Békésmegyei közlöny, 1882 (9. évfolyam) január-december • 1-144. szám

1882-07-25 / 87. szám

B.-Csaba, 1882. IX. évfolyam, 72. szám. Kedd, juniushó 20-án. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNYT Politikai, társadalmi, közgazdászati es vegyes tartalma lap. Megjelenik hetenként háromszor: vasárnap, kodd, (féli ven) és osütörtökön ELŐFIZETÉSI DIJ helyben házhoz hordva vagy póstán bérmentve küldve : Egész évre 8 írt Fél érre 4 „ Évnegyedre 2 „ Lapunk számára hirdet jse 1' fulv telére fel van j ogositva : Uaasenstein és Vogler czég Hé.s, Prága, Budapesten, Németor­szág és a S vájsz mii,dcn fővárosaiban. Főszerkesztő : SARZO GYULA. SZfiKKSSZXŐStíCi &> KIADÓHIVATAL : Apponyi-utcza 891. számu, káz, hová a lap szellemi ós anyagi részét illető minden közleményt czimezni kérünk. Iloziratok a.»m adatnak, vissza. Egyes szátn ára 10 kr. A. keddi szám ára 5 kr. Kapható Klein Ödön könyvárus árnál és a nyomdában. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Nyílttériben egy sor közJési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a kiadóhivatalban, Klaiu Ödön urnái és Bi». nerB. ur nagytőzsdéjében, de Povázaay László úr nyomdájában i( fogadtatnak el előfizetések és hirdetések; vidéke:i íif*íílí«tahivata­loknál 5 kros póstautalványnyal. Előfizetési felhivás iKisiimi [MLOir IX-ik évfolyamának 2-ik felére. Előfizetési díj: JF'élévre .... 4 forint Negyedévre . . 2 foriixt Az előfizetési pózt kérj a k postautalvány utján alólirott kiadóhivatalhoz cziinezni. B.-Csabáu, 1883. junius hóban. ü „Békésougyei Közlöny" ki&díhivatala. A tűz-, jég- és életbiztosításnak népszerű, ismertetése.*) Lehet biztosítani épületeinket, takar mányijukat s asztagba hordott elesógünket a tűzi veszedelem elieu s ezt a nemét a biztositásnak hívják: tűzkár elleni biztosításnak. Biztosithatjuk terményeinket a jégverés elláti s ez a ne­ma a biztositásnak jégkár elleni biztosításnak mondatik. AÍU­tán biztosíthatjuk életünket vagy gyermekeink jövőjét, s ezt a néniét a biztositásnak hívják életbiztosításnak. Legelőször most a jégverés elleui biztosításról szólok. Azt nagyon jól tudják édes barátaim mindnyájan, hogy a földmivelőnek mindene kinn vau az egész óv legnagyobbré ­szóben, tavaszon ós nyáron, — kenyere ott áll egész télen a mezőn Isten szabad ege alatt, kitéve annyi /életlen veszélynek. Bora kinn a szabadág alatt fekszik még tovább, mint kenyere. Egyedül a jó Istentől í'iigg, hogy t'elteheti-e asztalára azt a *) A mult lapunkban e ilitett pályamiiből mutatványul közjljdk e részletet. $zerk. I kenyeret, a melyért sok verejtéke hull egész éven it s hoz zá uyulhat-e a pohárhoz, melyből erősítő ós vidámító italát issza 1 hiszen a jó Isten mindent megtarthat számunkra ós érdemün­kön felől is megáldja munkánkat, gazdagon meg.ij indéiozaat bennünket — de azért uem naragszík ám meg reánk, ha mi meg szorgalmas munkásság által akarjuk kiérdemelni ós előre­látó okosság által akarjuk megtartani szá nunkra áldását. Lássa csak édes szomszéd uram, magának vannak szép lovai ós te­uenei, miért nem hagyja azokat kinn — csak egy éjjelre is a szabad ég alatt, gondjaiba ajaniva őket a jó Istennek? Hiszen azokat is megőrizhetné tán csak agy, mint vetéseit ós szőlő­jét, — miért tartja őicet gondos őrizet, jó, erős ós biztos zár aiatt? Ugy-e azért, hogy éjjeli álma uyugodt legyen, tudva a-,t, hogy jószága biztos zár és őrizet alatt van. — ilyen lelki nyugalmat és biztosítást adnak mar vetéseinkre a biztosítóin­tézetek. Bejelentjük azokat ezeknél az áldott hatású társasá­goknál ós azok átveszik tőlünk, adnak kezünkbe róla megnyug­tató levelet — erre a ievelre az van írva: Ne félj barátom! .. legy nyugodt, dolgozzál nyugodtan, aludjál csendesen, mi őr­kodui