Békésmegyei közlöny, 1882 (9. évfolyam) január-december • 1-144. szám

1882-06-11 / 68. szám

„ Békésmegyei Közlöny "~28. szám. 1882. nem a szövetség a faj, a közösség csak egy neme a a fajnaK, t. i. szövetségnek általában minden kót vagy több nemzet között kötött egyezményt lehet nevezni, ha az csak egy kijelölt specziális czélra vonatkozik és megszűnik, mihelyt a czél el van érve ; — közös ügynek, vagy közös ügyi szövetségnek pedig azt nevezzük, midőn két vagy több ország, mint a magyar ós osztrák, vagy mint a svajczi kantonok, vagy mint az éjszak-amerikai államok, többnemü közös érdekekre nézve lépnek szövetségre, például, hogy közös erősebb hadseregeik, közös kormányuk, közös külügyi képviseletük legyen, de azért mindegyik a maga sajátlagos alkotmányát és a közös ügyektől eltekintve, szabad rendelkezési jogát és önállóságát megtartja. Mi van ebben érthetetlen ? Nemde jól mondjuk, hogy a közönség megérti. A többire az utolsó közleményben leszünk bátrak reflektálni. (Utolsó közi. köv.) A békésmegyei gazdasági egylet jelentése, az egylet által 1881-ben a biztosítás ismertetése és ajánlása" tárgyában hirdetett irodalmi pályázatra beérkezett munkák megbirálásáról. Alólirottak az igazgató választmánynak f. 1882. január 8-án tartott gyűléséből vett megbízás folytán, a záros határidőben beérkezett s nekünk megbirálás végett kiadott 8 munkát egyenként áttanulmányozván, azokra a pályázat feltételeinek szoros figyelembe vétele mellett, közös megállapodással hozott bírálatunkat van szerencsénk az igazgató választmáoyhoz ezennel tisztelettel beterjeszteni. 1. „E házban hajdan egy galamb lakott, de vijjogó ölyv verte el" — jeligéjű munka telve értelem nélküli szavakkal, zavart irály mellett előadási sorrendje is hibás. A pályakérdóssel nem a kivánt modorban s csak elenyészőleg keveset foglalkozik. Gyakorlati ismeretei korlátoltak : még azt sem tudja, hogy az üsző is szarvasmarha és hogy a cséplőgép a gazdasági gépek közé tartozik. Sem alakilag, sem lényegileg nem emelkedik fel a pályakópessóg színvonaláig. 2. hem sokkal jobb ennél a „Ne bizd el magad a reményben, hanem biztosítsd reményed valósulását!" jeligéjű munka. Helyesírási hibáktól nem ment, itt-ott órthetlenségig fellengző irálylyal téves okoskodásokba merülve, feladatának megoldásáról megfeledkezik. Ismertetései hiányosak, sőt helyenként tévesek is, miből az látszik, hogy a munka irója a kereskedelmi törvénynek a biziositási ügyletekre vonatkozó részét nem ösmeri. Sem tartalma, sem irálya nem a népnek való s igy nem űti meg a mórtéket. 3 „Hass, alkoss, gyarapits s a haza fényre derül." A bevezetésben a biztosítás eszméje röviden s felületesen van ismertetve, a felhozott indokok pedig nem elég meggyőzők. A biztosítás körüli eljárásra vonatkozó, nem alapos fejtegetései az irónak fiatalságáról, a biztosítás terén való igen hézagos ismereteiről tesznek tauuságot. Rövid elmefuttatás után, a pályakérdéstől eltérve, a fenálló biztosító társaságok némelyikének elbukását helyezi kilátásba s az eshető károk kikerülése végett, megadóztatás utján befolyt összegekből községi és törvényhatósági biztosító intézetek létesítésének eszméjével bíbelődik és igy mint rteni a pályakérdóssel foglalkozó, de különben is mint nem népszerű s nem meggyőző mű, számba nem vehető 4. Fölötte áll ennek a „Segíts magadon s az Isten is megsegít" jeligéjű munka, melynek irálya könnyű, világos, de szerkezete a logikai összefüggést nélkülözi. Előadási sorrendje nem elég szabatos. Indokai meglehetős népies modorban irva helyesek ugyan, de nem kielégitőleg meggyőzők. Nem szolgál előnyére e munkának, hogy a biztosító társulatok keletkezésének száraz statisztikájával hosszasan foglalkozik. Dijra nem érdemes. 