Békésmegyei közlöny, 1881 (8. évfolyam) január-december • 1-156. szám

1881-01-30 / 13. szám

1 „ Békés megyei Közlöny" 1881. 18. szam. * Az angol alsóháznak e hó 25-én k&zdócLött ülése csak az ir képviselők kimerülésével fog véget érni. 1 hetedik nagyhatalomról. ii. A vidéki sajtónak vajmi nehéz pályafutása van nálunk. Mindenelőtt küzdenie kell a vidéki közönség megmozdithatlan közönyével. Az újságolvasás! vágy már meglehetősen ki van fejlődve nálunk, hanem az egyenesen a fővárosi lapokra van irányítva. Az újságolvasás ép olvan szenvedélylyé vá lik az embereknél, mint akár a sze szívás; az emberek mohó vágyuk kielégitésében telhetetlenek. És innen van, hogy a vidéki lapoktól - daczára annak, hogy azok legközvetlenebb érdekeiket képviselik — elfordulnak és az egyedül üdvözítő nagy fővárosi napilapokat támogatják, a melyek naponként jól tartják híveiket a bolgár határkérdéssel, az afganisztáni ütközetekkel, külföldi botrányperekkel és szenzácziós fővárosi bűntényekkel. Természetes, hogy ezekhez képest vajmi unalmas az a vidéki újság, a melyik a Gambetta nagy beszédjének szezonjában a nagy szentferenczkétegy házágotai töltésről és a községi iskolaszékről vezérczikkez. Pedig hig)jék el uraim, liogy sokkal fonto sabb és hasznosabb volna önökre nézve a magas politika helyett, ha megyei, vagy vamsi heti közlönyükben olvasnák és vitatnák meg helyi érdekeiket, mert ezeket a nagy lapok egy szóval sem képviselik és méltatják. A vitéki közönség rendithetlen közönyével szemben, a szegény vidéki zsurnaliszta hiába tö rekszik nagy fáradsággal és áldozatokkal javítani a helyzeten,— a „magas politika" és a szenzáczió annyira elfoglalják a publikumot hogy a lenézett vidéki lapot legfellébb csak illendőségből pártolja. És ezenkívül is mennyi akadálylyal kell még küzdenie a szegény vidéki lapszerkesztőnek ! N

Tem elég, hogy aprólékos helyi, családi, felekezeti, vagy klique-érdekek keserítik el kedélyét, ezen felül azok, a kik a vidéken irányadó közszerepet viselnek, mód nélkül érzékenyek. A vidéki polgár személye — legyen bár közhivatalnok, politikus vagy iparos —szent és sérthetetlen, az igazságos támadás és érvek ellenében is. Hiába látják és tapasztalják naponként azt, hogy azon nagy férfiak, akik az ország kormányának és az uralkodó pártnak élén állanak, mily kíméletlen — többnyire igaztalan — támadásnak vannak kitéve: ök minden kicsinyes czélzás, vagy aprólékos figyelmeztetésre felfortáplált cserkesz és albán ifjakat szállítani a szükséghez képesti mennyiségben és minőségben. Fogadott tánezmesterek csakhamar kidresszirozzák őket s igy minden bálon lesz elég tánezosunk. A költségek fedezésére minden társulati tagnak fel kell ajánlania gombostüpénzének felét." E szavaknál véletlenül észreveszi jelenlétemet egy magas hölgy és fellegrázó hangon elkiáltja magát: „Kém!" „Ki vele! Abczug!" hangzik ezer torokból Ért merészen kereket oldok ... le a lépcsőkön . . . egyszerre : pafi! lezuhanok . . . Felébredtem álmámból s azon veszem magam észre, hogy az ágyból zuhantam le. Hangos kaczagás hallok. — Felnyitom szemeimet és Böskét, a szolgálót látom, ki épen a lavórt hozta be. Bosszúsan kérdem tőle: „Hát miért hozod oly későn?" „Mert bálba voltam.

