Békésmegyei közlöny, 1882 (9. évfolyam) január-december • 1-144. szám

1882-07-13 / 82. szám

B.-Csaba, 1882. IX. évfolyam, 186. szám. Csütörtök, novemberhó 16-áti, BEKESMEGYEI KOZL Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Megjelenik hetenként háromszor : vasárnap, kedd, íféliven) és osiitÖrtöU:ön. ELŐFIZETÉSI DIJ helyben házhoz hordva vagy postán bérmentve küldve : Egész évre 8 írt Fél évre . 4 „ Évnegyedre . . 2 „ Lapunk számára hirdetjse'- felv telére fel vau jogosítva : Haasensteiu és Vogler ciég liéi-s, Prága, Budapesten, ^•aaiv.n szág és a Svájjz mi -l^n fővárosaiban. Főszerkesztő : 6ARZÖ GYULA, SZERKESZTŐSÉG ÉS KIAOÓííI V VÍ\\Íj : Apponyi-utcza 891. számú ház, ftivá a lap szellemi és anyagi részét illető minden közle nínyt czi nezai séríiak. Kéziratok nem adataaK vissza. Egyes szun ára 19 kr. A kelfii szám ára 5 kr. Kapható Klein Ödön köiyvárus urnái és a nyomdában. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Nyilttér'-beu egy sor közlési dija 25 kr ElőUzethetni helyben a kiadóhivatalban, Klein Ödön urnái és Biuner B. ur nagytőzsdéjébei, de Povázsay László úr nyomdájában is fogadtatnak el előfizetések és hirdetések; vidéken a postahivataloknál 5 kros póstautalványnyal. Előfizetési felhívás isit ' IX-ik évfolyamának 2-ik felérő JSIESMEBYEIKOZ Előfizetési üij: Félévre .... 4 forint Negyedévre . . 2 forint Az előfizetési pózt kérjük postautalvány utján alóiirott kiadóhivatalhoz ezimezni. B.-Csabán, 1881 junius hóban. A „, i Közlőn?" kiadóhivatala. B.-Csaba községe és a regálp. B.-Csaba, jul 5. II. Mi a nagyváradi D. sz. székesegyház káptalanja adjuk tudomásul a jelen levelünk rendiben stb. 1. szám alatti megbizó levél stb. Ezen itt előre bocsátott megbizó levelet: ereje mellett stb. a/ alább látható irásba foglalt, s élőszóval is helybenhagyott örökeladási szerződést mutatta be, melynek tartalma stb. Alulírott tekintes nemes Békésmegyében kebelezett Csaba mezővárosa teljes földesurai és birtukosai ezennel adjuk emlékezetül jelentvén stb. a következő és másolhatlan szerződésre léptünk, úgymint: 1. Magunkra vévén minden férfi- ós leáuyágon levő és leendő örököseinknek, osztályosainknak és véreinknek, sőt mindazoknak, kiknek ehhez bármi néven nevezendő igényük és joguk most vagy jövendőben lehetne, terheiket és nehézségeiket, miután Csaba mezővárosának mind 24,000 letekre menő népessége, mind naponkint jobban és jobban fejledező előhaladása, arra nem csak elegendőképen megérett stb. sőt azért, mivel egyrészben a város úrbéri bormérésével versenyeznek és ily nagy népességű városban elegendökép soha meg nem óvhatok stb. s tekintet )e vévén azt is, hogy a nevezett várossal a mult 1844. évben létesült legelőelkülönözési barátságos egyesség stb. a fent nevezett városi községet és ez által ezen város lakosait s azoknak mindkét nemen levő és leendő örököseit stb. földes uri jogaink gyakorlatja és érdeklése alul most és mindörökre kivesszük, mentté tesszük és felszabadítjuk egyszersmind azon városi községnek nemes és nem nemes lakosainak, mint már a fentebb irott módon a földesúri törvényhatóság és birtok alól teljesen /elmenteiteknek s felszabaditotlaknak egész általános igazainkat, me Igekkel Csaba