Békésmegyei közlöny, 1882 (9. évfolyam) január-december • 1-144. szám

1882-05-11 / 56. szám

„ Békésmegyei Közlöny "~28. szám. 1882. ily iskolai aerától nagyon, de nagyon távol esünk ; hisz még a középiskolák és gyinnáziumokban sem hallani valamit az egészségügy tanáról s igy nagyon természetes, hogy csak borsót hányunk a falra, ha még ilyenekről még csak álmodni is merészkednénk. Közegészségügyünk — elég sajnos — Magyarországnak sok-sok helyén vagy kiveszett, vagy arról talán fogalommal is alig birnak. Pedig mily nemes tendentiákat követ egy közegészségügyi bizottság, kire egy egész falu vagy város népe számit, hogy őrködni fog közjavuk s legfőbb boldogságuk, egészségük fölött; sárba van tiporva ez is, hisz még a közegészségügyi tagoknak is — az orvost, az ily bizottságnak rendes elnökét kivéve — vajmi kevés fogalmuk vagy ismeretük van az egész«ég fentartásáról s ez őrködjék ím most már a mi egészségünk fölött ! Igazán szomorú irónia 1 A jó lelkű orvos, mint szónok a pusztában beszél s magyaráz: mint kellene a város vagy falu népeinek egészségi állapotát csak némileg is biztosítani ; de elhangzik minden iparkodása s tehetsége, mert visszhangra csak ritkán, vagy talán sohasem talál. De ha az ily tagok már az iskolában a szükséges alapismereteket megszerezték volna, ugy az orvosnak a közegészségügyről való magyarázrta még sem találna egészen siket fülekre. Gondolkozzunk csak egy kissé e tárgyról és éljünk mint emberek a természetnek azon legfenségesebb jogával s adományával, a mit észnek nevezünk. Az ember elveti ezen magasztos jogot s kötelességet, a nyert észerővel való vizsgálást s lealacsonyítja magát egy gépezethez, s ha épen bizonyos államférfiaknak kényelmesebb inkább gépek mint önálló ós szabadon gondolkodó emberek fölött kormányozni, ugy a közegészségbeni járatlanság s tudatlanság, mint valamely államban a szellemi fej lettlen sóg magát egyátalában meg szokta bosszulni, járványok ideje alatt nem csupán annyi áldozatot, hanem mindig sokkal több emberéletet követel, mint más müveit nemzetnél. MEGYEI KÖZÜGYEK. Alispáni jelentés. Felolvastatott tíékésmegye közigazgatási bizottságának f. hó 8-án tartott gyűlésén Méltóságos főispán ur! Tekintetes közigazgatási bizottság! A hatáskörömhöz tartozó közigazgatási ágak mult havi állapotáról szóló rendszerinti jelentésemet, az 1876. óvi VI. t. cz. alapján következőkben van szerencsém előterjeszteni. 1. Közegészségügy. A közegészségügyi helyzet a mult havi állapottal szemben jelentékenyen javult; a mennyiben ujabb járványos kórok nem jelentkeztek, a járvánnyal meglátogatott községekben pedig a kórlefolyás enyhült. Igy B.-Csabán a vörheny-járvány megszűntnek tekinthető, minthogy az utolsó héten már csak 1 ujabb betegedési eset merült fel, a még gyógykezelés alatt állók száma pedig csak 5. A járványra vonatkozó záradatok következők: a betegség járványszerüsége inegállapittatott 1881. évjuniushó 1-én. Ezen időtől fogva megbetegült 1599, meggyógyult 1113, meghalt 481, vagyis ezen betegség B.-Csaba varos népének .majdnem 5°/

0-át támadta meg. Ellenben ugyancsak B.-C$abán a kanyaró-járvány rendkívüli mérvet öltött, mert a betegülési esetek száma, májushó 2-án már 414 volt s a heti betegedési esetek száma folyton az 50—60 között ingadozik. Mindössze 19 halálozási eset történvén, a kór lefolyás felette szelid jellegű. A békési vörheny-járvány sem adhat aggodalomra okot, meit habár a kórt teljesen elfojtani még most sem sikerült, a beteglótszá n az utolsó héten már csak 5 főre ment. Teljesen megszűnt a roncsolótoroklobbal párosult vörheny járvány Orosházán; szünőben van roncsoló-toroklobSzarvason, hol jelenleg már csak 2 beteg van. Meg kell e helyt említenem, azon körülményt, hogy miután az orosházai sorozó járásban ez idén végrehajtott ujonczállitás alkalmával meritott tapasztalatom szerint Tót-Komlós községben a fej-kosz betegség esetei igen gyakoriak, tekintve, hogy ezen betegség, teljes elhanyagolás mellett ürügyül szolgál arra nézve, hogy a védköteleseis a hadkötelezettség teljesítése alól bzemélyöket kivonják, a megye tiszti főorvosának javaslata aiapján utasítottam az orosházai járás szolgabiráját, hogy T.