Békésmegyei közlöny, 1881 (8. évfolyam) január-december • 1-156. szám
1881-09-29 / 118. szám
„Békésmegyei Közlöny" 1881. 116. szám. lehetett hiúnak tartani. A királyi hadas segélyébe vetett ezen remény edzette meg Kerecsényi és baj társai kitartását. E remény azonban napról-napra halványodott, a védők száma is a folytonos veszteség által nagyon megapadt, ugy hogy a segélyre hosszasabban várakozni, s a menekülés reményét a rongált falakba s az őrség hanyatló erejébe helyezni, naprólnapra lehetetlenebbnek mutatkozott. A ki a küzdő erőket számba vette, annak be kellett látni, hogy, ha a segély végkép kimaradt, nem lehet távol az időpont, midőn a sokszorosan túlnyomó szám kitartó támadása ellen a gyulaiaknak nem lesz más kilátásuk, mint az, hogy ha a végső kényszerűségének fejet nem akarnak hajtani, az elébb-utobb elesendő vár romjai közzé temetkezzenek. Az ostrom hosszúra huzodtával ugyanis a várbeliek helyzete napról-napra nehezebbé vált. A foiró nyári napokban a Körös vize levezetése után, a várbeli kutak annyira kiapadtak, hogy csak a legmélyebbekben lehetett valami kevés, egészségtelen itala vizet kapni; a vár környékén terült s nagy részben kiszáradt mocsarak párolgása, a sánczokba rekedt álló viz bűze, az alföldön különben is otthonos lázas betegségek szülő anyjává lett; a rekkenő hőség, a romlott viz, a száraz, nehéz eleséggel való táplálkozás, súlyos nyavalyákat, különösen vérhast idézett elő, melynek Horváth Ferencz alkapitány is áldozata lett. A halandóság ijesztő mértékűén növekedett, ugy hogy a halottak száma a vár legfeljebb 5000 főre tehető, de folyvást ritkult népességéből naponként 30 körül állott, s a fegyverfoghatók közül is többen pusztultak el különféle betegségben, mint a folytonos harczokban kapott sebekben. A várba szorult nép, az asszonyok, gyermekek kétségbeesése, az erősen megtizedelt német gyalogság hangulata, mely csak zsoldért szolgált s menekülését csak a vár föladásával reinénylette, csüggesztőleg hathatott a legerősebb lélekre is. A várbeliek szorongatott helyzetét jól tudva János Zsigmond, Kerecsényit rábirhatónak vélte, hogy a várat, melynek megtartásához vagy fölmentéséhez reménye sem lehet, neki adja át, hogy igy maga és bajtársai életét megtartsa, az alföldet pedig a török hodoltság nyomorult sorsától megmentse. János Zsigmondnak érdekében állt, hogy Gyulát és vidékét, melyet a szultán neki igért, a töröu hódítás torkából kiragadja, s Bátliori Kristófot, kit Forgács szerint Pertáf basától maga Kerecsényi kért ki közbenjárónak, — ismét Gyulára küldötte, hogy sógorát e terv kivitelére nyerje meg. Pertáf basa azonban Kerecsényi kívánságát, hogy Báthorival a várban szemben lehessen, nem tartotta teljesíthetőnek, s csak a kíséretében volt Borbély Györgynek engedte meg, hogy egy magyarul értő török biztos társaságában Kére csényit fölkeresse s vele a vár föladása iránt értekezzék. A mint a helyzetet Szamosközy, bizonyosan a dologban avatottak elbeszélése után festi, Kerecsényi még ekkor sem vesztette el reményét királya támogatásában, Kinek Győr vidékén táborozó seregétől a Szigetvárt ostromló szultán hadai ellen erélyes és sikeres hadmiveleteíet várt: de más felől számított arra is, hogy ha a császári hadak a szultánnal szemben vereséget vallanának is, s ez esetben Gyula ostroma még erősebben megujulna, a várat a győzedelmes szultán hadainaK a végső szükség pillanataiban is tisztességes feltételek mellett föladhatja, a nélkül hogy