lógunk uázai felett, melyet reánk bíztál, mi vigyázni foguuk vetéseid felett, melyeiét gondviselésünk alá adtál — s áa mégis netalán károd lenue, ha talán házai leégne s veté­sedet elvágná a' jég — mi megterítjük karodat, adunk pénzt, melyen házadac fóiópitaeteá s mefyeu magveh^ted azt a ga­bonát, mit a jégverés elvett tőled. De lássuk most mar, hogyan lehet biztosítani vetésein­ket a jég ellen. A biztosítás csak egy évi termésre köttethetik meg ós mindenkor csak az által, ki annak a tőidnek, melynek termé­sét biztosítani akarja — tulajdonosa — bérlője vagy haszon-i élvezője. A bíztositaui akaró bejeleuti szándékát bármelyik ügynökségnél, az ügyuök egy jógkárbiztositási ajánlat czimü ivet vesz elő s abba beírja a biztosító tél előadása szerint a következőket: L A földdarab megjelölését, annak fekvése ós határai szerint, például, ha Kiss Peter szomszéd akarná biztosítani a csulei dűlőben levő földjének termését, beíratná, nogy ez a föld a somi határban lévő ugyuevezitt csulei dűlőben fekszik, azu-i tán beiramá azt is pontosan, hogy az a földterület mekkora nagyságú hold számra s hogy mennyi mag vettetett bólé mérő számra ós micsoda gabona nemből, azután meg kell mondani azt is, hogy körülbelől hány mérő, vagy mázsa gabonát vár­hat arról a földről holdanként ós összesen. Az igy kiszámított összeg után azután maga kiszámítja az ügynök, hogy hány szá­zalók vagyis, száz forint bevallott érték utáu hány forint jár biztosítási díjul s megmondja azt is, hogy illeték fejében meny­nyit kell fizetni. Például Kiss Péter szomszéd a csülei dűlő­ben levő 4 hold Duzavetését akarná biztosítani, bemenne az ügynökhöz; beíratná, hogy az a föld, mit biztosítani akar, fek­szik a somi határban az úgynevezett csülei dűlőben s meg­mondaná, hogy annak keleti széle 40 öl, nyugoti széle 38 ol; hossza mindkét felől 123 öl; szomszédai délről Kiss István, éjszakról Mátyás János, keletről dűlőut, nyugotról pedig a da­rányi országút vezet mellette el, azután azt vallaná be, hogy abba a földbe van vetve 8 mérő tiszta buza s holdanként vár utána 16 mérőt. Ekkor beírnák, hogy a remélhető termés holdankint 16 mérő. Megkérdezné ekkor az ügynök: hogy egy mérőnek micsoda árát reméli, tegyük íöl 5 forintot — tenne ekkor a biztosítási összeg 5-ször 64 azaz 320 forintot. Ezután kiszámítaná az ügynök, hogy melyik díjtétel szerint mennyi fizetendő a biztosított összes érték után: például 1 8/ 1 0 felvett díjtétel után lenne a fizetendő díjösszeg 6 frt 8 kr. Ezenkívül illetók-dijul szokott járni 500 forintnál kisebb biztosítási ösze­geknól 50 krajczár . — 500 forintot meghaladó biztosítási ösz­szegeknól pedig minden 100 forint után 10 kr., ezenkivül pos­tadíj minden biztosítási esetnél 20 kr. és a bélyegdíj a meg­határozott fokozat szerint. Ezeket a pénzeket nem kell előre lefizetni, csak az illeték, bélyeg és postadijakat — a biztosí­tási dijöszszeget pedig csak akkor kell lefizetni, ha a biztosító társaság a hozzá beküldött biztosítási ajánlatot elfogadva azt az ügynökséghez visszaküldi: ekkor az ügynök azt az illető félnek a biztosítási díj lefizetése után átadja; ha azonban az illető félnek nincs módjában ilyenkor a biztosítási dijakat lefi­zetni, ugy a társaság megengedi azt is, hogy az illető fél a biztosítási díj összeget váltóval fedezheti, ezen váltót az ügy­nök állítja ki s a biztosító fél mint elfogadó aláírja. Ezen vál­tók azonban legfeljebb 3 havi időre szólhatnak ós legkésőbben a biztositási óv október 31-én beváltandók. Ir*oliti Itai hirek, * A vámilletékeknek ezüstben történő fizetésénél vagy biztosításánál a törvény értelmében szedendő aranyárkelet-pót­lók, 1882. évi aug. hóra husz százalékban állapíttatott meg Az öreg Ajtay, a „régi jó