Békésmegyei közlöny, 1882 (9. évfolyam) január-december • 1-144. szám

1882-04-09 / 43. szám

B.-Csaba, 1882. IX. évfolyam, 119. szám. Vasárnap, máreziushó 20-án. OZLONY. Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. jYIeg jelenil* lietoriRóívt háromszor: vasárnap, kedd, ííéliven) es osiltor töltöli. ELOFIZETESI DIJ helyben házhoz hordva vagy postán bérmentve küldve : Egész évre 8 írt Fél évre 4 „ Évnegyedre 2 „ Lapunk számára hirdetések felvételére fel van jogosítva : Ilaasenstein és Vogler ezég iiécs, Prá.;a, Budapestem, Némo:). szág és a Svájez minden fővárosaiban. Főszerkesztő : SARZO GYULA. SZERKESZTŐSÉG SS &LADÓHIVATAL : Apponyi-utcza 891. számn ház, h)vá a lap szellemi és anyagi részét illető min ién köite nényt czi n iítii iérftnk. Itóairatok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 kr. A keddi szám ára 5 kr. Kapható Klein Ödön könyvárus urnái és a nyomdában. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Nyilttér'-ben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a kiadóhivatalban, Kleiu Ödön urnái és Biener B. ur nagytőzsdéjében, de Povázsay László úr nyomdájában is fogadtatnak el előfizetések és hirdetések; vidéken a postahivataloknál 5 kros póstautalványnyal. — Hogy politikai szituácziónk íiein lekeosegtetőbb, hogy közgazdászat! viszonyaink ziláltak ós hogy társadalmi állapotaink sok tekintetben korhadtak: ki vonhatná kétségbe. ? S mi annak oka ? Az ellenzékiek az mondják — a kormány. Az antiszemiták azt akarják bizonyítgatni hogy a — zsidók. A kormányok azt állítják, a nihilizmus, az elharapódzott szocziáldemokratizmus. Az egyes ember, ki bajba jő, azt állítja, hogy a — szomszéd. Szóval, mindenki ugy magyarázza „a világ és a saját romlását" a mint az ő terveire, czéljaira nézve legkényelmesebb. S mi ennek következménye ? Nem tisztességes politikai tusa, hol meggyőződés meggyőződés ellen harczol, hanem lárma, szitkozódás még a parlament padjairól is. Vallási türelmetlenség, a szemiták üldözése? a lutheránus kétszinüségének gúnyolása, a szomszéddali békétlenség. Szemedbe szépeket mondanak, hátad mögött szidnak. Barát barát ellen konspirál. Testvér testvér ellen perel. A ki nines veled egy politikai meggyőződésen, az elnyomatik s bármily kitűnő képzettségű, ott hol a te politikai véleményed vaa túlsúlyban, nem tud boldogulni. Ha a kormánypárt vau túlsúlyban, elnyomatik az ellenzéki, ott hol az ellenzéki tőbb, elnyomatik a kormánypárti. A ki veled társadalmilag nem egy rangú, azt lenézed, azzal együtt mulatni, jótékonyságot gyakorolni sem szeretsz. A ki veled nem egy vallású, az iránt rettenetes jóakaratot színlelsz, de ha rákerül a sor, kimutatod a fogad fehérét. A politikai pártok, n különféle társadalmi állásúak, a különböző vallásfelekezetek, az egyes egyének, ós in ultima analysi, a kormány és a nép egymásra fogja a sok bajt. Mindegyik nem magában, hanem külső tényezőkben, egyike a másikában keresi a saját baja kutlorásait. De hol rejlik mégis a baj oka ? Nézetünk szerint épen abban, hogy a politika molochjáuak áldoz fel mindent a magyar. Ebből ered épen minden politikai, gazdászati, társadalmi baj. Önálló hadsereg, külön vámterület, teljesen független nemzeti bank! Oh igen szép, dicső eszményképek ezek! De mikóp lehet mind ez, ha nincs pénz? Mikép szervezzünk önálló hadsereget, ha nincs pénz ! Mit csinálnánk egy önáiló vámterülettel, ha még ipar nincs, ha nincs pénz ? Pénz ós mindig csak p .1/.! Pénz, pénz ós ismét csak pénz kell, hogy ilyenekre csak gondolhassunk. Ne politizáljunk annyit, ne szidjuk egymást, hanem szerezzünk pénzt. Ne vessük egymás szemére vallásunkat, polgári állásunkat, hanem szerezzünk pénzt. Dolgozzunk vállvetve, mindenki a inaga hátásköróben. Egyetértés és becsületes munka: ez legyen jelszavunk, magasabb politika, önálló hadsereg helyett. E jelszavak zászlaja alatt fel fog támadni uj életre a nemzet, de el fog veszni a politikai vagy vallási fanatizmus, tuizás és kicsapongó képzelet ós azok káros következményei. Egyetértés ós becsületes munka legyen jelszavunk s lesz pénz, lesz ipar ós kereskedelem s aztán gondolhatunk önálló hadseregre, külön vámterületre is. S mi hisszük és valljuk, hogy a józan magyar nép utóvégre is kiforrja magát, belátja a délibáb hajhászásának hiábavalóságát, időelőttiségét és e két jelszó: becsületes munka és egyetértés zászlaja alatt uj életre fog feltámadni. A kenderipar reformja. A kendertennelés régi mesterség, de uj tudomány. Okszerű áztatás. Arra, hogy a kendertennelés nálunk is hasznos iparággá nőjje ki magát, elmulhatatlanul szükséges az okszerű rendszeres áztatás. Ha egyik s másik kenderkereskedőtől kérdjük, hogyan