Békésmegyei közlöny, 1882 (9. évfolyam) január-december • 1-144. szám

1882-07-02 / 77. szám

„ Békésmegyei Közlöny "~28

. szám. 1882. MEGYEI HÍREK. — Előfizetési felhívás a „Békésmegyei Közlöny" 1882. évi 11-dik felére. Előfizetési dij jul.deczemberi félévre frt, évnegyedre 2 frt. — Kérjük az előfizetés minél előbbi megújítását, hogy a szétküldésben akadály fel ne merüljön. — Á aclóliivatal. — Göudöcs Benedek apát ur, Békésmegye főispánjától, mélt. Beliczey István úrtól a következő átiratot vette: „Nagyságos Göndöcs Benedek apát és lelkész, országgyűlési képviselő urnák B.-Gryulán. — Ő császári és apostoli királyi Felsége B.-Gyula rendezett tanácsú város tüzkárosult lakosainak segélyezésére, ötszáz (500) frtnyi összeget méltóztatott magánpénztárából legkegyelmesebben adományozni. — Van szerencsém ezen királyi tényről Nagyságodat e részben a Felséghez benyújtott folyamodványa elintézéséről tisztelettel értesíteni. Fogadja Nagyságod tiszteletem nyilvánítását. B.-Gryulán, 1882. juniushó 28-án. Beliciíey István, főispán." * Isten Hozta Békésülegye tanítóit B.-Csabán I Ma érkeznek megyénk tauférfiai a holnap tartandó közgyűlésre. A gyermekek jövője az ő kezükben van. ülgósz generacziók boldogsága tőlük függ. Még nem vagyunk azon helyzetben, hogy anyagilag oly javadalmazással elláthassuk a tanítókat, mint az más országban fontos feladatukhoz méltón történik, legalább aduk meg nekik a kellő morális elismerést, a mit fárasztó munka által nagyon is megérdemelnek! Éljenek Békósmegye derék tanítói I * A b.-csabai rendőrségnél kedden jelentkezett egy elegáns öltözetű, erőteljes üatal ember. Előadta, hogy trieszti illetőségű, neve Muller Ferenci, 26 éves, 1878-ban elszökött a 22. sz. gyalogezredtől Síerajevóból. Ezóta bejárta Magyarország s a szomszédtartományok nagyobb városait. Szegeden a kir. közjegyzőnél másfél évig volt irnok, most pegig Belgrádból jön; fogják el, mert foglalkozás nélküli, pénze nincs tovább utazni, s most visszaakar menni a katonasághoz. Letartóztatták s a személyazonosság megállapítása végett megkeresték a 22. sz. gyezred parnokságát innét azt felelték, nem ismerik fl; lí.-Gyulán jun. 27-én az építendő izr. imaház alapkövét szép számu közönség jelenlétében tették le. Másnap a Messinger-kávéház nyári helyiségében ennek emlékere díszvacsora tartatott. B.-Gyuláii Csóka Sándor színtársulata jun. 25-ón üezdte meg előadásait a „Ozifra nyomorúság"-gal. A társulat játéka kielégítő. Adatott eddig „A hol unatkoznak," A kis doktor." Mindhárom előadás szépen látogatott volt. ii.-Gyuiáu már több reggelen dolga volt a rendőrségnek oly falragaszok levételével, melyek izgató felhívásokat tartalmaztak a zsidók ellen. Nem is gyanítják, ki teheti ezt Gyulán, hol oly jo egyetértésben él keresztény és zsidó. fl: lí.