mezővárosában és annnk egész határában bírunk, jelesen külső és belső telkeket akár magoknak a lakosoknak akár a tekintetes nemes megyének épületei legyenek rajta, ugy szinte azon jövedelmeit, szóval, akár miféle és minden kiváltságainkat, királyi nemesi és határbeli kaszonvételeinket akár mi jiévvel nevezhető közös épületeinket, javainkat, korcsmákat, mészárszékeket, malmokat, bor-, sör- és pálinkamérést s illetőleg főzést, szántó, mivelt és miveletlen földeket, réteket, nádlókat, kaszállókat, ugy a város részére már elkülönözött egész legelöt is, továbbá a szöllöket, szöllös és vetemény es kerteket, füzeseket, vizeket, vizárkokat, halászatokat a Körös folyó közepéig, mint természetes határig az innenső parton és az egész csatornában, madarászat és vadászat jussát, a révjogot, vásári kiváltságot, bolt jogot és más egyéb mindeneket, melyek vagy a törvényből folynak, vagy kiváltságainkból erednek és fent nevezett Csaba mezővárosára nézve, vagy boldogult őseink, vagy magunk által szereztettek, avagy ősi avagy ujabb szokásból földesúri gyakorlatunkra tartoznak és* igy minden jussaink, kiváltságaink s igazainkkal örökre engedjük, eladjuk, általtesszük és ruházzuk, semmi just vagy igazat s annak tulajdonosságát vagy birtokoUiatását a 2-ik pont alatt elöszámláltakon kivül más egyébre sem magunkra, sem maradékainkra fen nem tartván. 2-or. Hogy a város s köztünk netalán idővel fenforogható minden birtok jogi kérdéseknek mindjárt most örökre eleje vétessék",~ ezennel közösen megállapíttatik, hogy a szt.-miklósi stb. 8-or. Minthogy a város nyugoti oldalán levő 256 holdnyi majorságos földek a város rendezéséhez és czélszerü terjesztéséhez múlhatatlan szükségesek, az azokból szabad telkeknek fentartott tizenhét holdakon kivül a többi 239 holdakra nézve a városi mult 1845. évi okt. 2i-én kelt örökváltsági szerződésünkben biztosítottuk, hogy azokat örökváltság esetére, az urasági földeknek, a mennyire lehet szomszédságában a város által ugyanannyi mennyiségben és minőségben adandó holdakért kicseréiendjük, ugyanazért a mennyiben azon csere időközben valósággal megtörtént, annak állandóságáról a várost ezennel is biztosítjuk. 4. Kötelezzük továbbá magunkat, hogy a városi kiváltság levelet stb. 8. A fentebbi módon történt földesúri jussok, haszonvételek, jövedelmek és birtokok örök adásvételéért járó summa közös értekezés és közös beleegyezéshez képest a következőkép állapíttatott meg, ugy mint: a) a bor-, ser- ós pálinkamérési s illetőleg főzési, nemkülönben a husvágási ós mérési, valamint a halászati és vadászati királyi kisebb haszonvételekért, kezelésűkhez szükséges épületekért úgymint a nagy és felső vendégfogadókért, veszei és kigyósi csárdákért, két mészárszékekért s egyhez való lakházért, ezen épületekben találtató s hozzájuk tartozó minden holmikkal és bútorzattal együtt a jog korlátlan és kizáró gyakorlatának átengedése mellett átaljában megíllapittatott vételi summául összesen 226,359 frt. b) A városban létező 19 Cenioális házak egyenként 3 frtot jövedelmezvén. vételi áruk egyenként 50 összesen pedig vétetett 950 frt. c) Két ineustriális kertek váltsági ára 100 frt. d) A bor- és sómérési földesúri jogok vételi ára megállapittatott