Békésmegyei közlöny, 1882 (9. évfolyam) január-december • 1-144. szám

1882-05-28 / 63. szám

„ Békésmegyei Közlöny "~28. szám. 1882. hatásának és annyira megszilárdul, hogy daczol a viz bármily sebbeségü sodrával ugy, mint a felkorbácsolt hullámok csapásaival. Lassan keményedik és és szilárdsága időről-időre fokozatosan folyton öregbe dik, eleintén nagyobb mértékben, mint később; a megkeményedéséhez szükséges vizet kötve tartja s a netáni fölösleget magából kiválasztja, a vizet át nem bocsátja : ez tehát vízhatlan. A czémentmész súlya. 60 % kövérmeszet 1*2 fajsulylyal véve tömören hektoliterenkint = 72 kgrm. 40 o/

0 agyagot 1-4 fajsulylyal, különben mint a meszet = 56 krgm. Összesen, tömören 128 kgrm. vagy lázitva 25 %-kal kevesebb azaz: 96 kgrm. Mesterkélt lazitás által — mint azt a nvergesujfalusiak produkálják — leszállíthatni a czémentmészpor súlyát hektoliterenkint egész 90 kgrainmra, köbméterét: 900 krgrammra; de ezentúl már nem. A nagyon sovány, tehát túlságos agyagtartalmú márgából kiégetett czementmész nagyobb sulyu ugyan, de ez már nem köt: tehát számba sem vehető; mert a czémentpróbák első kritériuma, hogy a por vizzel péppé keverve megkeményedjék : kössön. Ha a czémentmészuek keresztelt anyag nem nyom lazán 960 ill. 900 kgrammot köbméterenkint, vagy ha akarom, 96 ill. 90 kgrammot hektoliterenkint: akkor az ily könnyű anyagban a mész és az agyag közötti arány nem a kellő és a főalkatrészek egymással vegyileg teljesen nem egyesülhetnek, szóval: akkor az ily anyag aztán már nem czémentmész, és ez nem is birhat a czémentmész tulajdonságaival : nem vizhatlan. Hát akkor micsoda ? kérdi valószínűleg t. olvasóm. Mindjárt megmondom. A könnyebb megérthetés végett példával szolgálok. Tegyük föl, hogy az egyik esetben rakpartot építünk valamely folyón, egy másikban rneg, hogy valamely épület alját kibétonaztatjuk, nehogy a viz belehatoljon ; kétségkívül: ehhez „czémentmész" kell. A malterhez, vagy a bétonhoz szükséges anyagok űrmérték szerint kevertetuek, természetesen a czémentmész is. Ez már igy szokás. A vállalkozó érdeke ugy hozza magával, hogy kinézi „a legjobb kötőerejü és legcsekélyebb fajsúlyú vizhatlan meszet (mert ez legjobban fizet) és hoz: hektoliterenkint — föltéve — 65 kilogramm sulyut. A művezető építésznek vagy mérnöknek a bécsi vagy berlini „Cementprüfunges Normen" a kis ujjában vannak, szilárdsági gépe is van, a czément ez idő szerinti szakirodalmának nivauján is áll, tehát az ily tudományos férfiú a vállalkozó által bemutatott anyagot szilárdsági kísérletek alá vonja és azt találja: ezen anyag szilárdsága — a „Normen"-ben előirt idő alatt nemcsak hogy megfelel azon szilárdságnak, melyet a tudomány a jó czémentmésztől megkövetel, sőt egyik-másik kísérletnél azt meg is haladja. Az anyag a megejtett szilárdsági kísérletek nyomán kitűnőnek találtatik; felhasználtatik. A művezető szigorúan ügyel lel a malter vagy a béton keverési arányának pontos megtartására, hogy az ugy történjék, a mint azt a tudomány és a gyakorlat megállapította. A feltételfüzetekben is gondosA templom telve volt kíváncsiakkal. Ott volt a város színe-java. Magam is ott voltam. Midőn a szép pár az oltár elé lépett, önkénytelenül hálaimát rebegtem Istenhez, hogy az életben anynyit hányatott s oly sok nélkülözést szenvedettek végre egymáséi, boldogok lehetnek. A férfi