-Gyulán jun. 30-án minden rangú s nemű oskolákban a vizsgálatok befejeztettek. (—) A szarvasi l'ógymnazium iskolatanácsa, mint halljuk, a minap gyűlést tartott, melyben — a többek között — Gajdács ur távoztával megüresedett tanári állomásra nézve a jelölést megállapította. Jelöltekül dr. Zsilinszky Endre, lapunk visszalépett társszerkesztője, Sárkány Jenő makói,- Srankó Mihály aszódi tanféríiak lettek elfogadva s fognak az esperességi közgyűlésnek ajánltatni. (—) A békési ág. hitv. esperessóg, — mint már jeleztük — ez idén —• sorrend szerint — Csabán tartandja közgyűlését. A gyűlés jul. 5-én reggel az ev. kistemplomban gyámintózeti istenitisztelettel veszi kezdetét. Délután a bizottságok működnek, másnap a közgyűlés folytattatik. A közgyűlést megelőzőleg 4-ón reggel 7 órától az esperessóg népiskolai széke ülésezik, melyben a lefolyt tanév elért eredménye konstatáltatik ; mig délután a közgyűlést értekezlet fogja előkészíteni. Lapunk kimerítő tudósításokat hoz a közgyűlésről. (cs) Kovács Szegény Idám, Csaba városának egyik typikus alakja jun. 25-én elhalálozott. Szelid lelkülete — a közügyek iránt táplált meleg érdeklődése, — s tevékeny szorgalmáért közbecsülésben részesült. B.-Csabát mint esküdt, ev. egyházát mint lelkes presbiter, négy éoen át — mi ritka dolog — kurátori minőségben a legnagyobb odaadással szolgálta. Alatta szerzé az egyház uj harangjait s épitteté a szőlőbeli szép templomot. Nehany óv előtt neve a birójelölteké közé is felvétetett. Meghalt 66-ik évében. Nyugodjék békével! * A gyulai „sport club" f. hó 28-áu tartott közgyűlésén egy tánczvigalom rendezését határozta el. * A bányakoriileti ev. egyházmegyei látogatásokj ellenzéki sajtó, mert nemcsak az „Egyetértés" teszi,! — inert ellenszenvet és elfogultságot érez Tisza iránt, azt, hogy Dobrzánszkyval valaha ismeretségben volt, L oly bűnűl rójják fel neki, mely kompromittálja őt. Hogy mennyire kitűnik pedig azon állitásom A igazsága, hogy a lélektan kulcsával igeii sok oly po- b litikai problémát meg lehet oldani, melynek mélyéber a laikus tekintetnem hat be, hát az „Egyetértés" — I ugyanazon czikkben, Dobrzánszkynak oly vádja ellen veszi Kossuthot védelme alá, melyet ha Dobrzánszky I Tiszára mond vala: hát nem tudom én mire itéli \ Tisza Kálmánt. Mert Dobrzánszky itt már nem azt ti állítja Kossuthról, hogy 1849-ben érintkezésben volt e az oroszszal, hanem egyenesen azt: hogy az orosznak Magyarország trónját állítja föl. És rnig Tiszát kompromittáltnak állítja nevezett U lap azért, mert valamikor egy olyan emberrel érintkezett, aki Magyarországban parlamenti tag volt, most ' azonban orosz agitátor, — védelmezi Kossuthot, habár * beismeri a tényt, hogy Kossuth igen is, föl ajánlta aL magyar koronát az orosznak. L Távol tőlünk, mintha Kossuthot ezért vádolni akar- U üok, sőt egészen elfogadjuk az „Egyetértés" azon indokolását, hogy Kossuth ezt azért tette, inert az oszt- a ráktól még jobban borzadt mint az orosztól, hát kót r rósz közt, az oroszt tartotta jobbnak. — De azzal, L hogy ezen védelmet elfogadják, csak azt bizonyítjuk, L hogy regényírói álláspontra helyezkedünk, és a lélek- a tan törvényeiből, elfogulatlanul mondunk Ítéletet; pe- t dig, ha szorosan vesszük, Kossuth ellen Dobrzánszky tényt hozott föl, mig Tisza ellen nem hozott föl mást ^ mint azt: hogy valaha társalogtak együtt, aztán holmi L czélzásokat tesz, hogy saját bűnét fedezze, ámde, tényt, \ adatot, sőt adatnak, még csak árnyékával sem képes g előállni. És ime az „Egyetértés" mégis azt találja: \ hogy Tisza van kompromittálva és nem Kossuth. Mi s I ^ pedig azt találjuk, hogy egyik se? Hát kinek az Ítélete igazságosabb most