Békésmegyei közlöny, 1882 (9. évfolyam) január-december • 1-144. szám

1882-04-16 / 45. szám

„ Békésmegyei Közlöny "~28. szám. 1882. országos gazdasági Egyesület" kebléből, másrészről a kormány állal kinevezendő fizetés nélküli tagokból állana, volna a biztosítási dij osztályonkint és éven­kint megállapítandó; ez megállapittatván törvényható­sági uton minden község a megszabott dijakról érte­sítendő azzal a kijelentéssel, hogy e dijak egy kitű­zendő bizonyos határidőben lefizetendők. Ennek foly­tán a községek elöljárói által minden marhatulajdo­nos az összeírás alapján a reá esendő biztosítási díj­ról értesittet vén, ha a kitűzött határidőn tul 3 nap alatt olyan találtatnék, ki a reá eső díjat meg nem fizetné, attól rövid uton, az elöljáróság felelőssége alatt a törvényhatóság segélynyújtásával lenne behajtandó. Ekkép minden község biztosítási dija együtt levén, az elöljáróságok a legközelebbi adóhivatalba beszol­gáltatni, ezek pedig a helységenkint beszolgáltatott összeget a központi bizottsághoz átküldeni köteleztet­nének, a központi bizottság pedig köteleztessék a be­jött pénzt azonnal egy teljes biztonságot nyújtó pénz­intézetbe kamatozás végett elhelyezni, nyiltan kijelent­vén, hogy ez összeg csakis egyedül a fentebb megne­vezett ragályos betegségek folytán felmerült károk pót­lására szolgáland. A káresetekbeni becsüt illetőleg, czélirányos lenne, ha az elesett, vagy lebunkózandó állat, a mint a ha­tóság által a vész konstatáltatott, egyúttal megbecsül­tetnék; nagyon kívánatos volna, ha a becsünél a felek nagyobb megnyugtatása kedvóért, a kebelbeli gazda­sági egyletek által egy kiküldött szakértő közbejötte is, a mennyire lehetséges, igénybe vétetnék; a hiteles alakban kiállított becsülevél ezután kisórő levél mel­lett a központi bizottsághoz áttétetnék, — a mely ennek alapján köteles volna a kivánt összeget azon­nal folyóvá tenni és akár a köztörvényhatóság, ak:ír az adóhivatalok utján a károsultai kezeihez juttatni. Tájékozásul, hogy e két testvérország összes marhaállománya mily tekintélyes értéket képvisel, meg­kísértünk a legújabb statisztikai adatok nyomán egy atiagos számítás felállítani. Van ugyanis Magyar- ós Erdólyországban : 36,065 db bika á 120 frt = 1.687,800 frt 1.740,048 „ tehén á 50 „ = 87.002,400 „ 1.636,044 „ fiatal á 25 „ = 40.901,100 „ 977,032 „ ökör á 100 „ — 97.704,200 „ 110,963 „ hizó á 120 „ = 13.315,560 „ 93,558 bivaly á 50 „ = 4.677,900 „ 4.956,710 darabért 275.288,960 ~frT ha biztosítási dijul például csak V l 0-ed százalék, vagyis minden 100 frt érték után 10 kr. fizettetik, a biztosítási alapba, évenként 245,288 frt folyna be, mely befizetések addig folytattatnának, mig egy oly tekintélyes országos alappá növekednék, melynek ka­matai a bekövetkező károk fedezésére elégségesekké válnának, vagy pedig a tartalék évenként visszatérő, de alábbszállitott biztosítási dijakkal a körülményekhez képest szükséges tartalékká kiegészíttetnék. Ezek volnának főbb vonásokban azok a módo­zatok, melyek által a czélba vett kölcsönös biztosítást legegyszerűbben és legolcsóbban keresztülvihetőnek és mégis czéljának tökéletesen megfelelőnek tartanok. A községi elöljáróságok a reájuk bízott teendőket helybeli ismeretüknél