Békésmegyei közlöny, 1882 (9. évfolyam) január-december • 1-144. szám

1882-11-19 / 137. szám

„Békésmegyei Közlöny"",137. szám. 1882. Viddinoe; ennek a népgyűlésnek a magatartását a bolgár kor­mány szigorú büntetés terhe mellett megtiltotta * Berlin, nov. 16. Reusz herczeg, német nagykövet visz­szautazott ma állomási hely ere, Bécsbe. * Berlin, nov, 16. A képviselőház elnökévé Köller (kon­zervativ-párti), alelnökeivé pedig Heermann (klerikális) ós Ben­da (nemzeti szabadelvű) választattak. * Eelgrád, nov 16. Idáig a minis/terválság elháritására tett kísérletek meghiúsultak, A király meghitjeivel egy lisztán konzervatív kabinet alkotása felett alkudozik. * Nápoly, nov. 16. Bovio, az irredents egyik főnöke, élet­veszélyes operáczió alatt állott' mely eddig szerencsésen folyt le. * Madrid, nov. 16. A kortes november 4-re hivatott öszsze. * London, nov. 16. Galatzból ide érkezett jelentések sze­rint a dunai bizottság orosz képviselője a Kilia-kérdesre vo­natkozólag megnyugtató nyilatkozatokat tett és határozottan visszautasítja azokat az ixclusiv igényeket, melyeket a Kilia-ág ügyében a pétervári kabinetnek tulajdonítottak. * Szófia, nov. 16. „Ool. Corr." A Sándor bolgár fejede­lem tegnapi megérkezése alkalmára rendezett fogadtatás igen lelkes vólt. Diadalívek voltak felállítva s a házakat feldíszí­tették ; este a várost kivilágították s a polgárok egy része égő fáklyákkal kezeikben a „Hora" nemzeti tánczot járta el. * Páris, nov. 16. A vallásügyi költségvetés tárgyalásá­nál Eoche, radikális-párti képviselő a 7. fejezet kiküszöbölését kivánja, mely a lelkészek nyugdíjazásáról szol és konstatálja, hogy juliushóban az algiri érseknek a tuniszi propaganda ja­vára, daczára a költségv.-tési bizottság elutasító magatartásá­nak, 50,000 frank erejéig hitel engedélyeztetett. Clemenceau fölvilágositásokat kér ez ügyre vonatkozólag. Boche azt indít­ványozza, fejezze ki a ház rosszalását ez eljárás fölött. A mi­niszterelnök azon megjegyzésére, ho^y ez ügy az előbbi kor­mányt terheli, a viía folytatása szombatra tialasztatott el. A vallásügyi miniszter a 7. fejezet megtartását formaszerüleg t-i­vánja, mire az elfogadtatik. * Varsó, nov. 16. Az orosz kormány különösen a varsó­bécsi és varsó-bromerbergi vasutak határállomásait megszál­laui szándékozik, folyvást gyalog ós lovas csapatok czirkálnak ott, sőt legutóbb ezredeket rendeltek ki bizonyos területek megszallása végett, a megszállandó területek kőzó Buturlin rendőrfőnök Varsót is becsztotta. Ugy hallatszik, hogy Frede­riki vasúti csendőrfőnököt elbocsátják hivatalából, minthogy nem hallgatott a békétlenkedő denüncziánusokra. Ornazta József ur legutóbbi czikkóre. Ü.-Usala, nov. 18-án. I. Omazta József urnák, „november elején" megje­jelent czikke sorról-sorra, poitról-pontra valótlanságo­kat, ferdítéseket foglal magában. Hogy mindamellett csak is egy-két állítása ferdítésének valótlanságának kimutatására szorítkozunk, oüa az, hogy a szerkesz­tőségnek csillag alatt tett helyes megjegyzései, a ta­nítói testületnek megjelent nyilatkozata a czikkel már ugy is meglehetősen elbántak, nem különben az, hogy a vonal alatti czikk, mely Omazta ur czikkével egy ugyanazon számban jelent meg, maga meggyőző czá­tolatúl Vidovszky János urnák ama szép beszédét hozza, mellyel minap a lefolyt tanítványi tisztelgés­gyünk. Most már csak gondoskodjék, hogy Müller ós Weisze eljöjjenek. Most következnek a zenedarabok. Melyeket választ­juk ?" „Abban nem szenvedünk szükséget," jegyzó megKatzch, „válasszuk például : a szélnadrág, esouttörő és ágyú vaiczere­ket. Kitűnő darabok." „Egyiket sem használhatjuk," mondá a báró. „Akkor hát vegyük: Henrick ilju neje keblére hajtá fe­jét, avagy Nincs élvezetesebb a vadászatnál; illő móg e hár­mas dal is: Egykor három korhely vala." .