5. Az előbbinél többet érne a „Minden diadalmaskodik stb." jeligéjű, elbeszélés alakjában irt mü, ha irója érhető, folyékony irmodorával szorosabban a pályakérdés megoldása mellett maradt volna, a helyett, hogy annak rovására, bár hazafias meleg érzülettel — a vagyongyarapításra való ösztönzéssel tölti be müvét, mely igy feladatát meg nem oldván, díjazásra sem ajánlható. 6. Jobban megfelel feladatának „Ha a szorgalom még oly sokat termel is stb." jeligéjű pályamunka, mely könnyen érthető, meggyőző modorban, helyes előadási sorrendben, sok alapossággal ismerteti a biztosítás körüli gyakorlati eljárást. Nem helyeselhető azonban, hogy a pályázat feltételének ellenére a fenálló biztosító társaságok egyikét s annak alapitója nevét felemlili, bárha ugy a társulat solidsága, mint az alapitónak elvitázhatlan érdemei általánosan el vannak ismerve. Nem szolgál továbbá előnyére, hogy az életbiztosítással — a mi ugy látszik kedvencz tárgya — többet foglalkozik, mint a főtárgyul kitűzött tüz- és jégkár elleni biztosítással. Az életbiztosítás szükséges voltának támogatására felhozott s hosszura nyuitott, uem népszerű s nem találóan alkalmazott indokai csökkentik a mü értékét. JBar e munka eddig a legjobb, de a dijat nem érdemli meg. 7. „Kilri a maga szerencséjének kovácsa." Kiváló előnye e műnek a tárgynak részletes és szakavatottsággal minden oldalroi való helyes megvilágositása. Az adatok gyűjtése és feldolgozása dicséretes. Előadása szabatos és vonzó s ha helyenkét a tárgyhoz nem tartozó s a nép felfogását meghaladó hosszú magyarázatókba nem bocsátkoznék, müvének rendszeressége alig volna kifogasolható. — Szemben ezen előnyeivel nagy hátránya az, hogy néháuy, a népnél könnyen erkölcsrontó, a vallasos érzületet sértő s megingató kifejezést használ s e miatt a nép számára olvasmányul nem ajánlható. 8. Magasan kiemelkedik az előző 7 munka felett „a. biztosítás nagy lelki nyugalmat ad" jeligéjű munka. Elbeszélő, vonzó modora, könnyű, világos, figyelmet leköpő irálya, jo eióadád sorrendje, meggyőző tárgyilagos előadása, nepszeru nyelvezete s a közéletből nagy tapintattal merített példáival a biztosítás .szükségességéről s annak ugy anyagi, mint erkölcsi jó hatásáról az összes pályamunkák Közt ez leginkább győz meg. — És miután ugy a tüz- és jég-, mint az életbiztosítás eszméjét s a biztosítás körül előforduló gyakorlati eljárást a köznéppel könnyen érthető, népszerű nyelven, vonzó modorban ismerteti s a biztosítást meggyőzőleg ajánlja s ez által a kitűzött pályakérdést egészben és részleteiben sikerrel oldja meg, mi alólirottak e pályamunkát dijazasra érdemesnek tartjuk s a kitűzött 70 darab cs. kir aranyból alló pályadíjat szerzőuek kiadni a t. igazgató választmánynak ajánljuk. Kelt Csabán, 1882. május ll-én. Szekér Gyula, Vidov^zky János, Bartóky Lászlö. biz. elnök. Politikai hirek.. * Budapest, junius 7. A képviselőház 7-ik ülésén kezdték tárgyalni Szathmármegye ismert kérvényét az orosz zsidók tárgyában. A házban nagy várakozás, a karzatok zsúfolva voltak. A vita