Békésmegyei közlöny, 1882 (9. évfolyam) január-december • 1-144. szám

1882-06-15 / 70. szám

B.-Csaba, 1882. IX. évfolyam, 186. szám. Csütörtök, novemberhó 16-áti, Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. AI egjelen.il*. liotonlvóiit háromszor : vasárnap, U^odLti, (féliven) és osiitörtöli-öii. ELŐFIZETÉSI DIJ helyben házhoz hordva vagy postán bérmentve küldve : Egész évre 8 írt Fél évre 4 „ Évnegyedre 2 „ Lapunk számára hirdetne!- telv.telére fel van jogositva : iiaaseustein és Vogler eíég üéi'S, Prága, Budapesten, iSórne'.nszag és a Svájiz mi eh n fővárosaiban. A „BÉKÉSMEtiYfil MIAÉM" IAÍÍ

MA.H. Az Árvák. — Elbeszélés. — Irta: Gr ész Lajos. (.Folytatás.) 111. Házai szép fehérek, tetői ré^ziut szalmával, részint zsindely* vagy cseréppel fedvék, a hogy a gazda erszénye bírja. Közepén a községnek van a szép iskola, mellette a keresztalakú református templom, melynek nagyság- s csinosságra uézve az egész megyében alig akad párja, lejebb a lelkészi lak, jól gondozott gyümölcsös kert közepén, mig a domb alatt a Pbkete Körös partján egyszerű zsiudelyes ház áll. Ez épület egyik szobájába vezetjük olvasóinkat. Egyszerű, tiszta szoba ez, még egyszerűbb berendezéssel. Két ágy, aoztal, szók, pamlag s tükör teszik a bútorzatot. Egyik asztal tele van rakva könyvekkel, mig a falon különféle térképek függnek. E szobában lakik Epresi Gusztáv. Mióta megismerte a kenyérkereset módját; mióta az önlentartás nehézségeivel küzdenie kellett s mióta minden akarata mellett sem volt képes szegény anyját s testvéreit ugy segélyezni, nof.y szükséget, ne szenvedjenek: azóta rég megbánta, hogy felhagyott a tanulással; hogy ifjúkori meggondo iatlanságból lépett vissza a bizonyos jövőt nyújtó életpályától. Főszerkesztő : GARZÖ G/ULA, SZERKESZTŐSÉG ES KIADÓHIVATAL : Apponyi-utaa 891. számu ház, hová a lap szellemi és anyagi részét illető miudea közleményt czimezai icériak. Hózlratok nem adatnat vl ^^za. — Azért magánúton igyekezett kiíépezui m-igát, miszerint müveit-égenek gyümölcsét valamikor elvezhesse. Ez okból felosztá szabad idejét, ugy, hogy mindig volt foglalkozása, s aránylag rövid idő alatt kitűnő műveltségre tett szert. Gusztáv szép ember volt a szó szoros értelmében. Egyszerű, de mégis elegáns ruhában járt, mely mindig tiszta volt, mintha skatulyából húzták volna ki. Becsületessége és pontossága valamint szorgalma, a környékben majdnem példabeszéddé vált. Őszintén megmondta az igazságot, s a kivel csak össze jött, annak használni akart. Szerették is ezért nemcsak főuöke s annak családja, hanem mindenki, a ki ismerte. Legjobban szerette azonban Jolánka, a főnök 15 éves leánykája. Jolánka csinos, barna kis lány volt, s korához képest nagyon hamar kifejlődve. Éles ész ós könyörületes sziv jellemzék őt. Gusztáv mindig komoly ember volt, s ha valamikor nevetett, az a ritkaságok közzé tartozott. E'.ért Jolánka mintegy félt tőle,; mégis szerelte, de ugy, mint azt egy 15 éves fiatal sziv első hevében, minden utógondolattól menten teh°ti. Gyakran időzött Gusztáv társaságában s oly szívesen hallgatta annak bölcselkedéseit, mint ha szerelmi vallomás lett volna az, s ha Gusztáv olykor-olykor valami ismeretre vezeté Jolánt, vagy valami hibájára iigyelmezteté, a fiatal lányka közel volt a pillanathoz, hogy imádottjának a nyakába boraljon. Egyes s/.HU ára 10 kr. A keddi szám ára 5 kr. Kapható Kleiu Ödöu köiy váras urail ós a nyomdában. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Nyilttér"-beu egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a kiadóhivatalban, üleiu Ölő a urnái és BienerB. ur nagytőzsdéjébeu, de Povázsay László úr nyomdájában is fogadtatnak el előfizetések és hirdetések; vidéken a postahivataloknál 5 kros póstautalványnyal. állapítására tette, ki véletlenül Ausztria császárja is. Ha áldozatokat hozott, nem Ausztria kedvéért, hanem Királya s a béke kedvéért hozta, mert eleget szenvedett már ós belátni kezdé, hogy háromszáz évi viszály elég. S a királylyali kibékülésnek igenis most egyetértés a gyermeke 1 I^az, az egyetértés nekünk is áldozatunkba került ós kerül, de háromszáz óvi viszály után békénk van, és megvolnánk valahogy, szabad szó, szabad sajtó és saját alkotmányunk mellett, s épen az legnagyobb vétke a szélsőbalnak, hogy a háromszáz éves viszályból nem tanult semmit és nem akarja belátni, hogy a népek életében is jobb a sovány egyezség, mint a zsiros per. Sovány nekünk is s idővel többet akarunk, de Oíak módjával. Most egyelőre indgelógszüak azzal is. Számolunk a viszilyokkal. H-t ezek jobbra fordulnak, majd kérünk többet ós nem adunk annyit mint most. S ezen politikai elveinkórt nem pirulunk. Hőn, lángolón acara^üic- o . 1 ^Aga >. „ápol és eltakar" s mindent áldozunk érette, csak magát a hazát nem. S ha legalább 50—60 évig békénk lesz, áldozattal bár, nem féltjük magát a hazát, máskép igen. Ez a mi szent meggyőződésünk, a miért a szélsőbal szóban, Írásban és Képekben gúnyol, a miért ínamelukoktiak, honárulóknak nevez. Tehát nem mi dobáljuk Önöket sárral, hanem Önök bennünket. Mi károsnak tartjuk az Önök folytonos bákétlenkedésüket ci íiBiZcíríi, de mert ugy hisszük, hogy eljárásuk mégis tiszta meggyőződésből ered, habár eszközeiket nem helyesen tudjáí megválasztani, mi mégis tiszteljük ezen előttünk tévesnek látszó meggyőződést is. — Ugy-e Gusztáv bácsi — az az Epresi ur, ön — ön — — — -- Gusztáv nem tudta mire magyarázni a lányka hebegéséi s zavarát, mert arra, h)gy Jolánka az ő képével feküdt volna, s álmodott volna mindig, nem hitte s különben is el lévén foglalva, nem vette észre a liuyka pirulását; azért mondá : kedves Jolán kisasszony, ön aknr valamit mondani ? ...se szavaknál felnézett a lánykára. Szemeik találkoztak. Jolánka nagy, fekete szemei oly csodálatosan ragyogtak s oly érthetően beszéltek, hogy Gusztáv első pillanatra önkénytelenül kapott szivéhez, mintha valami érintette volna azt, a mi kellemes és fájdalmas egyszerre. Azután nem szólottak egy szót sem. Csak néztek — és ők megértették egymást — — — — — — Csudálatos a szemek és a sziv hatalma s ékesszólási képességűk. Gusztáv egy szóval sem emlité Jolán előtt, hogy szereti, hogy imádja, és Jolán mégis tudta azt; tudta, mert érezte, mert szive azt su j;ta neki; hogy önzetlen, tiszta szerelme Gusztáv részéről viszonoztatik és ők boldogok voltak a szó valódi értelmében. Boldogok, mert érzelmeik a köznapi gondolkodás salakjától mentek voltak. Ők egymást rokon érzelemből, személyes tulajdonaikért és nem aljas haszonlesés vagy számításból