Békésmegyei közlöny, 1882 (9. évfolyam) január-december • 1-144. szám

1882-05-16 / 58. szám

B.-Csaba, 1882. IX. évfolyam, 58. szám. Kedd, május-hó 16-án. 108 Politikai, társadalmi, közgazdászat! és vegyes tartalma lap. Megjelenik hetenként háromszor : vasárnap, kedd, (féliven) és osiltörtökönELO FIZETÉSI DIJ helyben házhoz hordva vagy póstán bérmentve küldve : Egész évre 8 frt Fél évre . - 4 „ Évnegyedre 2 „ Lapunk számára hirdetések felvételére fel van jogositva : Haasenstein és Yogler czég Bécs. Prága, Budapesten, Németország és a Svájez minden fővárosaiban. Főszerkesztő : GARZO GYULA. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL : Apponyi-utcza 891. számu ház. h)vá a lap szellemi és anyagi részét illető minden közleményt czimezni térünk. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 kr. A keddi szám ára 5 kr. Kapható Elein Ödön könyvárus urnái és a nyomdában. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Nyilttér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben akiadóhivatalban, Klein Ödön urnái és Bianer B. ur nagytőzsdéjében, de Povázsay László úr nyomdájában is fogadtatnak el előfizetések és hirdetések; vidéken a postahivataloknál 5 kros póstautalványnyal. Szükséges-e a polgári házasság? (Vége.) Mutatja ezt a mindennapi tapasztalás, hogy a kánonjog által felállított korlátoknál fogva az asztal és ágytól elváltak, a legnagyobb erkölcstelenséget űzik. A férfi ágyast, a nő pedig szeretőt tart, s hogy mily veszedelmes ez a társadalomra nézve, ezt mindenki tudja, ki éber figyelemmel szemléli, mily befolyást gyakorol a közerkölcsiség egy nemzet szellemi és anyagi fejlődésére. És a kanonisták, vagy mondjuk az egyház embereinek első és legszentebb köteles sége erkölcsöt terjeszteni, az az odahatni, hogy a nép érzületében az erkölcs szilárd alapra legyen fektetve, tehát legalább is problematikus, miért szállnak egy oly intézményért sikra, mely az erkölcstelenség csiráját magában rejti? De miga a kanonjog sem tiltja a végelválást miután nevezetesen a tridentini zsinat (sess. 24. de reform, matt', cap 7.) a házasságot jogi lényegében feloldhatónak nyilvánította, sőt az uj testamentummal sem ellenkezik, mert e szerint Krisztusa form. elválást házasságtörés miatt megengedte. A házasságnak alapja mint érintem nem a vallás, hanem a szerelem, a kölcsönös tisztelet, a végelválás pedig az ember természetében, a házasság rendeltetésében leli in lokolá^át, ha tehát visszadjuk a házasságnakjogi természetét megszűnnek a visszaélések, melyekép azért oly gyakoriak, mert a házasság eddig az egyház és nem az állam oltalma alatt állott, az az jogi természetéből ki volt vetkőztetve. És vájjon mit bizonyítanak ezen visszaélések ? Azt, hogy senki sem tekinti a vallást a házasság alapjául, hanem mint mondám a szerelmet, a kölcsönös vonzalmat, mert különben a házasság kötése czéljáből senki sem változtatná vallását. A népre nézve a házasság kötésének alakszerűsége épenséggel nincsen káros hatással, mert a nép nem foglalkozik a házasság jogi természetével, nem tudja ő a különbséget a polgári házasság és a sakramentum közt, a nép embere nősül, mert gazdasága folytatásához szükséges, hogy családot alapítson, nom törődik ő a formával, és ha a törvény előírja, hogy a szolgabíró vagy polgármester előtt esküdjék, ezen egybekelési módozatot ép oly tiszteletben tartja vallási hatóságok előtt vállalt vagy reárótt kötelezettségeket, sőt tapasztalásból határozottan állithitom, hogy a nép most már ép oly tisztelettel hajol meg az álj lam mint az egyház auktoritása előtt. Es mert nem ismeri a nép a házasság jogi természetét, érintetlenül is hagyja vallásos meggyőződését. Kisértsék meg a kanonisták, — hagyják csak bóKében a népet, —j bármily reformok hozassanak ezen téren, érzületében semminemű változást nem fog előidézni. A kifejtettek után a zsidók és keresztények közt házasság sem ellenkezhető. A gyermekek nevelését tekintve a családnak els' és főfeladata