Őrizz Isten, ezen dalok nem eióggó meghatóak. Ismeri ez elégiát: Oh jó hold, oly némán haladsz? „természetesen," válaszolá a zenész, „igy végződik: „Kebledre hajtom fejemet, S hallgatom szüd dobbanásit; S ha szerelmünkről beszélek, Kérlek, óh mondd mit ásitsz? „Ez ugyan nem a dal szöveg-;, kedves Katzscb, külön­ben nincsen szükségünk rá, itt csupán a dal zenéje a mérv­adó. Azonban szükségünk van még egy dalra, mert ha a fe­hér árny az ablaknál megjelenik, valami igen „érzelmeset" kell előadnunk. Mit választunk tehát erre az alkalomra?" (Folyt, köv.) alkalmával nt. Haan Lajos urat üdvözölte. Üdvözölte őt ugyanis mint egyik lelkészét annak a tót egyháznak mely már 40 évvel, tehát a nemzet ujjáébredésének kor­szakát évekkel megelőzve, az első magyar iskolát, csupán saját, jó ösztönét és szive nemes sugallatát követve — önkényt felállította. A czáfolatok daczára mégis szükségesnek talál­juk Omazta ur czikkének egyik-másik paszusát helyre igazítani. Omazta ur a többek között igy ir: „az algymná­ziumba a tót nyelvet mint kötelező tantárgyat becsempész­ték, később aztán azt beszüntetni opportunusnak találták." Enneü a beszédnek igy — a mint adva van — egy sora, egy betűje sem igaz. A „Közlöny" ez évi aug. 8-ki számából tudja az olvasó közönség, hogy a b.­csabai evang. egyház 1870-ben algymnazíumát latin nyelvvel kapcsulatos 4 .osztályú polgári iskolává ala­kította át, melynek a tanfel ügyelőseghez felterjeszteti tanterve ott jóvá is hagyatott. Az egyház ugyan is — keveselve a tanonezok létszámát — azt hitte, hogy ha a latin nyelv kötelező nem lesz, gazdáinkat inkább kitogja elégíteni az iskola, fiaik a latin nyeiv helyett saját anya nyelvüket (tótot) fogván tanulhatni, AZ intenczió ez volt. A próba 6 évig tartott. Miután azon­ban a tanulók száma a földmives fiuk sorából sem mit se gyarapodott, az experimentáczíó beszüntettetek s az egyház derék intézetének algymnazium jellegét visszaadta. Igy all a dolog híven elbeszélve, ugy a mint 0. ur adja rosszakaratú, czélzatos eferdités. Ar­ról, a mi egy polgári iskolában a tanfelügyelőség által jóvá hagyott tantarv alapján, országos törvény értelmében, csak is a latin nyelvtől felmentett földmives fiukkal mini anya nyelv taníttatott, azt irni, hirdetni, hogy az a'/ algymnáziumba mint kőtelező tantárgy valaha becsempész letett, nem kerülgetve a szót, merő hazugság. S ki mondja azt? Ugyan annak az evang. egyháznak „volt" prezbytere. Természetesen „volt" mert a ki ősz fej­jel — egyházával szemben — ily hamis tanúbizony­ság tételre képes, az jogezimót prezbyterségre min­den-korra elvesztette. Ez az első helyreigazításunk. Mihelyt időnk en­gedi a második következik. Jegyzőkönyv.