szerették. (Folyt, köv.) Még sem czinóber. (Befejező közlemény.) Bjdónó állhatatosan másról beszél, mikor a bor árát kérik tőle. Azt mondja ugyanis Sárréti ur, hogy a Svajcz és az amerikai Egyesült-Államok „viszonyai" a mi „viszonyainkra" legkevésbé sem illenek. Hat ki beszólt viszonyokról ? Annak beigazolására, hogy lehetnek önálló államok, melyek bizonyos közös ügyekre nízve szövetségben vannak, melyeknek közös egysége, hadseregük ós pénzügyük van, de azért mégis mindegyik megtarthatja és megtartotta önállóságát, alkotni íny át : hivatkoztunk Svájczra és az Egyesült államokra. Az itt a Kérdés tehát, csupa igaz-e, vagy nem, hogy Svájez vagy az Egyesült államok több államból állanak-e melyek külön-külön sajátlagos alkotmánynyal bírnak és mégis van közös ügyük, közös hadseregük sat. Igaz-e ez, vagy nem ? Kétségtelen, hogy ez igaz. S ha ez igaz — akkor igaz az is, mit mi ezzel bizonyítani akartunk, t. j. hogy közös ügyek, közös ügyi szövetség mellett is lehet önállóság. Hogy milgen viszonyok uralkodnak amaz államokban, arról nem volt szó, az a felvetett kérdéshez nem tartozik. Mi legalább egy szóval sem hoztuk ezt fel, de még azt sem, hogy ezen államok alkotmánya a mienkhez hasonlítana. Azt tehát készséggel elismerjük, hogy ott más viszonyok vannak mint nálunk. Más viszonyok vannak már csak azért is, mint nálunk, mivel ott niucs közjogi ellenzék, mely az alkotmány alapköveit minduntalan bolygatná, ezáltal az egész államépületet veszélyeztetné. Oh, nagyon is jól tudjuk, hogy ott más viszonyok vannak, de azért az, mit mi mondottunk, mégis csak áll, t. i. hogy lehet kót vagy több ország közt létező közös ügyek mellett is önállóság, s hogy erre a fenti államok szolgáltatják a legeklatánsabb példát, bármilyenek is legyenek ott, s bármilyenek nálunk máskülönben a viszonyok, melyekről mi ezúttal nem beszéltünk I A mi most következik Sárréti ur czikkeiben, azt akármelyik CjnversationslexiKonb ui jobban és alaposabban elolvashatja az ember. Milyenek Svájez és milyenek az éjszakain erikái egyesült államok közjogi viszonyai, azt tudjuk, arra nem voltunk kíváncsiak, sem mi, sem a közönség. Mindazonáltal nem lenne kifogásunk az ellen, hogy tudákosságát fitogtatja szükségtelenül a czikkiró, ha a mellett olyanokat nem beszélne, mik ismét képesek az egyszerű népet félrevezetni. Arról beszélt, hogy ország-világ tudja, miszerint mi Ausztriával nem vaiami példás házaséletet élünk, nem a rokonszenv, nem a szeretet tüz minket hozzá. Az ily házasólolből, ugyuijitd, uoin ozArriiauliatik az egyetértés gyermeke, háromszázados életünkben nincs egyetlen egy pillanat sem, melyben velők őszinte szeretettel összeölelkeztünk volna . . . igy szól a szeghalmi pesszimista. Igaz, háromszáz esztendeig viszálykodtunk. Közbenközben felforrt bennünk a vér és le iparkodtunk rázni a jármát. Nem sikerült. Nemzetünk legjobbjai közül sokan nem egyszer vérzettek el nyílt csatán, de a bakó bárdja alatt is. Ez nem tarthatott tovább igy. — S jött a haza bölcse, ós megó.tette a nemzettel, hogy a háromszáz éves viszálynak véget kell vetni, áldozatok árán is, hogy ne ismétlődjenek a szomorú idői. S a nemzet őszintén Kibékült koronás királyával. Ausztria semmi. A mit tett, azt a nemzet és a Király közti béke meg-