gyermekeit becsületes állampolgárokká nevelni, és nem fogja alterálui sem az egyik, sem a tnásik vallásos meggyőződését, ha az egyik gyermek a katholika, a másik pedig a zsidó hittanban nyer oktatást, a mint nem zavarja meg a családi bensőséget, ha az egyik gyermek az egyik, a másik pedig evvel épen ellentétben álló életpályara neveltetik, mert nem szűnnek meg a gyermekek, gyermekek, a szülők pedig szülők maradni, akár maczeszt, akár malaczpeesenyét esznek. A vallás külsőségei pedig nem képezik a családnaic életadó rugóit, és ugyhiszem nincsen meg a Kanonisták közt sem gondolkodó fő, ki ezen a téren reformok szükségét ne érezné. Emberek vagyunk mindnyájan, ne zavarjuk szűkkeblűség vagy kiváltság által az emberek közt a termószetadta szolidaritást, határozzon ott a hol két sziv egyesüléséről van szó, a legilletékesebb biró : — az érzelem ! Dr. Schuller Simon. ME(J YB l KÖZ Üli YE K. " Alispáni jelentés. felolvastatott Békésmegye törvényhatósági bizottságának máj 15-én tartott gyűlésén Tekintetes megyebizottsági közgyűlés! A megye állapotáról ós a mult 1881. óv szeptember havától a mai napig közbeesett idő alatt tett nevezetesebb intézkedéseimről szóló rendszerinti jelentébe net az 1870. óviXLII. 'törvényczikk 58. §. o) pontja értelmében következőkben van szerencsém tisztelettel előterjeszteni. I. Népmozgalmi viszonyok, közegészségügy. A megyei számvevőség által összeállított népmozgalmi kimutatás szerint 1881. évben a megye területén szülöttek száma 12,085, az elhaltak száina 91 Oá, a tiszta szaporulat 2983 fő volt, mely eredmény az 1880. évi lelekszaporulatnál 282 fővel kedvezőbb, vagyis megyénk népességének száma, a kies beköltözöttekre való tekintet nélkül az óv végén 233,801 tóre emelkedett. A megye tiszti főorvosinak az 1831. óv közegészségügy viszonyairól szerkesztett jeíeutóse szerint az 1881. évi közegészségi viszonyok, mind a mellett, hogy a gyermekek között uralkodó vörheny ós roncsoló-toroklob az 1881. óv folyamában számos áldozatot követelt, az 1880. óv közegószsógi viszonyainál kedvezőbbek voltak. A közegészségügyi viszonyok e kedvezőbb jellege, a mint az már a népmozgalmi adatok fennebb törtónt szembeállításánál kitűnt a halálozási esetek csekélyebb létszámában nyert kifejezést. A lefolyt év határozottan a sajátlagos gyermekjárványok ideje volt Uralkodott ugyanis a gyermekek között a vörös himlő, szamár huruf, szórványosán a hólyagos himlő később a vörheny majd magábai m ijd roncsoló toroklobbal párosulva. Az őszi és téli hónapoü alatt az emiitett gyermekbetegségek mellett, felnőtteknél a légző szerbek hurutos ós lobos bántalinai mutatkoztak, a vörheny járvány leginkább uralkodott B.0 ab in, hol 1881. évi junimhó l-je vagyis a járvány megállapítása óta e hó elsejéig megbetegült 1599, méggyógyult ll 18, meghalt 481 gyermek; vagyis ezeo betegség B.-Csaba város népének majdnem 5°/

0-át támadta meg, továbbá Békésen, hol közel 30°/

0-nyi halálozási arány mellett, a betegültek létszáma a 400-at megiialadta, ehhez csaknem hasonló viszonyok voltak Orosházán, szelídebb lefolyást nyert ugyanezen járvány M.-Berónyben ós Dobozon. Bár nem nagy kiterjedésű, de igen veszélyes lefolyású s Szarvason még 1880 évi szeple.nberhó 7-én kiütött roncsoló toroklob járvány, melynek 650 betegülési esete, 50%-nyi halalozással végződött. Meg mindig igen sajnálatos s a gyermekek magas halandósági százalékát elég indokoló körülmény, miszerint a 7 éven alóli gyermekek 2092 esetben nélkülözték az orvosi segélyt, melyből mindössze is 45 eset képezte a közegészségi törvény szerin i elmarasztalás tárgyát ; hogy ugyanis, a szegény sorsú osztály gyermekeinek gyógykezelési költségei, a községi szegény alapokat terheljék, elég alkalmas eszköz lehetne arra serkenteni a szülőket, hogy beteg gyermekeikre nézve az orvosi gyógykezelést igénybe vegyök. (Folyt, köv.) ÍPolitikai Ilire k * Szlávy József közös pénzügyminiszter a közös miniszteri értekezleten kijelenté, hogy lemondásához