*) A m. kór. területén foglalkozó gazdatisztek ós erdészek sególyegyesülete választmánya f. évi okt. 20-diki, 21-ik gyü­lésjkönyve 7-ik pontja értelmében kiküldött albizottság f. é. no­vember 13-án tartott ülésérői. .a fentemiitett jegyzőkönyvének 7-ik pontja ez: „Ezután indítvány tétetett, hogy a segélyegylet ügyérn-k előmozdítására, terjesztése és népszerűsítése érJekeben tegye meg a választ­mány haladékuknál a szükséges előkészítő lépésekét, jelesül küldjön ki egy 5 tagból álló bizottságot azon utasítással, üogy: a) a gazdatiszt-állások közvetítésének szervezésére, illető leg a közvetítés legczólszerübb módjának megállapítására, ós b) a vidéken az érdeklődés fokozása végett a fiókegye­sületek visszonyának a központtal való szabályozására vonat­kozó javaslatait a váksztmanynak előterjessze, ós végűi c) hogy a nyugdíjintézet létesitesére vonatkozó kérdésü­ket tárgyalja s az előfurduló mozzanatokat éber figyelemmel kisérje ós eset.eg a nyugdíjintézet szervezését előkészítse.* Ezen indítványok a) poutjára vonatkozólag ajánlja az albizottság, hogy az állomásnek iili td^OÜ tfi aelyezásd érdeké­ben az egyesületi iiodanak, az alapszabályok 4. §-a értelmé­ben, egy álltmás közvetítő osztálya már most felállíttassák, ti ide beküldhessék a ht-lykereső urak folyamodványaikat s ok­mányaik másolatait. Hogy azonban ez intézmény lételéről, ne csak a helykeresők, de a főurak, birtokosok es bérlók is keiiö tudomást szerezzenek, szükségesnek tartja a magyar és német szaklapokban egy hirdetés közzétételét; mire nézve a tisztelt szerkesztőségek ama kérelemmel keresendők fel, hogy e hirde­tést felvenné* az ingyen hirdetések rovatában, — mi által az egyesület támogattassék. Ezen intézkedés életbe hozatala minél előbb óhajtandó levén, felkéri az elnök urat s az egyesületi ügyvezető urat ezen ügyben való mielőbbi eljárásra. A b) pontra vonatkozólag kimondja az albizottság, hogy az érdeklődés felébresztése az által erhető el legjoöban, ha egyes tagok némely előnyben részesülhetnek; — mi csakis az egyesület közbenjárásával is befolyásával vihető ki, olyan mó­don, hogy a kezdeményben részesülők időveszteséget vagy köl t­séget ne szenvedjenek legkevésbé is. Ilyen czélszerü intézkedés lenne pl. az, hogy a magas m. k. minisztérium, — intézetek, — főurak, kérvénnyel ke­resendők meg, hogy a minden évben kiosztandó ösztöndí­jakban részben az egyesület által ajánlott egyén részesüljön a folyamodók közül. — Megkeresendők a nagy gyógyfürdő igaz­gatóságok, hogy a fürdő-idény alatt, — az egyesület rendel­*) Közlés végett beküldetett. Sz e r k. ) kezesére Kérvény intézendő a inagy. vasúti igazgatóságokhoz hogy a fürdőket használni kénytelen tagok ibgyen utazási jegyben részesüljenek. A vidéki fiókegyesületek szervezésére nézve czélszerü. nek véli az albizottság, hogy kéretessanek fel a már műkö­désben levő vidéki egyesületek, eddigi működésükről jelentést tenni, s tudassák véleményüket arra vonatkozólag, hogy mit tartanak előnyösnek vidéki egyesületükre. Ennek alapján lenue elkészítendő az általános viszonyoknak megfelelő alapszabály, mely minden vidéken elfogadható lenne. a c) pontra vonatkozólag, az albizottság nézete az, hogy egyelőre a nyugdíjintézet életbe hozatalával fel kell hagyni, mig a segély egyesület nem rendelkezik oly tőkével, hogy a nyagdijegyesületet saját erejéből felállíthassa; de el nem mu­laszthatónak tartja, minden e czélra minél-előbb vezető intéz­kedések megtételét, úgy ez ügybeni adatok gyűjtését, kikérni az ügyvezetőségnek legnagyobb figyelmet. Végre felkéretnek az elnök s ügyvezető urak, hogy a fent felsorolt ügyekben minél gyorsabban eljárjanak. Budapest, 1882, novemb. 13. jegyzette : Krocsák Ct. Eiuil MEGYEI HÍREK. * Özv. Veisz Mina, Békés Csabán ós Samek Illés ós neje, Komjáthról Laura és Samu gyermekeiknek egybeke­lését jelentik, mely ez évi novemberhó 2 l-ón délután 3 óra­kor a békés-csabai izr. imaházban fog megtartatni. * Sonnenfeld Zsigmond b.