fogva könnyen teljesíthetik, az adóhivataloknak nem volna más teendőjük, mint he­lyiségenként egy sommában a biztositési dijt átvenni és azt az illető helyre szolgáltatni, a hatósági tiszt­viselőknek pedig aligha szaporodna teendőjük, mert mindazt, a mit teljesiteniök kell, eddig is hivatalból teljesítették, egyedül a pénz behajtása körül az elöl­járókra való felügyelet és ellenőrzés terhelné őket és igy legfeljebb a központi bizottságnál volna egy-két fizetéses hivatalnokra szükség, kiknek fizetéseiket és egyéb apróbb költségeiket a kamatok bőven fedeznék. Gy. E. IPolitiitai liireii. * Lemberg, ápr. 12. Az angolországi „zsidókat segítő társaság", melynek tudvalevőleg Manning érsek is, több angol főnemessel együtt tagjai közé tartozik, Mr. Oliphantot küldte. Lembergbe, ki ide megérkezett. Oliphaut rövid itt tartózkodása után Brodyba utazik, hol azonnal hozzáfog az oroszországi zsidóknak Amerikába való kiköltözését elősegítő bizottság szer­vezéséhez. * Gravoza, ápril 13. Az itteni lázadók egy feliratot in­téztek a főparancsnokhoz Jovanovicshoz, melyben általános kegyelmet, a fegyverviselés jogát és a hadmentesség kiterjesz­tését egész Bochéra kérelmezik. Az erődítések Szálin-Szoglio tábornok vezetése mellett erélyesen haladnak. * Berlin, ápr. 14. Londonból megbízható forrásból je­lentik, hogy Anglia az egyiptomi ügyekbe fegyveres kézzel fog beavatkozni. A beavatkozás az egyiptomi tengerparton fekvő kikötők körülzárolásával fog kezdődni. * London, ápr. 12. Az Arabi béj parancsnoksága alatt lévő egyiptomi hadseregnek olyan nyomós befolyása van a közigazgatásra, hogy könnyen veszlyessé válhatik az or­szágra. * Belgrád, „ápr. 13. A pétervári kabinet bizalmas uton kérdést intézett az itteni kormányhoz, hogy a királyi család ós miniszterek miért nem vettek részt a II. Sándor czár em­lékére tartott gyászüuuepélyben. Persiani orosz ügyvivő Péter­várra utazik, hogy fölvilágositásokat adjon és igazolia maga­tartását. * Bécs, ápr. 13. Ma ment végbe a pénzügyminiszter el­nöklete alatt a 37.565,158 frt készpénz összegre rugó 5°/ 0-os osztrák papirj áradéira beérkezett ajánlatok felbontása. Az oszt­rák hitelintézet, egyesülve a Rothschild-csoporttal, tette a leg­kedvezőbb ajánlatot, t. i. 92 frt 12^2 krt 100 írt névérték­ért, mely kínálat el is íogadtatott. A földhitelintézet 80 forint 15 krajczárt, a Láuderbank 91 frt 53 T/a krt, az Unió-bank 91 frt 6 krt kínált. * Páris, ápr. 12. A Paris hirlap fentartás mellett jelen­ti, hogy Viktor Napoleon berezeg Heidelbergában hagymázos láz következtében meghalt. E hir eddig nem nyert megerősí­tést. Azt hiszik, hogy alaptalan. * Bukarest, ápril 12. A királyné felépülésének örömére, a király tegnap este nagy diplomacziai lakomát rendezett, melynél a királyné is jelen volt. * Bukarest, ápril 12. Eomáu lapok azt a szenzácziós hírt közlik, hegy a Magyarországon időző katonai lóvásárló bizott­ságokat elfogták s az állami pénzeket erőszakkal elvették tőlük. * Madrid, ápril 12. Az ostromállapotot egész Katalóniá­ban megszüntették. * Berlin, ápril 13. A „Reicasanzeiger" közli azt a ren­deletet, mely a „Figaro" bécsi elczlapot két evi időtartamra kitiltja a birodalom területéről. * Varsó, ápril 12. Csak Buturlín rendőrfőnök