Békésmegyei közlöny, 1882 (9. évfolyam) január-december • 1-144. szám

1882-06-27 / 75. szám

B.-Csaba, 1882. IX. évfolyam, 72. szám. Kedd, juniushó 20-án. ÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Megjelenik hetenként háromszor*: vasárnap, kedd, (féliven) és csütörtökön. ELŐFIZETÉSI DIJ helyben házhoz hordva vagy postán bérmentve küldve : Egész évre 8 frt él évre 4 „ vnegytsdre 2 „ Lapunk számára hirdetísek felvitelére fel van jogosítva : Haasenstein és Vogler eség Béos, Prága, Budapesten, Németország és a Sváj ÍZ mi.iden fővárosaiban. Előfizetési felhivás BÉKESMEGYSl E0ZL0NY" IX-ik évfolyamának 2-ik felére. Előfizetési ctij: í^élévre .... 4 forint Negyedévre . . 2 forint Az előfizetési pózt kérjük postautalvány utján alólirott kiadóhivatalhoz czimezni. B.-Csabán, 1882. junius hóban. A „Btaegyei Közlöny" kiadóhivatala.. Szolgálati szabályzat a Békésmegyében alkalmizott utkaparók és útfelügyelők számára. 1. §. Az utkaparók az építészeti hivatal által, illetőleg a járási szolgabirák által vétetnek fel, s általa akár mikor elbocsáttathatnak. Ennélfogva az utkaparók havonként utólagos részletekben fizetendő óvi 180 frtnyi bór mellett évről-évre s f. november hó 1-től jövő óvi október hó végéig felfogadott szegődményeseknek tekintetnek, minek folytán szolgálatukat csak a szolgálati év letelte után, vagyis minden óv október hó végével mondhatják fel. Ha azoknak elbocsájtása azonban a 13. §. alapján történik, azon esetben semmiféle ellátási díjazásra számot nem tarthatnak. Az utkaparók járandósága a járási szolgabirák, illetőleg az építészeti hivatal által láttamozott nyugta alapján minden hó végével a megyei Közmunkaváltság pénztárából fizettetik ki. 2. §. Utkaparónak csak erős, egészséges, munkaképes jó magaviseletű egyén vehető fel. 3 § Az utkaparók az illető járási szolgabírónak, illetőleg a kir. építészeti hivatalnak ós közvetlen a járási útfelügyelőknek vannak alárendelve, kiknek utasításait és reudeleteit tehát mindenkor pontosan ós ellenszegülés nélkül teljesíteni tartoznak. Főszerkesztő : GARZÓ GYULA. SZERKESZTŐSÉG &S KLIAOÓHUVATAL, : Apponyi-utcza 891. számú ház, hová a lap szellemi ós anyagi részét illető minden közleményt czimezni Kérünk. Kéziratok n.in adatnak, viasza. 4. §. Az utkaparó a reá bizott szerszámokat felelősség terhe alatt gondosan megőrizni köteles. S/.ígoruan tiltatik azokat magán vagy idegen czólra használni, vagy bárkinek kikölcsönözni. Az elromlott szerszámok kicserélés végett azonnal a járási útfelügyelőnek átadandók. 5. §. Az utkaparó köteles hétköznapokon állandóan és egész nap a reá bizott útrészen lenni és az ut kijavításán folytonosan dolgozni. A megye által neki kiadott jelvényt a fövegón hordani tartozik. 6. §. Kő utakon alkalmazott utkaparó tartozik az útról a felesleges port, sarat és szemetet letisztítani, az útról az esővizet azonnal levezetni, az ut padkáit tisztán tartani, lenyesni, vagy — ha kell — feltölteni; köteles továbbá az uton szanaszét heverő köveket összeszedni s rakásra hordani; a nagyobb köveket aprózni, a kavics garmadákat őrizni, az ut árkait tisztán tartani s belőlük a viz lefolyását akadályozó tárgyakat vagy növényzetet eltávolítani. 7. §. A ki nem épített utakon alkalmazott utkaparó köteles a vágányokat ós lyukakat kitölteni, a göröngyeket szóttörni, az esővizet levezetni ós a legnagyobb szorgalommal iparkodui, az ut domború felületét járható állapotban tartani. Minden eső után tartozik az utkaparó legelőször egy vágány irányában az utat helyreállítani és vágányonként haladva, az egész utat kiegyengetni. 