. Eltekintve az egyházi közönség nagyszerűségétől, lélekemelő azon áhítatosság, mellyel a hivek hallgatják Istennek igéjét a zsúfolásig töltött nagy templomban s meglep azon kegyelet és lelkesedés, melyei a hivek ragaszkodnak vallásunkhoz s alig valahol tapasztalható az áldozatkészség azon mérvben mint az Csabán gyakoroltatik. Bővebb tudomást szereztem magamnak arról mily rendben s pontossággal kezeltetnek az egyházban, az egyházi ügyek. Megtekintettem az erre vonatkozó könyvek vezetését, részt vettem egy prezbiterialis ülésben s legnagyobb elismeréssel láttam, mily szép rendben, Hiedelemmel s higgadtsággal folynak a tanácskozások. Az iskolákat ez alkalommal nem látogathattam meg, mert azokat Csabán akkoriban a gyermekek közt dühöngő vörheny végett zárva találtam, hanem azért volt alkalmam meggyőződni arról, hogy a katechizáczióra jó sikerrel nagy súlyt fektettek. Szóval ezen egyházban a valódi vallásosságot találtam, mely, hogy ily mérvben ott honosul s bizonyosan mindin kább fog fokozódni nagy részben érdeme azon két kitűnő lelkésznek, kikre az isteni gondviselés bizta a 26,000 lélekből álló ezen hitfelekezetnek vezetését." Amíg egyházi életünk ily vonzó képet tár illetékes nagyjaink megfigyelő tekintetének, addig egyházunk hírneve nem juthat veszélybe s következőleg annak — bármint hirdesse is Omazta ur — helyreálli tására sincsen ok. Ne higyje azonban senki, mintba Q czikkck irója MEGYEI HÍREK. * Orosházán a felállítandó iparos iskolára vonatkozó értekezleten a következő jegyzőkönyv vétetett fel: Jegyzőkönyv, felvétetett Orosházán, 1882. nov. 19. a békésmegyei nagyságos tanfelügyelő urnák f. óvi 882. sz. a. rendelete folytán, — a községben létesíteni czélzott ipariskolára vonatkozólag összehívott értekezleten. Jelen voltak : nagyságos tanfelügyelő ur, az orosházi iskolaszék, az ipartársulatok elnökei, a község elöljárósága, — több iparos és Orosháza községi képviselő. Nagyságos tanfelügyelő ur, mint elnök előadja, hogy a nagyméltóságú m. kir. vallás és közoktatási miniszter ur f. óvi 12539. sz. a. rendelete értelmében oly helyeken hol az iparos tanulók száma a szá'.at megközelíti, már az 1882/3-ik tanévben iparos iskola lenne felállítandó, — melegen s kitűnő szakértelemmel lelkes beszédében a miniszter ur rendeletének intenczióját kifejtvén, hazafias kötelességnek jelezte az iparos ifjúságot olyan fokú neveltetésben részesíteni, melynek következtében a községnek és hazának dicsőségére váló s bármely külföldi iparossal versenyző egyénekkel rendezhessünk : — kéri hogy az előterjesztést tegye az értekezlet beható tanácskozása tárgyává. Az értekezleten jelenlevők beható megbeszélés ós indítvány folytán kinyilvánították egyhangúlag, hogy a nmlgu miniszter ur által felállitatni rendelt ipariskolának létesítését, mint szükségeset elvben elfogadják, mivel azonban az évszak elöhaladottsága miatt sem elegendő idővel, sem a felállításhoz szükséges pénzerővel a község sem rendelkezik, — mert a törvény értelmében a költségvetéséhez szorosan ragaszkodni tartozván, — s abban e czimen kiadás nem irányoztatván elö, az iskola felállítását az lö82/3-ik évadra elkésettnek tartja: mindamellett addig is, mig az óhajtott ipariskola felállításának ideje elérkeznék, jónak látja a már létező ismétlő iskolákat ugy szervezni, hogy abban az iparos ifjúság a földmives osztálytól elkülönittetvén, a tanítás eddigi rendszere kibövittessék, melynek foganatosítását az iskolaszék az elöljárókkal együtt eszközlendi, — hozzájárulván az iparos társulatok is a netáni kiadások fedezéséhez, hogy igy a jövendő időre némi előkészítő osztály teremtessék. Végre as értekezlet elhatározta, hogy a miniszteri utasításban jelzett bizottság megalakítására az illetékes hatóságot felhivandja, mely bizottság azután fog a jövőre nézve szükséges teendőkkel részletesen és behatóan foglalkozni. Melyek után, midőn emez értekezlet! megállapodáshoz nagyságos tanfelügyelő ur is szives volt beleegyezését adni, az értekezlet befejeztetett. * Említve volt már e lapokban, hogy a gyomai derék elöljáróság egy rendszeres óvoda felállítását tűzte ki czóljáúl, s hogy ennek valósítása érdekében az előkészületeket is megtette, amennyiben egy arra igen alkalmas he-