Békésmegyei közlöny, 1882 (9. évfolyam) január-december • 1-144. szám

1882-07-18 / 84. szám

B.-Csaba, 1882. IX. évfolyam, 72. szám. Kedd, juniushó 20-án. BÉKÉSHEGYEI KÖZLÖNY. Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú iap. Megjelenik hetenként háromszor : vasárnap, kedd, fféliven) és osütörtökön. ; "-<.>., *<> » íELOFIZETÉSI DIJ helyben házhoz hordva vagy postán bérmentve küldve : Egész évre 8 írt Fél évre 4 „ Évnegyedre 2 „ Lapunk számára hirdetések tulv* telére fel van jogosítva : ilaasenstein és Vogler ezég Béus, Prága, Budapesten, Németország és a Svájoz minden fővárosaiban. Főszerkesztő : GAHZO GYULA. SZERKESZTŐSÉG áS KIAOÓfíIVATXL : Apponyi-utcza 891. számú ház, hová a lap szellemi ós anyagi részét illető minden közleményt czimezni íériink. Hóílratok asm adataak rtmia. Egyes sz'im ára 10 kr. A keddi szám ára 5 kr. Kapható Klein Ödön könyvárus nrnál és a nyomdában. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Nyilttér '-beu egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helybon a kiadóhivatalban, Kteiu Ödön urnái és Bi«« nerB. ur nagytőzsdéjében, de Povázsay László úr nyomdájában ii fogadtatnak el előfizetések és hirdetések; vidéken a postahivataloknál 5 kros póstautalványnyal. * Bécs, jul. 15. A „Fremdenblatt" communiqueja kijelenti, hogy az osztrák-magyar külügyminisztériumnak nem volt alkalma törvényszerűnek nyilvánítani Alexandria bombázását s nem helyes azon állítás, hogy Károlyi gróf megelégedését nyilvánította volna; Ausztria-Magyarország Seymour eljárását ugy vette, mint fájdalom elkerülhetetlen, habár megmagyarázható közbejött eseményt; azonban sem ítéletet nem mondott felette, sem megelégedését nem nyilvánította. MEGYEI HIREK. — Előfizetési felliivás a „Békésmegyei Közlöny" 1882. évi II-dik felére. Előfizetési dij jul.deczemberi félévre 4 frt, évnegyedre 2 frt. — Kérjük az előfizetés minél előbbi megújítását, hogy a szétküldésben akadály fel ne merüljön. — A. kiadóliivatal. fj: Gryuláu e hó 11-én midőn. Chrisztó M. ur darabját adták, — egy 40 terítékű bankett tartatott, melyen természetesen toasztok sem hiányoztak, miknek sorát Csóka igazgató ur nyitotta meg, Cehrisztó urat éltetve s megköszönve neki, hogy müvét a társulatnak átengedte. A táisaság reggel felé oszlott el. A bankett alatt Badó Pista gyulai zenekara játszott a közönség legnagyobb megelégedésére. 1 1 '• Gyulán az országos vásár ezúttal sertésekre nem a legkedvezőbb volt. Összesen 4000 darab volt, akkor, midőn 40—50,000 szokott lenni, — se mellett sovány ós mégis méreg drága, hogy alig akadt vevő. ff Gyulán Kern Mártont, ki gyújtogatásokkal volt vádolva, hir szerint a közkórházba vitték, mivel őríllósi rohamok mutatkoztak rajta. * A földm., ipar- és kereskedelemügyi m. kir. miniszter a következő körrendeletet bocsájtotta ki valamennyi törvényhatósághoz : „Marha ós lólevelek elveszése esetében követendő eljárásra nézve a belügyi m. kir. miniszter úrral egyetértöleg a következőket rendelem. A ló és marhalevelek elveszése, minden esetben az illető levél kiállitására ületókes községi hatóságnál bejelentendő. Ez utóbbinak kötelessége az elveszés tényét a levél számának, tulajrr Előfizetési felhívás BKESSHEGTEI Élifl! IX-ik évfolyamának 2-ik felére. Előfizetési dij: Félévre .... 4 forint Negyedévre . . 2 forint Az előfizetési pézt kérjük postautalvány utján alólirott kiadóhivatalhoz czímezni. B.-Osabán, 1882. junius hóban. A „Sékésmsgyei Közlöny

