Békésmegyei közlöny, 1882 (9. évfolyam) január-december • 1-144. szám

1882-06-04 / 65. szám

„ Békésmegyei Közlöny "~28. szám. 1882. Különböző lehet anyanyelvünk, különbözők le­hetnek sok tekintetben törekvéseink, nézeteink, sőt legerősebb meggyőződéseink is: csak egy eszmét te­gyen előttünk sérthetetlenül szentté az igazi — a haza eszméjét, a közös édes anya dicső eszmény­képét ! Csak az édes haza szeretetének szent lelke lelke­sítsen és egyesítsen bensőleg bennünket, csak az hassa át és nemesítse érzelmeinket, gondolatainkat és tö­rekvéseinket, csak egy oltár legyen előttünk szent, az, a honnan a hazának dicső eszményképe tündiklik le reánk elragadó fönségében: akkor nem fogjuk azt a szomorú tapasztalatot tenni, hogy az élet és poli­tikai küzdelmek irtózatos viharában — mint az leg­közelebb a magyar országgyűlésen történt, a legna­gyobb magyar költő szavai szerint az ember bőszült kebele dögvószt sóhajtson a hir nemzetére, a dicsőség férfiára! Csak lelkesítsen és egyesítsen bennünket a haza szereteténeK szent lelke : akkor nem fogjuk a haza­fiságot, a haza érdekeit, a haza javait czudar mo­nopoliuinmá tenni, vagy olcsó haszonbérbe venni, ha­zaarulóknak nyilvánítván mindazokat, kik a hazaflsag leplével takart durva önzésünknek, zsarnoki önkényünk­nek, bőszült hatalmi vágyunknak föltétlenül hódolni nem akarnak; sőt elég vakmerőek a valódi hazafiság első kellékeül a Deák Ferenczek, a Washingtonok szeplőtelen önzetlenségét tekinteni és követelni! Csak a vallás és a a haza nagy eszméje, szent szeretete emelhet föl bennünket az állatiság alacsony porából! Vallás és haza testvérek egymással, a ket­tőnek igazi szeretete sohasem ellenkezhette egy­mással ! E kettőnek szeretetéből sugárzanak ki azon eré­nyek, melyek emberi létünknek egyedüli értékét, dí­szét és fönségét alkotják. E kettőnek szeretetéből származtak azon tettek, melyek nemességében és nagyságában emberi mivol­tunkat megdicsőülve szemléljük! E kettőnek szeretete irta az emberiség történe­tének könyvébe a legfényesebb lapokat. A mi szépet, a mi nagyot, a mi fenségeset is­merünk és a századok során ismerhetni fogunk: e kettőre vezethető vissza. Ezek ellenében a puszta anyagi érdek, a nyers haszonvágy, a létért való állati küzdelem, az őrült önzés és gonosz önkény durva erőszaka, a mások érdemeinek kaján irigysége, az engesztelhetlen boszu­vágy őrjöngő hatalmi gőg hitveszitett kétségbeesés bizonnyára legsötétebb oldalát teszik emberi voltunk­nak s oly tettek szülő okai, melyektől megszomo­rodva ós undorral kell elfordulnia annak, ki bár csak egyszer gyönyörködött éltében az erénynek dicső ké­pe ben ! Vannak idők, mikor az isten szent lelke mint­egy kivonul az emberiség és az egyes ember kebelé­ből. És vannak, kik a tünemények után Ítélve azt hi­szik, hogy manap az emberiség a mennyire fejlődött viszonyaink sokféleségében, annyira süllyedett alá a legnagyobb erényekben — a vallás ós haza szerete­tében ! Ilyenkor bocsát az Isteu az emberiségre, a nem­zetekre és egyesekre viharokat, ilyenkor veszi körül magát sötét felhőkkel ós bocsátja ki az ő villámait, hogy eszméljenek és Istenükhöz visszasóhajtani ta­nuljanak! De százszor boldogok azok, kik nem a vikarok­ból, nem a szenvedések ostorcsapásaiból, hanem az üuneplés dicső napjaiból, az emberiség legfényesebb tiiueményeinek emlékezetéből merítik a boldogító esz­mét, a fölemelő és megerősítő tanulságot! Vajha szeretett országunk, dicső magyar hazánk minden polgára nyelvi és nemzetiségi különbség nél­kül e magasztos pünkösdi ünnepek alatt visszafogadná keblébe a vallás és haza szeretetének szent lelkét, hogy erzelmeit és gondolatait, vágyait és akaratát a halhatatlan költővel e szavakba foglalva imádkoznék: „Mindenható egyesség Istene, Ki összetartod a világokat! Engedd, hogy bármi sorsnak ellene Vezessen egy nemes, nagy gondolat, Hogy nemzetünknek mindenik nyomára Ragyogjon emberméltóság sugára! MEGYEI KÖZÜGYEK. Bekésmegye szabályrendelete a korcsmai zár­órák szabályozása tárgyában. 