ragaszkodik s már el is utazott Bécsbe, honnan közelebbről fürdőbe, s onnan azután haza megy Újfaluba s ősszel Budapestre jő. * Hajótörés. A „Milka" nevü magyar barkhajó, vihar A „BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY" TARCZAJ A rejtélyes Iialott. (Népmonda.) Elbeszéli: Kunhegyi Miklós. (Vége.) ^Szeretnem —" „Szeretném — Ugyan mit?" „Szeretném testemet ..." wAz ördögbe!" kiáltott Talpas ur, és eldobva a tollat. „Hát csakugyan bolonddá akarsz tenni ?" „Semmi esetre! Tiszta igazat szólok. írjad tovább! Ezer forint egy kérvényért untig elég. És másik ezret kapsz, ha testemet visszanyerem. Talpas újra a toll után nyúlt. „Deczember 20-án a csorbási uton utaztam — Osöbők felé. Rémitő hideg volt — az utak rosszak . . „Ps«t! Engedelmet hogy közbevágok! Az alispánt nem engedem bántani, ő az ón protektorom " „Jól van. Tehát folytasd: „A hideg borzasztó nagy volt és mivel kocsisom már megfagyott, hogy a testben én is meg ne fagyjak elhagytam testemet . . „Szent isten!" tört ki Talpas Jeromos. „Légy csendesen és ird tovább!" „Hát mit irjak?" „Kibújtam testemből, miután róla előbb gondoskodtam ; 4gy ültettem, hogy le ne eshessek, és igy szíjjal erősen az üléshez kötém. Erre repültem a legközelebbi csárdába, azon reményben — hogy lován a kocsin lévő testtel ugyancsak meg fog érkezni." „A csárdában a kályha mögé oujtam ós melegitém megdermedt lelkemet. Várok egy óra hosszáig, két óra hoszszáig, nézek az udvarra, mindhiába — a test nem érkezett meg. Hajnal hasadtával siettem azon helyre, hol a testet hagyáiá és sem az, sem lovam nem volt ott. Addig kutattam, kerestem, mig meghallám hogy a tekintetes csöböki elöljáróság egy holttest tulajdonosát keresi. Felkérem tehát, nevezett elöljáróságot —f a holttestet nekem kiszolgálni, mivel az az ón jogos tulajdonom. Mindezeket aláírásommal hitelesítem." „Jól van — jer és ird alá." B Aláírjam ? könnyen van kimondva. Hiszen kezeim a testet szolgálják. Ird alá nevemben azon megjegyzéssel : „hogy kezek hiánya miatt." „Már engedelmet kérek — nagyon sokat kívánsz tőlem ; a törvény tiltja elfogadását az olyan kérvényeknek, melyek nincsenek rendesen kiállítva. Más megjegyzéssel nem írhatom alá, minthogy; „kérvényező olvasni és írni nem tud." „Ahogy tetszik. Csak ird alá!" Talpas aláirta a kérvényt. „Köszönöm szépen Talpas barátom, iparkodjál a dolgát minél előbb rendbe hozni. Most pedig sietek nőmet is meglátogatni." „Megállj, megállj halott barátom" kiálltott Talpas. „Te botlottál a kérvényben. Hogy köthetéd meg testedet, mikor már nem volt kezed?" De már nem nyert feleletet. Mély csend uralgott köröskörül, zavarva olykor-olykor a sivító szól zúgásától. Talpas még egyszer átolvasa a kérvényt és álmodozott újra . . . Midőn reggel felébredt, a napsugár már behatolt az ablakon. Elfelejtve az éjjeli kalandot, összerakta iratait és sietett reggelizni. Mig étvágygyal reggelizett, a szolgabíró átnézte iratait és megtalálta az éjjeli kérvényt is. „Bolond gombát evett jegyző segéd barátom ?" És szörnyű hahota között olvasá fel a kérvényt a kerületi orvosnak. „Rajta! Bontsuk fel e szószátyár lélek testét— és ha az első váüásra meg nem szólal, megadjuk neki a végtiszteletet. E beszédre eszébe jutott Talpas uramnak az éjjeli kaland ós a két ezer forint benyomása alatt kérte az urakat, sértetlenül hagyni a testet. Erősen rajta veit, hogy a kórvény benyujtasSÓK ós tárgyaltassék. Hogy milyen feleletet kapott a szolgabirótól, könnyen hihető. A holttest felbontatott és mivel erőszakos halál nyomai rajta nem észleltettek el is temettetett. Eme különös történet, végét illetőleg a nép monda nem egyező. Némelyek azt beszélik, hogy a test felbontásánál, a lélek jajgatva repült Csorbás felett ós Talpas rohant utána folyton kiáltva: „Fogjátok meg, fogjátok meg." Mások azt beszélik, hogy minden év deczember 23-án a lélek megjelenik és kéri a testet, mire Talpas ur mindig biztatja, hogy a kórvény tárgyaltatik. És ez igy megy sok-soK óv óta.