Békésmegyei közlöny, 1882 (9. évfolyam) január-december • 1-144. szám

1882-05-18 / 59. szám

„ Békésmegyei Közlöny "~28. szám. 1882. Politiltai hirek * Budapest, ináj. 15. A képviselőház megkezdte nagy zajjal a boszniai költségvetés tárgyalását. — Láng előadó beszéde után valamennyi szónok ellenzéki volt, a kormánypárt hallgatott, az ellenzék e fölötti bosszúságában egy kis botrányt rögtönzött. Tisza tiltakozott azon felfogás ellen, hogy minden ellenzéki szónok után kormánypárti tartoznék beszólni. A tárgyalás folytatik, az ellenzék nagy támadásokra készül. * London, május 15. Kairóból jelentik, hogy a válság pillanatnyira véget ért. Mahmud kormányelnök leköszönt, helyébe Mustaffa pasa jön. A többi miniszter megmarad. * Galacz, május 15. A dunai bizottság belemegy Barére javaslatának tárgyalásába azon esetben is, ha a román delegátusok instrukcziók hiányának örve alatt kivonnák magukat a részvételből. * Konstantinápoly, máj. 15. A porta tegnap köriratot intézett külföldi képviselőihez, melyben tiltakozik bizonyos hatalmaknak tulajdonitott azon szándék ellen, hogy az egyptomi eseményekkel szemben fegyveres közbelépés történjék, mely a mostani helyzet mellett semmi által sem volna igazolva. Ha közbelépésre szükség lesz, erre egyedül a szultánnak van joga. * Belgrád, máj. 15. Azok ellen, a kik „Rabagas" elő adása alkalmával tüntettek, felségsértési pört indítanak. A csendőrök azt vallják, hogy a tömeg azt kiáltozta: Le a királysággal! Éljen a köztársaság!" De a vádlottak mellett valló tanú is van elég. * Páris, máj. 15. A Piraeusból útnak indult franczia hajóraj Kréta mellett találkozni fog a Korfuból jövő angol hadihajókkal. A két hajóraj együtt megy Egyptomba. * Bécs, máj. 15. A nemzetközi bizottság abban az esetben meg f.igja kezdeni Barrére javaslatának tárgyalását, ha a román meghatalmazott arra hivatkozik hogy nincs utasítása, és nem fog részt venni a vitában. * Bukarest, máj. 14 Ruszcsukban, Sistovábau, Rasgradban és Tirnovában tegnap papokat, tanítókat és katonákat fogtak el a felfedezett tirnovai forradalmi összeesküvés miatt. MEGYEI KÖZÜGYEK. Alispáni jelentés. Felolvastatott Békésinegye törvényhatósági bizottságának máj 15-én tartott gyűlésén (Folytatás.) Védhimlő-oltás 9418 egyénen foganatosíttatott. Újra ol tás 1369 esetben vált szükségessé, jobbára Szeghalom ós Fü zes-Gyarmat községekben, hol a himlő járványszerüen lépett fel. Részint törvénykezési, részint rendőri czólból a megye területén 57 bonczolás történ^ A mult 1881. évben egy uj gyógyszertár állíttatott fel Szent-Andráson, egy reáljogu gyógyszertár eladatott Gyomán. Megvizsgáltatván 20 gyógyszertár, visszásságok megszüntetése végett hatósági intézkedes szüksége fenn nem forgott. Az 1881. évi közegészségügyi személyzet létszáma ez volt: 43 orvostudor, ezekből 28 közszolgálatban, 18 sebész közölük 7 közszolgálatban, 16 állatorvos, 20 gyógyszerész, 83 részint egyetemi, részint képezdei oklevéllel ellátott szülésznő, továbbá 59 a megye területén szabadalmi levéllel ellátott bába. Az 1876. évi XIV. t. cz. szerint orvostartására kötelezett 15 községünkön felül még 12 község tart önként orvost; t igy csupán két község nem bir rendes helyben lakó orvossal. A közegészí égi hatóságok működésében örvendetes haladás tapasztalható, a mennyiben a közhelyek és iskolák szemleinek száma erős mérvben növekedett. Igy a közhelyisógek 378, az iskolák 407 esetben szemléltettek meg, az egészségre ártalmas tápszerek, italok, valamint az egészségre veszélyes egyéb tárgyak megvizsgálásának és ellenőrzésének esete pedití 542 volt. v B A megyei közkórüázban 492 beteg ápoltatott 13,930 ápolási napon át. A gyógyulási arány 65. 25%, a halálozási 5. 50°/