1. .Rendőri záridö tekintet nélkül a megyében létező min­den kisebb korcsmára nézve téli hónapokban esti 9 óra, nyári hónapokban esti tiz óra. 2. B.-Gyula rendezett tanácsú városban, valamint a me­gyében kebelezett összes nagyközségek (1871. XVIII. t. cz. 1. és 64. §§ második pontjai) területén lévő vendéglőkben teke asztalokkal ellátott kávéházakban ós czukrászatokban a záridő télen-nyáron éjféli lá óra. 3. Az előző szakaszok rendelkezései alul kivétetnek: az összes szállodák, vendég-fogadók és elszállásolásra feljogosított üzlet helyiségek, valamint a vasúti állomások közelében lévő vendéglők ós korcsmák, melyeknek zárórái a személy szállító vonatok érkezési és indulási ideje szerint állapittatik meg, me­lyekben azonban éjfélen tul az üzlet csak betett ajtók és ab­lakok mellett s minden zaj elkerülésével gyakorolható. 4. Végre kivételt képeznek az országos vásárok, a inihor valamennyi zárórára télen-nyáron éjféli 12 őráig terjesztetik ki. 5. Téli hónapoknak tekintetnek november, deczember, ja­nuár, február, márczius és április; nyári hónapoknak május, junius, julius, augusztus, szeptember ós ostóber. 6. E szabályrendelet ellen vétők az 1879. évi XL. t. cz. 74 ik §-a alapjaán fognak megbüntettetni, és az eljárás az 1880. évi augusztushava 17-ik napján 38517. szám alatt kibocsájtott belügyminiszteri rendelet 8-ik pontja alapján fog foganatosít­tatni. Kmft. Kiadta: Márki Lajos, m. főjegyző. MEGYEI HÍREK. * Lackner csabai czipész a lutrin 600 forintot nyert. A számok 17. 60. 63. 3. 5. * A hétfői lóverseny alkalmával Veisz Adolf hely­beli mészáros családjával és Klein Ödön fiatal könyvke­reskedővel kikocsizott a versenytérre; azonban egy árok hidján oly szerencsétlenül haladtak át, hogy a hid lesza­kadt alattuk. Az ijedtségen kivül egyéb bajuk nem esett. * A szerdai zivatar alkalmával a villám Zsilinszky Mihály orsz. képviselő tanyai épületébe beütött, — mely alkalommal két lovat agyon sújtott, — egyóbb kár nem történt, emberélet nem esett áldozatul. * Az állam által Csaba város elöljáróságának ren­delkezésére bocsátott kendertörö gép a városházán hátul az udvarban naponként erősen működik; ajánljuk ezen gé­pet különösen a nőknek megfigyelésre, mint hasznos ós czólszerü találmányt. -H Gyomán a ref. népiskolai növendékek konfirma­cziója (hitben való megerösités) alkalmával, a konfirmáló lelkész nt. Garzó Gyüla ur körülbelöl 40 frt értékű aján­dékot osztogatott ki a növendékek között. A mit is öröm­mel teszünk közhírré, óhajtván egyszersmind, vajha minden egyháznak ily lelkésze volna! A gyomai pünkösdi országos vásárra igen ked­vező idö volt. A baromvásár már pénteken megkezdődött, szombat délig temérdek jószág hajtatott be. Általában mindenféle jószágnak igen magas ára volt, daczára annak, hogy az áruló sokkal több volt, mint a vevő. Az úgyne­vezett belső vásár, mely az ünnep miatt csak vasárnap d. u. kezdetett meg, igen keveset ért. — A budapesti állami középipartanoda igazgatósá­gától a következő értesítést vettük: Hogy azon iparos ta­nonczok ós segédek is — a kik régebben valamelyik kö­zépiskolának