Békésmegyei közlöny, 1882 (9. évfolyam) január-december • 1-144. szám

1882-07-16 / 83. szám

„ Békésmegyei Közlöny "~28. szám. 1882. hetese annál könnyebben történhessék és hogy annak kirovásával terhelt egyes lakosokon könnyitve legyen, annak helyébe négy korcsmát állított fel, később azokat szaporította, esetleg az italmérési taksát a viszonyokhoz képest időnként emelte. A község az úrbéri bormérés jogát az úgynevezett „közbirtokossággal" szemben nem gyakorolja, migleg az önbíráskodás terén mozgó „közbirtokosság" azon jogból származott jövedelmi forrást örökre szeretné maga részére biztosítani, és senkivel sem szeretne osztozkodni. A mint az úrbéri kárpótlást a község megkapta, abból a törvény értelmében első rendben mindenkinek az úrbéri váltságból és regále-vételből keletkezett tartozása törlesztésére a megfelelő összeg viszszatartatott fennmaradt része pedig annak adatott ki, illetve azon örökösöknek, habár házatlan földnélküli zsellérekké váltak is — kik magok avagy elődeik teljesítettek törlesztéseket fenállott tartozásaikból. Az úgynevezett „közbirtokosság" a regále ügynél fenti törvény értelmébeni eljárást mellőzi és azokat, kik úrbéres földjeiket avagy zsellérházaikat eladták és összes tartozásukat lefizették, nem tartja részesitendőknek a regálejövedelemből, valamint azokat sem, kik eladván úrbéri telkeiket, legelőilletményeiket azonban megtartották. — Az ily lakosoktól — kiknek száma a községnek népesedése folytán — mintegy háromezernyi adózót kitesz — véli a „közbirtokosság" a regálekárpótlást megkaphatni. Mindenki mindezekből meggyőződhetik, hogy a „közbirtokosság" nem áll jogos téren, sőt, hogy helytelen törvénytelen eljárásával a községnek a regálejövedelem vissza tartásával s ez által a lakositási dij szedhetési jog szünetelése miatt eddigelé is nagy kárt okozott és még okoz. 5, Mind a három szerződésből mindenki meggyőződhetik, hogy a volt földesuraság által használt tégla-cserép égetési és vályog vetési jog, váltság- s vételdij nélkül szállott át B.-Csaba község összes la kosságának tulajdonába : s daczára ennek a „közbirtokosság" a város közönségének közös tulajdonát képező földön téglát és cserepet égettet ós az abból befolyó hasznot tulajdonának tekintetni kivánja, — valószínűleg azért, mert a város tanácsa kezdettől fogva téglaégetésért gés vályogvetésért egyesektől beszedett dijjakat és a téglaégetésből befolyt hasznot az örökváltsági pénztárba adta be a megváltás és vételből eredt tartozás törlesztésére s ez által egyesekre kirovott teher" kevesbitéyére. — A házatlan zselléreket és más adózókat az által is megrövidíteni kivánja a „közbirtokosság." Végre a „Békésmegyei Közlöny"-ben felemlítet elbirtoklásra nézve megjegyzem, hogy az az osztrák polg. törvénykönyv 1460—1464. §-ának fenállása mellett meg nem állapittathatik. Oniazta József. Politiltai li ir-o R * Pétervár, jul. 13. A julius 1. óta Oroszországba szállított külföldi áruk az uj tarita szerint vámoltatnak el. * London, jul. 18. Az alexaudriaik által kitűzött fehér zászló cselnek bizonyult, mert a mint az angol hajók a part felé közeledtek, az alexandriaik tüzeltek azokra, * London, jul. 13. Az egyiptomi hadsereg az ország bel sejébe vonult. A szabadon bocsátott fegyenczek borzasztó kegyetlenségeket visznek végbe, rabolnak és gyújtogatnak. * London, jul. 13. Alexandria egész tiiztengert képez. Az európai negyed le van rombolva. Körülbelöl 100 európai ott maradt, kiket kótszógbeesett ellenállás után kegyetlenül legyilkoltak. * London, jul. 18. Az Egyptomból érkező hirek szerint a khedive eltűnt, a hajórajnál azon hir van elterjedve, hogy a khedivót a felkelők megölték. dekeink előmozdítását czélzó folytonos felügyelet, küatás, a czélravezető eszközök kínyomozásában egy időre megállni nem szabad. Erre pedig a törvényhatósági bizottság nem alkalmatos, mert olyan ez, mint az a gép, melyet csak cétszer mozdítanak meg egy évben, aztán hagyják nyugodni; a megyebizottsági tagok kétszer, tavaszcor meg őszszel jönnek össze, lemorzsolják a napirendbe