megy az üzlet ? körülbelöl egyhangúlag azt felelik: hogy öt, hat év óta igen lassan megy biz az, s inkább csak a czég jónevének fentartásáért küzdenek. Az országban nincs kelete mert mindenki ellátja magát sajat terményeiből, a külföldi piaczokról pedig leszorítja az olasz és manilla, az orosz és a lengyel kender is. De hát mi az oka ennek? Több fő- és mellékokok közt a legközelebbi az, hogy a magyar kender nem olyan finom ^íálu, neui olyan szép fehér mint az olasz, nincs olyan szép ezüst szine mint a manillának, nem olyan tiszta mint az orosz s végül az, hogy a nyers kender igen vegyülve kerül ki földészeink kezéből t. i. a jó rosszal, a hoszabb szálú a kurtábbal keverve, mig ellenben, például a muszka exportkender minőség tekintetéből mindig pontosan osztályozva található ü minden csomagra rá van ütve a kormány hitelesítő bélyege; itt tehát nem lehet csalásnak helye, ki mit vesz, azt talál. És ha tovább keressük a magyar kender píacziíéptelensóge okait, könnyedén rájövünk annak valódi eredeti hibáira a megrögzött primitív áztatási eljárásra, a sárbani áztatásra. A sárban áztatás nem egyéb mint erőszakolt erjesztés — vagy jobban mondva félrohasztás, mely kivétel nélkül mindig a rostos szálak finomsága, ruganyossága, szépsége, egyformasága, tartóssága, egyszóval a kender nyers anyaga minősége s mennyisége rovására történik. A M* KÖZLÖNY" TÁRCZÁJ Tavasz az életed.*) Tavasz az életed, Szived a viraga: Süssön a boldogság Fényes napja rája; S miként mély teuger Habjai, gyöngyeit: Ápold, őrizd híven Tiszta érzelmeit. Gyorsan száll az idő 1 Eltűnnek a napok. Miként sebes folyón Tova uszó babok. Kössön minden naphoz Orom s egy szebb emlék. Öröm s emlékeid Koszorúba szövék: Arany ifjúságod Hanyatló korszakát, Mint az esti csillag A napnak alkonyát, — Derítsék föl szived' A mult emlékével, — A melyhez majd vissza Koszorúd vezérel. Mint e kis koszorúm, Ugy e szerény dfilom Engedd, hogy emiékid Közt helyet foglaljon; *) Szerző ^kéziratban hátrahagyott költeményeiből. Szerk. Juuius 13-án 1858. És ha gondolatod A múltba vezérlett, Mondják el: szivem mily Forrón érez s érzett. í'etöfl István. Kigúnyollak Kigúnyollak mások előtt: — Magamban meg imádalak ; — Kerülöm a tekinteted: — S égben úszom hogy ha látlak! — Tudom lángod, majd elemészt: — S belé csapok mint a pille; — Oh mert érzem, hogy te véled: — Kimúlni is dicső lennel — Bordé Sándor. -A- vonzódásról. Dr. Tomcsányi-tól. (Vége.) A különböző testek részecskéinek egymáshoz való von zódását legjobban igazolja a vegytan, hol folyton észleljük a vegyvonzódás eredményeit a folyton végbemenő felbomlást és más testek Kel történt egyesülés után létrejött uj alakokat. A vonzódás bont és alakit, felbontja az egyik összeköttetést, hogy szorosabb egyesülést létesítsen más testekkel, Lapunk mai számához feliF meliéJíiet vau csatolva. Vegyük például az úgynevezett „szódavíz" készítését, mely elnevezés ugyan merőben hibás, mert abbau a szódának nyoma sincsen, hanem van benne szénsav nagy mennyiségben. Ezen viznek készítésénél vesyfolyamat megyen véghez, mely meglevő testeket felbont, hogy ujat létesítsen és ez a vonzódás utján történik. Az úgynevezett kézi-szódavizkészülék, mely mindnyájunk által ismert két üveggömbből áll, mely gömbök a mellett, hogy igen vastag-falu üvegből készülvék, még sürüen be is vannak hálózva erős sodronyszálakkal, mivel a vegybomláskor, melyek a szódavíz óllőállitására niegiudituak az által, hogy a fehő gömbbe helyezett borkősav és kettedszínsavas szódéhoz kevés vizet bocsájtunk, a készülék oelsejében igen erős, belülről kitelé ható nyomás fejlődi ', mely nyomás szintén a a vonzódás eredménye, t. i. a szabaddá vált szénsav a küllevegőhöz vonzódva képez nyomást az üveg belsejére. A két só-nemii test, mit ezen folyamathoz alkalmazunk : a borkősav és ketted szénsav nátron, vagy szóda szárazon öszszekeverve megmaradnak egymás mellett minden változás nélkül, de ha most félrebillentjük a készüléket, melynek alsó gömbjében viz vagyon, a bent lévő mind két test nagy vonzódással bírván a vizhez, abban felolvadnak; de azon perezben, midőn olvadni kezdenek, mit a látható pezsgés jelez, a ketted szénsavas szóda alkatrészeire bomlik ; a szóda egyesül a vízzel és elbocsájtja szénsavát, de az oldatban a borkősav is föl levén oldva és ezen sav erősebb lévén a szénsavnál, azonnal egyesül a szabadabbá vált égvénynyel, a szódával és az eretileg összeöntött kétnemű sóból egy önálló só. borkősav szóda létesül, mely mint ilyen a szénsavat teljesen nélkülözheti ás ha az edény aljában viz nem volna is, ottan gyülekeznék össze, lesve a kedvező pillanatra, hogy fogságából kiszabadulva