magát királyának adott hite megszegéséért vádolhatná. Azért János Zsigmond ujabb fölszólitását s ajánlatait azzal a nyilatkozattal utasította vissza, hogy ő esküje és becsülete sérelme nélkül Gyulát neki föl nem adhatja, ha csak királya, kinek hitét s életét lekötötte, külön parancsát nem veszi; készebb életét föláldozni, mint hitét megszegni. Bátliori Kristóf ekkor belátva hogy sógoránál czélt nem érhet, egy levelkét akart Kerecsényi kezéhez juttatni, melyben biztatja, hogy ha el van tökélve a várat János királynak föl nem adni, tartsa magát erősen a legvégsőig, mert ő a török táborban tapasztalt mozgalmakból biztosan következteti, hogy Pertáf basa nem sokára kénytelen lesz a megszállást félbe szakitni. Még be sem végezte sorait, midőn Pertáf rögtön magához hivatta. Báthori a czédulát, nehogy dugdosásával magát elárulja, hirtelen markába szorította s ugy ment a vezérbasa sátorába, hol a könnyen vesztére válhátó levelkét beszélgetés közben el találta ugyan ejteni, de hosszú köntöse prémjével a basa szeme elől mind addig ügyesen elrejtette, mig — a mint később gyakran elbeszélgelte, — elejtett zebkeudőjével együtt szerencsésen fölvette s igy magát kellemetlen helyzetéből kimentette. (Folyt, köv.) Királyné ö felsége az orsz. nöipar-kiállítás b.-csabai osztályában, szept. 2 7-kén. (Eredeti tudósítás.) Budapest, szept. 27-én. Az orsz. nöipar-kiállitásnak naponta több és előkelőbb látogatói vannak. Hazai és külföldi államférfiak, nők, miniszterek, berezegek és fejedelmek gyönyörködve nézik a szebnól szebb női munkákat, mint a nök munkaképességének fényes bizonyítékát. Már hetek óta hirdették a fővárosi lapok, hogy király ö felsége is meg fogja látogatni a mindenki által méltán dicsért csarnokait a női iparnak. A végrehajtó bizottság s annak elnöke gr. Zichy Jenő, készültek a király fogadására, mely 28-kára volt jelezve, s ime egy nappal elébb, azaz 27-kón reggel jött a tudósítás a királyné főudvar mesteri hivatalától, hogy a királyné móg az nap délelőtt fogja szerencséltetni magas látogatásával a redoutte termeit. A nagy közönség és a lapok mit sem tudtak erről, s igy csak kevés bámulója volt a magas vendégnek. Annál nagyobb sürgés-forgás volt tapasztalható a kiállítási irodában, melynek főnöke ós gr. Zichy Jenő elnök azzal fogadták az éppen akkor odaérkezett Zsilinszky Mihály urat, mint a végrehajtó bizottság alelnökét, hogy jön a királyné ! Rögtön ketté oszlott a bizottság, gr. Zichy Jenő, Gelióri Múr, Jágócsi Póterfi József, (Jzouor Uoia, Bókey Imrénó, Bisicz Dáviduó s több lelkes hölgy lent a lépcső aljánál várták a korábban jött Coburg berezegi párral együtt a királynét; míg fent a bejáratnál Zsüinszky Mihály, Rohonczy Grida, Hensziman Imre, Zirzen Janka, tízukováty Ottüia, Kugler Mária s többen várták s lelkes óljenzóssel fogadták a méltóságos leptekkei haladó fejedelmi hölgyet. (ir. Zichy Jenő volt a íőkalauz; az egyes osztályoknál azonban azoknak jelen volt képviselői magyarázták ő felségének az iliető tárgyakat. Igy került a sor a b.