8. §. Az utkaparó köteles az ut melle ültetett fákra vigyázni, azokat sérülések ellen óvni, egyes hiányzó fák pótlására a járási útfelügyelőt figyelmeztetni ós általában a fák tenyésztését elősegíteni. 9. §. Az utakon levő kilometer oszlopok az utkaparók örizetére bízatnak. 10. §. Az utkaparó köteles az útvonalon levő hidak, átereszek ós egyéb műtárgyak állapotát folytonosan szemmel tartani és az azokon észrevett legkisebb hiányokat vagy sérüléseket az útfelügyelőnek azonnal bejelenteni. 11. §. Az utkaparó felügyel arra, hogy senki jószágot az uton ne legeltessen és az uton levő fákat vagy műtárgyakat ne rongálja. 12. §. Az utkaparó köteles az utazók irányában magát illendően viselni, őket utazásaikban nem akadályozni és ha a szükség azt hozná magával közvetlen ós készséges segítségével támogatni. 13. §. Az utkaparók szolgálati mulasztásai vagy ellenszegülései elbocsájtással fognak megbüntettetni, mire nézve Egyes szim ára 10 kr. A keddi szám ára 5 kr. Kapható Klein Ödön könyvárus urnái és a nyomdában. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Nyílttériben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben akiadóhivatalban, Eüein Ödön urnái é3 Bie• narB. ur nagytőzsdéjében, de Povázsay László úr nyomdájában is fogadtatnak el előfizetések és hirdetések; vidéEfca a postahivataloknál 5 kros póstautalványnyal. az állam építészeti hivatal, illetőleg a járási szolgábirák hatá" roznak. 14. §. Az utkaparók az aratási idő alatt négy heti szabadságot kapnak, m ely szabadság idő alatt is rendes fizetésüket húzzák. (Vége köv.) Politikai hirek. * Konstantinápoly, jun. 24. A konferenczia tegnap Corti gróf elnöklete alatt megalakult. A tagok abszolút titoktartásra kötelezik magukat: titkár nem választatott és a jövő ülés hétfőre tüzetett ki. A porta a konferenczia ellen másodszor készül tiltakozni. * Mármaros-Sziget, jun. 24. A „Budapesti Hírlap" 170. számában megjelent távirat tartalma, mely szerint itteni zsidóellenes falragaszok függesztettek ki ós koboztattak el, megejtett hivatalos vizsgálat szerint, teljesen alaptalan. * Brüssel, jun. 24. A bank 37,%-ra szállította le a leszámítolási kamatot. * Belgrád, junius 24-dikén. A szkupstina mai ülésében a sajtószabadság megszorításáról szóló törvényjavaslat tárgyaltatott. AZ előadó indokolása után felolvastatnak a törvényhez csatolandó pótlókok. A 10. §. második bekezdéséhez tartozó pótlók következőleg szól: „A communismus, socializmus és nihilismus terjesztése, továbbá mindazon lázitó iratok kiadása vagy terjesztése, melyek a büntető törvény 91. §-a értelmében büntettetnek, — akár hírlapban, akár füzetben (könyvalak) tiltatik. Az elévülés sajtókihágásoknál ós vétségeknél 3 hó után, sajtó büntetéseknél egy óv után áll be." — A törvény valamennyi szavazattal 8 ellenében elfogadtatott. A „Narodna Slobodjenje" ós a „Sadasnyot" czimü hírlapok megszűntek. Ugyanezen sors vár a „Damar"-ra a socialistikus „Borba" már a sajtónovella következtében kénytelen lesz megszűnni. A törvény általában igen jó benyomást tesz. MEGYEI HIREK. — Előfizetési felhívás a „Békésmegyei Közlöny" 1882. óvi Il-dik felére. Előfizetési díj juldeczemberi félévre 4 frt, évnegyedre 3 frt. — Kérjük az előfizetés minél előbbi megújítását, hogy a A „BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY" TÁRCMJA. Az Árvák. — Elbeszélés. — Irta: Grósz Lajos. (Folytatás.) V. Térjünk rég elhagyott