felvett tárgyakat, aztán mennek a szélrózsa minden irányába, a többit elvégzi a tisztviselő. — Csakhogy a tisztviselő álmában is akta-halmazon nyugszik, nem ér az rá a kereskedő, a varga, meg a föídész exisztentiájáról gondoskodni. (Vége köv.) Fordítsuk liaszmmkra az 1881. évi XLIY. törvényezikket. A törvényhozó testület belátta azt, hogy mindazon iparágak, melyek jalunk eddigelő nem készíttettek, csak ugy fognak a külföld versenyképessége folytán nálunk is lendületet nyerni, ha azok részére kedvezmények adatnak. Ezen szempont volt az, melynek alapján megalkottatott a hazai iparnak adandó állami kedvezményekről szóló törvényezikk. Nem kutatjuk, vájjon ez a törvényezikk álta biztositott kedvezmények fognak-e oly hatással lenni hogy ennek alapján az ezen törvényben megnevezett iparágak hazánkban meghonosíthatok lesznek, azonban kétséget nem szenved, hogy különösen ma, midőn a pénzbőség oly tetemes arányokban mutatkozik miszerint a pénzintézete

r ilig hajlandók e betett tőkék után 4 százalékot fizetni, kell, hogy az egve's tőkepénzesek, valamint a pénzintézetek is, az ezen törvény által nyújtott előnyről gondolkozzanak. Ma még elismert tény, hogy hazánk földmívelő ország s midőn a magas kormány — nagyon helye sen — az állami gépezetbe vagyis a közigazgatás bizottságba beilleszti a gazdászati érdekek előmozdi tása szempontjából a szikreferenseket, helyén talál nánk azt is, mert hisz arra törekedünk, hogy az ipa és kereskedelem is mielőbb az állami élet hason fak torává váljék, mint a fö.dmivelés, hogy az ipar és kereskedelem emelésére aasonlólag szakszerű egyén foglaljon helyet abban. Mert nézzük csak, hogy a mai szervezetű törvényhatósági, meg a rendezett ta nácsu városok bizottsága alkalmasak-e arra, hogy a legközvetlenebb érdekek előmozdítását támogatni tudják. Összes közgazdasági, ipari és kereskedelmi ér — Hát még többet is szenvedjek? egy hetet vesztettem el a paradicsomból, ennél nagyobb kint már nem ismerek, hisz eddig is inkább a pokolban lettem volna. Eu nem tűrök tovább városbíró ur, vagy hozzám jön a feleségem, vagy ... . — Nos mit vagy ? — Vagy bele ugrom a Balatonba. Ekkor meg a mennyecske ijedt meg. — Ne tedd azt galambom Laczím, inkább visszamegyek hozzád, de lásd az anyám nem akar ereszteni. — Csend legyen fiaim, majd üozok én mindjárt Ítéletet, csak legyetek egy kis türelemmel. Gondolkoztam egy kissé. Végre akadt egy jó eszmém és felálltam a bírói szók elé. — Halljátok ítéletemet: „Minthogy a legény már az első nap megfeledkezett férji szent kötelességéről, azért büntetésül még egy hétig elválasztatik a feleségétől. Ha pedig e rendelet ellenére mégis összemennének, be fognak íratni a fekete könyvbe, ez oly igaz lesz, mint a hogy most ezt az öblös tintatartót kezemben tartom!" Mondám szigorral ós vissza akartam ülni a birói székbe, hanem puff! hanyat nyúltam apadión, mert a hamis menyecske kirántotta alólam a széket ós a tinta beföstötte egész arezomat. (— Hej de okos asszony volt az ón anyám! — gondolá magában Katicza.) Rettenetes nagy hahota következett. — Jaj, bele fulladok, segítsenek! — kiáltám kétségbeesve ÓH a kellemetlen folyadékot iparkodtam számból kiköpködui. A két elvált házasfél bizony minden szigorú ítéletem daczára még az nap összemeit lakni. Másnap jött azonban a me nyecske kipirulva — urává együtt ezer bocsánatot kérni. Kérdezd meg csak anyádtó Katiczám, hogy igazat mondok ! — Egy feltétel mellet megbocsátok, — viszonzám tré fásán — ha lány lesz a caládotokban, azt az én hat éves fiacskámnak, Zoltánnak fogatok feleségül adni. Egész örömest beleegyeztek, csakhogy m^bocsátottam. — No most már vagytok férj ós feleség, m kell egyóbb? nem gondoskodtam ón rólatok apailag, fogtokmág nekem alkalmatlankodni min dennapi szerelmes bolondágaitokkal ? vagy talán titeket is el válasszalak ? — Isten mentsen ées apám, inkább ezután tenyeremen hordom a feleségemet! És ezzel ölelkezve ligyták ott az öreget. 