-csabai kiállítási teremre is, hol Zsilinszky Mihály, mint a csabai végrehajtó bizottság elnöke, gr. Zichy által bemutatva (a rokka mellett ülő Ivesjar Erzsébettel együtt) fogadta ő felségét. A kegyteljes fejedelmi asszony meglepetve nézett a fonó leányra és a Bartóky Lászlóné jó Ízléséről tanúskodó sátorra, s azután e szavakkal fordult Zsilinszky Mihály elnökhöz: „Önnek, ós a csabai nöegyletnek valóban sok érdemei vannak ezen SZÓJJ kiállítás körül; igen örülök, hogy alkalmam lett azt meglátogatni." Zsilinszky mélyen meghajtva magát válaszolá: „Fölötte meg vagyunk tisztelve felségednek kegyes látogatása ós a legmagasb elismerés kifejező kegyelmes szavai által, dzeróny kiállításunknak legfőbb érdeke abban áll, hogy a köznép által előállított házi ipar tárgyait kívántuk megismertetni az országgal." — S ezzel rámutatott a sátor körül látható nyers ós feldolgozott kenderre, s az abból készített tárgyakra. A királyné figyelmesen megszemlélte azokat ós dicsérve az intencziót, sietett hozzátenni: „Igen szép, hogy a csabai nők a hasznosra fektetik a súlyt, és hogy oly csinos mintákat választanak." Ezután az egész termen végig menvén Zsilinszky néhány abroszra, törülközőre, katrinczára és a G-rjecs Tománé és Uhrin Míhálynó által összeállított csabai tulipános ágyra forditá a fejedelemasszony figyelmét. Mindezeknél ö felsége megállapodott ós az ágy primitív faszerkezetót ós festését különösen megnézvén, szépnek találta a színeket ós a vánkosok munkáját. A szövószeti tárgyaknál nagy érdeklődéssel hallgatta meg gr. Zichy Jenőnek abbeli előadását, hogy ily házi iparnak kifejlesztése által müy nagy fontosságúvá lesz a versenyképesség; — s mily hasznos dolog az, ha ilyen czikkekórt nem kell pénzt kiadni a külföldre. A királyné móg egyszer örömét fejezve ki a látottak felett, elhagyta a csabai termet, hogy a szomszéd termek tárgyait is szemügyre vegye. A közönség, mely kísérte őt, el volt ragadtatva szeretetreméltó érdeklődése által. Elismerő szavai hatalmas auzditásul szolgáltak mindenkinek; szolgáljanak buzdításul a csabai nőknek is, hogy munkájuk által mindenek felett, boldogítsák saját családjukat és gazdagítsák a hazai közvagyont is. Az út, melyen vannak, kétségen kivül helyes ut. Haladjanak rajta tovább is szorgalmasan ós kitartóan tökéletesedjenek abban, amiben másokhoz képes móg gyengék, és őrizkedjenek egy veszedelmes ellenségtől: az elbizakodottságtól. xy. Nagyvilági események. * A hamburgi nemzeti bank megbukott. 3 millió frt adóssága van. Betétek nagy mennyiségűek. * Barcelona, szept. 26. A nemzetközi szocziálista kongresszuson öOO egyén jelent meg. A kougresszus elfogadta a többi egyesületekhez intézendő felhívást. A Londoubau élő rosz szocziálisták csatlakoztak a Barezelonában ülésező koi gresszus által vallott elvekhez. * Tunisz, szept 26. Madiából az a hir érkezett, bog Dzsemmel környékén a franczíák csatát vívtak a telkelőkke Az arabok 50 halottat ós számos sebesültet vesztettek. A fran cziák vesztesége móg ismeretlen. * Róma, szept. 26. A pápa megengedte a franczia piis gőköknek, lmgy a kiutasított szerzetes rendbelieknek — kik nek megengedtetik a világi ruha hordása, — vikáriusi és plé bánosi állomásokat adhassanak. Fővárosi dolgok. * Franczia vendégek Budapesten. A nemzetközi irodaim kongresszus franczia tagjai közül a két legnevezetesebb, Bein és Uhlbat'h meglátogatják fővárosunkat Belot már 27-én bécsi gyorsvonattal megérkezett, mig Uhlbach csak 29 én ér kezik. Az írók ós művészek társasága a vendégek tiszteletén bankettet rendeztek, de nem kedden, mint a lapok irták, ha nem szerdán. * A király és a Lendl ügy. A király egy érdekes nyilat k"zatáról értesit egy lap, a melynek módjában van hivatalos nyilatkozatokat első sorban közölhetni. Ezen állítólagos nyilat kozat mindennél jobban jellemzi királyunk inegingathatlan al kotmányos ózűletét. Midőn a király Miskolczon L^ndl kapitány