ismerősinkhez, Olga anyja és Tódorhoz. Az özvegy nem lakik már abban a házban, meíyben ez elbeszélés elején lakott volt. Azóta sok viszontagságon s még több szenvedésen ment keresztül De a jó isten megkönyörült szomorú helyzetén ós segélyt nyújtott neki abban a pillanatban, a midőn már remélni se mert többé; a midőn két fiacskája az éhségtől annyira el volt csigázva, hogy csontvázakhoz hasonlítottak. Olga férje menyegzője után első dolgának tekinté anyósának gondtalan életet biztosítani. Azonban nem csak az anyósának akart ő vagyont adni, hanem az egész családnak, olyant, mely gyarapszik s biztos existencziát nyújthat n^kik életfogytiglan. A sors is kedvezni látszott neki e nemes intencziójának kivitelében. Egyik barátja családi viszonyai miatt kényszerült szép s terjedelmes birtokát eladni. Szedresi kapott az alkalmon s miután készpénzül fizette ki a vótelárt 20%-kal olcsóbban kapta meg a birtokot. E birtok ama Körösmelletti község határában volt, hol az özvegy Epresiné lakott. Egy tagban lóvén, az egész körül volt ültetve akácz és egyéb fákkal, mig a tiozzá taitozó kastély s diszes angol- és gyümölcsös-kert a falu végén állott. A szegénységre emlékeztető minden tárgy eltűnt. Pazar fény uralkodik mindenütt, eladó nem vitt magával semmit; neki csak pénzre volt szüksége. A gazdaságot képzett gazdász kezeli ós a szerencse kedvez Epresínónek, 5 év óta bírja a birtokot, s azóta mindig jó termés volt. Ámde a szerencse Dem változtatta meg Epresinó jellemét, nem tette büszke s fényűzővé. Egyszerű, de tiszta ruhában járt s örült, ha szegényekkel jót tehetett. E végből egyik földszinti szobát ugy rendeztette be, hogy abban 5—6 ember naponkint minden dij nélkül étkezhetik. Nagy öröme telik Epresinónek abban, hogy embertársainak nyomorán enyhíthet. Nem jár sehová sem, csak Tódor szüleihez. Azok mentették meg őt s gyermekeit az éhenhalástól; azt nem tudta Epresinó elfelejteni. Tódor és szülei möst az özvegy házánál élnek, mert szerencsétlen spekulácziók folytán az öreg Pavel Unoer elveszte minden vagyonát, a mi még megmaradt, azt egy iszonyú tűzvész pusztitá el. Tódor valami fontos okmányokat akarván megmenteni, az ablakon át a szobába ugrott, kijövet egy tüzes gerenda szakadt rá, mely alól félholtan húzták ki. Tódor e szerencsétlenség után veszélyesen megbetegedett s csakis Epresinó gondos ápolásának köszönhetó felgyógyulását. Látva azonban az özvegy, hogy az egész család az övéhez hasonló sorsnak van kitéve, magához vevó s ellátta őket minden szükséges dolgokkal. Gábor és Béla szorgalmasan tanultak egy alaposan képzett nevelő tapintatos vezetése alatt s ha csak tehették, felkeresték egykori jól tevőiket s mulattatván őket ártatlan csevegésükkel. Esténkint a kis társaság kiült a verandára s el-el beszól, gettek kedélyesen a jelenről, szomorúan emlékezvén meg az oly végzetes múltról. — Adjunk hálát az istennek bölcs intézkedéséért mondá ilyenkor a jó Pavel Epresinéhez, mert ha másként történt volna a dolog s nem igy, mindnyájunk szerencsétleneknek maradtunk volna. De igy, istennek hála, megfordítva van a dolog. — Ugy van — felelt az özvegy gépiesen. Lelkében különféle gondolatok s emlékek merültek föl e pillanatban. Fájt a szive, hogy ezen boldogságot szegény férje meg nem érhette s e gondolatnál mély sóhaj emelkedett kebléből. Mindenki hallgatott. A csend mint egy ünnepies jelleget öltött s kínossá kezdett válni. Nem mert szólani senki. Végre Tódor szakitá azt meg, kérdvén, mikor jönnek Irén ós Mathild haza?