erélyes el­járásának köszönhető, hogy a húsvéti ünnepeken nem törtek ki zsidó ellenes zavargások. * Galacz, ápril 12. A dunai bizottság e hó 24-ikén ül öszsze. * Raguza, ápr. 13. Az alsólastnai klastrom mellett isme­retlen tettesek kidőntöttek tegnapelőtt hét távíró-oszlopot. Cat­taro ós Budua közt ennek következtében két napon át meg­szakadt az összeköttetés. A ltender j övoj ©. A rendszeres áztatómedenczék berendezése. (III-ik közlemény vége.) Egy a kijelölt dimenziókkal késztilt áztató me­dencze rakodmánya, a kender hosszúsága s vastag­ságához mérten, 6 — 8 ezer kévét foglalhat magában ; vagyis, fel téve, hogy átlagosan 250 kévét raknak egy kocsira, tehát 24—30 kocsikendert számithatunk egy áztatásra. S minthogy a juliusi és augusztusi meleg hónapokban minden 5 napban a juniusi ós szeptemberi hűvösebb napokban pedig minden 8 nap­ban lehet egyszer áztatni tehát az egész évad alatt huszszori áztatásra biztosan számíthatunk. Ez az első esetben 480 a másodikban 600 kocsi kendert (körül­belül 90—100 hold terménye) tesz ki, s ha &Z áztci­tásból fizetendő díjtételt csak egy forintra tesszük is, tehát átlagosan minden évad alatt 540 forinttal fog bruttó jövedelmezni egyetlen áztató medencze. Ugy, de egy ilyen áztató a legjobb berendezés mellett sem kerül többe 3200 forintnál és e szerint a befektetett tőke a fentebbi számítás szerint 18 ü/ 0 bruttó kama­tot adna. Ilyen kender áztató medenczék vannak és működ­nek már egypár év óta Pékla pusztán a m. kir. föld­mi velési minisztérium vezetése alatt levő Öntöző min­tatelepen és a tavalyi termés, áztatás annyira sikerült, hogy 3i/ 2 katastrális hold 8200 kévét, azaz 34 jól megrakot kocsi kendert adott, mélyből, minthogy a kender hosszúsága 3 métert meghaladja, legalább is 30 métermázsa tiszta kender várható. Megemlítjük itt, hogy a próbatörésből kikerült nyerskendert bemu­tatván a budapesti kenderkereskedők, a Spitzer ós Birnbaum czégnek, ezek a legnagyobb örömmel szem­lélték azt, s rögtön ajánlkoztak az egész készlet meg­vételére per 36 forint m. mázsánként, holott a leg­jobb s legszebb bácskai kendernek sem magasabb az ára 24 forintnál. — Ezt a kendermustrát lehet látni a földmivelési minisztérium Il-ik osztálya helyiségé­ben és a köztelken is. Ugyancsak a földuiivelósi minisztérium költségén, terve s vezetése szerint készült a Thaisz Ggula me­gyes bodzási bérletén felállított medencze is, mely az évben hasonlóan működésben volt hozva s amelyről a békési gazdasági egylet nem rég egy részletes közleményt tett közzé, a lapokban. De a megyes-bod­zásinál még szebb termónyhozamnak örvendnek Purgly testvérek Tompán, Csanádmegyében, kik hasonlóan kaptak liusz holdra való olasz kendermagot a földmi­velési minisztériumtól, s ő náluk is be van rendezve saját költségükön, de a nyert utasítások szerint egy áztató medencze. A Purgly-féle kendert Birnbaum 34 forintért ajánlkozott megveni. Ezeken kivül még sokkal többet tett a földmive­lési miniszter a kenderipar érdekében, mert Apatin és Prigevicza Szt.