Békésmegyei közlöny, 1882 (9. évfolyam) január-december • 1-144. szám

1882-06-29 / 76. szám

„ Békésmegyei Közlöny "~28. szám. 1882. sében : akkor a jövő évben több örvendetes eredmenyről lesz szerencsém t. polgártársaim előtt beszámolni. Most azon kijelentéssel zárom rövid előterjesztésemet, hogy bármely itt bővebben nem fejtegetett kérdésről kész vagyok bármely polgártársamnak részletesebb felvilágosítást adni; mert erös meggyőződésem, hogy nem üres pártjelszavak, hanem csak kölcsönös felvilágosítás és eltérő vélemények súrlódása által lehet az igazságot kideríteni. És minél sürübb felhők emelkednek hazánk láthatára fölé, minél ingerültebbek lesznek a sötétben tapogatózok kedélyei: annál nagyobb szükségünk van egyetértésre és világosságra. Kétségen kivül közöttünk is vannak egymástól eltérő vélemények sok politikai ós társadalmi kérdésre nézve ; de a miben mindnyájan egyetértünk, a mire mindnyájan egyenlő őszinteséggel és lelkesedéssel törekszünk, t. i. hazánknak, nemzetünknek jóléte: kell, hogy megszabja gyarló indulataitik számára a kellő korlátokat. Ezen közös törekvési czél tekintetéből kérem t. polgártársaimat, hogy még a leghevesebb párttusák között sem feledkezzenek meg sohasem arról, hogy nem egyes pártoknak, hanem a közös hazának fentartása és fetvirágoztatása a feladatunk. Amit egy jelesünk egykor az irodalomra vonatkozólag mondott, azt mondom én a hazára nézve, hogy t. t. „Vagyon sok szüksége sok fogyatkozása, Csak tőlünk a haza előmentót lássa." Politikai liirok * Alexandria, jun. 26. Garvoot, az angol vasutak főigazgatója, állítólag megmérgeztetett, Eagib pasa az egyptomi értékpapírokat az angol börzén nagy mértékben árusítja. Itt azon hir van elterjedve, hogy a mint az idegen hatalmak Egyptom okkupácziójához hozzá foguak, a khedivót rögtön fogságba helyezik. * Szerajevó, jun. 26. Krupában e hó 23-án megtörtént a sorozás; a contingens kitelt és 28 ember Boroztatott be ; a lakosság és az njouczok hangulata és magatartása példás volt. Prozorban is rendesen végbent a sorshúzás ós az ujonczozás. * Kbnstantinápoly, jun. 26. A confarentia tegnapi második ülésében aláíratott a protocole de dósintéressement, mire a nagykövetek megkezdték a tárgyalást, még eddig nem hallatszik semmi. Az „antisemitizinus" czimü czikkhez. E becses lap 70. ós 71. számában foglalt „Az antisemitizmus" czim alatt megjelent czikket támogató bizonyítékul, bátor vagyok a következő iratot közölni. Ugyanis Dr. Wünsche, a jelenkornak egyik a talmud-irodalom terén legkiválóbb keresztény tudósa, ki a terjedelmes „Midrasch-Rabbáh"-t, a biblia héber szövegű tudományos magyarázatát ós a „Jeruzsálemi Talmud-Aggadáh"-ját, e tanulságos ós képleges fejtegetéseket fordította, a következő, általam szó szerint magyarra fordított sorokat intézte a Budapesten megjelenő „Jeschurun" czimü hetilap szerkesztőségéhez: Tisztelt szerkesztő ur! Azon véleményben lévén, hogy hóborttal s pártgyülölettel szemben a legszembeszökőbb tényekkel és mindeu kételyt kizáró bizonyítékokkal sem lehet boldogulni, nem akartam a jelenkori antisemita — mozgalmakra szót vesztegetni. A rabbinusi literatura terén kifejtett, ernyedetlen fáradozásomnak természetes kifolyása, hogy az egész antisemitikus mozgalom undorít, és hogy azt szivem mélyéből utálom. A zsidó szellem ókori emlékeit, a Talmudot, a Midrascht, a Toszeftát sat. nagyrabecsülöm és tisztelem, a mennyiben sok s mindenfelé szétágozó szépet és jót találtam bennök. Ugyanis pompás hasonlatokat, kitűnő allegóriákat, értékes bölcsességi szabályokat, fenséges erkölcsi mondásokat. Sőt mi több, a tudomány minden ágát ezen ókori emlékekből merített monográfiával gazdagíthatjuk, a mit már is felhasználtak gyakorlott, szakképzett férfiak az orvos növény-, állat-, mennyiségtan- és földrajzban, a mértékek és sulyok tanában, a neveléstanban és biztosan várhatjuk, hogy a többi tudományok is kifogják aknázni. Es tia bár a „Talmud"-nak nem minden megjegyzése hivatott az illető tudomány fejlesztésére, és ha bár nem világítja meg azokat tökéletesen, némi értékkel minden esetre birnak az illető fejtegetések a tudományok történetében, a miért is csak ajánlatos azoknak tekintetbevétele s felhasználása. És én