Békésmegyei közlöny, 1881 (8. évfolyam) január-december • 1-156. szám

1881-02-13 / 19. szám

„Békésmegyei Közlöny" 1881. 15. szám. köznapi életben és munkás életben is lehet a hazának annyi hasznot tenni, — söt talán többet is — mint egy tévesztett tudományos pályán. Egy értelmes, munkás és becsületes iparosnak, vagy kereskedőnek van annyi tekintélye, mint a mennyi van egy hivatalnoknak, vagy más úgynevezett úrnak, a kit csak gúnyból illet meg az úr nevezet. A munka nem szégyen többé; a munka nem aláz le, nem bélyegez meg, hanem fölemel és nemesit; mert rég elmúlt az ókori rabszolgaság; rég el múlt a kiváltságos előjogok kora is, melyekben a munka csak a parasztnak való volt. Ezt jó lesz figyelembe vennünk. Onhasznunk, nemzeti fenmaradásunk s önállóságunk kivánják igy. Végül a fogyasztó közönségtől is sokat várunk a hazai ipar fejlesztését tekintve, s ha teljes sikert akarunk aratni, akkor a fogyasztó közönség közreműködését sem nélkülözhetjük. Ha a közönség egy kevés időre le tud mondani az idegen divat után kapkodásról, s meg tud elégedni egy ideig az egyszerűbb, de talán nem hitványabb honi készitménynyel: akkor bizonyára lesznek iparosaink, kik képesek lesznek megfelelni bárminemű Ízlésnek; a mit ma még nem mondhatunk el minden oldalulag. Ha igy a közönség mindegyik rétege megteszi a maga kötelességeit a hazai ipar fejlesztésének ügyében: akkor a sikerben kételkednünk nem szabad, nem lehet; akkor lesz kielégitő gyáriparunk, s akkor majd nyersterményeink, melyeket most olcsó árért adunk el a külföldre, itthon maradnak s vele együtt azon sok millió, melyet most a külföldről ho zott gyártmányokért kidobunk; akkor majd ezer meg ezer munkáskéznek nyújtunk táplálékot, sőt adunk jólétet, a mi a megelégedésnek alapföltétele. XJ. x. a bírói hivatalokból, a kamara tetszése közt kijelenti, hogy a szerb nemzetnek mindig a türelmesség volt egyik kitűnő tulajdonsága. Politikai események. * Egy albán felkelő csapat megszállotta Mitrovi.czát. * Egy franczia lap szerint Friedmatau osztrák képviselőnek Parisban léte összeköttetésben van öarnbettának tervelt bécsi látogatásával, mely utazás alkalmával Ganibetta Bismarckkal is találkozni fog * Az augol lapok megbotránkoznak az oroszok csalárdságán, mely a közzétett kabuli titkos levelekből kitűnik. * A szkupstiuában Pirocsnnacz miniszterelnök, szemben Valterovics azon indítványával, hogy a zsidókat .zárják ki impreszárió leleményességével mondott ama szavai, hogy : hadd szóljék az a csöndes kivilágos kiviradtig 1 És szólt a csöndes. Frakkos leventék deli termetükot hajliták, mint hajlik a czédrus, ha orkán hüböug. Orpheus Terpsichorénak engedett utat, ki karcsú tündérnőivel egy las^u csárdás varázsdallamára jelent meg, olympi fényt árasztva széf. És az olympi játékokat, — mit hébe-korba czepperlpolkának is nevezünk — a páholyokból díszes közöuség nézte; Thalia saját templomában fülét vakarva igy sóhajtott : „vajha engem is ennyien és ily lelkesedéssel néznének !" A fiatalság, mely mint tudjuk önző, nem igen Játszott törődni e sóhajjal, hanem igaz kedve teltén, mint azt Lauuer ur anzágolta, kivilágos kiviradtig, vagyis szabatosabban szólva, reggeli 7 óráig jáita lankadatlanul a tánezot. Szóval minden tekintetben sikerült estély volt és az érdem legszebb koszorúja miudenesetre a. kedves reudezőnét : Bartóky Lászlóné úrnőt illeti, ki bebizonyította, hogy a jótékony czól iránti nemes szive mellett, tinóm müérzékkel is bir Buzgóságát nem e néhány sor, hanem a jó tettek nyomán fakadó nomes érzet van hivatva megjutalmazni. És e jutalmat ő teljes mértékben megérdemli. Tanúm rá az ég, ós a felállítandó ipar tanműhely mosolygó géniusza. IParlag-i. <3-róf Zlch-y 3"en.