hangosan, bátran mondá el esküjét. — Most a menyasszonyra került a sor. E kinos jelenetet soha nem feledem el. — Szereted-e ez ifjút, kit kezeden tartasz? — kérdé az eskető lelkész. A leány e szavakra fuldokló zokogásban tört ki s remegve tördeló: — Szeretem, szeretem, de a fehér koszorú már nem illet meg engem, s eszméletlenül összerogyott. A vőlegény pe dig, mint őrült futott ki a templomból. A zavar leírhatatlan. Mindenki bámult e nyilatkozaton, mert e nőt az egész város mint erényes nőt ösmeró. Az esküvő természetesen abban maradt s másnap a helyi „Tárogató"-ban a következő sorok jelentek meg: Szomorú szívvel regisztráljuk N. N. szorgalmas városi hivatalnoknak halálát, ki mielőtt elérhette volna boldogságát, csendesen hömpölygő Tiszában keresett megnyugvást. Hakodva van arról; hogy jaj azon vállalkozónak, ki ezen keverési arányt meg nem tartja. Az anyag felhasználása körül hiba tehát nem eshetik. Azonban alig egy év múlva a rakpart alászáll: — ne tessék megijedni, nem nagyon! — mondjunk pl. hat czentiméterrel, a betonrétegen meg keresztül megy a viz. Tyhű! hát ez mi? Ez az állapot már a „czénetmész" tulajdonságainak, a mint azt a tudomány és gyakorlat megállapította, nem felel meg. De nem ám! Hát kérem: ebben a legjobb kötőerejü és legcsekélyebb fajsúlyú vizhatlan mészben sok a „szabad

1mész, azaz olyan mész, melyet a ,,vízhatlan"-nak keresztelt anyag kovasava már kötni nem képes. Ezen szabad mész ugy viselkedik, mint a kövér mész, mely, nek elporlott állapotban hektolitere 40 kgram, amint azt elől emiitettem: azért legcsekélyebb fajsúlyú. A szilárdsági kísérletek alkalmával eleintén azért szilárdul gyorsan, mert az a sok szabad mész a szükséges vízmennyiség aránytalan nagy részét veszi fel és azt a czémenttől vonja el, igy a tömeg megsűrűsödik, nagy szilárdságot mutat. Ez az állapot heteken, sőt hónapokon át is eltart; de már félév után a szilárdság csökkenni kezd és a szabad mész arányához képest alászáll. (Vége köv.) ~ MEGYEI HÍREK. * A budapesti állam közópipar tanodában a gépkezelök és fűtök számára rendezett első tanfolyam eredménye: A tanfolyam f. évi február 6-án nyittatott meg, ekkor kezdettek meg az előadások ós május 13-án fejeztettek be; ezen idö tartam alatt csak két napon nagypénteken ós húsvét vasárnapján nem volt előadás. A tanfolyamra beiratkozott 157 tanuló, a kik közül a tanfolyamot elvégezte 103, a többi nagymérvű óramulasztás miatt időközben kizáratott, illetőleg elmaradt. Az előadások naponként estve 7 órától 9 óráig tartattak, összesen 164 órában, a vasárnapokon pedig délelőtt 9 órától 12-ig kezdetben mértani rajz tanittatott 21 órában, később kirándulások voltak. A gyakorlati oktatás az államvasutak gépgyárában áprilhó 24-ón kezdetett ineg s május 13-áig tartott, ott a tanulók egy művezető vezetése alatt 18—20 tagból álló csoportokban három napon át gyakorolták magokat a lokomobil ós cséplőgép szerelésében ós járatásában. A vizsgálatok május 14-én kezdődtek meg és 17-én fejeztettek be, az elméleti ós gyakorlati vizsgálat párhuzamosan tartatott, az utóbbi czólra az intézet udvarán egy lokomobil ós cséplőgép volt felállítva és üzemben tartva. A tanfolyamot végzett 102 tanuló közül vizsgálatra jelentkezett 96 s ezek közül csak egy bukott meg. A megvizsgáltak közül: a lokomobil ós a cséplőgép kezelésére kó pesittetett 47, ós pedig 4 jeles, 