csak két-három osztályát végezték s azóta a gya­korlatban vannak — beléphessenek az állami középipar­tanodába : felkóretnek a t. cz. szülék ós gyámok, hogy a felvételi vizsgát illető felvilágosításért mielőbb szíveskedjenek az igazgatósághoz fordulni, hogy érdekeltek a jövő tanév elején tartandó felvételi vizsgára kellően elkészülhessenek, mert csak sikeres vizsga alapján vehetők fel. -+- Gyomán egy hangverseny létrehozásán fáradoz­nak, a mely a legnemesebb czélok egyikével van öszsze­köttetósben, amennyiben az ovoda alaptőkéjének gyarapí­tására adatnék. Bizony aligha érzi Gyoma közönsége akár­minek is nagyobb hiányát, mint az ovodának. Nagyon itt van már ideje, hogy Gyomán is legyen rendszeres ovoda. És ez annál inkább is lehető, mert ha jól tudjuk, alapja még 1848-ban letétett, a mely azóta ha akkor kicsiny volt is, tisztességes összeggé növekedhetett. Hiszük is, hogy a most ez irányban megujult törekvést siker koronázza. Adja Isten! * Meghirás. A b.-csabai 1-ső vadász társulat folyó hó 18-án d. u. 3-órakor B.-Csabán galamb dij-lövészetet ren­dez; — melyben részt venni, az e sportot kedvelő közön­ség felhivatik. Kelt B.-Csabán, 1882. óv jun. 1-én. Sztraka György, társ. elnök. Lövészeti programm. I. Egyleti dij (ér­tékes emlék tárgy) 20—26 méterről, löve 6 galamb. Há­rom galamb hibázása kimaraszt. Tét 5 frt. Második leg­jobban lövő tételét menti. II. Tót verseny 5 üveg gömbre, távolság 15 méter. Tót 2 frt. Második legjobb kettős tételt nyer. III. Tótverseny kettős galambra, 1 frt téttel. — Kí­vánatra ezeken kivül más versenyek is rendezhetők. Részt vehetnek e versenyben, kik f. hó 13-ikáig Sztraka György rendezőnél, tétjeik előleges beküldése mellett jelentkeznek. A galambok és gömbök ára, a lövészek által egyenlő arány­ban fedeztetik. * Az országos vereskereszt-egylet Bekésmegye szervező küldöttségének tagjaiul megyei tőispán ur ő méltósága elnök­lete mellett következők választattak meg: Jancsovics Pál kir. tanácsos alispán, Márki Lajos megyei főjegyző, Party Ferencz megyei főpénztárnok, dr. Kovács István megyei főorvos, Gön­döcs Benedek, Nóvák Kamill, Ambrus Lajos, Ferenczy Ala­jos, Keller Imre, Péky Antal, dr. Szeberényi Gusztáv, Haan Lajos, Szabó János esperes, Schiffner Ede, dr. Hajnal István, Tomcsányi Károly, br. Wenckheim József, Szemián Sámuel, Garzó Gyula, Szerető Imre, Deutsch Mór, Tatay János, Le­hoczky József, Tatár János, Székács István, Csák János és Szabados József bizottsági tagok, Dobai János Gyulaváros pol­gármestere és mindnyájan járási szolgabirák. * Tekintettel azon körülményre, hogy a megyebeli községekben lévő házak még mindig nagy számban vannak gyúlékony anyagú és a tüz keletkezését nagy mérvben előse­gítő kéményekkel ellátva, s tekintettel arra, hogy a gyakori és főleg a hagyobb terjedelemben tért nyert tűzveszélyek főleg a házak nád és ehez hasonló gyúlékony anyagú tetőzete miatt sújtották a megye egyes községeit: mindezeknél fogva e me­gyének „az ipartörvény 5. §-ában felsorolt iparágak gyakorlá­sára" vonatkozó szabályrendeletének a kéményseprésre vonat­kozó része kiegészítéséül határozatilag kimondatott: 1. hogy a megye összes községeiben lórö gyúlékony anyagú kémények ezen határozat kihirdetésétől számítandó egy óv alatt lerom­bolandók s helyettük szilárd anyagú kémények emelendők. 2. A járási szoJgabirák utján a lakosság hathatós figyelmébe aján­landó, högy B -Csaba, M.-Berény, Békés, Orosháza, Szarvas, Szeghalom ós Gyoma községekben a régi nádtetők jelentéke­nyebb kijavításától ós uj nádtetők alkalmazásától, a megye töb­bi községeiben pedig legalább a nádtetők megújításától tartóz­kodjék. B.