Békésmegyei közlöny, 1882 (9. évfolyam) január-december • 1-144. szám
1882-05-14 / 57. szám
„ Békésmegyei Közlöny "~28. szám. 1882. sából. Mindenki nélkülözhetetlennek tartja magát és tárgyát. Az igazgató meg rendesen minden, csak nem paedagogus, de ha az, akkor sem egyetem (vagy ritkán) szellem, ki minden tárgynak, pláne mai haladása mellett, meg tudná találni az összekötő kapcsát, mikor sokszor nincs is. Tanítanak tehát nyakrafőre, agyontömik a tanulót mindenfélével, az év végén azután perczentokben mutatja ki az igazgató, mily nagy (! ?) haladást tett intézete. Az a fő, hogy nagy legyen a perczent, különben nem fog tetszeni á főigazgatónak, kire megint a miniszter megharagszik, arra megint az országgyűlés, ha ki nem tudja mutatni, hogy Magyarország tanügye a mult évben virágzó volt. Kis legyen a bukottak %-a (a papiron), nagy a haladók perczentje. Nagy, de mily haladás az! Azok a jó urak azt hiszik, hogy a tanulót az agyontanitás mellett elaltatni lehet, hogy megfeledkezik saját előnyéről. Dehogy! Kisüti ő azt, hogy igazgatói hiúság a jó tanulók, illetve a meg nem bukottak nagy perczentje. Föl is használja előnyét. — Vagy megtanulja a roppant tanhalmazból tanára kedves bogarait s akkor proszperál, jó diáknak tartiák, vagy félig-meddig konyít mindenhez — eredmény : átmegy, átussza a középiskolákat. S látnátok az ily átúsztatott maturátust! Ha jogász lesz belőle, legalább is miniszterségről álmodozik, megszokván „a magas álláspontokat;" ha más pályára lép, egyszerre akar nagyra nőni. Egyetemi tanulmányokat csak ugy „uricze" hallgatja (de nem tanulja), a komoly munkát meg nem szokván, az átcsusztatást meg-megszokván irtózik a száraz, fárasztó „magolásától." tíszméket keres, s e mellett azon veszi észre magat, hogy előbb tudnia kellene valamit alaposan, hogy eszmékre emelkedjék. De azt a középiskolákban nem sürgették, ő nem tud magolni (emlézni,) csak értelmesen gondolkodni, helyesebben mindenről okoskodni, sohasem valamit szolgailag (?) átvenni — ergo nem tanul, elhagyja az egyetemet, kimegy a világba, hogy azt és magát áinitsa, mindenhez fog, s semmit sem végez, mert nincs akaratereje (a tudomány nem neveli az akaratot,) szelleme meg zilált. Nagy igényei lévén, szerényebb pályával be nem éri. Minden pályánál csak a magas álláspontokat, s a hasznot veszi szemügyre, s ha kérdjük, honnan kapta ez irányt? Felelet: a középiskolákban, hol a „nagyzás hóbortjának" fejlesztője, ott becsülik minden fölött a szellemet. Szivképzés mellékes, fő az értelem neveiése. Nézetünk szerint a középiskolák korlátlan szaktanítását be kellene szüntetni s nagyobb tért engedni a tanító nevelő hatásának. Nem bürokratizmust csinálni a középiskolátíból, hol a tanár minden lépése előre van megszabva, de ezt nevelő házává avatni, hol a tanuló önismeretre, emberismerete ós Isten szeretetére jut. De ahhoz oly tanárok kellenek, kik nevelők s nem tudósok gyanánt akarnak szerepelni, kiknek józan nézeteid vannak a tudomány értékéről és objektív igazságáról, kik tisztában vannak aziránt, hogy a hazának, különösen a magyar hazának nagyobb szüksége van munkás jelleineüre, mint szellemes zseniális gazokra; kik keveset, de jót követelnek, kik a tudományt nem a tudomány, de a nevelés kedvéért űzik, kik nem a tudományos ismereteket közölni, de a szellem összes tehetségeit nevelni óhajtják. Mig az pium desidenum marad — lesz országés Európaszerte szellemi