átaljában 7000 frt. e) Malomjogért 51 liszt s 2 olajmalom után jelenleg 1050 frtra menő jövedelemnek hatos tőkéje állapíttatván meg az tesz öszveleg 17,500 frt. A_»BEKESMEGYEI KÖZLŐM" TAltCZU Jelenet a mézeshetekböl. - RAJZ. Irta: Sárffy Aladár. Az öreg Tollasházy Gábor egyedül ölt szobájában. Odon famgvinyu asztala telve volt rakva poros salabakterekkel és megbarnult ócska foliánsokkal. Ezek közt betűzgetett és sokszor törülgette hü barátját, öreg pápaszemet, mert a betűk már galoppot jártak gyönge szemei előtt. Hanem mindezek daczára SZÍVÓS türelemmel olvasgatta legénykori irományait. Amint igy elmélkedve szívogatja a jóféle jánosházit, egyszer csak nagy robajjal nyilik meg az ajtó és azon berohant fia, követve ifjú feleségétől. — Nézd lelkem atyus — panaszolá kényeskedő hangon a esinos menyecske — nem akar Zoltán sétálni velem a kertben. Ez már mégis csak sok, szégyenleni a feleségét, én elválok tőle, tovább nem . . . — Az ördög vigye el a dolgotokat — vágott közbe mérgesen Gábor bácsi — egyebet sem tudtok, mint egész nap turbékolni vagy összeveszni, engem háborgatni hivatalos fimk-| eziómban, pedig már négyhetes házasok vagytok, össze lehetett volna szokni. Hej az én feleségem náromhetes asszony korában már ugy tánczolt, amint ón fuitam. Szégyeljétek magatokat! En nem leszek biró köztetek, nem akarok soha többé szerelmesek közt Ítéletet hozni, egyszer is elég volt megjárni. Menjetek a dolgotok után. Legyetek eszeteken, azt mondom! — Hogyan járt atyuskám, mondja el, szépen kérem ! — ezzel oda simult a hamis menyecske és kezdó czirógatni Gábor bácsi deres szakállát, — Hagyj nekem békét, jobb lenne bizony, ha az uradat simogatnád: kinőttem én már abból, hogy ilyen csinos menyecskét ölelgessek ! (Nem is szeretném gondola magában a férj !) — De ha megígéritek, bogy azonnal megcsókoljátok egymást és szent lesz a béke, akkor elmondom. — Gyere na te nyalka legény, hadd látom, tudsz-e nekem egy csattanós zwikipuszit adni, — feleié durczásan a szép menyecske. — Hogyne tudnék galambom! ezupp, ezupp; adok én akár százat is — Elég lesz már na te kamasz, még agyoncsókolná a feleségót, — dörmögő az öreg ur — üljetek le oda a padra. de bókét hagyjatok az iktató könyveknek, mert dohányt préselek alattuk. — Hallgatjuk már édes atyuskám, — viszonzí az aszszony átölelve Zoltánt. — Hát mikor ezelőtt husz-huszonöt, évvel biró voltam ebben a kis városban, történt, hogy a te édes apád lelkem Katiczám elvette az anyádat feleségül. — Igen szerették egymást a fiatalok és nem egyszer mondottuk a tanácsban, hogy ezeknek sohasem lesz a városbirora szükségük házassági pörlekedésben. — Hanem tudjátok, valamint más országosban ugy nálunk is az az üdvös törvény van, hogy a mézeshetek a lakodalom estéjén megkezdődnek ; a férj egy házban lakik ekkor már feleségével. Az én Laczi öcsém azaz a te édes apád lelkem Katiczám, minttiogy sok huza-vona után kaphatta meg anyádat, rettentő nagy örömében annyira bevett a szegszárdiból, hogy elfelejtette még a feleségét is. (— En is mulattam, de nem bor mellett! — sugá Zoltán feleségének, mire ez csupa szeretetből gyengéd pofocskákkal válaszolt.) — Legyetek már csendesen, mert abbahagyom az egészet. (Vége köv.)