-Iván mellett, a kendertermelés gócz­pontjában két községi áztató medenezót építtetett, me­lyek kétszerte nagyobb térfogattal birnak mint az em­lítettek, és melyek pár évi használat után már telje­sen kifizetik a berendezési költséget. Ámde a kormány az okszerű áztatok felállítását nem a privátnyerészkedés czéljából tűzte ki feladatul: itt az általános kendertermelés és kenderipar forog fenn, s a földésztől kezdve a szövőpadja mellett ülő takácsig mindenkinek nyerni kell általa anyagilag is, erkölcsileg, szellemileg is. Igen, mert kétséget nem szenvedhet, hogy egy előre látó kormány égidje alatt, az okszerű termelés, áztatás törés-tilolás által az ed­digi 14—15 forintos csenevész nyerskendert, 30—34 forintért fogják a kereskedők, és pedig szívesen, mé­termázsánként megfizetni; és a megmorzsolt s kige­rebenezett tiszta kendernek, épen ugy mint az olasz­nak. 54-től egész 110 forintig mehet fel ctZ tU'cl ci külföldi piaezokon. És mikor, 30 proczenttel növeltük a nyers­kender hozományt, 56 proczentel annak piaczi árát, tehát összesen 80 proczenttel emeltük a piaczi árakat, akkor mi is eleget tettünk elsősorban saját érdekeink­nek, s ogyszersmint a mivelt népek követelményeinek is, mert jeles tulajdonságokkal biró hazai terményün­ket a világforgalom színvonalára emeltük. Bodola Lajos. MEGYEI HIREK. * Előfizetési felhiyás a „Békésmegyei Köz­löny" 1882-ik évi folyamának 2-dik negyedére. Azon tisztelt előfizetőinket, kiknek előfizetése m. hé végé­vel lejárt: kérjük azt minél előbb, legfeljebb e hó vé­géig megújítani, hogy a szétküldésben akadály fel ne merüljön. Előfizetési dij a hátralevő három ne­gyed évre 6 frt, félévre 4 frt, évnegyedre 2 frt, A kiadóhivatal. — Színészet Orosházán. Szegedy Mihály színtársu­lata f. hó 9-én, húsvét első estéjón kezdte meg előadásait Orosházán a nyári színkörben. Adatott Csiky Gergely egyik legújabb s legjelesebb müve, a „czifra nyomorúság" itt először. Nehéz volna megmondani, hogy a nagynevű költőnek melyik a legjobb műve, mert mindegyik egyaránt kitünö, mindegyikből a legfensógesebb költői szellem, szik­rázó humor ós páratlan eredetiség ragyog elénk egyformán, mindegyik a legkellemesebb szellemi élvezetet nyújtja a hallgatóságnak s a költő iránti tiszteletre gerjeszti. — Aztán — túlzás nélkül mondva — az előadás sem hagyott kívánni valót hátra, mert a szerepek, noha nem a színlap • hoz kötve, de mégis elég jól voltak betöltve ós kifogás­talanul lettek eljátszva. Leginkább kitűntek: Kömives Imre (mint Csorna Bálint), Megyeri Dezső (Poprádi), Szir­mainé (Mózesné), Vécsei Anna (Bella), Török Berta (Eszter), Szép Mari (Zenobia), Palotai (Murok) ós Réti (MádiSimi); ez utóbbi bár kissé fiatal volt szerepéhez, de azért teljesen kifogástalanul játszott. A többi szereplő is kitett magáért, ugy hogy a közönség teljes megelégedéssel ós azon öntu­dattal távozott, hogy igen élvezetes estét töltött el, elte­kintve attól, hogy a színkör helyisége ez idő szerint még kissé hűvös, miről az emberek lábai érzékenyen tanúskod­tak. E miatt a következő előadások a nagy teremben adat­nak, mig az időjárás ismét kedvezőbb fordulatot vesz. — Második darabul (10-ón) adatott: „Az igmándi kispap", Bérezik Árpád népszínműve. — Ezen előadásról már éppen­séggel nem lehet annyi dicsérettel megemlékezni, ameny­nyiben a játszók még szerepeiket sem tudták; de enyhítő körülményül hozható fel, hogy a színpadnak a terembe

Next

/
Thumbnails
Contents