Békésmegyei közlöny, 1881 (8. évfolyam) január-december • 1-156. szám

1881-09-11 / 110. szám

B.-Csaba, 1881. Vili. évfolyam, 110. szám. Vasárnap, szeptemberhó 11-én. BEKESMEGYEI KÖZLÖNY Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. JVlegjeleniti liotenl^eiit háromszor: vasárnap, li.ed.dL, (íéliven) ©s osütörtöliön. ELOFIZETESI DIJ helyben házhoz hordva vagy postán bérmentve küldve : Egész évre 6 frt Fél évre 3 „ Évnegyedre 1 „ 50 kr. Lapunk számára hirdetések felvételére fel van jogosítva : llaaseusteiu és Vogler ezég 3ées, Prága, Budapesten, Néme'j. szag és a Svájez minden fővárosaiban. Főszerkesztő : GARZO G/üLA. SZERKESZTŐSÉG tS KIADÓHIVATAL : Apponyi-utcza 891. számu ház,'hová a lap szellemi és anyagi részét illető minden közle nényt zimezni Kérünk. Kéziratok nem. adatnak, vissza. Egyes sz un ára 10 kr. A keddi szám ára 5 kr. Kapható Biener Bernát kereskedő urnái és a nyomdában. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Nyilttér '-ban egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a szerkesztőség és kiadóhivatalban és Biener B. ur nagytőzsdéjébe í, de Povázsay László úr nyomdájában is fogadtatnak el előfizetések és hirdetésik; vidéken a postahivatalok nál, 5 kros póstautalványnyal. Körlevél a békesmegyei gazdasági egylet valamennyi tagjához. A szarvasmarhának tenyésztése nezőgazdaságunkra nézve sok tekintetben igen hasznos. 1. Olcsó vonóerőt szolgáltat gazdaságunk belső vezetésére, sőt gyakran külső fuvarozásra is. 2. Kényszeriti a gazdát, hogy takarmányt termeljen és igy üdvös megszorítását idézvén elő a szemtermésnek, a föld 'termőerejének kímélésére vezet. ' 3': Trágyája által a földet javítja. 4. Tejével bő és fontos élelmi czikket szolgáltat. 5. Mustraállatjainak sovány, vagy hizott állapotban eladása által tetemes jövedeiniet nyújt. E hasznok összesége felette kívánatossá teszi, hogy a szarvasmarha megyénkben lehetőleg nagy, az eddiginél mindenesetre nagyobb mérvben űzessék. Több marhát kell tartanunk, mint eddig tartottunk, mért a takarmány-termeléssel megkímélt és a trágyával megjavított föld nagyobb termést fug adni, mint eddig adott ós a megszaporodott mirha tejével bővebb táplálékot, több mustraállatnak eladásra kerülése által nagyobb jövedelmet fog szolgáltatni. A fenebbi hasznoknak elsejét, t. i. a föld termőerejének gyarapítását, akármelyik marhafajnak tenyésztése által elérhetjük. Átnde a gazdának, midőn a tenyésztendő szarvasmarhának fajtáját megválasztja, még a következő három haszonra is kell tekintenie, hogy t. i. szarvasmarhája. 1. mínól nagyobb vonóerővel bírjon, 2. minél több tejet szolgáltasson, ós 3. ha mustraállatnak, akár soványan, akár hizlalva eladja, érte mennél több pénzt kapjon. E három utóbbi haszon kell, hogy határozza meg, melyik faj marhát tenyéssszük. A melyik faj mind a három hasznot a legnagyobb mértékben egyesíti, az megyénk számára a| legtökéletesebb faj, azt kell választanunk. Melyik ezen faj ? G-azda.iági egyletünk kutatja éi e czélból 9 évre megállapitott programmal évenként rendszeres állatkiállitist fog'tartam, milyeken a külön fajokat gondosan meg fogja figyeltetni ós;ö-sszeha3onlittatni, hogy azon fajt, molyról azt találja, hogy a fenebbi 3 hasznot legjobban egyesíti, azontúl a gazdaközönsógnek tenyésztésre