kérdéséről értesült, félbeszakítva az elbeszélést, felkiáltott „Ilyen kérdést senkinek sem s/.abad tenni!" * A közoktatásügyi tárcza jövő évi költségvetése — « mint értesülünk — az álíamgyinnáziumok és reáliskolák kiállásaira nézve igen jelentéktelen emelkedést fog imigában foglalni, mig a szakisKoláknál mintegy 36,000 frt szaporulatot tüntet fel, mely részben a pozsonyi szülésznő-iskola áthelyezése, részben pedig több ipartanodán a tanerők szaporítása os uj tanműhelyek felállítása, legnagyobbrészt pedig egy állami kereskedelmi iskolának Fiúméban való létesítése által idéztetik elő. — A férfi-taoitó-képezdék szükségleteire az eddiginél 13,000 írttal több fog kívántatni, s ugyanily összeg a nőtanitó-képezdékkel is, mely kiadások a jelenleg igen mostohán díjazott zene- és rajztanítók ílletnión;,einek némi emelése, valain ;nt több rendbeli lakbérszaporodások által feltételeztetnek. * A Duna szabályozása, jx közlekedési miniszter a Budafok és Rácz-Almás közti több évre terjedő Duna-szabályozási nagy munkálatok kivitelét — a mint értesülünk — az oszirák általános épitő társulatnak engedte át, mint a melynek ajánlata a 6 beérkezett pályázóé közölt a legelőnyösebbnek mutatkozott. Hazai hirek. * Zsidóhecz Pásztón. Pásztóról irják, hogy ott már régebb idő óta izgatják a lakosságot a zsidók ellen. Röpiratokat osztanak ki, melyekben a zsidók ellen lázítják a népet. A röpirat szerzője Szirovatka József kath. tanító, az izgatásban kezére járnak Balogh, • Ahnási kéményseprő. Az izgatás levezetője Platthy Adorján orvos. Húsvét napján már felszólították falragaszok utján az izraelitákat, hogy vándoroljanak ki, különben baj fogja érni őket. Az izgatást azóta annyira vitték, hogy most késekkel járnak az utczán s fenyegetik a zsidókat. A zsidók három tagú küldöttséget menesztetlek a belügyminisztériumhoz. A mult éjjel Horváth László szoigabiró a rendőrökkkel egész éjszaka járt, hogy az összeütközést ineggátoljp. Szombaton már verekedés ís tört ki. A mozgalom vezetője, Platthy ugyanis, mikor a zsidók épen a templom előtt álltak^ nekik hajtatott és többeket legázolt. Erre az ifjabbak megragadták, lerántották a kocsiról s meghentergették a sárban. Vinkler hentes és Kiriák kádár segítségére mentek késekkel, míg Platthy puskáért hazament s közéjük akart lőni a templomban ősszegyülteknek. Zay biró csak nehezen bírta a puskát elvenni tőle. Pénteken Lachs nevii orvos ablakait zúzták be. A helyzet annyira el van mérgesedve, hogy a lehelő leggyorsabb intézkedésre van szükség, különben még nagy baj származhati k. * József főherczeg a píesi kiállításon. Pécsről jelentik 26-diki kelettel: Megyés püspökünk dr. Dulánszky védnöksége alatt rendezett, póes-baranyai kertészegylet gyümölcs, szőlő-, bor- ós kerti termények kiállítása 25-én vasárnap délelőtti 11 órakor, Feszti kanonok védnöki helyettes által ünnepélyesen megnyittatott. Kiállításunkat már 24-én délután 5 órakor József főherczeg magas látogatásával kitüntetvén, elismerését oly megjegyzéssel nyilvánitá, hogy a pécsinél fényesebb és sikerültebb kiállítás vidéken nem látható. A főherczeg fólórónál tovább időzvén, a kiállítás mind három termét érdeklődéssel megszemlélte és pécsi borainkat megkóstolta. MEGYEI HIREK. * Figyelmeztetés. Felkérjük a t. cz. előfizetőket, kiknek előfizetése e hó végével lejár, hogy azt minél előbb megújítani szíveskedjenek, nehogy a szétküldésben fennakadás történjék. A. «bókésmegyei K.özlön.y» kiadóhivatala.