0-tóiit tett. Ezúttal is leggyakoribb kóralak a bujakor volt, melyben 122 egyén ápoltatott. A hasznos házi és gazdasági állatok egészségügyi viszonyai, a Gyoma községben uralkodott nagyobb mérvű rühkórt nem tekintve, teljesen kielégítő volt. A szarvasmarhák a tavaszi legelőre való kihajtást előzőleg, a lovak pedig az áprilishó végén befejezett lóosztályozás: eljárás alkalmával orvosilag megvizsgáltatván, járványos kóroktól menteseknek találtattak. II. Rendészet. A közbiztonság állapotát következőkben ismertetem. Felmerült az 1881. év folyamán megyénk területén 206 vagyonbiztonság elleni bűntény vagy vétség 10,059 frt 46 kr. kárértékkel. Kiderittetett a megyei rendőrség által (a mult évről kinyomozatlan maradt eseteket is ide számítván) 224 eset 9375 frt 11 kr. értékkel. Nyomozás alatt maradt az óv végével 40 lopási eset 259 frt kárértékkel. Összehasonlítva a megelőző 1880. évi e nemű kimutatást az 1881. évi adatokkal kitűnik: a) hogy 1881. évben 143 vagyonbiztonság elleni bűnténnyel kevesebb merült fel, mint 1880-ban s hogy az 1881. évben felmerült lopások kárértéke 4964 frt 43 krral kevesebb, mint 1880-ban. Az összehasonlítást folytatva,sb) kitűnik, hogy 1881. évben a megyei' rendőrség által kiderített 224 vagyonbiztonság elleni bűntény 18 esettel töDb mint 1880-ban, mely körülmény abban leli magyarázatát, hogy 58 eset a megelőző években kiderítetlen esetekből lőn kinyomozva. Ugyanezen körülmény fejti meg azt is, hogy bárba az 1881. évben felmerült lopások értéke 10059 frt 46 krt tesz is ki s az 1881. év végével nyomozás alatt maradt 40 eset kárértéke 2591 frt 60 krt képvisel: mind a mellett a felmerült és kiderített kár értéke közötti különoség, teherként az 1882. évre csakis 684 frt 35 krral megyen át. Az ev folyamán itlmerült vagyonbiztonság elleni bűncselekmények között volt: a) betörés 16 eset. Ezekből kideritttetett 9, nyomozás alatt maradt 7 ; b) szarvasmarha lopás 1 eset 1 db szarvasmarhával, mbly kiderittetett; c) lólopási eset 14—16 db lóval és 8 db csikóval; kiderittetett 8 eset 14 darabbal, nyomozás alatt maradt 6 eset 11 darabbal; d) sertés lopás 14 eset 69 darabbal kiderittetett 7 eset 42 darabbal, nyomozás alatt maradt 7 eset 17 darabbal; e) birkalopás 7 eset 41 birkával; kiderittetett 6 eset 39 darabbal, uyomozás alatt maradt 1 eset 2 darabbal; f) gyujtogatási eset 2 merült fel, mely kiderittetett. A többi felmerült vagyonbiztonság elleni esetek, tárgyuknál fogva, többnyire pénz, ruhane tiii, élelmiszerek, takarmáuy s igy az élet szükségleteinek beszerzésére irányzott lopások lévén, nagyobb beszámítás alá nem esnek. Általános átnézetét véve az 1881 évi megyei személyes vagyonbiztonsági állapotoknak, minthogy a felmerült 6 emberölés mint többnyire véletlenségből s az elhatározott szándék teljes ielenlétóuek hiányában származott eset, a K.-Tarcsán K. Szabó Imre által elkövetett kettős gyilkosságon kivűl a személy biztonság terheül fel nem róható s minthogy e szerint a mult évben sem rablógyilkosság, sem erőszakos rablás, sem útonállás, sem általáaoly bűncselekmény, mely a sze mélybiztouságot nagyobb mérvben veszélyeztette s különös intézkedések alkalmazását követelte volna, elő nem fordult, a személybiztonság megnyugtató volt. A fennebb számadatokkal megvilágított vagyonbiztonsági állapot pedig, ha némi tekintetben kívánni valót hagy is fenn: a szomszédos megyek e nemű állapotával szemben szintén kielégítőnek mondható. Közbiztonsági szolgálatunk ellátása nagyjelentőségű átalakulás küszöbén áll. Ugyanis a m. kir. csendőrség szervezéséről szóló 1881. évi III. törvényczikk a mkir. belügyminiszter ur f. évi már cziushó 4-én 13,061. szám alatt kelt rendelete következtében 1883. évi január 1-én vármegyénkben is életbe fog lépni. Ezeu intézkedések szerint megyénk a III. csendőrségi kerület Aradon székelő 2-ik szárnyparancsnokságához fog tartóz ni. Megyénk közigazgatási bizottsága, mely a csendőrségi őr sök elhelyezése iránti javaslattételre felhiva lett, a megyében felállítani tervezett 63 főnyi 10 őrsöt következőleg javasolta elhelyezni : B.-Gyulán 6, B.-Csabán 7, Békésen 8, Orosházán 8, Szarvason 6, Szeghalmon 10, Gyomán 6, Kondoroson 4, Csorváson 4, Tót-Komlóson 4 főnyi egy-egy őrs. Ezen javaslattal ellentétben a m. kir. belügyminiszter ur f. évi április hó 12-én 17,702. sz. a. kelt rendeletében a Kondorosra ós Tót-Komlósra tervezett őrsöt M.-Berénybe, illetőleg Bánfalvára jelzé áthelyezendőnek ; mert ez utóbbi helyeken a csongrádmegyei őrsökkel való összeköttetés czéljából őrsök elhelyezése okvetlenül szükséges, mig a tót-komlósi őr sőt teljesen mellőzhetőnek nyilvánítja azért, mivel ez külön ben is az orosházai őrs körletéhez fog tartozni s azonkívül az ez utóbbival érintkező nagy-majláti és apáczai őrsök járőrei által fog átportyáztatni. Ezek szerint az elhelyezési ós állománykímutatás következőképen lenne megállapítandó : Adófelűgyelöi jelentés. Felolvastatott Békésmegye közigazgatási bizottságának, f. hó 8-án tartott gyűlésén. Méltóságos főispán ur! Tekintetes közigazgatási bizottság! A vezetésemre bizott közigazgatási ágazat folyó évi áprilíavi állapotáról kötelességszerű jelentésemet következőkben vagyok bátor előterjeszteni, ugyanis: az adókivetést illetőleg jelenthetem, hogy ugy a községi közegek, valamint az adókivető bizottságok ez iránybani működése az egész megye területén Devan fejezve és az összesítések, a nagyméltóságú magyar kir. pénzügyminisztérium adó ós jövedeki számvevőséghez felvan terjesztve. Az adóbehajtásra áttérve bátor vagyok jelenteni, hogy az adott viszonyok közt elég kedvezőnek mondható, a menynyiben folyó évi ápriihóban e megye területén egyént s adókban 21867 frt 25 kr. 1881. évi ápriihóban 14088 „ lSVa kr. tehát folyó évi ápriihóban a tsj OC 'O -S