22 jó és 21 elégséges osztályzattal. A lokomobil kezelésére csak 33, ezek között 13 jó ós 20 elégséges; a lokomobil-kazán kezelésére azaz fűtőnek 15, éspedig 8jó és 7 elégséges osztályzattal. A megvizsgált 96 tanuló között 25 vidéki, a többi pedig fővárosi, különböző gépgyárakból való munkás volt. A mesterséget tekintve volt 72 lakatos, 17 kovács, 5 esztergályos, 1 hivatalnok ós 1 cséplőgép-résztulajdonos. Azon tanulók közül, a kik a locomobil ós a cséplőgép kezelésére képesittettek — jutalomban rószesittetett 34. 3 kapott ezüst remontoir órát, s melynek fedlapjába metszetett: „Jutalmul a gépkezelök ós fűtök tanfolyamán tanúsított szép előmenetelért." 9 rajzeszközt, 5 szalagmérczót ós 18 a gőzgépek lálának oka szerelmi csalódás volt, legalább a tárczájában talált rövid sorok erre engednek következtetni. Altalános részvétet keltett e derék fiatal ember sorsa. Az izgalmas jelenet, a lesújtó hir után a leány beteg lett. A színészetet ott hagyta; állapota hova-tovább roszabbra fordult. A kőszivü anya végre felkereste; de már késő volt. A fekete fürtökbe fehér szálak szövődtek, a szép szemek tüze kialudt, az egykor rózsás ajak megsápadt, fanyar mosoly játszadozott rajta s a junói termet megtört. — A fájdalom, a bánat megölte életét. Megőrült. Szerepei között egy kis naplót találtak, melyben leirja azt a jelenetet, midőn pályája kezdetén felkelle áldoznia — becsületét. Ma már boldog, mert mindenről nem tud semmit. — Órákig eljátszik kibontott fürteivel s biztatja anyját, hogy vőlegénye nem sokára eljövend. Az öreg asszony ilyenkor igent bólint fejével s könyező szemekkel énekli zsolozsmáját: „Isten adta, Isten elvette, Legyen áldott szent neve érette." kezelésére vonatkozó szakkönyvet, a melyeknek első lapjára Íratott: „Jutalmul a gépkezelök ós fűtök tanfolyamán tanúsított szorgalomért." A lokomobil ós cséplőgép kezelésére képesített tanulók nevei közöltetni fognak a gazdasági egyesülettel, ós evidencziában fogja tartani azoknak lakhelyét az intézet igazgatósága is, hogy a földbirtokosoknak, a kikhez e czélból felhívást fog intézni, képzett gépészeket ajánlhasson. — Békésmegyo törvényhatósága a békési vasút ügyébeű a következő határozatot hozta: „Békés községének az általa a közel jövőben építtetni szándékolt békés-földvári szárnyvonal létesítése a legkiválóbb érdekei közzé tartozván, de különben is az elemi csapások által oly gyakran látogatott s a téli hónapokban járhatlan utai miatt majdnem megközelitlietlen község lakosságának gazdasági ós megélhetési viszonyai e szárnyvasut mielőbbi létrejöttét elkerűlhetlenűl igényelvén, a megye közönsége Békés község 1883. ós 1884. évi közmunka erejének a békés-földvári szárnyvasut kiépítésére leendő fordítását oly feltétel mellett engedélyezi, hogy a községi közmunka erő által fenntartatni szükségelt megyei ós községi utak mind a mellett is fenntartassanak. * Békékósmegye bizottságának 1882. óv májushava, 15-én és folytatva B.