1' kiadóhivatala, Fordítsuk hasznunkra az 1881. évi XLIV. törvényczikket. (Folytatás.) Ma már, a nyilvánosság és a szabadsajtó kifejlett korában, nemcsak a politikai, de a közgazdaság, az ipar és kereskedelem terén is, a szabadkéz azon tényező, mely képes a haladás, az emelkedés útját egyengetni. Nézetünk szeiint, mint fentebb is emliténk, a magas kormánynak az ipar és kereskedelem támogatása és előmozdítására a közigazgatási bizottságba fizetéssel ellátott állást kellene szervezni, s ezen állást szakértő egyénnel betölteni, mert a törvény intentiójának, a magas kormány ez ügy iránti meleg óhajának csak is ugy fog elég tétetni, ha rendelkezésére áll egy factor, mely egész idejét, szakszerű munkásságát az ipar és kereskedelem éidekeinek szenteli, mely után maga a kormány legközvetlenebbül tudomásul bírhat azon iparágakról, melyek valamely vidéken létjogosultsággal bírnak. Kiemeltük, hogy ezeu a kereskedelem s ipar érdekét képviselni s előmozdítani hivatott egyén fizetéssel láttassák el. Nagyon elhibázott intézkedésnek tartjuk azt, hogy a midőn a külföld intézményeit meghonosítani iparkodunk hazánkban, nem ves'szük figyelembe a körülményeket, melyek nálunk valóban léteznek. Igazságszolgáltatásunkba beieeueltók a fizetés nélküli békebírói intézményt, nos mit látunk közvetlen tapasztalásból ? Azt, hogy olcsó húsnak hig a leve. A Közigazgatási bizottságba szerveztek több ingyenes állást, ugy vagyunk .meggyőződve, hogy ezzel a czél féiig sem lesz elérve. Nincsen még meg nálunk azon elem, mely hivatva volna arra, hogy ingyen teljesítsen kötelességeket, vagy ha van is az ilyen nálunk, saját érdekével sokkal jobban el van foglalva, mintsem a nagy közönség érdekét is szolgálja. Ha pedig az illetőnek meg azzal is kell törődni, pedig ez a legelső, hogy léte fenntartásáról is gondoskodjék, ez maga oly tevékenységet igényel, mely telesen kizárja még egyébre is gondolni. Ében ezért hangoztatjuk, hogy az ipar ós kereskedelem érdekét elomoz,aítaui hivatottat, fizetéssel kell ellátni. (Vége köv.) Politikai hirek * Alexandria, jul. 15. A város összes kapuit a partra szállott tengerészkatonák őrzik. Nagy fáradtsággal sikerült a tűz terjedését meggátolni. A katonák szerte járnaK a város utczáin s a fosztogatókat agyonlődözik. A kórházat ós a német konzulátusi épületet amerikai tengerészek őrzik. * Konstantinápoly, jul. 15. Minisztertanács tartatott, melyen határozatba ment : az egyptomi kórdóst békésen megoldani, s ha ez nem sikerülne, katonailag beavatkozni. A konfereuczia együttes jegyzéke ma nyújtatott át a portának. A hatalmak el vannat határozva már csak a porta késlekedése esetén is elrendelni az európai beavatkozást. * Páris, jul. 15. A nemzeti ünnepély s<fényesen sikerűit. A felbocsátott nagy léghajó lezuhant, azonban a bennülő légüajósoknak mi bajuk sem történt. A „BÉKÉSMEGYEI KÖBLÖNY" TÁRCMM. A gyermekgyülölő. - .RAJZ. Irta :Kunliegyi Miklós. Tenyeres Jeromos az agglegények példányképe. Életkora titok volt. Egy pap sem tudta, egy anyakönyv sem mutatta, és azt hiszem, hogy ő maga sem tudta, mivel évek óta arról megfeledkezni iparkodott. Ha fogai után ítélek volna meg, mint azt lóismerők tenni szokták; mintegy negyvennek tartották volna, mivel fogai épek ós fehérek