ő:n.el£ felhívása a Magyar Nemzethez! ív. Tanulmánvoztuk-e azon birtok, azon család, azon osztály és gazdasági lét szükségeit, adtunke annak eszközöket önjava, s a nemzet fejlődésének előmozdítására, akár ujabb magánjogi, akár közigazgatási, akár szocziáiis intézkedéseink által"? Megszereztük az ujabb idők kulturális eszközeit, a gőzerőt s a vasutat, de a mezei gazda viszonyai rendezésével nem foglalkoztunk. A nép műveltségének, a nemzet fejlődésének egyik tényezője a népnevelés, az iskola. Ez valódi hatását csak is bizonyos jóllét mellett gyakorolhatja. A tankötelezettség, a képeztetés segédeszközei nélkül többnyire eredménytelen. Azon 2000 községben, melyekben H hivata los kimutatás szerint még nincs iskola, és másutt is a kellő számú és minőségű iskolák —ideértve a szak- és ipariskolákat és tanműhelyeket — felállíttassanak s az iskolakorbeliek tanulása és mívelődése az illető hatósági közegek támogatásával ólősegittessék, jJá^tve ellenőriztessék. Iskolákról szóivá*/ legyünk rajta, hogy az iskolakötelesek rendesen látogassák az előadásokat; s főleg, hogy az ismétlő-oktatás, mely az egész oktatásnak koronáját képezi, országszerte rendszeresen keresztül vitessék. Mig az iskolamulasztások oly iszonyú számával találkozunk, miként ezt statisztikai adataink feltüntetik, addig nagy közönségünknél czivilizáczió és kellő haladásról nem lehet szó. 8 mivel a szellemi haladás maga után vonja az anyagi gyarapodást, segi sük tehát elő az iskolai- és népkönyvtárakat, mint kultur állapotaink .legbiztosabb és leghatalmasabb emeltyűit. Továbbá, tekintettek hazánk agrikoláris viszony M iru , loyj ; ,. J.

j > ^, «•> okszerű mezei gazdaság s a gazdagon jövedelmező gyümölcstermelés emelé&e szempontjából iskoláink melleit iskolakertek és faiskolák állíttassanak fel. 11a mi megelégszünk azzal, hogy ezek be rendezése s felállítása a törvényekben ugy is ki van mondva, de miként sajnálattal tudjuk, tényleg legtöbb helyen ismeretlenen, akkor áldott természeti viszonyaink s termékeny talajunk daczára még sokáig nem érendjük ut >1 a külföldet, mely e tekintetben is rosszabb viszonyok mellett előbbre van. Hogy könyvtárakat, iskolakerteket és faiskolákat eg) üttesen említek meg. azért van, meri míg ezek befolyása viszonyaink emelésére tagadhatlan, országszerte ép ezek gondozása s felkarolása igényli a társadalom nagyobb s odaadóbb figyelmét. Mind> n községben, a hol még hiányoznak és a hol részben vágynak is kellő számú kísdedÓVOdák, és a szükséghez képest az írva gyermekek részére szereíeíházak alapittassandc, hogy ekép a kiskorúak közt — azok elhány agdtatása folytán tapasztalt nagy halandóság mérséieltessék. Széchén)i szerint oly kevesen vágytuk, hogy nálunk még az apagyilkosriak is me£ kellene kegyelmezni ; tehát annál nagyobb kötelességünk izokat megvédeni, kik önhibájuk ntlkül vannak veszélyeztetve. MEGYEI KÖZÜGYEK Alispáni jelentés. Felolvastatott Békésinegye közigazgatási bizottságának ?bruár 7-kén tartott gyűlésén. (Vége.) III. V ó d t ö 11 é s e k. A védtöltések védképes állapotba helyezvék, mi annál megnyugtatóbb, rnert a tolyók medrökben vauak. Nem helyeselhető egyébiránt azon körülmény hogy a Fekete-Köi ös zsilipje még be (nem fejeztetett, elnben a Csahosérnek folyamatba tett végleges megnyitása » élővíz vezető csatorna jövendőjére nézve biztosabb kitással 1 kecsegtet. IV. Közutak és közmunkaügy. Az őszi nedves időjárás által járhatatlanná vált köz utak a beállott hideg folytáu megszilárdulván, a közlekedés viszonyok a lehetővé tett forgalom következtében kedvezőbl alakot nyertek. A községi elöljárók által eszközölt köz muuka összeírások szakszerűen megvizsgáltatván, a meny nyiben kevés kivétellel ugy alakilag, mint anyagilag hiá nyosoknak találtattak, kipótlás végett visszaküldettek. — Némely összeírásból ugyanis nem tűnt ki, váljon közszem lére ki volt-e téve, — némely összeírás a szolgabíró álta alá nem íratott, — az igás jószág pedig ritka kivételle oly ctekély — számban íratott össze, mely a mult óv eredménynyel és egymással összehasonlítva elfogadhatóim! nem találtatott. V. Vegyesek. 