0 pedig kiverve pipját, ismét rágyújtott ós csendesen visszaereszkedett poros folinsai közé, mi közben igy dörmögött magában: — Ma már persze em igy van a dolog, megváltozott minden. Azelőtt úgy válsztották össze a házaspárokat. Pár hétig szokatlan volt a visany, de lassankint beletörődtek és sohasem váltak el egymáfól. Azelőtt a mézeshetek keserűek voltak, hogy azután sokáij tartsanak az édesek; ma először édes, azután savanyu. Azőtt a leányok megsiratták, ha főkötő alá kerültek; ma minél eibb, annál jobb! — Most jtéljen a világ, melyik a jobb ?! . . MEGYEI KÖZÜGYEK. jegyzőkönyv. Békésvármegye központi választmányának Gyulán, 1882. évi junius hó 15-én és folytatva tartott üléséről. (Folyt, és vége.) 2. Csorvás község névjegyzékében 87. folyó szám alatt felvett Szucsu Mózes rendes lakása B.-Csabán lóvén, ugyanő ezen névjegyzékből az 1874. évi XXXIII. t. cz. 38. §-a alapján törültetik. 3. Nagy-Szénás község névjegyzékében 7. folyó szám alatt felvett Dáni József életkora kitüntetve nem lóvén: ezen hiány, a közszemlén leendő kitétel alatt pótlandó. Ezekután s minthogy a többi községek, nóvszerint Kondoros, M.-Berény, K.-Tarcsa, Doboz, Gerlapóstelek, Szeghalom, Füzes-Gyarmat, Körös Ladány, Vésztő, T.-Komlós, Bánfalva, Puszta-Szent-Tornya, Szabad-Szent-Tornya, Földvár, Sámson, Szent-András, Öcsöd, Gyula-Vári, Kétegyháza, Uj-Kigyós községek névjegyzékei kifogásra nem adtak alkalmat: ugy a gyomai, mint az orosházai választó kerülethez tartozó összes községek választóinak megvizsgált 1883. évi ideiglenes névjegyzékei, a központi választmány székhelyén B.-Gyulán a megyei közigazgatási kiadóhivatalban közszemlére kiteendők; az egyes községek választóiuak névjegyzékei pedig az illető községekben leendő kitétel végett a községi elöljáróságoknak következő hirdetmény mellett rendeltetnek kiküldetni: Hirdetmény. Békésvármegye központi választmánya részéről ezennel közhírré tétetik, hogy a gyomai és orosházai választó kerületekhez tartozó országgyűlési képviselőválasztásra jogosultak 1883. évi ideiglenes névjegyzékei, 1874. évi XXXIII. t. cz. rendeliiezéseihez képest összeállittatván, a gyomai és orosházai választó kerületekhez tartozó összes választók névjegyzékei Békés-Gyulán a megyei közigazgatási kiadóhivatalban, az egyes községek választóinak névjegyzékei pedig az illető községek közházánál folyó 1882. évi juliushó 5-étől ugyanazon év és hó 15-ik napjáig naponként délelőtt 8 órától 12 óráig közszemlére lesznek kitéve, mikor és hol is azok bárki által megtekinthetők, s az emiitett napokon délután 2 órától 6 óráig lemásolhatók. Ezen ideiglenes névjegyzékek ellen a választási törvény ó3. §-a értelmében bármely" jogtalan felvétel vagy kihagyás miatt felmerülhető felszólamlások és kifogások Bókésvármegye központi választmányához czimezve ugyancsak f. évi juliushó 5-töl 15-ig a megyei közigazgatási kiadóhivatalnál vagy az illető községi elöljáróságoknál benyújthatók, s ezen felszólamlások és kifogások folyó évi juliushó 16-tól 25-ig bezárólag ugyanoda czimezve ós beadva Írásban észrevételezhetők. Végül a megyei közigazgatási kiadó és a községi elöljáróságok utasíttatnak, hogy ezen hirdetményt alkalmas helyen függesszék ki, s a választási törvény 47. §-a értelmében a uetalán benyújtandó felszólamlás! kérvényeket és kifogásokat, valamint az azokra teendő észrevételeket külön sorrendben beiktassák s azokat, a záros batáridő leteltével ezen központi választmányhoz, az iktató könyvekkel és ideiglenes névjegyzékekkel együtt azonnal, de legkésőbb f. évi juliushó 30-áig terjesszék be; vagy pedig arról, hogy ily felszólamlások, kifogások ós észrevételek be nem adattak, ugyanazon ideig tegyenek jelentést. Kmft. Jancsovics Pál alispán, Márki Lajos, központi vál. elnök. központi vál. jegyző. MEGYEI HÍREK. — Előfizetési felhívás a „Békésmegyei Közlöny" 1882. évi 11-dik felére. Előfizetési dij jul.deczemberi félévre 4 frt, évnegyedre 2 frt. — Kérjük az előfizetés minél előbbi megújítását, hogy g szétküldésben akadály fel ne merüljön. — A. adóhivatal. — A m. kir. belügyminisztériumtól a következő kör rendelet érkezett: Habár az altató és kábitó szereknek orvos