1' „Bálba! ? Ugyan hol?" „Hát a „Csiribiri" csárdába." „Szegény leány! Volt-e tánezosod?" „Micsoda? Akár minden ujamra tiz." „Tiz? Ugyan ne mondd." „Annyi bizon, ha nem több. Hja a miénk nem olyan noblis bál, hogy tánezosunk ne legyen." Nem szóltam egy szót sem. Böíke válasza tökéletesen megnyugtatott. Befordultam és nagyot aludtam rá. arlet g-l. tvannak és első dolguk — mellőzvén a szerkesztő, vagy munkatárs iránti gyűlöletet — annak a „nyomorult zuglapnak" járatását beszüntetni, mely őket boldog nyugalmukból felzavará. Innen van azután, hogy a sajtó magas ellenőri tisztét a nyilvánosság terén nem gyakorolhatja, más szóval a vidéken,— hacsak kellemet len felekezeti, osztály vagy családi viszálkodásnak nem akarja kitenni magát az ember, — kénytelen agyonhallgatni sok visszaélést. Az igaz, hogy a vidéki lapok — nem rendelkezvén még aránylagos anyagi és szellemi erőkkel sem — szemben a fővárosi napi sajtóval, nem nyújthatnak olyan élvezetes változatosságot az olvasónak, mint egy-egy nagyszabású fővárosi újság. Hanem vegyék fontolóra uraim, hogy a helyi érdekű lapoknak nem is annyira a mulatságos és szórakoztató a feladatuk, mint inkább a tespedt vidéki társas és gazdasági közéletet felserkenteni abból a letargiából, amelyben hosszú idők óta szunnyadoz. Vajmi sok még a javítani való nálunk, a melyet sokkal érdemlegesebben vitathatunk meg egy komoly vidéki lap hasábjain, mint a kaszinó gőzkörében, vagy zajos népgyűlések lármájában Ez alkalommal nem reklámczikket irunk ma gunk mellett — ilyesmivel nem akarnók a komoly érdekek magas niveauját megszentségteleníteni — hanem fontos hivatásunk tudatában erélyesen és nyíltan emeljük szavunkat azon czinikus fitymúlás és nyegle nagyzás ellen, amelylyel a nagy képű és tudákos egyének le szokták nézni a vidéki sajtót. A központi sajtónak magas hivatását készségesen elismerjük, de arra nézve, hogy mily óriási hibái vannak a vidéki sajtó ellenében — lesznek nemsokára nyomatékos érveink és erős szavunk a mely talán nem lesz kiáltó szó a pusztában. MEGYEI KÖZÜGYEK. » Kiirt pzikk Bókésmegye bizottságának 1881. évi január 24-én Gyulán tartott rendkivüli közgyűlése jegyzőkönyvéből. Tárgyal tátott a megyei közigazgatási bizottság folyó évi januárhó 10-én 62. kb. sz. alatt hozott határozata, mely mellett a törvényhatósági bizottság mult 1880. óv deczember 27 én tartott rendkivüli közgyűlésén 365. bgy. sz. alatt hozott határozata alapján, Cavallier Edmundnak, mint az angol-magyar szabadalmazott vasúti részvénytársaság megbízottjának a sárréti vasutak kiépitése iránt tett ajánlatát azon javaslat kiséretében mutatja be, hogy a Miskolcz-B.Csaba között tervezett vasúti vonal kiépitése iránt Báró Vay Béla, mint a vasúti konzorczium elnöke részéről tett általános ajánlat mellőzésével, a tervezett sárréti vasutak Békésvármegye területén elfutó 48200 méternyi vonalára megkívántató 23 625 frt évi segélyből a megyei közmunka terhére kért 10.225 frt évi segélyösszeg, a bizottsági határozatban foglalt s a szerződési pontozatokban részletesen kifejtendő feltételek alatt, a vasút megnyitásától számítandó 10 éven át. félévenkint utólagosan fizetendő részletekben, szavaztassák meg. Ezzel együtt tárgyaltatott Cavallier Edmundnak. mint az angol magyar vasúti részvénytársaság megbízottjának a megye alispánjához Budapestről folyó évi január 20-diki kelettel intézett levele, melyben a közigazgatási bizottság most tárgvalt határozatában foglalt feltételeket elfogadja azon eltéréssel, miszerint a vasutmenti sárréti községek vasúthoz vezető utainak kikövezéséhez szükséges kőanyagot nem önköltségen, azaz a tisztán üzleti nyereményen kívül felmerülendő összes költségeinek megteritése mellett, hanem mórtföldenkint és métermázsánkint 2 o. é. krajezárórt tartozand szállítani. A megyei közigazgatási bizottság javaslatával egyértelmileg a Cavallier Edmund, mint az angol-magyar vasúti részvénytársaság megbízottja által a tiszavidóki m. királyi állami vasútnak Gyoma ós Mező-Túr állomásai között létező úgynevezett Sima csárdától kiindulva Szeghalomig, innét egyik ágban a Berettyó jobboldali, másik ágban a Sebes-Körös baloldali védgátján Békésmegye határáig építeni szándékolt helyi érdekű vasutvonalaknak Békésmegye területén átfutó 48200 méternyi vonalára megkívántató 23625 frt évi segélyből a megyei közmunkaalap terhére átvállalni kért tizezerkétszázhuszonöt (10225) frt évi segélyösszeg, a megye területére eső vonalak megnyitásától számítandó tiz egymásután következő évre, félévenkint utólagosan fizetendő egyenlő részletekben a megyei közmuukaalap terhére ezennel megadatik, következő feltételek alatt: hogy a vasúti vonalak rendes első osztályú