proletárizmus. Politikai tiirels,, * Kairó, máj. 11. Egyptomban a forradalom kitörése küszöbön áll. * Odessza, máj. 10. Összeesküvést fedeztek fel, mely a czár élete ellen irányult. — 5000 fegyvert és egy teljesen berendezett nyomdát kobozták el, * Debreczenben a képviselőválasztás alkalmával Thaly 209 szavazattöbbséggel az I ker. képviselőjévé választatott. * A képviselőház csfitörtösön a vámtarifa-javaslatot tárgyalván, Apponyi Albert gróf, az ellenzék legnagyobb indignacziójára, a javaslat mellett igen hatásos beszédet tartott. A javaslat 68 szótöbbséggel elfogadtatott. Szükséges-e a polgári házasság? A czivilizált nemzeteknél a házasság a féili és nő szabad akaratából folyó egyesülése, a tovább nemzés, kölcsönös támogatás ós az élet viszontagságainak közös viselésére czélzó egyesülése, tehát oly jogviszony, melyhez a szerződés lényeges kellékei: a szabad akarat és a betöltés lehetősége megkívántatik. Minden szerződés jogi természete pedig polgári, báriiiiüep igyekeznek a kanomsták arra vallásos jelleget ölteni; tehát a polgári házasság nem azért szükséges, hogy a különböző hitfeleicezetüek egybe kelhessenek vagy egymást megunva elválhassanak, hanem azért inert a házasságnak jogi természete polgári, és minden polgári jogviszony rendezésére csakis az állam van hívatva. Tehát az államnak, mi az államé . S vájjon mi jogosítja a kanonistákat a házasságot monopoliumüént tekinteni ? A házasság nem az egyház szüleménye, olv régi mint az emberiség és megelőzte a szentséggé való avattatást és valamenyí positiv vallást. (Portalis a „Code Napoleon" tárgyalása alkalmával tartott beszéde.) Miután tehát a házasság polgári szerződés, csakis az állam van jogosítva a házasság megkötésének formáit megállapítani, és feloldásának indokait meghatározni, az ő elvitazhatlan joga egyúttal a házassági akadályokat fixirozni, tévedés tehát az egyháznak vindikálni a mi nem az egyházé; mert a társadalom szerkezeténél fogva az állam feladata a házasságból tolyó kötelezettségeket oltalmazni és annak következményeit szabályozni; mert azt mondja Portalis : „Az ész ós az erény, melyek az ember tekintélyét biztosítják a mennyiben feljogosítják szabad lenni, csak paránylag őrizhetnék meg határtalan kívánalmak és mérséktelen szenvedélyek ellen, ha az állam törvények által nem fékezné." Midőn tehát házasságról van szó, nem az egybekelés, sem az elválás, hanem az a lényeges főüér dés, mi a házasságnak jogi természete, ennek eldöntése után bocsájtkozhatunk csak részleteibe. Ha tehát el van döntve az, hogy a házasság polgári szerződés nagyon közönbös, vájjon minő liitfelekezetüek szándékoznak egybekelni; mert a házasságnak alapja nem a vallás, hanem a szerelem, a kölcsönös vonzalom, a szivrokonság; — nem a katholikus, a református, zsidó vagy pogány leányt veszem nőül, hanem a szép a szeretetreméltó, jól fcövelt, kedélyes leányt, bármily formában imidja istenét! .... Az egybekelőknek csak egy hitük, egy vallásuk van és ez a szerelem, a kölcsönös tisztelet, ha ez megvan, válik a házasság boldoggá családneveié, társadalom alkotó frigygyé! . . . . Az igen természetes, hogy a házasság természeténél fogva kell, hogy végkép feloldható is legyen ; mert a házasság rendeltetése a családalapitas, ha tehát az emberi természetnél fogva két egyén egymáshoz nem akkomodálhatja magát, adassék mindkettőnek a lehetősig uj családot alapítani. Nem a házasság jogi természete