voltak. Ehez járult a szürkülni kezdő hajzat és a rendes termet. „Kosztban" és „kvátérban" Prágerné asszonyságnál, egy igen tisztességes özvegynél — részesült, ki egynehány bútorozott szobát tartott nőtlen urak részére, részint társaság iránti rokonszenvből, részint nem. Tenyeres ur tetőtől talpig becsületes ós állhatatos egyén volt. Midőn Prágerné asszonyhoz költözött, megegyeztek tisztességesen ; az egyezés mindkét fél által tiszteletben tartatott, ós Tenyeres ur nem is gondolt soha annak megváltoztatására: hiszen egyiknek sem volt oka panaszra. Szobája mindig tiszta, csendes, barátságos volt, az ételek Ízletesek, az özvegy szeretetreméltó, ő elégedett ós barátságos volt és a mi a fődolog — számadásait pontosan teljesitó. Rövid számadás, hosszú buráiság. Mi kell még több a boldogsághoz? Rövid idő múlva Tenyeres ur volt a legrégibb lakója. Mások jöttek, mentek, de ő permanens maradt. 0 a régi gárdához tartozott a házban. Az asztalnál szemben ült a háziasszonnyal, ő szeldelte fel a pecsenyét, ő vezette a társalgást ós némi tekintetben több joga volt, mint a boldogult Práger háziúrnak. Prágerné asszony megfogadta annak idején, lakásában csak nőtlen embereknek adni helyet. 0 nem szerette az asszonyokat, a gyermeklármát, a férj és nő veszedelmét házában, ós neki igaza volt, de a dolog nem volt kivihető. Egy szép napon Prágerné asszony, meleg ajánlatra és nagy kérésre esy kis családot fogadott lakába, átengedve két üresen álló szobáját, mely szobák szomszédai voltak Tenyeres ur hálókabinjének. A család férjből, feleségből és kis gyermekből állott. A gyermek undor volt Tenyeres ur előtt 0 a gyermeket megtestesült bűnnek tartotta. Nem sajnálta sem a gyermeket, sem annak szüleit. Ha csak meglátott egyet, már idegbeteg volt; ha kiabálni hailotta, a bőréből ugrott volna ki. Minden gyűlöletet, melyet a gyermekek iránt érezett, fejére zuditá a házban lévő kicsikére, és az csakugyan nyugtalan gyermek volt. Ha a torka nem fájt, kolikája volt, ós ha ez hiányzott, a foga fájt. Az első éjjel Tenyeres ur füleit tömte be a paplannal. A következő éj még rosszabb volt Még imáját sem mondhatta el. Azaz nem is akart imádkozni egy olyan istenhez, a ki ilyen rosz gyermek lársaságával bünteti. Álmatlanul, haraggal szivében minden élő lény iránt, futott ide-tova szobájában. — Kell történnie valaminek! De mi, de hogy? Öt éve lakott már e helyen és eddigelé nem volt oka a haragra ós most — ki-Ki tört kesergő szivéből a búbánatos panasz. A gyermeksirás bántotta, mint a Viador nyila a harczoló bikát, ós Tenyeres ur dühös lett mint a bika. — Majd más szobát kérek, — szólt dühösen az adataira csapva tenyerével. A félelmes, melancholikus kifejezés, mely a következő reggelen Tenyeres ur arczán lakozott, megijesztő Prágerné asszonyságot; és mily magas fokra hágott meglepetése és ijedelme, midőn ebéd után Tenyeres ur egy kis bizalmas oeszélgetésre kérte fel. Hátravonultak. Tenyeres ur leemelé kalapját ós megtorló verejtékes homlokát. — Asszonyom, kezdó fájdalmas, halk hangon, — aszszonyom, a körülmények kényszerítenek kimondani, hogy ez igy tovább nem tarthat . . . Tenyeres ur mélyen fellélekzett és az özvegy elpirult, lesütó szemeit ós reszketett. — Megvagyok győződve, folytatá Tenyeres úr, — hogy ha ön sejtené, hogy mennyit szenvedek, természetesnek találná kórelmemet . . . (Vége köv.)