-Gyula város építkezési rendőrségét külön szabály­rendelet alapján kezelvén, reá nézve ezen intézkedés ki nem terjed. Ezen határozat szigorú végrehajtásával a járási szolga­birák és a községi elöljárók felelősség terhe alatt megbízattak. * Meghirás. A bókésmegyei gazdasági egylet igazgató­választmánya Csabán f. évi junius 4. d. e. 9 óraüor ülést tar­dandván, arra a tagok megjelenni kéretnek. Táigy: áztató stb. B.-Csaba 1882. máj. 31. Az elnökség megbízásából: Mokry e. titkár. * A b.-csabai polg. leányiskolában junius 7-én d. e. 10 órakor megtartandó vallás-vizsgálatokra a t, közönséget tiszte­lettel meghívja, B-Csabán 1882. junius 3-án: Az igazgatóság — Tapasztaltatván, hogy a közutakon való legelte 1 eltiltása iránt 220. 1881. bgy. szám alatt meghozott és hirró tett szabályrendelet datözára a legeltetés széltiben gy roltatik, sőt panasz emeltetvén az iránt is, hogy a községi kv. lekedési ós mezei dűlő utakon a járáskelés az ott legeltetni szokott jószág miatt szerfelett nehezíttetik, sőt veszélyeztetik is, a megye alispánja felhívta a járási szolgabirákat, hogy az il­lető megyei szabályrendeletnek érvényt szerezni, a tilalmat is­méiéivé közhírré tenni, a tilalom ellen vétőket a szabályrende­let értelmében megbüntetni s egyszersmind intézkedni az iránt is, hogy az a községi; közlekedési és mezei dülő utakon a legszigorúbban eltiltassék s az ily legeltetés által okozott károk ós közlekedési akadályoK elháritassanak. (i) Békésen nyomdát állit fel rövid idő alatt Sipos Sán­dor szarvasi lakos. A helyisége a népbank épületében van kibérelve s épen alkalmas hely, mivel a város közepén van. (i) Békésen az ovodát illetőleg „ovobácsinak" lakó jhe­lyét újból épitik s igy oly magas lesz mint az ovoda terme ós tágasabb helyiség is. Szó volt, hogy az ovodát is megna­gyobbítják; de e helyett czélszerübbnek tartja a város elöljá­rósága, hogy tizedenként állíttat fel ovodát s akkor ennek nagyobbitása szükségtelenné válik. (i) Békésen uj kereskedőezóg fog állitatni, mely vas­árus leend. A helyiséget illetőleg megnevezhetjük, hogy Koszta Sándor ur háza leend. * A csütörtöki csabai izr. isk. t. mulatság teljesen si­került. Az idő nagyon kedvezett, mert a szerdai zivatar után egy kissé hüs lett a levegő, s igy tikkasztó lég nem lohaszt­hatta a tánczkedvet. A kicsinyek nagyon jól mulattak, ugy annyira, hogy midőn 8 órakor őket haza küldték, hogy az érettebbeknek adjanak helyt, többen sírásra fakadtak s kérték tánitójukat, hogy húzasson még néhány csárdáit számokra. Este x/a 10-kor azután megtelt a tánezterem táncsosokkal s a jókedvet csak a hajnalpiros álmosság tudta félbeszakítani. A gyermekek jókedvét az iskola kedves tanítónője Porges Eugé­nia s tanítója Lerner Jakab ur mozdították elő jó modorukkal s huzditásaikKal. * Békésmegye közigazgatási bizottsága folyó évi jun. 5 én (holnap) tartja rendes havi ülését. — Szarvas város képviselő-testülete f. évi május 7-én 132. sz. a. hozott határozatában a volt tiszavölgyi vaspálya társaság ós Szarvas város között Budapesten 1878. évi ápril 16-án, a mező-tur-szarvasi szárnyvasut kiépítése -tárgyában kötött, s az 1878. évi junius 23-án 25774. sz. a. kelt rende­lettel, kormányhatóságilag is jóváhagyott szerződés második pontjának a tiszavidéki vaspálya-társaság által történt oly irá­nyú módosításához, hogy ugyauis: „ha az épitési költségek az időközi kamatokkal együtt az 500.000 frt maximál össze-

Next

/
Thumbnails
Contents