1. A megyei közpénztárak, és központosított árva^ pénztár szabályszerűen megvizsgáltattak és rendben találtattak. 2. A gyomai 33. számú átmetszési híd helyreállítására nézve mult havi 86. kb. számú határozattal nyeri megbízatáshoz képest a kellő intézkedés megtétetvén : a liid a forgalomnak átadatott. E hidra vonatkozólag egyéb' iránt megjegyzem, hogy miután a nagyméltóságú közmunka s közlekedési magyar kir. miniszter ur a megye közönségéhez folyó évi január 16-án 22111 • 1880. szám alatt intézett leiratában kijelentette, hogy a tek. közigazgatási bizottságot ezen átmetszési hid iránti intézkedésre illetékesnek el nem ismeri, s ebből kifolyólag e hídnak kibővítésére a megye közönségét kötelezte, a miniszter urnák ezen rendelkezését megyénkre nézve károsnak, és a törvénybe ütközőnek tartván, a miniszter urat az 1870. XLII. t. cz. 58. §-ábau alapuló jogom alapján ezen rendeletének vissza vonására felkértem. 3. Az 1879-ik évi árvízi események két utóbajáról kivánok még megemlékezni, melyeket eddig eloszlatni nem sikerült. Egyik a Vargazugnál kiszakadt Berettyó árvízének levezethetése czéljából kinyittatni rendelt ágéri töltés előbbi állapotába való helyeztetésével F.-Gyarmat községnek okozott 218 fit 42 kr, másik az ó-berettyói csudaballai védtöltésekuek a Sárkánytokon kiömlött Körös árviz elleni njegótalniazásából keletkezett, és a gyomai járás szolgabirája által sajátjából előlegezett 900 frt 60 kr. költség megtérítése Az első rendű költséget illetőleg megjegyzem, hogy jóllehet ennek megfizetésére a nagyméltóságú közmunka s közlekedési magyar királyi miniszter ur a t. közigazgatási bizottsághoz mult évi február 20-án 3035. szám alatt kelt leirata szerint a Berettyót szabályozó társulatot kötelezte, azen költség mind ez ideig megtérítve nincs; u másik költséget illetőleg pedig megemlítem, "hogy miután e költség megtérítését a Berettyót szabályozó társulat inegkeresésemra megtagadta, jóllehet azon érdekeltség, melynek érdekében az ó-berettyói védtöltések íeutartását az események követelték, a Berettyót szabályozó társulat tagjai közé tartozik: — folyó évi január 27-én 593. kb. sz. alatt kelt felterjesztésben a nagyméltóságú közmunka s közlekedésügyi magyar királyi miniszter urat felkértem, hogy a Berettyót szabályozó társulatot mind a két rendbeli költség megfizetésére kötelezni méltóztassék. — Minthogy azonban sem az igazsággal, sem a méltányossággal megegyeztethetőnek nem tartom, hogy ugy F.-Gyarmat községe az ág-ér betöltésére fordított, valamint a gyomai járás szolgabirája az Ó-Berettyó védgátak fentartására előlegezett költségeik megtérítésére tovább várrakozzauak: tisztelettel véleményezem, hogy addig, mig az e költségek megtérítése iránt folyamatban levő tárgyalás befejeztetik, azok nevezetteknek a megyei közmunkaváltsági pénztárból előlegeztessenek. Végre jelentem, hogy 4. A népszámlálási munkálatok befejezése után az eljárási eredmény beterjesztetvén, az adatoknak sommás kimutatásba való foglaltatásával a megyei számvevőség bízatott meg, mely adatok sommás kimutatás kapcsában az országos statisztikai bizottságnak megküldetuek. B.-Gyulán, 1881. február 6. Ta-n-cso-v-lts ^é.1, alispan. ZE^ő^áirosI d-ol^ofe. * Wahrmanit Mór termeiben fényes estély volt e hó 10. Ez estélyen, melyen a főváros előkelősége, az irodalom ós művészet fényesen képviselve volt, Wiltné asszony énekelt Liszt Ferencz zongorakisérete mellett, és Lewinszky tőbb költeményt szavalt Petőfitől, Lenautól és Goethétől. * Tóh Kálmán síremlékére a „Fővárosi Lapok" által történt felhívásnak már is örvendetes eredménye, mert az emiitett lapnál az első nap összege, budapesti adakozók részéről 251 frt ós egy cs. kir. arany.