1 o CM 4 5 6 7 8 9 10 Őrsök Békés-Gyula (szakaszparancsnokság) . . B.-Csaba Békés M.-Berény . . . . Szeghalom . . . . Gyoma Szarvas Orosháza Bánfalva Csorvás Összesen: S-l <X> 02 Oj a s-l »o N ® > tH <0 1 1 1 1 1 1 1 1 1 =o -cs a <D 03 o c a> 03 o tS5 co <z> o 6 5 5 5 6 5 6 5 5 5 9 53 64 8 6 6 6 7 6 7 6 6 6 kivétel nélkül lovascsendőrök. Ezen megállapítás ellen azonban a megyei közigazgatási bizottság, a fennebb ismertetett első tervezet helybenhagyása iránti kérelem előterjesztésével, felírással élvén, az ügy eldöntését a m. kir. belügyminiszter úrtól várja. Meg kell itt még emlékeznem azon intézkedésemről, mely szerint ugy az 1871. évi XVIII. t. cz. mint szintén megyeileg jóváhagyott községi rendőrségek szervezetéről alkotott s megyeileg jóváhagyott szabályrendeletek alapján utasítottam az összes járási szolgabirákat, hogy a községi rendőrségek czélszerü szervezése ós fegyverzettel való ellátása iránt intézkedjenek. III. Közmunka és közlekedési ügyek. Védtöltések. A mult évi számbavétel eredménye szerint, a természetben leszolgálandó közmunka-erőből felhasználatlanul maradt 226 igás és 4612 kézi napszám; váltságdijakban befolyt 70,767 frt 14 kr. ebből felhasználtatott 46,694 frt 13 kr. hátralékban maradt 558 frt a í évre átjött 24,073 frt 1 kr. Az idei közmunka felosztási terv és költségelőirányzat szerint összeiratott az 1882. évre 32,488 igás, 105,567 kézi, napszám, ebből megváltatván 30,6887

a igás,- 93.436V2 kézi napszám : a váltság összeg 74,200 frt 80 krt tesz ki, vagyis a közrnunkaalap fedezete, a mult évi maradvánnyal a f. évre készpénzben 111,083 frt S9 kr. természetbeni közmunkaerőben pedig 2026 igás és 16742 kézi napszám. Az előző 1881. évvel szemben összeirt közmunkaerő az idén 2933V

a igás, s 3245 kézi napszámmal, a bejelentett váltság összeg pedig 10,226 frt 80 krral, sőt ezutóbbi az 1880. évi közmunkaváltsági összeggel szemben 17,298 frt 80 krnyi szaporulatot mutat. (Folyt, köv.) 7779 „ 6y