-Gyulán tartott rendes közgyűlésen tárgyaltatván a m. kir. belügyminiszter ur 1882. évi áprilishó l-én 15734. szám alatt kelt rendelete, a megye házi pénztáráról az 1880. évre szerkesztett számadás felülvizsgálása alkalmából felmerült észrevételek tárgyában a kövntkezö határozat hozatott: A m. kir. belügyminiszter ur rendelete értelmében a gróf Széchényi István emlékszobrának leleplezési ünnepélyen e megye képviseletében eljárt küldöttség tagjainak napdijak ós uti költségek czimón a számadás VII. rovata szerint kifizetett 156 frt 12 krnyi összeg, a megye rendelkezése alatt álló valamely alapból, a házipénztár részére visszatérítendő lévén, tekintve, hogy a megyének csupán a házi tartalékalap áll rendelkezésére, ezen kiadások a házi tartalék alapnak, a megyei általános költségvetés által igénybe nem vett kamatjövedelmei terhére átvállaltatnak. Ezen intézkedés, jóváhagyás végett a magyar királyi belügyminiszter úrhoz feljelentetni rendeltetvén, egyebekben megbizatik a megye alispánja, hogy a számadás ellen közigazgatási tekintetben emelt, s még függőben levő észrevételek elenyésztetóse iránt saját hatáskörében intézkedjék. — Szabályrendelet a megyei tisztviselők ós megyebizottsági tagok napdijai ós utazási költségeinek megállapítása tárgyában. A tisztviselőknek járó napdijak négy fokozat szerint állapittatnak meg. — A négy fokozat elsejébe 5 frt napdij-illetók élvezettel az alispán; a másodikba 4 forint napidíj illeték élvezetével a főjegyző, árvaszéki elnök, tiszti ügyész, föpónztárnok, főszámvevő, főorvos szolgabirák ós megye bizottsági tagok; a harmadik 3 forint napidíjjal az árvaszéki ülnökök, aljegyzők, árvaszéki jegyző, alpónztárnok, alszámvevő, alorvos, szolgabírói segédek, levéltárnok, közgyám és végre a negyedikbe 2 forint, ' napidíj illeték élvezetével a sendbiztosok, állatorvos és a kezelő személyzet esik; a szolga személyzet ós közbiztonsági közegek napidíj illeték fejében 1 forintot élveznek. Általános szabályként kimondatik, hogy mind azon tisztviselők és megye bizottsági tagok, a kik uti átalány élvezésében nem részesülnek minden a lakhelyükön vagy községükön kivűl, a megyében avagy a megyén kivűl, ugy köz- mint magán-órdekü kiküldetéseiknél a fentebbi fokozat szerint megállapított napi dijakban részesülnek ós előfogati dijak felszámítására is jogosítva vannak. A csendbiztosok ós csendiegónyek csak a megyén kívüli kiküldetések ós a megyén kívüli folytonos üldözések alkalmával jogositvák napidijak felszámítására. A tisztviselőknek hivatalos utazásuk alkalmával járó fuvardíj kilométerenként 14 krban áliapittatik meg; megjegyeztetvón, hogy a tisztviselők által hivatalos kiküldetések alkalmával vaspályán tett utakról beadandó felszámítások, az I. fokozatba tartozó megyei alispánnál az I-sö osztályú utazó kocsikban, a 2. 3. ós 4. fokozatba tartozó megyei tisztviselőknél pedig a II-ik osztályú utazó kocsikban fennálló árjegyzékek szerint teendők. — Próbabál Gyulán. Bleier József jó hírnevű tánczmester a „Korona" nagytermében f. hó 25-én tartá próbabálját. Az öreg „Korona" rég nem látott ennyi vendéget, parquettején rég óta lejtett annyi boldog pár. — Volt is öröm. Mig a mamák édes gyönyörtől dagadó kebellel legeltetek szemeiket a jövő tánczosai s tánczosnéin, addig a kis nebulók olyan othoniasan mozogtak. Jól viselték magukat! Haladásuk mindenkit meglepett s Bleier tanitási tudománya elismerést érdemel. A „magyar kettős," „menuette" „gavotte" stb. tánczokban oly kecsesen mozogtak, hogy ez érdemeikért bizonyára megörökitendjük neveiket e helyen is, ha a kis kedvesek neveit tudjuk vala. — 10 órakor aztán vége szakadt a nagy mulatságnak. Ideje is volt; mert a gavallérok s tánczosnók egy része már alig várta, hogy Morpheus karjaiba vesse magát. — S ekko K