részemről nem ismerek más oly ókori irodalmi emléket, amely kiaknáztatván, oly gazdag és sokoldalú eredményt, nyújtana, mint épen a „Talmud" és „Midrasch." És épen azért jönni fog egy jobb kor, a mikor éppen keresztény körökben fogják szorgalmasan tanulmányozni és védelmezni o két müvet és nem mint most, rágalmazni és oly tartalmat tulajdonjtani nekik, melylyel nem birnak. Mostanában csak theologusok és véleményem szerint ezek sem a megérdemlett mértékben, foglalkoznak talmudi tanulmányokkal. Többek közt az evangéliumok tudományos megértését lényegesen elősegíti a „Talmud," a „Midrasch" ós a Jézus korabeli történet megírásához is eme két forrás szóles alapul szolgálhat. Megengedem, hogy a „Talmud" mellékest, érdektelent, vagy mint keresztények előszeretettel mondják „polyvát" is tartalmaz, de ezt csak relatíve. Mert még e „polyvá"-nak is van némi kulturális értése. Hogy a „ Talmud" és „Midrasch" nem szentesíti agyil kosságot, a hamis esküt, a csalást és erköleslelen mayaviseletet, ezért kezeskedem becsületes nevemmel. Rohling „Talmud-zsidó" czimü kivonata iparkodik ugyan bebizonyítani, hogy a „Talmud" minden erkölcstelenséget magában foglaló kódex, a mely a zsidóknak megengedi, hogy keresztény felebarátaik ellen minden lehető s lehetetlen gyalázatosságot kövessenek el; számtalan nagyobb és kisebb röpiratban lett már régente bebizonyítva, miszerint a nevezett iratban felhasznált terhelő, bizonyító idézetek, részint hamis értelmezés és magyarázás utján nyerettek, részint öntudatos, czélzatos ferdítések és helytelenül kivont következtetéseken alapulnak. És hogy még mindig ős ismételve merülnek fel ezen már régen megczáfolt vádak, és hogy mindig újból heves vitatkozásokra szolgáltatnak alkalmat, az onnan van, hogy a legtöbb ember a Rohlingnak „Talmud-zsidóját", keresztény tudósoktól származó czáfoló, iratokat nem olvassa, nincsen is róluk tudomásuk azoknak akik Ronling munkáját igenis elolvasták. Mert lélektanilag megvan állapítva, hogy bizon a haszontalan, az ocsmány rágalmazás mindig nagy vonzerőt gyakorol a tömegre, a skandalozus és monstrozus, az érdekel. Csak ugy éleszthette Rohling „Talmud-zsidója" lángra a szenvedélyeket, és ez okozta legnagyobb részt a bel- és külföldön a zsidók ellen elkövetett kihágásokat. Schakespeare „Hamlet"-je igy szól: Valami rothadt Daniában." Ezen mondás mai napon bízvást alkalmazható. A helyett, hogy mindenki magában keresné a hibát, kényelmesebbneK találja azt másokra hárítani. Manapság divat épen a zsidót annak tartani aki a kor gyarlóságainak oka. Kelt Dresdában, 1882. évi junius 12-én. Kiváló tisztelettel: Dr.-Theolog. Dr. Theol. Dr. Wünsche Ágoston. Közli: Kohn E. H. csabai főrabbi. Szózat Békésmegye tanítóihoz.*) Uraim ! Alig néhány év leteltével ezer éve lessz annak, hogy ezt a szép ós gazdag földet — a magyar hazát — őseink, — Ázsia harczias fiai — elfoglalták. Ezer év, egy oly kis nemzet életében mint a magyar — nagy, igen nagy idő i És ha elgondoljuk, hogy ily hosszú idő alatt, mennyi viszály, egyenetlenség, pártszenvedély fergetege zúgott keresztül e hazán ; ha elgondoljuk, hogy majd a vad mongol, majd az Uzman dúlta, pusztította ezt; ha elgondoljuk, hogy a nemzet nagy többsége a tulajionképeni nép, a hűbériség nyűgei között, századokou át — mint jobbágy — kivül volt az alkotmány sánczaín, — sem a földdel melyet munkált, sem idejével szabadon nem rendelkezett; — ha elgondoljuk, hogy e nemzet a keletről hozott és vérében levő kényelem szeretést teljesen levetkezni még mai napig is alig-alig tudta ; — és ha elgondoljuk: végre, hogy e nem/et, száz meg száz éveken át volt helyzeténél fogva, itt keleten védfala, bástyája a nyugati polgárosodásnak és kereszténységének ; — ha mondom mind ezeket komolyan elgondoljuk, lehet-e csodálni: hogy e nemzet, e haza népe, szellemi ós anyagi ha*] Nem vélünk feleslegest cselekedni, midőn most a bókésmegyei tanitó-egylet Csabán eg-két nap múlva tartanió közgyűlése előtt, mintegy reminiszczencziaképen közöljük Szentandrási István m.-berényi közgyám ur azon beszédjét, melylyei tavaly, 1881. évi juliushó 20-án a M.