d. u. fél egykor kezdődött. Berzeviczí előadó rövid indokolás után ajánlotta a kérvényi bizottság javaslatát, mely szerint a ház a kérelem tárgyában törvényhozási intézkedés szükségét nem látja, azonban közrendőri, egészségügyi szempontból adininistrativ intézkedésekre felhívja a kormány figyelmét. Előadó hangsúlyozza beszédében, hogy ne hozzák az ügyet összeköttetésbe a magyar parlament méltóságát sértő dolgokkal. Utána Hermann Ottó a függetlenségi párt nevében nyújtott be határozati javaslatot, mely szerint az orosz zsidók nagymérvű beözönlése társadalmi, nemzetgazdasági és egészségügyi tekintetek miatt meggátlandó, a társadalom kereteit megbontaná — egészen szabadelvű álláspontra helyezkedik s csak al orthodoxok ellen szól, ellenben a neologok törekvései! istápolni hazafias Kötelességérzet. Evvel ellenkező törekvés, gonosz politika leune. Az orthodoxok közrehatnak a nép erkölcseinek és nemzetgazdaságunk sülyedésére. A javaslat értelmében az Oroszországból kiüldözött szerencsétlenek ügye nemzetközi jogalapon rendeztessék Oroszország terhére. — A kiüldözött tömegek bevándorlása okvetlenül megakakadályozandó. Ezután Tisza Kálmán miniszterelnök szólalt fel és azt mondja, hogy a letelepedési törvény kellő biztosítékot nyújt a bevándorlás ellen. Ennek megtörténte után is lenne el ég idő intézkedésre. Továbbá megjegyzi, bárhogy igyekezett Hermán Otcó szavait magyarázni, el nem kerülhette a zsidók egy része ellen való izgatást. Erre óriási zaj támadt, melynek lecsilapulta után Tisza tovább nuraresztikui irányban beszélt. Ónody Géza folytonos derültség és hangos kaczagás közben idéz a sötét középkorból borzalmas jeleneteket a zsidók által elkövetett bűntettekről. A többi közt idézte fí)hlingot, Boczfiniust. továDbá Deszélt a Kagalról Azt javasolja a zsidóknak, vegyék meg Palesztinát. Beszédja alatt az elnök négy izben rendreu tasitotta. Somsich visszautasítja mint buzgó hive a keresztény vallásnak a felhozott mondemondákal, melyek épen annyi hitelt érdemelnek, mint az okmányokkal igazolt boszorkány his tóriák. A vitát Tisza beszéde zárta be, czáfolva Onodyt, kiről azt mondja, hogy a szellemidézés betegségében szenved. 9 A Barrére-féle javaslat feletti szavazás alkalmával N émetország, Francziaország, Anglia, Ausztria-Magyarország és Szerbia feltétlenül megszavazták a javaslatot. A békésmegyei gazdasági egylet elnökének évi jelentése az 1882. május 29-ikén tartott közgyűlésen. Egyletünk mult óvi működésének vázlatát azon kedvezőtlen jelentéssel kell kezdenem, mely szerint egyletünk anyagi erőben az évek sora óta megszokott gyarapodás helyett érezhetőleg megfogyott. E lehangoló jelenséget azonban sem az egylet benső életereje hanyatlásának, sem a gazdaközönség részvéte csökkenésének tulajdonítani nem lehet. Teljesen kielégítő magyarázatát leli az azon szomorú korszakot alkotó nyomorban, mely megyénknek körösmenti oldalát a tavalyi rendkiviili áradások következtében sújtotta és a termésnek középszerűn alól maradt eredménye által a legcsekélyebb részben •sem pótoltathatott helyre. A nyomornak kiáltó nagysága nemcsak kiapasztotta, ideiglen legalább, azon évre egyletünknek bevételi forrásait, mert csakugyau kiváuni sem lehetett, hogy a sújtott tagok kötelezettségüknek a szokott mérvben megfeleljenek, kanem megfordítva egyletünknek pénztárát vette tetemes mértékben igénybe az által, hogy a legsujtottabb községeknek, u. m. K.