-csabai j bírósági végre­hajtó ur nővérét Janka kisasszonyt f. évi novemberhó 21. d. u. 3 órakor vezeti oltárhoz a b.-csabai izr. imaházban Hosner Zsigmond ur. * Beküldetett: Viszonnyiiatkozat a „Bókésmegyei Közlöny" f. évi 136 számában 20 az az húsz ág. hitv. ev. egyházbeli tanitó urnák nyilatkozatára következő tótelek­ben kifejtve. A „Bókésmegyei Közlöny" 13o számában meg­jelent czikkemben a magyar oskolabeli tanitó urakra nincs vonatkozás, sőt a tóteiemi iskolabeli tanitó urakra nézve is teszek megkülönböztetést. Czikkem ezen tételének más­kónti értelmezése csak roszakaratnak kifolyása. Többire nézve, szövetkezett, solidáritásba lépett húsz tanitó úrnak állításaim igazolásául következő concret esetekkel szolgálok: Tény az, hogy főtisztelendő Haan Lajos úr egy ta­nitó urat, a ki többek jelenlétében hazaellenes nyilatko­zatra vetemedett, lelki pásztori hivatásánál fogva, mint igaz jó hazafi kellően megdorgálta. A husz tanitó ur ezen eljárás ellenében akkor nem szövetkezett, soiidaritásba nem lépett, hogy erejét lapok utján kitüntesse, hanem bölcsen hallgatott a megdorgáltatásnak a helybeli lapbani közlése után is. Tény az, iiogy a „Bókésmegyei Közlöny "-ben konstatáltatott, hogy B.-Csabára a „Hiasznyik" hazaelle­nes irányzatú tót lapból 92 példány jár ós hogy azt a ta­nitó urak egyike csempészte ide. *) Ennek megczáfolása végett' sem sorakozott falanxa a husz tanitc ur. Tény az hiteles adatom szerint, hogy a „Hiasznyik" ez óv elején járt avagy talán most is jár az evang. egyház ós Venich Károly tanitó ur czirne alatt. Tény az, hogy a b.-csabai ág. hitv. evang. egyházbeli tótelemi iskolákba járó gyer­mekeknek vizsgáiról sem a lapokban, sem a társadalomban említés nem tétetik ós vájjon miért? Egyedül azért, mert a tót tanitó urak nem tudnak vagy nem akarnak ugy fel­lelkesülni a magyar hazafias érdekek előmozdítása iránt, mint elődeik. Például szolgálhatnának a következő urak, nevezetesen főtisztelendő Haan Lajo3 ez időszerinti lelkész ur, néhai Vilim János volt tanitó ur ós Csorba Mihály ur. — Igaz, hogy azon időben nemzetiségi kérdés nem volt és a nevezett uraknak magyar hazafias működését senki sem akadályoztatta. Ezt azonban ne tessék mentségül használni, mert meg vagyok győződve, hogy a tanitó urak­nak magyar érdekek elömozditásáórti fellelkesülósök s azon tóreni tényleges működósök nem vonná maga után állá­suknak elvesztését. Kotzebue, a hires német színműíróval tartok, hasonlóid azt mondva „legjobb az egyones ut" va­lamint szintén hasonlóul kijelentve, hogy a ki arról letér az Kotzebue „Krum Eliásának" nyomdokaira lép. Ezen tények után gratulálok a szolidáritáshoz, a rágalmazást pe­dig visszautasítom. Kelt B.-Csabán nov. 17. 1882. Omazta József. * A bánfalvi róin. kath. templom megnagyobbításá­hoz jövő 1883 év tavaszán hozzá fognak. Az árlejtés pe­dig folyó óv november 30-án fog az orosházai róm. kath. plébániában megtartatni. * A farsang elő hiruökei. Hogy mennyire rövidre szabta a kalendárium az idényre a farsangot, azt az ifjur ság bizonyosan s a hölgyek meg talán (?) tudják már. Ily *) Az nem volt benn a „Közlöny"-ben, hogy a tanitó urak egyike csempészte be, mert ha a szerkesztőség azt tudja és ily positive állíthatta volna, okvetlenül megnevezendi vala azt az egyet. Szerk. •

Next

/
Thumbnails
Contents