-Berényben megtartott tanitógytlést a városi elöljáróság és közönség nevében fogadta és üdvözölte. Szerk. ladás tekintetében mt-ssze elmaradt a nyugoti müveit nem zetektől ? ! Osoda-e, ha egyik lánglelkü s halhatatlan emlékű költőnk — még alig két-háioin evtizeddel is ez előtt, meghaló ima-dalában imígy kesereg és esdekel : „Isten! segits népeknek istene Tedd jóvá — munkássá e nemzetet, Hogy a mihez fog óriás keze Végére hajtson miuden kezdetet! Add ; hogy mit emborész vagy kéz kivihat, JSe várja mástól mint szerencse-dijat" ! Nem! oh nem csoda a nagy költőtől e kérelemmel s panaszszal vegyes hang! Hauem csoda az, „hogy oly sok viszály után, meg fogyva bár, de törve nem, él nemzet, e hazán." De hála a nemzet istenének! a zivataros századok letűntek. A béke angyala virraszt a haza felett. Nincs többé jobbágy a szabad földön, szabadság, testvériség, egyenlőség, hit, remény és szeretet honol! Már-már piroslik hajnala a „jobb kornak, mely után buzgó imádság epedett Száz ezrek ajakán"! „Jóvá-nwnkássá" lett már e nemzet, ós „a mihez fog óriás kezenemes kitartással, buzgalommal bevégzi azt. Nem várja mástól a szerencse dijat; hanem maga is kiáll a versenytérre, esze, vagy keze munkája gyümölcsével. A tudomány, művészet, ipar, kereskedelem, gazdászat, üiint egy varázsütésre, életre elevenségre ébredett, Kárpátoktól Adriáig mindenütt. De hát csak a népnevelés a népoktatás szent ügye nem haladna-e előre e honban, a hol alkotmány uralkodván, felvilágosodott és érett gondolkozású népre oly nagy szükség vau ?! Oh nem! ott van a népoktatási törvény; ott vannak a tanitó-képezdék; ott van a tanítói nyugdíj-intézet; ott vannak a képzett tanítók — mind meg anuyi tisztviselők. Hát nem oly hatalmas tényezők-e mind ezek, melyek fennen hirdetik, hogy Magyarországon a népnevelés és oktatás ügye kedvező sikerrel előre halad? És önök Uraim! e megye tanítói nem épen azért sereglettek-e össze itt e szerény községben, e helyen, — ez alkalommal — hogy itt egymással eszmét cserélve, egymással nemets versenyre kelve, egymást tökélyesbitve, a legszentebb ügyet, a népnevelés és oktatás ügyét, ezzel kapcsolatosan a maguk hivatali tekintélyét is vállvetett erővel előbbre vigyék ? ! Igen uraim! a népnevelés dicső országa eljövetelén munkálkodnak önök ez alkalommal is mindannyian. Lelkem mélyéből üdvözlöm ugyanazért mindnyájokat nemes törekvéseik ösvényén; üdvözlöm mint hosszú éveken át volt pályatársuk, ez idő szerint is érzelemben, gondolkozásban ós lélekben testvérük ós rokonuk ; — de üdvözlöm főleg és kiváltképen Beréuy községe elöljárósága és közönsége nevében. Isten hozta uraim önöket hozzánk! Önök megjelenése közöttünk nekünk kedves ünnep. Ünnep, melyen alkalmunk van tartózkodás nélkül kinyilvánítani miszerint : mi önöket őszintén becsüljük, tiszteljük és szeretjük s tőlük várjuk első sorban, e megye lakosságának értelmi előhaladását. Legyenek a legszívesebben látott vendégek közöttünk! Adjon isten önöknek tanácskozásaikban egyetértő lelket! Adjon lelki testi erőt, egészséget, odaadó készséget mindenkoi, hogy mint az ur veteményes kertjeinek, az iskoláknak hűségei munkásai „munkálkodhassanak" mig nappal van," — és munkájoknak sikere, gyümölcse láttassák meg e megye összes lakosságán, nemzetségről-uemzetségre ! Isten éltesse önöket mindnyájokat! szolgálati szabályzat Békosmegyében alkalm azott útfelügyelők számára. (Vége.) 1. §. Minden szolgabírói járásban rendszerint egy útfelügyelő alkalmaztatik. A gyulai járásban alkalmazott útfelügyelőhöz azonban Gyula város határában levő törvényhatósági utak is tartoznak. 2. §. Útfelügyelő csak egészséges fedhetlen jellemű s magaviseletű egyén lehet, ki Írásban elég jártas. o. § A járási útfelügyelők felfogadása ós elbocsátása az illető járási szolgabíró által történik, minek megtörténte jóváhagyás végett a megye alispánjának bejelentendő. 4 §. A járási útfelügyelő tartozik a járásban állandóan lakni. 5. §. Az útfelügyelők évi fizetése 300 írtban állapittatik meg, mely járandóság utólagos havi részletekben az illetőknek bélyegzett ós a járási szolgabíró által láttamozott nyugtáira a megyei közmunka-alapból űzetietik ki. 6 §. Az útfelügyelők közvetlen a járási szolgabiráknak, műszaki dolgokban azonban a kir. építészeti hivatal főnökének vagy helyettesének vaunak alárendelve, ugyanazért azok-