-Ladánynak károsult szegényei számára 200, K.-Tarcsáéi számára 500, összesen 700 frtot adományozott és ezzel gyenge ereje szerint kipótolni töreKedett az időknek IIIOStonaságot azon tartalékkal, melyet jobb időkben körösmenti derék községeinknek egyletünk iránti buzgalmából gyűjtött. A tagdijaknak feuebb jelzett igen hiányos befizetésével párhuzamban a tagoknak száma is megfogyott, fogyott pedig azért, mert 1881 végén 149 tagnak 6 éves kötelezettsége lejárván, helyettük a mai napig csak 97 uj tag lépett be, a fogyatkozás tehát 52, ugy hogy mig tavaly az egyleti tagok száma elérte, sőt meghaladta az ezeres számot, az idén 950-re hanyatlott. A pénzügyi állapot az 1881-iki pénztári évvégén a számvizsgáló bizottságnak megállapítása szerint a következő volt: A) Az alapítványi pénztárnál : 1881. végén volt 118 alapitónak öszszesen 12555 frtnyi tőketartozás ából 59 alapító által befizetve volt alaptőke 6155 frt 50 alapitóuál még kin van befizetlenül 6400 „ összesen, mint fent .... 11555 frt. B) A forgalmi pénztárnál: a) a bevétel volt 7777 frt 72 kr. b) a kiadás „ 5118 „ 32 „ és igy 1882-re átment készpénz maradvány 2659 frt 40 kr. O) A hátrálék tett: a) be nem fizetett alapítványi kamat hátrálékban .... 478 frt 36 kr. b) 5 és 2 frtos tagdíjak hátralékaiban 2231 frt 68 kr. összes hátralékok 2710 írt 03 kr. Ezen, mint fennebb érintve volt, nagy részben a tavalyi ínséges év folyamán szaporodott hátiálékok a folyó évben örvendetes arányban kezdenek befolyni s igy előre látható, hogy azoknak nagyobb része, kivált kedvező termés esetén be fog fizettetni. Az igazgató választmány 1881-ben 4 ülést tartott, jegyzőkönyvei ugy szintén fontosabb nyilatkozatai a már megjelent értesítőben közzététettek. Azonkívül rendszeresen működött a kertbizottság, a muzeu n bizottság, a kísérleti bizottság, a kender bizottság, a lábasjószág pályazatnak állandó bizottsága és a számvizsgáló bizottság. A titkári hivatal által Írásban elintézett ügyek száma 558-ra ment. A biztosítás ügye a szerződés értelmében és egyletünk tagjai érdekének szemmel tartásával a lefolyt évben is rendszeresen kezeltetett, azonban daczára annak, hogy egyletünk erkölcsi befolyását ez évben is a szokott mérvben alkalmazta, a biztositások ós azokból egyletünket illető jövedelem a mult évekhez képest ismét ós tetemesen csökkent, ami egyrészt a nagymérvű csapásoknak, másrészt egyébb élelmes társaságok versenyzésének következése. Az egyletnek 1880-ban e forrásból volt 500 forintnyi bevétele 1881-ben 411 frtra apadt. A tavalyi közgyűlésen jelentettem volt, hogy a választmány az „Első M. Ált. B. társaság" iránti erk. kötelezettségének megfelelendő, a biztosítás eszméjének népszeritóse czóljából egy irodalmi pályázatot hirdetett. Ma folytatólag és örömmel jelenthetem, hogy a beérkezett 8 pályamű közül a bíróság egyet minden tekintetben a dijra érdemesnek talált s azért azt aunak oda is Ítélte. E munka jelligéje: „A biztosítás nagy lelki nyugalmat ad* és szerzője Döinény József reform, lelkész Nagy-Berónyben, Somogymegyben. Ugyanazon biztosító társaság, megszokott hazafias irányához híven, tavajtól kezdve 400 frtos ösztöndíjakat tűzött ki gazd. akadémián készülő ifjak számára s egy ily ifjú kijelölésének sorrendje tavaly egyletünket érvén, i választmány a fen emlitett ösztöndíjra Brózik Gasztávot, megyénk fiát ajánlotta. (Vége köv.)