táblabírák u közül való lehe­tett; volt ő az is, de miután éveinek száma meghaladta a 60-at: félrevonult e térről s ezen szándókában segítette azon körülmény is, hogy néha-néha országgyűlési képviselőnek is emlegették. Fel is lépett egyszer, de fájdalom! választóinak egy része cserben hagyta s igy kész volt a bukás. Nem is felejtette ő el ez esetet soha s mindig haragos pir futá el arczát valahányszor eszébe jutott, hogy barátjá Lan­tos Tódor nem mondott le az ő javára a jelöltségről, hanem magát megválasztatta s ő helyette most Lantos ül a képvise­lők sorában. Most föláll Íróasztala mellől s más pipára gyújtva az asztalon levő nfutaki"-ból, végig-vógig csoszogja házi papucsá­ban a szobát. — Eh, nagyon unom magam, szól nagy fenszóval — szemeimet is álom akarja elnyomni; miközben levette pápa­szemeit, azt szokott helyére letette —- Leányom sem jött még a színházból, holott rég el­múlt 10 óra az legalább fölvidámitana kissé csacska beszédeivel .... Nem is várom tovább, majd elmondja hol­nap . . . Az öreg Ajtay másfél óv előtt vesztette el nejét 8 azóta sehova sem megy s igen korán lefekszik, ha egyetlen leánya a 17 éves Mathild nem üzi el szeméről a korán megjelenő álomtündért. (Folyt, köv.) A „BÉKÉSMEGYEI KötóW" TÁRCMJ4. A hon-atya. — Eredeti elbeszélés. — Irta: Nagy Károly. I. Hűvös őszi éj van. Osipős szól kevés hópehelylyel szár­nyán — röpködi keresztül-kasul a néptelen utczákat. A lám­pák halványan világolnak, mintha ők is éreznék a természet fájdalmas haldoklását. A torony órája 11-et kongat s a hangokat, mintha elhaló zene okozná, — barátságtalan szól üzi szót a szürke éjben. A fiakkerek — miután a színi előadásnak már régen vége volt — elfoglalták szokott éjjeli álló helyeiket. Egyhangú kopogást csakis egy-egy hazafelé menő egyén léptei ütnek. A piaczutczán jól megtermett alak halad, szürke köpe­nyével még fejét is betakarva. Végre egy mellékutczáia tér s az ebből kivezető utcza sarkán megállapodik. Ugy látszik, mintha valakit várna, mert türelmetlenül jár-kól az ott levő kis térségen. . Majd szemeit hordozza szét mintegy bizalmatlanul az eközben ereszkedett ködben. — Oh itt jön, mondja önkénytelenül, — hiszen már el is mult 11 óra; óh ha nem ő lenne?! Nem csalódott. Egy fekete ruhás magas barna hölgy jött most, fején fehér téli kendővel ugy bekötve,- hogy alóla csak nagy kók szemei villogtak ki. Léptei könnyedón siklók és nesztelenek voltak. — Jó, hogy eljöttél szólt a hölgy azt hittem, nem kap­tad meg levelemet; hiszen már egy hete lesz, hogy nem lát­talak ! — Oka uem ón voltam, — mentegetődzók az ifjú, —i váratlan körülmények közbe jötte folytán már 4 nap óta vol­tam távol a várostól ós nem tudósíthattalak. — No nem baj, csakhogy itthon vagy; már oly régóta kívántam veled beszólni; most pedig a színházban voltam s nagynénémet hazakísérve s elaltat megvárva jöhettem hozzád, mondá az ifjú nő növekedő örömmel, miközben oly szerelme­sen engedte dobogó keblét az ifjú karjai közzé vonatni. Majd lassan elindultak s boldogságuk közepette észre is alig vették, hogy az ifjú hölgy lakása elé értek. Itt még pár perczig édesdeden susogtak, melynek tartalmát oly nyilvánosan elárulta nekem, az ój csendében elcsattanó és egymásnak szép álmokat kivánó — csók ! II. Csöndesen ül szobájában az öreg Ajtay, szemeit Íróasz­talára szegezve, melynek zöld posztója már igen kopottas és foltos volt a régiség miatt. De azárt neki az előtt esik legjob­ban ülni; miért is ue ? hiszen az Íróasztal fölöít függ pipa­tartója, melyen válogatott szivásu pipák vannak elhelyezve; főgyönyörűségót a pipatartó képezte. íróasztala mellett jobbról áll könyvtára telve régi kóde­xekkel, melyeknek hajdan szorgalmas búvárlója volt.

Next

/
Thumbnails
Contents