itt; az I. elfogult politikusé-e, vagy az elfogulatlan régényiróé? L Ki hasonlít ez esetben az én barátomhoz, ki mig t a sógorával haragban volt, annak meghalt gyermekét i sem a gyermek szülőit nem volt képes sajnálni, lott amint kibékült vele, már a beteg gyermeket s al beteg gyermek szülőit is sajnálta ? Annak tehát, ki a politikai küzdelmek felett igaz- < ságosan óhajt Ítélni, nem liogy óvakodnia kellene a regényírói szemponttól, hanem egyenesen abból kell kiindulnia, tisztán a lélektani alapra helyezkedve és semlegesítve magát miuden más befolyástól, inert I csakis igy lesz képes elfogulatlan ítéletet mondhatni. Tóvölgyi. belőle semmit, a kapott száz lorint nem számíttatott, abból I kiruházkodtam. Midőn az óv eltelt, kezdték építeni a keleti vaspályát. Elmentein oda szerencsét próbálni, midőn a nevelői hivatalt meguntam. Eleintén felügyelő, azután munka vezető s végre válalkozó iettem. Mint látjátok, a szerencse nekem kedvezett, mert a vasút elkészültével 180,000 frt birtokában voltam. Ekkor leutaztam Szeged környékére, ottan megismerkedtem kedves Margitom szülőivel ós "Margittal. Szomszédságukban lakván, gyakran átlátogattam hozzájuk. Margit megtetszvén, megkértem a kezét; de apósom eleintén vonakodott, mondván, hogy leánya még igen fiatal, még nem akarja férjhez adni. Végre mégis beleegyezett, s ón boldogságtól ragyogó arczczal vezettem Margitomat oltárhoz, örök hűséget esküdni egymásnak. Apósom terjedelmes birtokán gazdálkodott s menyegzőnk után társakká lettünk. így jutottam e szép kis feleséghez, ama fogathoz és vagyonomhoz — vógzó Gusztáv, — mire az anya be. szélé el neki, miként jutott ő szép birtokához, hálatelt pillantást vetve Szedresire. Vég-e Béla és Gábor is haza jövónek s általános örömök között tudatták bátyjukkal, hogy ők tudomáayos pályára készülnek, t. i. Béla a jogira, Gábor az orvosira. Gusztáv szerencsét kiváut öcscsóinek pályájukhoz s az egész család a legboldogabb viszonyok között ól. F'oliti tca i hirek. * London, jun. 29. Clanricarde lordot ma reggel, midőn lakásába vissza akart térni, meggyilkolták. * Pétervár, jun. 29. A „Golos"-nek távirják Baltából : A törvényszék jun. 27-én tárgyalta a zsidók ellen elkövetett bántalmazások miatt megindított pert. Hat vádlott ítéltetett el, köztük az egyik halálos megsebesités miatt a börtönszázadba 33 havi tartamra való beosztásra, ós egy másik meggyalázás miatt négy évi kényszermunkára. * Párizs, jun 29. Azon nézet, hogy Egyptomot osztrák csapatok paczifikálnál, a legkedvezőbb hangulatot idézi elő. Itt azon nézet uralkodik, hogy egy intervenczió szüksége esetében abban egész Európa részt fogna venni, s az összes európai csapatok bevonulnának Egyptomba, A csabai evang. iskolák nyári vizsgáiról. Hogy mily nagy horderejű a nevelésügy, azt most már azok is átlátták, a kik eddig nemcsak ignorálták, hanem vagy sajnálkoztak azon férfiakon, vagy kicsinyelve nem is tartották őket intelígens embereknek; a kik e tövissel telt pályára elég ügyetlenek voltak lépni s azon haladni. A nevelésügy iránti érdeklődést mutatta az idén az is, hogy a nyilvános vizsgákon az intelligenczia sok tagja érdeklődve részt vett. Én, ki figyelemmel kisértem mind a 18 vizsgát állitani merem, hogy