2 krral több folyt be Hadmentességi dijak czimén folyó évi ápriihóban 8300 frt 70 kr. mult évi ápriihóban ........ 3001 „ 65 '/a kr. tehát folyó ápriihóban 299 „ 4V

a kr. itt is több folyt be. B.-Gyulán, 1882. május 7-én. Orosz, kir. adófelügyelői helyettes. * Békósuiegye törvényhatóságának máj. 15-ón ós folytatva tartott közgyűléséből. Elnök főispán jur ő méltósága üdvözölvén a nagyon szép számmal — közel 300 volt — egybegyűlt törvényhatósági tagokat, Réthy Pál b.-csabai városi tiszti főorvos urnák rövid,jívelős beszéd kíséretében átnyujtá a vaskorona- rendet, tnelylyel ő felsége nevezett veterán orvost a közegészségügy körül 46 éven át Csabán szerzett érdemeiért kitüntetni kegyeskedett. A kitüntetett megható szavakkal köszöné meg a felség kegyét és ugy véli — igy mondá — legjobban meghálálhatni, ha élete hátralevő napjait is az általa képviselt ügynek szenteli. Ezután következett az alispáni jelentés, melyet egész terjedelmében küzlünk. Ennek kapcsán a csendőrsógre nézve, hogy M.-Berényben is legyen, főispán ur Indítványa fogadtatott el, mely szerint a belügyminiszter ur fel fog kérelni, hogy 10 őrs helyett ugyanazon 63 főnyi létszámmal 11 őrsöt engedélyezzen, oly formán, hogy a csabai ós orosházi szakaszokból két-két ember elvétetvén, 11 őrssé alakittassék. A tanügyi állapotokra nézve, megütközését fejezi ki a Közgyűlés, hogy a megye területén, az alföld'szivében, 39 iskola létezik, melyben egyáltalán magyarul nem tanítanak. A közgyűlés felhívni határozta a tanfelügyelőt, hogy e vLszás állapot okát fürkészve, nzt alaposan orvosolni el ne mulassza. Egy törvényhatósági tag a tanfelügyelő felelősségre vonását is indítványozta, mi s/.inte elfogadtatott. A közigazgatási bizottság félévi jelentését, melyet a lapok már közölték, a közgyűlés tudomásul veszi. Következik az árvaszéki elnök ur jelentése melyből a következőket emeljük ki. Az 1881. évben a megye területén volt összesen 8335 gyámság ós 93 gondnokság alatt álló egyén. Az árvatári vagyon 1,293,613 írt 34 krt tett, melyből 1,209,344 írt 59 kr. a községekben, a többi a központban kezeltetik. Mindenhol rendben kezeltetik az árvapénz csak Békésen és Tót-Komlóson nem, előbbi helyen azonban régibb hiányok a mik a zavart okozzák. — Az árvák közt iskolába jár 1925, saját keresményéből el 3000. a többi rokoni vagy más felügyelet alatt áll. — Az ^ügyforgalom? 8253 számot tett, melyből 361 hátralék maradt. Hagyaték volt összesen 109i. — Végül a jelentés a szaporodó munkát hangsúlyozván kér még egy ülnök ós egy irnok alkalmaztatását. E^y írnoki állás rendszeresítése megszavaztatott, s ennek engedélyezése iránt a belügyminiszter ur fel fog kéretni. A közgyűlés második napján mindenekelőtt a békési vasút ügye került tárgyalás alá. A megye közgyűlésének a tervezett vasút ellen, ha Békés városa igy látja érdekeit leginkább biztosítva, nincs kifogása ós a munkálatok könnyebb vóghezvi telére 2 évi közmunkát en<*ed át a városnak. A közgyűlés harmadik napján a szathmármegyei,

( a galicziai zsidók bevándorlása ellen irányult kérvéuy vita nélkül egyszerűen tudomásul vétetett. A közigazgatási bizottság abbeli javaslata, hogy a megyei összes hidak javitása, jó karban tartására a hídvám hozassák be, «1 nem fogadtatott, ellenben azon előterjesztése, hogy a közmunkaváltsági dij kézi napszámnál 40 krról 50-re ós igásnál 1 frt 20-ról 1 frt 50 krra emeltessék, hosszabb vita után elfogadtatott. Az alispán ur előterjesztése, hogy a jogkereső közönség érdekében határoztassanak meg a tisztviselők hivatalos órái, löbb indokolt felszólalás daczára el nem fogadtatott, azon okból, mert a ki lelkiismeretes hivatalnok, az ugy is ott vau ós dolgozik, a ki nem az, annak .hiába szabnak hivatalos órákat.*