-Komlós községben mindeu egyes házat egyik községi elöljáróból és a községi orvosból álló bizottság által vizsgáltassa meg, a fej-koszban szenvedőket hivatalból gyógyíttassa, s az ellenszegülők irányában rendőri fenyítéket használjon. Az itt nem emiitett községek járványmentesek. A szarvasmarhák a tavaszi legelőre való kihajlást előzőleg, — a lovak pedig az áprilishó végén befejezett lóosztályozási eljárás alkalmával orvosilag megvizsgáltatván járványos kóroktól menteseknek találtattak. 11. Közbátorság. A személy biztonság a megyében a lefolyt hóban egy esetben sem háboiittatott meg: a vagyon-oiztonság ellen 28 lopási eset követtetett, melyből kiderittetett 21, nyomozás alatt maradt 7 eset. A kiderített régibb keletű lopási esetek száma 9. Jelentékenyebb lopási esetek: Szent-András községében áprilishó 4-én Csipák Jánosnó és Török Sándornó házának feltöréssel párosult meglopatása, mely alkalommal kóbor oláhczigányok 258. Irt értékű ágy- és ruhaneműt idegeoitettek el; Orosházán Gyömrei János kárára házfeltöréssel párosult lopás 150 frt kár értékkel, ugyancsak Orosházán áprilishó 19-ikén Friedmann Mór aranyműves boltjának feltörésével 1500 frt értékű ékszerek eltolvajlása. Általában városházán a mult év novemberhat'a óta szokatlanul sok ház felverés s ez uton nagyobb károsodást előidézett lopás törtónt; minek okát a megyei főcsendbiztos az orosházai községi rendőrség hiányos szervezetebeu ugyanannak csekély számában és az igen laza éjjeli őrködésben véli feltaI álul. III. Közutak, vécLtöltések. A tekintetes bizottságnak, az útfelügyelői állások szervezésére vonatkozó határozatában nyert megbízatásomnál fogva, az útfelügyelőket mindeu járásban kineveztem, azonban ifjú Kollár János a békési járás területére kinevezett útfelügyelő, a 359 sz. a. az útfelügyelők számára kiadott szabályzatban foglalt teendők megismerése után, ezen állásáról lemondott s helye még ez idő szerint is betöltetlenül van. A megyei útfelügyelők részére f. évi áprilishó 3-án megtartott közigazgatási bizottsági ülésben 359. kb. sz. alatt hozott szolgálati szabályzat megállapításába hivatalos távollétem miatt be nem folyhatván, bátor vagyok e szabályzat némely poutjai módosítását javaslatba hozni, helyesen: 1. A 3. § azon kifejezéséhez „az illető járási szolgabíró javaslata alapján" — hozzá teendő: „melyhez az alispán kö»ve nincs, ki saját belátása szerint is intézkedhetik az útfelügyelők kinevezése és elbocsátása iránt." 2. A 4. § miszerint az útfelügyelő a járás székhelyén tartozik állandóul lakni, kihagyandó azért, inert ezen feltétel az útfelügyelők kinevezését az ügy háiranyara korlátozza; és mert az útfelügyelő hatásköre a járásbeli megyei utakra terjedvén ki, elegendő, ha az útfelügyelő a járás valamelyik községében állandóan lakik. 3. A 7. § következőleg módosítandó „az útfelügyelők rendkívüli megyei kezelő személyzet sorába tartozván, hivatalos mulasztásaik miatt dorgálással, pénzbirsággal esetleg elbocsátással fenyitendők a fenn álló fegyelmi eljárás szabályai szerint." 4. A 13. § miszerint „ha az útfelügyelő valamely építkezés felügyeletével megbizatik, ezt köteles külön díjazás nélkül lelkiismeretesen teljesíteni ós a kir. építészeti hivatal útmutatása szerint az építési naplót rendesen ós pontosan vezetni", kihagyandó azért, mert az útfelügyelők főfeladatát az utkaparókra való felügyelet Képezvén, az építkezésre való felügyelet és építési napló díjtalan vezetésével annál kevésbbé terhelhetők, mert a jelzett müvelet a megyei államópitészfiti hivatal munkakörébe tartozik. 