tanítóink az ösmeretek terjesztésénél s a nevelésnél oly .eredményt értek el, melynél a legtulzóbbaünak s a legkövetelőbbeknek sem lehet többet kívánni. És mégis — hányan nem voltak sem egyikkel, sem másikkal megelégedve. Nem a lényeget vizsgálták ott sokan, hanem a formát, nem a czélt nézték, hanem az eszközt. Hja beteg mai napság a társadalom van valami a levegöban, mitől sokan elbódulnak ós üldözik a zsidót, mert ősatyjuk szokásai szerint imádja Jstenét, a tótot, mert elég vakmerő volt anyjától olyan nyelvet tanulni, a milyent az tud s melyet beszólni szégyen, a németet mert hiszen azok századok elótt megcsalták a magyart és mert a német hunezut. Jól tudjuk azt mi is, hogy e mindnyájunk által szeretett hazát boldogitni annak javán munkálkodni legszentebb kötelességünk. Ez pedig szerintünk inkább éretik el ugy, ha anya nyelvén tanítjuk meg az uj, a jövő nemzedéket a hazaszeretetre, polgári jogai s kötelességeire, megtanítva őt amellett a hivatalos hazai nyelvre. De nem megy az oly egyszerre, egy ütésre amint sokan óhajtják. Szegény Csaba miért is vagy te tótajku lakosságoddal a megye tulajdoaképeni főhelye? Vétked csupán az, hogy lakosaid munkások, müveitek, tiszták, minden jóra, készek s jómódúak. Minden önzetlen tiszta hazafiságod daczára saját fiaid közöl találtatnak olyanok, ük emlőiden neveltettek s itt és csupán itt lelték boüogulasukat — a kik, mert egyszerre nem hagyja el a lakosság zöme nyelvét nem szógyelték azt a veszedelnes szót kibocsátani, hogy 1 tanítóid pánszlávok és nen tudják nem akarnak tudni meddig terjed a határ a ót s a pánszláv Közt. Hogy ' ne hinné el azután a szemszéd magyar helységbeli ezt. Hisz azt is megtagadák, hogy Csabán az iskolákban tanítanak magyarü. A kételkedők közül csupán kevesen vették magúinak azt a fáradságot sze• mélyesen meggyőződni ariól, hogy nincs Csabán egy Iiskola, amelyben a magyarnyelv ne taníttatott volna és pedig terjedelmesen. Ezen uraknak azonban kevés voll t mind ez, nekik tiszta majyar iskola kellett. Tessék oda munkálni, hogy hát Ígyen magyar, de jó lenni I igyekező tanfórfiainkat — , kik sokkal többet tesznek " mint a mennyi nekik mglagyatott, kikre Csaba méltán büszke lehet, a különen is háladatlan pályájukon, hol oly nagyon burjnzik a háládatlanság, nen '' keseritni, nemes buzgalmuat nem lohasztani. " Bebizonyodik mindig rajtatok tanitók, hogy fára ° dozástak jutalma azon tudt, hogy a reátok bízottakat becsülettel végeztétek s a szt-irás szerint a me nyeknek országa. Vigasztsódjatok. k <••*) a I e'l 1" *] Ezen czikkre esak az a ngjegyzésünk van, hogy alig hisszük I miszerint azért mondaná bárki is e vagy azt a tanitót pánszlávnak mert a csabai népiskolákban tótul i tanítanak. Mi a túlzásoknak sem •a mi tekintetben sem vagyunk barátjí bárha ez manapság a legkönnyebb e- legháladatosabb ut a népszerűségre; 3 annyit mi is megkívánunk, hogy a tanitó urak odahassanak, miszerii a magyar nyelv ne csak mint hi vatalos nyelv tanitassék, hanem ho^a társadalomban ez legyen az ural I kodó.'Otthon beszélje mindenki azt nyelvet, melyet ősei, szülei tudnál Ide nyilvánosan, nem esak hivatalos gyekben, de a társadalmi érintke [séeben is; ós a magyart is illeti egyiő jog a tollal Csabáa is.