ajánlja. Lássuk e 3 hasznot egyenként Közelebbről, hogy fontosságuk még inkább kivilágoljék : 1. Vonóerő. Megyénkben jelenleg mintegy 12000 ökör van, a moly igát huz. Az ökörigát helyettesitheti ugyan a lóiga, aminthogy ez utóbbi az előbbinek rovására folyton szaporodik is, sőt a művelt külföldön azt végkép le is szorította ; mindazonáltal az ököriga nálunk habár apadó mértékben, de még soká fog használtatni ós e tekintetben általános a vélemény, hogy minden szarvasmarhája közt a legjobb vonóerőt a tiszta magyar^ faj szolgáltatja. Nincs azonban kizárva a lehetőség, hogy a kísérlet és tapasztalás valanniyik külföldi fajban, vagy annak a magyarral való keresztezésében hasonló jó vonóerőt fog felfedezni. A magyar fajban azonban a jó vonóerő az egyedüli jó tulajdon, mert azt mind tej, mind hus tekintetében a külföldi fajok messze túlszárnyalják. 2, Tej. Megyéuübm jelenleg mintegy 2),000 telién fejetik. Tapasztalás szerint, jól táplálva: ad egy magyar tehén évente 800 liter tejet, 20,000 tehén tehát ad 16 millió litert, egy külföldi (schweiczi, hollandi, angol) 2000 liter tejet, 20,000 tehén tehát ad 40 millió litert, a különbség 24 millió liter, vagyis, ha megyénk lakosai a magyar faj helyett külföldi teheneket tenyésztenének, évenként 24 millió literrel többet fejnének, a minek értéke 8 krjaval 1.920,000 frt. A „BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY" TÁitMÁJA. « IVlarislia napra.» Ude, kristály habjaival csermely locsolja földjét, — jegenyék állnak őrt ajtajánál, — gesztenyesorok hüsitik utait, .... fülemile dal, rózsaillat teszi bódítóvá levegőjét a kertnek, melynek virágai ma oly szép ünnepet ülnek. Nagy ünnepet. — Királynéjok „a fehér rózsa" nóvünnepe van ma, — s a kis birodalom minden lakója s ösmerője siet lábaihoz rakni hódolatát a bájos királynénak. A harmat volt az első. Megelőzte a napsugarat üditöleg borulva a rózsa hókeblére s aztán ott tündöklött, mint megannyi odatüzött gyémántdarab. Mikor a nap sugarai a rózsaszín hajnallal egyszerre keresve fel öt. • . . . magaranyozták, dicsfénnyel övezik szép fejét, — a jázminbokorban pedig felébredt a fülemile is, és remek dalt zeng fülébe szerelemről .... boldogságról Mikor elhallgat, . . . méhecskék jönnek, zúgva, dongva csendes öröm és elégedettségről — mig a pillangók tarka sergo egymást kergetve repdesnek felé. . . meg-megpihenve édes kéjre föltárult keblén. . . . besziva részegítő, édes himporát. . . . hogy aztán mámorosan tovább vigyék. . . . virágról-virágra, a királyné csókjót. Aa ünnepi zajra, a meleg napsugárra aztán felébrednek édes álmaikból a kert virágai, —s hólolata kifejezésére ünnepi ruhát ölt mindenik. A jázmin hófehér ruhája, hitvány sárga disszel, . . , az ibolya halvány kékje, azúr fénynyol ékeskedik. — A liliom szirmain ol^ átlátszó a lepil. ... a árvácskán olyan bíborvörös. — Es közvetlen környez jté'oen a rózsák oly szinpompát adnak, mintha királyné volna mindenikük. Aztán jött a szellő. ... az édes, lanyha tavaszi zefír, .. . végig leng a virágok kelyhén, s aztán megállott ott a királyné csodaszép kelyhén hogy reá lehelte bóditó illatjukat igy tólmácsolva hódolatjukat. Minden, de minden hódol noki — mindenki siet boldoggá tenni öt névünmpén. A napsugár, a harmat, — a madárdal, virágillat, színpompa