5. A 15. § miszerint „az útfelügyelő köteles az utmunkálatokhoz előirányzott közmunkaerőuek kellő ós szabályszerű kiállítása iránt a járási szolgabíró utasítása szerint közreműködni, a közmunkasokra rótt munkát kijelölni és annak pontos foganatosítását elleuőrizni, minden hanyagságot vagy visszaélést meggátolni, vagy az illető járási szolgabíró utján meggátoltatni," kihagyandó azért, mert az utmunkálatokhoz előirányzott közmunkaerő kiállítása a községi elöljárók, — a közmunkásokra rótt tnanka kijelölése ós ellenőrzése az illető köz ségi közmunkai esküdt teendői közzé tartozik, mely teendőkkel a szerény díjjal ellátott útfelügyelőket elhalmozni saját kiváló foglalkozásuk t. i. az utkaparókra való felügyelet gyengítése nélkül nem tanácsos Végre : 6. A 16. § miszerint „az útfelügyelő az aratási időben 8 napi szabadsagot kaphat, mely czélból a járási szolgabíróhoz folyamodik" törlendő azért, m»rt e feltétel a 9 § alatti feltételbe ütközik, miszerint az útfelügyelő az utvonalakat legalább hetenként egyszer bejárni tartozik. A folyó óvi fősorozások alkalmával a szeghalmi, orosházai ós gyomai járásbeli utakat, közelebb pedig a gyula-kigyós- és gyula-kétegyházai utakat megszemlélvén, azon tapasztalatra és meggyőződesre jutottam, hogy különöten a Szeghalom-dévaványai és gyula-kétegyházai utak sem kellő domborusággal nem bírnak, sem pedig az utak mentén, a vizládák eltávolítva nincsenek s igy azok gyökeres javítást igényelnek. Felhívandónak vélem ennélfogva a kir. építészeti hivatalt, nogy ezen utaknak, a jövő évben leendő rendszeres helyreállításáról gondoskodjék. Ugyanezen rovat alatt sajnálattal kell megjegyeznem, hogy a b.-csabai közbirtokosság közelebb tett nyilatkozata szerint, a kongó-utak anyagául szolgálaadó tégla gyártásra nem vállalkozik s igy előállott annak szüksége, hogy ez irányban más helyen tegyen lep leket. Erre nézve tudakozódtam a Kovács testvérek első műtéglagyár tulajdonos czóggel H.-M.-Vásárhelytt; mely czég azon ajánlatot tette, hogy a tek. bizottság előtt ezúttal felmutatandó minta szerint az utburkolati kongó-tégla ezrének gyártását 12 frt 50 krért elvállalják. A mint a tek. bizottságnak is tudomása van róla, a szent-andrás-öcsödi útnak a tégla halomtól a mogyorósi halomig terjedő része a üornaánybiztosilag cda épített védgát által annyira elfoglaltatott, hogy ezen útszakaszon a közlekedés már a legnagyobb mértékben veszélyessé vált. A töltésépítési Kormánybiztos ur, a tek. bizottság által ezen gát kiszélesítése iránt még februárhóban megkerestete t, ugyan én elnöki uton, f. évi áprilhó 16-án 368. PZ. a. ezen megkeresés elintézését szorgalmaztam. Minthogy azonban ezeu megkeresésekre ez ideig még csak válasz sem érkezett: kötelességemnek tartom azon körülményt a további intézkedés kérelmezésével a tek. bizottság tudomására hozni. A védtöhések ugy a gyulai, mint a szeghalmi járásban, vagyis az alsó Fehér-Körös ármentesitő öblözet, továbbá a hosszufoki, és Berettyó-ívánfenéki ármentesitő öblözetek területeÍD folytonosan erősíttetnem; továbbá a sebes-körösi ármentesitő társulat félbeszakitott munkálatait ismét folyamatba tette. 1V. Vegyesek. 1. A megyei pénztárak a lefolyt hóban is megvizsgáltatván, azok kifogástalan rendben találtattak. 2. Az ujonczállitás megye szerte Befejeztetvén, annak eredményét a következő táblázatban tüntetem fel. Az ujonezjua póttart. ÖDÍ Sorozó járás neve taiet javara javára bC *<X> SJ OQ O ^ Sorozó járás neve álliallittaS-H állíállíttat-i v<D o O ltandó •03 tandó -=e a SJ volt tott volt tott .c ja Gyulai járás 16 16 2 4 — 2 — Békési „ 136 132 4 32 .— 32 — — Csabai „ 83 83 — 8 8 — — 36 Gyomai „ 54 54 — 5 5 — — 7 Szarvasi „ 1L'9 129 — 17 17 — .— 22 Orosházi „ 138 125 13 25 25 23 Szeghalmi járás 63 63 — 8 8 — — 8 Gyula városi járás 42 42 — 4 4 — — 16 Összesen 661 644 17 101 48 55 2 29 B.