Békésmegyei közlöny, 1882 (9. évfolyam) január-december • 1-144. szám

1882-04-06 / 42. szám

B.-Csaba, 1882. IX. évfolyam, 115. szám. Csütörtök, márcziushó 23-án. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY. Politikai, társadalmi, közgazdászat! és vegyes tartalmú lap. Megjelenik hetenként háromszor : vasár-nap, kedd, fféliven) és osíitörtökön. ELŐFIZETÉSI DIJ helyben házhoz hordva vagy postán bérmentve küldve Egész évre 8 írt Fél évre 4 „ Évnegyedre . . 2 „ Lapunk számára hirdetések felvételére fel van j ogositva : Haascnstein és Vogler ezég Bécs, Prága, Budapesten, Németország és a Svájez minden fővárosaiban. Főszerkesztő : GARZO GYULA. SZERKESZTŐSÉG &S KIADÓHIVATAL : Apponyi-utcza 891. számú ház, hová a lap szellemi ós anyagi részét illető minden közleményt ezimezni Kérünk. Egyes szám ára 10 kr. A keddi szám ára 5 kr. Kapható Klein Ödön könyvárus urnái és a nyomdában. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Nyilttér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizethetni helyben a kiadóhivatalban, Klein Ödön urnái ós BienerB. ur nagytőzsdójében, de Povázsay László úr nyomdájában is fogadtatnak el előfizetések és hirdetések; vidéken a postahivataloknál 5 kros póstautalványnyal. B.-Csaba, áprilhó 5-én. (*) „Wasz der Verstand des Yerstándigen nicht sieht, dasz übet in Einfalt ein kindlich Geinüth." Magyarul: A mit a legnagyobb bölcs nem tud belátni, azt sokszor a legigénytelenebb ember is feléri eszével. Igy vagyunk mi Irányi úrral szemközt. ő a bölcs, mi vagyunk az ismeretlen, igénytelen falusi politikusok. S mégis, nem tudja belátni, hogy önálló hadseregünk, a nép az eddiginél is nagyobb megadóztatása nélkül, nem lehet — nem is tekintve egyéb, szinte meg nem vetendő akadályokat. Mi azonban, a szerény falusi politikusok annyira által vagyunk hatva azon meggyőződéstől, hogy egy önálló hadsereg drágább lenne mint a mostani közös, hogy senki sem, még Irányi ur sem tud kapaczitálni bennünket. Álomkép az önálló hadsereg, legalább ez idő szerint. Ezt feléri reálisan gondolkodni tudó eszünk. A bölcs fel nem éri, mert theoriákat hajhász. A „Békés" vasárnapi, áprilhó 2-án megjelent számában mondja, hogy „kétségen kivül áll miszerint ha akorra sereget akarnánk béke idején fegyverben tartani mint mekkorát tesz azon haderő, mely reánk a közös hadseregből esik hozzáadva még a honvédséget, akkor az kevesebbe nem, sőt ellenkezőleg talán többe fogna kerülni. Azonban minek tart oly nagy hadsereget az ország — ez további okoskodásának lényege — mikor hatvanezer ember elég lenne, ugy az őrségi szolgálatra mint az ujonczok Kiképzésére. Megengedi tehát Irányi ur, hogy oly önnálló hadsereg, milyennel most a közösben birunk, többe is kerülhetne, a népet tehát esetlegesen súlyosabb adói kai keliene megterhelni, s csak azt hozza fel érvül, hogy hát legyen az csupán hatvanezer emberből álló. A helyett, hogy mi ezen érv czáfolatába bocsájtkoznánk, pár tiszteletteljes kérdést intézünk a szélső baloldal e kitűnő tagjához, mert igazán szeretünk okulni, s nem azért maradunk meggyőződésünk mellett — s velünk sok más elvtársunk — mert nyakasak vagyunk s nem akarjak magunkat kapaczitáltatni, hanem azért mert eddig nem tudtak bennünket kapaczitálni. Hátha oly feleletet kapunk, mely lefegyverez bennünket, melyre egyetlen egy betűt sem tudunk felíozni ? Kérjük tehát az alanti kérdésekre a legegyenesebb 'eleletet s tán sikerűi Irányi urnák sok a mamelukság vészes posványába elmerült hazafileiket a politikai kárhozat ösvényéből kiragadni, s a szélsőbaloldali honboldogitás egyedül üdvözitő révpartjába terelni . Tiszteletteljesen feleletet kérünk ezen igénytelen kérdésekre: Mikép gondolja Irányi ur a mai európai