biztosítja az egybekelők együttlétének állandóságát, mert legyen ez akár polgári szerződés, akár sakramentum, nincsen kizárva, hoíiy az egybekelők egymással megnem térnek, vagy hogy „egymást meg ne unják" és ez esetben sokkal ésszerűbb a vég, mint az asztal és ágytóli elválás, s több erkölcs fekszik a vógelválás mint az asztal ós ágytóli elválásban; mert előbbi által szabaddá lesz téve az egyén és uj családot alapithat, holott az utóbbinál örökös lánczokba van verve, s megfojtja minden erkölcsérzetét. Dr. Schuller Simon. (Vége köv.) MEGYEI HIEEK. ~~ * Megyénkben az országgyűlési képviselő választók 1888. évi névjegyzékének kiigazítása czóljából az összeíró küldöttségek következőleg alakíttattak meg: 1. A gyónni oálasztó-kerületben. a) Gyoma-endrőd-kondorosi alkerületben elnök: Németh Lukács ügyvéd gyomai, tagok Jánosi Sándor gyomai és Kalmár József endrődi lakosok, b) Szeghalom, K.-Ladány, Füzes-Garmat, vésztői alkerületben elnök Kiss Ferencz gyógyszerész szeghalmi, tagok Ökrös Sándor vésztői, Czeglódi Lajos szeghalmi lakosok, c) Mezö-Beróny, Körös-Tarcsa, Doboz, gerla-pósteleki alkerületben, elnök ifjú Kollár János ügyvéd mezöberényi, tagok ifjú Nagy Sándor köröstarcsai ós Nagy István dobozi lakosok. 2. Az orosházai választó kerületben, a) Orosháza, Tót-Komlós, Csorvás, Bánfalva, Pusza- és Szabad-Szenttornya, Nagyszénás, Sámson, földvári alkerületben elnök dr Márki János ügyvéd orosházai, Ozikora György ós Berta András orosházai lakosok, b) Öcsöd-szentandrási alkerület, elnök Yitályos Márton öcsödi, tagok Maróthi Sándor öcsödi, Tolnai Ferencz szentandrási lakosok, c) Kétegyháza, Gyulavári és uj-kigyósi alkerület, elnök Dutkay Béla ügyvéd b.-gyulai, Argyelán József kétegyházai ós Arató Sándor gyulavári lakosok. Az ekként megalakított küldöttségek elnökei ós tagjai felhivatnak, hogy az 1874. évi XXXIII. t. cz. 21. § ban megszabott t eskü letétele végett, a kiküldöttre nézve, lakhelye szerint illetékes járási szolgabíró előtt jelentkezzenek; ez utóbbiak viszont utasíttatván, hogy az eskületótelröl szóló jelentéseiket, a központi választmány elnökéhez annakidején terjesszók be. Az összeírás eredményének s illetve a névjegyzék kiigazításának a központi választmányhoz leendő beterjesztése határidejéül ez évi juniushó 10-ik napja tüzetett ki. * Az orosházi járásban a f. évi közmunkaelöirányzat szerint teljesítendő munkákra vonatkozólag a szolgabíró f. évi 6J4. SZ. jelentésével bejelentett alkuegyezmónyek alapján megbízatott a megyei pénztári tisztség, hogy az orosházai járási szolgabíró hivatalos nyugtatványára az előirányzat H. I. 1. 6., II. 6., V. 1. VI. 1. és VH. 1. 2. 3. 4. 5. ós 7. tótele fejében a megyei közmunka alapból 2672 frt 29 krt azaz kétezer hatszáz hetvenkét frt 29 krt elszámolás mellett űzessen ki. * Meghívás. A b.-csabai férji-dalkar lobogóját — melynek anyai tisztét báró Splóuyinó, Blaha Luiza ö nagysága volt szives elfogadni — a „Szóchóny" ligetben pünkösd első napján f. évi máj. 28-án szenteli fel, mely ünnepélyre ugy szinte az ezt követő dalestólyre, valamint ugyancsak a „Szóchóny" ligetben másnap, május 29-ón rendezendő tánczvigalomra a t. közönséget tisztelettel meghívja: a dalkar. — A lobogó felszentelése máj. 28-án d. u. 5 órakor leend. Belépti dij 30 kr. — A dalestóly, teritett asztalok mellett, szinte máj. 28-án. Kezdete 8 órakor. Belépti dij 40 kr. — A tánczvigalom, a Csabán, a megyei gazdasági