-Gyulán, 1882. május hó 7-ón. Jautsorits Pál, alispán. MEGYEI HÍREK. — Egy 10 éves életmentő. Machlyik György 2 éves unokája, az udvaron játszva, hogy ? hogy nem ? az elég magas keritósii kútba esett, — az udvaron csupán egy 10 éves békési születósü kanászgyerek volt, távolabb a kúttól, mely utóbbi a reá bízott sertések őrzésével lóvén elfoglalva, nem ügyelhetvén ugyan a kis gyermekre, mégis a mint a kútfeló fordult, feltűnő volt neki, hogy egy másodpercz előtt még ott látta a kis gyermeket játszani, s ime már sehol sincs, ő tehát azonnal arra a gondolatra jött, hogy az bizonyosan a kútba eshetett; a gyermek konyhában lévő anyjának — ösmerve, milyen szigorú gyermekeire — nem mert szólani, hanem odaszaladt ö maga a kúthoz, s a kis gyermeket csakugyan a kútban és pedig mindkét kezével a vederhez fogódzva találta, még elég jókor s szerencsésen ki is húzta, ugy, hogy annak leszámítva ájulását, semmi baja sem törtónt, — nevezetes még azon körülmény, hogy midőn a kicsikét kihúzta, annak kezecskéit alig lehetett a vederről lefejteni, oly erővel tartotta még akkor is. — Ezen 10 éves életmentő gyermek méltó jutalmat érdemelne nézetünk szerint ritka higgadtsággal párosult lólekjelenlótóért a város részéről is. — Szomorú temetés Gyoinán. Szomorúnak mondjuk ; mert szomorú volt csakugyan. Nigyibonyi Szelte Dénest kisérték siri nyugalomra, a ki Bölönyi ö nagysága számtartója volt Ugrán, s Biharmegye egyik tevékeny bizottsági tagja. Mint ember ós gazdatiszt, oly elismerést vivott ki magának, hogy mint értesültünk, véletlen halála felett megrendült ura uirva, joloubotto ki. „Ha életre hozhatnám, tiz ezer forintot örömmel tennék le érte." Tisza Kálmán miniszterelnök pedig a gazdatisztek oly mintaképének tartotta a boldogultat, melyhez hasonló az életben nem sok találkozik. E kitünö jellemvonások között azonban mégis legragyogóbb vonás volt azon önfeláldozásig hü testvéri szeretete a boldoguitnak, melylyel Gyomán lakó testvére, N. Szelle Kálmán ur, s ennek különben jis rokon, derék neje, Torma Katalin urnö iránt viseltetett, kik a boldogultat a koporsóig nem fogják feledni. Azért hozták ide temetni, is, hogy a jó testvérnek porai legalább legyenek közel, s a Gyomán eltemetett édesanya mellett nyugodjanak. A gyászszertartást Grarzó Gyula lelkész végezte, mely alkalomból a gyomai uradalom tiszti személyzete, a szolgabiróság, a városi elöljárók, s az összes intelligenczia egybesereglett a gyászravatal körül. A bánatos testvórcsalád, merítsen vigasztalást, a meghatóan nyilvánult közrószvótböl, s a gondviselés bölcsesógónek meggon dolásából. Béke poraira! (i) Fogadásool halál. Herpai Mihály 24 éves békési illetőségű egyén fogadásból úszkálta át a Köröst, melybe n halálát lelte. Hétfőn fúlt a vizbe s csak pénteken tudták rihalászniKörös-Tarcsa alatt; s rendőri bonczolás elrendeltetett s foganatosíttatott is. (i) Békésen a szombaton tartott reálgymnáziu mi majális szépen sikerült a város intelligencziája nagy számmal vett benne részt. (i) A békési kir. jbiróság börtönhelyiségéb öl, illetve annak udvaráról Kacsán Mihály vizsgálat alatt levő fogoly megszökött, de nemjsokáig örülhetett szabadságának, mert huszonnégy óra múlva Csabán elfogták s visszahozták előbbi helyére. (i) Békésen, pénteken este Boka József hegedűművész tartott hangversenyt az „Untervéger

a-fóle nyári helyiségben szép számu közönség előtt. (i) Békés varos képviselő-testülete, volt tisztviselője Szabó Lajos özvegyének, elhunyt férje óvi fizetését egy évre havonkénti részletekben kiadatni határozta. Dicséretet érdemel a közgyűlés eme határozata. * Ásatások Pusztaszeren. Az östörtónelmi emlékek által megszentelt Pusztaszeren, hol honszerző eleink Árpáddal élükön, „szerbe vették" az ország dolgait, ez időszerűit nagyórdekű ásatások vannak folyamatban. Ezen történelmi czólu kutatásokat Göndöcs Benedek szermonostori (pusztaszeri) apát ós gyulai országgyűlési képviselő kezdeményezte, fölvetvén egyúttal a hírlapokban azon szép eszmét, hogy a honalapítás ezredéves örömünnepét Pusztaszerre is kikeli terjesztem. A lelkes apátur fölkórósefoly-