viszonyok közt, — midőn még a kis Görögország is 30— 35,000 embert tart fegyverben, midőn a román királyság legalább 60,000 embert tart folyvást szolgáatban — keresztülvihetőnek, hogy egy önálló, független Magyarország hatvanezer embert tartson csupán aktiv szolgálatban, annyit a mennyi épen elég a helyőrségi szolgálat teljesítésére és az ujonczok begyakorlására ? Legyen szives arra határozottan felelni, mikép tartja ezt lehetségesnek, keresztülvihetőnek, midőn tudva van, hogy Oroszország fegyverkezik ? Legyen szives arra határozottan felelni, mikép tartja ezt lehetségesnek épen most, midőn egyedül a dalmácziai lázadás elnyomására 80—85 batalliont kellett kiküldeni, mi maga 60,000 katonát tesz, annyit, a mennyit Irányi ur egészben véve akar aktiv szolgálatban tartani ? Mondja meg, nem ismétlődhetik ily dalmácziai lázadás-forma a mai pánszláv agitáczió mellett minden pillanatban? Nem forrong-e egész Európában a szláv elem épen ellenünk magyarok ellen leginkább, s lehet-e akkor békelétszámról álmodozni ? A JÉKÉSMEGYEl KÖZLÖNY" TÁRCZAJA. A vonzódásról. Dr. Tomcsányi-tól. (Folyt, köv.) Hogy pedig a természetben előforduló tárgyak egy némelyike között mekkora összetartás létezik, azt bizonyítják azon eszközök, melyeket alkal nazásba hozunk az összetartás, a vonzódás megszakítására, midőn fejsze, furó, íiirész, véső, lőpor, dinamit és nem tudom mi mindent igénybe veszünk arra, hogy a fából egy darabot elvágjunk, vagy annak tetszésünk szerinti alakot adni kívánunk, va^y midőn a sziklatömegből leakarunk választani egy részt, hogy a levált részt czéljainkra felhasználjuk, de hogy annak mélyébe kutatásaink czéljainak utat nyissunk. A természetben előforduló testek részecskéi között mutatkozó vonzódás, összetartás szerint osztályoznak a testek ; szilárdakra, melyek ismét az összetartás nagyobb mérve szerint a szilárdság, keménység különböző fokával bírnak, — folyékonyakra és légnemüekre. A szilárd testek alakának megváltoztatására alkalmazott erő iránti ellentáliás adja meg ama testek keménységi fokát. Az egyik testre alkalmazott erő kalapácsütés ama testnek részecskékké pattanása jellemzi, vagy is az apró részecskék oly erővel vonzódnak egymáshoz, hogy inkább szétpattanással térnek ki az ütések elől, sem hogy alakjukat a kerülő hatása folytán változtatuák. Ezen testek törékenyeknek neveztetnek. Ide tartoznak az ásványok és maga az eddig ismert legkeményebb test a gyémánt. Más testek részecskéi között pedig a vonzódás oly nagy, hogy a rájok alkalmazott ütések alatt P.1lapulva mindenféle alakot fölvesznek, semhogy egymástól megválnának. igy az arany, ezüst, ólom, kalapálás alatt nyújthatók, hogy a hihetetlenséggel határos nyulóKonyságuk. Ki ne ismerné tisztelt olvasóim közül az aranyfüstöt, mely egy darabka tiszta aranynak rendszeres szétkalapálása által nyerte eme, minden hártyánál vékonyabb lemezalakját. Vagy az ólompapir, mely annyiféle képen nyer alkalalkalmazást, ki ne tudná, hogy egy alaktalan tömeg ólomnak szétkalapálása folytán lesz papirrá átalakítva. A szilárd testeknek eme nyulékonyságával biró nemeit nyújtható testeknek nevezzük. A folyékony testek könzönséges elnevezése is eléggé bizouyitja az egyes részecskék között létező vonzólás csekélységét, mely valóban oly kicsiny is, hogy mihelyt azon korlátok közöl szabadulhat a tömeg, mely eddig összetartotta őket, azonnal szerte folyva elválnak az egyes cseppek, majd a lég és melegség behatására szétpárologva, lehető legcsekélyebb parányokra bomolva köd, gőz alakban omlanak szét. — A légnemű anyagok között pedig a vonzódásnak még csekélyebb fokát találjuk ugy, hogy a gázok, melyekhez a földünket övező levegő is tartozik, a megmérhetlen világűrben