vágányszélessógre építtessenek és távírda huzallal láttassanak el; továbbá, hogy azon útszakaszokra szüksóglendő kőanyagot, mely útszakaszok Szeghalom, Füzes-Gyarmat, Körös-Ladány ós Vésztő községekből megfelelő indóházaikhoz vezetnek, a vasutigazgatóság mindaddig, mig a szükséges földanyag teljesen beszerezve leend mórtföldenkint és mótermázsánkint 2 o. é. krajezárért tartozand szállítani; továbbá, hogy a haladéktalanul kérendő engedély-okmány kinyerése után egy év alatt az építési munkálatok megkezdessenek s három év alatt, de legkésőbb 1883. év végével befejeztessenek; végre, hogy a segélyezett vasúti vonalak folyton forgalomban tartassanak. A szeghalmi járásbeli vasutmenti községek, jelesül Szeghalom, Fűzes-Gyarmat, Körös-Ladány és Vésztő községek pedig köteleztetnek, azon tiz évi időszakban, melyre a szóban levő vasút létesítése czéljából a közmunkaalap terhére ezúttal megszavazott segély kiterjed, a határukban i levő megyei utak elegyengetéséről községi közmunkaerő felhasználásával gondoskodni. A törvényhatósági bizottság ezen határozata hozatalára következő indokok szolgáltak alapul: Minthogy Békésvármegyének a tervezett vasútvonal által érintendő vid«ke, természeti talajánál ós fekvésénél fogva, ugy a kulturális érdekek, mint az anyagi fejlődés követelményeinek kiszámithatlan hátrányára a közforgalomtól kőzismeretüleg csaknem teljesen el vannak szigetelve ; s ezen elszigetelt állapot, a szilárd közutak előállításának rendkívül költséges volta s mondhatni lehetetlensége miatt csakis a vasúti vonalak odavezetósétől remélheti jobbra fordultát, e törvényhatósági bizotttság, a Sárrét vidékének, az említett érdekek és követelmények biztosithatása és kielégithetése szempontjából, a vasúti hálózatba vonását elengedhetleu feltételnek s általánosan érzett szükségletuek ismeri fel.] A Cavallier-féle ajánlaton kiviil a bizottságnak ki kellett terjeszteni figyelmét azon régibb tervezetre is, mely Miskolcznak Füzes-Gyarmat, Szeghalom, Körös-Ladány és Hékós, e megyei községek érintése mellett Csabával való összeköttetését czélozta. Ezen vasúti vonal létesítése megyei szempontból előnyösebbnek kinálkozik ugyan a Cavallier-féle tervezetnél, mert azon esetben, ha a kereskedelem Magyarország déli iránya felé gravitál, ezen vasút képezendnó a főkereskedelmi vonalat Törökország felé, mely körülmény a törökországi vasutak hálózatának kiépitése esetén igen nyomatékos tényezővé fog válni. De miután ezen vonalnak tervezetei be nem mutatvák s igy a Cavallier-féle tervezettel tüzetesen össze sem hasonlíthatók; minthogy továbbá a miskolezvidéki érdekeltség kapott előleges engedélyének fentartásáról nem goudoskodott, békésmegyei érdekeltsége pedig részint hosszas tevéketlenségben, részint elnökének — Báró Wenckh' im Lászlónak — e részben utód nélkül történt elhunyta folytán elzüllött; minthogy továbbá az állam tulajdonát képező tiszavidéki vasúti vonalaknak legrövidebb keresztmetszetét, északi M ígyarországuak a déli részekkel legegyenesebb összeköttetését, de egyelőre is a miskolcz hatvan-szolnoki szintén állami vonallal szemközt egy versenypálya létesítését saját érdekeinek csonkítása uélkül az állam magán vállalatnak ugy sem engedélyezhetné : a törvényhatósági bizottság a bemutatott részletes tervek szerint közeljövőben kiépülni Ígérkező Cavallierféle vonalnak remélt jótékonyságától, a még bizonyára távolabb jövőben létesülhető miskolcz-csabai vonal miatt a Sárrét-vidékét megfosztani annál kevésbbé tartja indokolhatónak, mert a két vonal nem egyenközüleg, de egymásra függőleges irányban haladván, egymást sem a közlekedés, sem a kereskedelem tekintetében nem pótolhatják. Közlekedési szempontból kiterjesztő figyelmét a közigazgatási bizottság K.-Ladány, F.-Gyarmat és Vésztő községekre, melyeknek tervezett, illetőleg kikötött, állomásai nem épittetnének közvetlen a községek mellé. Anuak megjegyzése mellett, miszerint az állomásának hova helyezése iránt még nem nyilatkozott Körös-Ladány község érdekében kívánatos, hogy a tervezett dévaványa-szeghalmi vonal ezen községhez lehetőleg közel hajlitassók : szükségét látta a bizottság, arról is gondoskodni, miszerint a községekből az állomásokhoz vezető utak jó karban tartásához szükséges kőanyag a lehető legjutányosabban megszerezhető s igy az enditett községekre nézve is, a vasúti vonal megközelíthetősége biztosítva legyen. (Folyt, köv.) IITŐTT-áirosi dolgolr. * A családnevek magyarosítása. A központi névmagyaro8Ító társaság tudvalevőleg elhatározta, hogy a névmagyarosítással járó bélyegköltségek megszüntetése tárgyában a kormányhoz memorandumot ad be. A mult hétről az országgyűlési nagy tárgyalások miatt maradt el a memorau-