egylet által rendezendő lóverseny napján május lesz, 29. Kezdete 8 órakor. Belépti dij személyenként 1 frt, családjegy 2 frt 50 kr. A lobogó felszentelósi ünnepélyre, valamint a dalestólyre, a pártoló tagok igazolványai érvényesek. Jegyek előre válthatók: Gárfcner A. úr fióküzletében a „Fiume" szálloda épületében. A felszentelósi ünnepély sorrendje, valamint a dalestóly műsora, a falragaszokon lesz hirdetve. (r) Pnrcsi Miska, az ösmert ozimbalom-virtuoz, egy fényesen kiállított pedál-czimbalmot kapott, mellyel mint szóló-játékos beakarja urazni az országot. Előbb azonban, hogy némi útiköltsége fedezve legyen, Csabán tart zeneestólyeket. Azeisöt ma lesz Vidovits István vendéglőjében. Ajánljuk öt a t. közönség becses figyelmébe. f A következő gyászlapot vettük: Vidovszky Károly ós neje szül. Mertz Teréz, kiskora gyermekeik Irén, Erzsi ós Károly nevében is mély fájdalommal jelentik forrón szeretett gyermekük, illetve testvérkéjük Margitnak élete 5ik évében hosszabb szenvedés után f. hó 12-ón d. u. 5 órakor tüdölob folytán bekövetkezett gyászos elhunytát. A megboldogultnak hűlt tetemei f. hó 12-ón d. u. 5 órakor adattak át a róm. katk. anyaszentegyház szertartásai szerint a Körös csatornán túli sírkertben az örök nyugalomnak. Kelt B.-Csabán, 18á2. májushó 11-ón. Béke hamvaira!" * Békésm. jegyzői nyugdíj intézeti alap pénztárának 1881. évi zárszámadása számvevöileg megvizsgáltatván, részeiben mint összesógóben helyesnek találtatott, a 48395 frt 73 1/ J bevétel 2174 frt 94 kr. kiadás 46220 frt 79'/, kr. pénztári maradvánnyal, ós pedig a) takarékpénztárba elhelyezve 37670 frt 27 kr. b) magán kötvényekben 3636 frt 34 kr. c) beszedetlen hátralékokban 5514 frt 7 x/a krral elfogadtatott, s számadó pénztárnokoknak a további felelőség terhe alól való felmentésük véleményezése mellett, az egész számadási terv a nyugdijintózeti szabályrendelet 13. §-a értelmében a tek. megyei törvényhatósági bizottsághoz beterjesztetni rendeltetett. Tekintettel azonban a még mindég nagy mennyiségben mutatkozó hátralékokra: azoknak f. óv juniushó végóig leendő mulhatlan behajtása iránti erélyes intézkedések megtételére megyei alispán ur felkeretett az igazgató választmány által. * Békésmegye közigazgatási bizottságának folyó évi maj. 8-iki üléséből. (Folytatás.) Tárgyaltatott dr. Hajnal István bizottsági tagnak jelentése a f. ó. közmunkaösszeirás pótlása czóljából Gyomán és Endrödön megejtett vizsgálat eredményéről: mely vizsgálat eredménye folytán az öszszeirás jóváhagyatott. — Az államópitészeti hivatal jelentése a szárazéri hid helyreállítása érdekében ifj. Kovács János h.-m.-vásárhelyi vállalkozóval kötött építési szerződés ügyében: Mely 504 frt 75 krnyi összeg erejéig megkötött szerződés azon kikötéssel, hogy vállalkozó folyó óv julius hó végéig a munkát befejezni köteles, jóváhagyatott. — Gyula város polgármesterének jelentése, az alföldi vasútvonalon a Sióréti vizek levezethetóse czóljából létesítendő állandó áteresz ügyében határoztatott: mielőtt ezen ügyben érdemleges határozat hozatnék, a közig. biz. képviseletében a megyei főjegyző és az államópitészeti hivatal főnöke, helyszíni tárgyalás megejtósóre küldettek ki, mely tárgyalásra a vasúti főfelügyelőség ós az érdekeltek meghívása is elrendeltetett. — Tárgy altatott a nagyméltóságú közmunka- ós köziekedósügyi m. k. miniszter ur rendelete Wagner János mint gróf Wenckheim Frigyesné uradalmi