ós szephir ós a szép királynő édes-édes kábulatban- fogadja, . . . kéjmámorban ringatva hókelyhét. * * * Rózsa vagy te is! . . . . virágok királynéja, — miért, hogy én nem lehitík harmat, hogy kebledre borulnék, — nem lehetek szellő, hogy körül lebeghetném göndör fürtidet ; — miért hogy nem repkedhetek ajkadra mézédes csókért, tarka pillangóként, nem csókolhatom fel könyeidet égő napsugárként, nem dalolhitom el érzelmimet a fülemtlév el, miért hogy csak azt rebeghetem feléd gyönge emberi szóval : „Légy boldog! — Áldjon meg az Isten!" „Én." 3. Hús. Megyénkben jelenleg mintegy 50,000 d. különféle korú és nemű szarvasmarha létezik. Tapasztalás szerint a külföldi marhafaj,, minden kort ós nemét összevéve, átlag 1 mmval nehezebb. Ha tehát a fenebbi 50,000 darabunk nem magyar, hanem külföldi fajú volna (pl. a legnehezebb és leghizékonyabb shorthorni), akkor ma 50,000 mmval több husunk volua állatjainkban, mint van jelenleg, és 1 mm. hús árát csak 30 frtra téve, állatjainkban hús tekintetében, 1.500,000 frttal nagyobb vagyonnal bírnánk, mint bírunk jelenleg. Látni való, hogy a faj megválasztása igen fontos. Hogy e tekintetben minél előbb tisztába jöjjünk, el kell vinnünk sikerült marháinkat ama 9 évre megállapitott rendszeres állatkiállitásokra, el kell pedig viunünk nemcsak a tiszta magyar fajút, hanem a kinek van, és már soknak van, a külföldi fajtákat ós azoknak a magyarral törtónt keresztezését is, hogy a gazdaközönség azokat megismerhesse és egymással összehasonlíthassa. A magyar gazdában, dicséret a kivételelrnek. helylyel-közel még sok ázsiai közöny van: restelünk megmozdulni, kórkedósnek vesszük a kiállítást. Le kell vetkőznünk e közönyt és álszemérmet, mely haladásunknak, gyarapodásunknak egyik főhátráltatója és egymással nemes versenyre kelnünk, mert ezzel a magunk hasznát és a közjót mozdítjuk elő ! Közölve volt már a 9 évre megállapitott állatkiállitásainknak rendszere, mely szerint már az idén, október 2. és 3-án Orosházán az első rendszeres áliatkiállitás meg fog tartatni. Állítson ki mindenki, a kinek arra való jószága van és minden gazda nemcsak élvezetes, de tanulságos dolognak is tartsa ezen kiállítást megtekinteni. Végül még arra kérjük egyletünknek tagjait, hogy rendszeres állatkiállitásainknak közölt proIi.onli.oly a búzában. Elbeszélés, irta: Y a c a íi o Emil. (Folytatás.) „Itt van pénz, megfizetem fáradságát" mondá türelmetlenül. „Igen de, —" „Nem ért németül?" A vastag, közönséges korcsmáros újra bámult, a sötét büszke arezon, s az elhasznált selyem ruhán. „Igen" s elvette a pénzdarabot. „De mit mondjon a fiu?" „Sarno Krisztián grófot kérje, szíveskedjék ide fáradni." A korcsmáros udvariasabb lett. Kezdte érteni a dolgot. „De hát neve — kihez fáradjon ide a gróf ur" ? „Egy asszonyhoz" válaszolt a nő, haragos tokintettel, érti ?" A kapu alatt várt, mig a fiút elmenni látta. A havazás megszűnt. A kastély körvonalai ide látszottak. IV. Odafen már vacsoráltak. Az étteremben beszélgetett a társaság, midőn az inas lépett be, jelentve, hogy egy falubeli fiu van itt. A társalgás azonnal megszűnt. Mert ilyenkor az esemény volt, ha valaki megjelent a faluból. „Falubeli gyerek kérdi a gróf. „Mit akar, kit keres?" „A korcsmáros fia ós oly vakmerő a gróf uc után kérdezősködni.*