szétoszolva a végtelenségnek emberi fogalmához mérten betöltenek minden tért, melyet más tárgy elfoglalva nem tart ós épen a részecskék eme terjengései — törekvése folytán nyomást gyakorolnak minden tárgyra. De mondja meg, képzelhető állandó önálló hadsereg 60,000 katonával, vag^rn^ egyszer annyival béke létszámban is, egy európai nagyhatalom részéről, midőn oly felcseperedő, harmadrangú állam mint Szerbia vagy Románia közel annyit tart készen békében is? Mondja meg, lehet-e egyáltalán békelétszámról szó, mig Horvát, Tótország ós Dalmáczia az ország kiegészitő részét képezi? Vagy hagyjuk oda Dalmácziát, mely évszázadok óta a magyar korona kiegészitő részét képezte? . . . Mi nem czáfolunk, csak kérdezünk. . . . S mig kérdéseinkre alapos, kézzelfogható érvek által támogatott feleletet nem kapunk : azt mondjuk, mit ez igénytelen soraink elején mondottunk : „Wasz der Verstand des Yerstándigen nicht sieht, dasz übet in Einfalt ein kindlich Gremüth!" Politikai hirek. * A magyar képviselőház újra e hó 27-én ül össze, de az országház kijavításának szükségessége miatt az ülésszakot be kell zárni. A kormány májusban pár apróbb javaslaton kivül a delegacziók által megállapítandó közös költségnek a költségvetésbe illesztéséről, az önálló vámtariffáról, a vadászati adóról s a horvát határőrvidék bekeblezéséről szóló javaslatokat kívánja letárgyaltatni s ezen kivül azt óhajtja, hogy a pénzügyi bizottság a közadók kezelésének reformjáról s az illető bizottságok a tisztviselők minősítéséről s legföljebb a közalapok jogi természetéről fejezzék be tanácskozásaikat. Minden egyéb javaslat, az országgyűlés második ülésszakára fog elhalasztatni. * Bukarest, április Odeszában és Kíevben csütörtökön ós pénteken több mint 150 elfogatás történt. Odesszát három gyalogezreddel ós egy tüzérezreddel erősitik meg. A kender jövője. II. Teendők a magyar kender értékesítése körül. A magyar kender Antwerpenben, Brüxellesbea, Manheimban s Magdeburgban, ugy mint Berlinben, Reichenbergben és Brünnben is igen becses mai nap is, de a lengyel s muszka kender közelebb lévén, töA vonzódás törvénye nemcsak az egynemű részecskék között van meg, hanem még különböző testek is nagy vonzódást gyakorolnak egymásra, mely vonzódás a kutató ész fölismerve saját czéljaira értékesít. Igy tudjuk, hogy a mész ós homokból készült cziment a kő ós tégla részecskéihez sokkal inkább vonzódik, mint maguk a ketté választott kövek vagy téglák és azért, midőn épiitünk, az egymásfólé illesztett kődarabok közeit czementtel töltjük ki, mely a vonzódás törvénye szerint azokat szorosan egymás mellett maradui kényszeríti. A fához az enyv bir nagy vonzerővel ós két darab fát azért egyesitünk közbetett enyvvel. Es azt tapasztaljuk, hogy az ily módon létrejött vonzódás a kót idegen fest között erősebb, mint az ugyanazon testrészekéi között fennálló vonzódás, mert ha összeenyvezett fadarabot akarunk ragasztásuk helyén egymástól szétválasztani, legtöbbnyire a fa vagy kőrószek öszszefüggóse szakad meg az erőszak előtt és a közben levő idegen teat okozta összefüggés sktitlenül megmarad. Egy testnek más idegen testhezi nagy vonzódását az is igazolja, hogy ha meszet, timsót vagy czukrot teszünk vizbe, a viz részecskéi lassankint a mész, timsó ós czukor parányai közé furakodva, a különböző rászeeskák között oly szoros egyesülés fejlődik ki, hogy ama szilárd testek alakjukat teljesen elveszítve a vizzel egyesülve feloldódnak és a két különböző halmaz állapotú test megváltozva lép elénk. — Es e testeknek egymáshozi vonzódása teszi azt lehetővé, hogy a nagy mindenségben folyton más ós más testek létesülnek, a mint különböző anyygok jHtií egymással szorosabb összekötattésbe. (Vége köv j