Békésmegyei közlöny, 1881 (8. évfolyam) január-december • 1-156. szám
1881-09-06 / 108. szám
B.-Csaba, 1881. VIII. évfolyam, 108. szám. Kedd, szeptemberhó 6-án € BEKESMEGYEI KÖZLÖNY Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Megjelenik hetenként háromszor: vasárnap, kedd, (féliven) és osíitörtökön. ELOFIZETESI DIJ helyben házhoz hordva vagy postán bérmentve küldve : Egész évre 6 frt Fél évre 3 „ Évnegyedre 1 „ 50 kr. Lapunk számára hirdetések felvételére fel van jogosítva : Haasenstein és Vogler czég líées, Prága, Budapesten, Német K szág és a Svájez minden fővárosaiban. Főszerkesztő : GARZO GYULA. SZERKESZTŐSÉG ÉS, KIADÓHIVATAL : Apponyi-utcza 891. számu ház, uová a lap szellemi és anyagi részét illető miudeu közleményt zimezai kérünk. Köziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 kr. A. keddi szám ára 5 kr. Kapható Biener Bernát kereskedő urnái és a nyomdában. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Nyilttér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a szerkes/.tőség és kiadóhivatalban és Biener B. ur nagytőzsdéjében, de Povázsay László úr nyomdájában is fogadtatnak el előfizetések és hirdetések; vidéken a postahivatalok nál, 5 kros póstautalváuynyal. MEGYEI KÖZÜGYEK. Alispáni jelentés. Felolvastatot Békésmegye közigazgatási bizottságának f. hó 5-ikén tartott gyűlésén. Tekintetes közigazgatási bizottság ! A hatáskörömhöz tartozó közigazgatási ágak folyó óvi augusztushavi állapotáról szóló rendszerinti jeletósemet, az 1876. évi VI. t. cz. alapján van szerencsém tisztelettel következőkben előterjeszteni. I. Közegészség. A közegészségügy megyeszerte kielégítő és megnyugtató állapotban van, B.-Csaba község kivételével, hol a vörhenyjár vány még mindig szedi áldozatait. Ugyanis a járvány kezdete óta, f. évi augusztus 31-ig megbetegedett összesen 679, meggyógyult 379, meghalt 208, további gyógykezelés alatt maradt 92 egyén. A megye tiszti főorvosa a közigazgatási bizottság f. évi 1065. szám alatt nyert megbízatásához képest, a helyszínén megjelenvén, a járási szolgabiróval és a helyi közegészségi bizottsággal egyetértőleg a kór lefolyásának szeliditése érdekében megtette ugyan a szükséges óvintézkedéseket, igy az utcza-biztosi intézmény óletbeléptettetett; a lelkészi kar felhívatott, hogy a népet a gyermekegészség ós élet iránt tartozó kötelességének szentségére figyelmeztetvén, ugyan azt egyúttal a betegség korlátozására és elfojtására irányuló hatósági intézkedések tiszteletben tartására buzditólag oktassa, — továbbá a gyermekeknek, a temetkezési szertartásoknál leendő alkalmazása eltiltatott, a hullák eltakarítása körül igényelt óvatosság, megfelelő intézkedések által biztosíttatott s mindezen rendszabályok áthágói ellen a törvény büntetési határozmányai szigorúan érvényesíttetni rendeltettek; mind a mellett a járvány ha nem is terjed, de mérvéből nem is vészit, a mennyiben az utolsó heti kimutatás szerint is 57 ujabb betegedési eset merült fel, minek folytán ugy az algymnáziumban ós felsőbb leányiskolában mint az összes népiskolákban a f. évi tanfolyam megnyitását kénytelen voltam elhalasztatni, miről egyébiránt az 1876. óvi XIV. t. cz. 33. ós 34. §§-aihoz képest a bel- és közoktatási miniszter urakat is értesítettem. A fennebbiekből kitüntetvén, hogy a hatóság részéről a járvány elfojtására uezve szükséges intézkedések megtóiettek, ezen intézkedések további eredményének bevárásával, ez idö szerint külön óvrendszabályokat j nem javasolhatok ; íőteendő azonban mindenesetre, hogy az elrendelt hatósági intézkedések végrehajtása a legszigorúbb ellenőrzés tárgyát képezze. ü hasznos házi állatok állapota, leszámítván egyes antraxeseteket, ragalyos és járványos betegségek által nem háboríttatott. (Vége köv.) - MEGYEI HIREK. — A gyomai ref. központi iskolában, az I—11. oszt. tanítói allomásra, Kis.os János hód uezővésárhelyi segédtanító választatott meg. — Két villámcsapás. Foiyó hó 2-án, midőn a személyvonat d. u. 3 órakor a gyomai pályaudvarba berobogott, a villám a közvetlen szomszédban levő ev. temetőbe csapott, a 2-ik osztályú váróterem ablaka előtt. Midőn pedig a Gyomároi utazók eppen beszállni akartak, rágyújtott a másik is, s a kupék melletti távsjdrouyba kapott, olyan megrázó dördület kisóretóbeu, hogy csaknem *sóbálváuynyá változott az egész utazó közönség. Sőt — mint mondjak — belátogatott a távíró szobába is; de a gépezet zárva levén, kár nélkül távozott. -- Gyomán a in. h. 28-án tartott műkedvelői előadás szép jövedelmet hozott a tárcsái árvízkárosultaknak, s e mellett élvezetes estet nyújtott a közönségnek. A gyomai derék ifjúság valóban elismerést érdemel, azon nemes buzgalmáért, melyet e téren már eddig is kifejtett. — Beküldetett. A budapesti állami középipartanodában (Vili. ker. Bodzafa utcza 28. sz.) a beiratások e hó 1-ső napján megkezdődtek ós 15-óig tartanak, — a felvételt vizsgálatok pedig 13. ós 14-ón lesznek. * Ugrai József b.-szt.-audrási közgyám, hivatalos számadásai a járási szolgabíró áltál oly zavarosnak találtattak a mult héten tartott vizsgálat alkalmával, hogy bizonyos dolgok felvilágosítására és számadásainak rendezésére nézve 8 napi határidőt volt kénytelen neki adni. Most — mint uekünk Szarvasról irják — a b.-szt.-andrási póstamester böngész bennök, ki meg van bizva azokban a hibákat feltalálni. — B.-Csaba városának népmozgalmi kimutatása az 1881. augusztus hónapban: Született összesen 185. Fiu 100, leány 85, ezek közül 3 törvénytelen, 6 halva született. Meghalt összesen 192. Férfi 93, nő 99. 0—1 évig 43, 1—5 73, 5-20 évig 49, 20—30 évig 6, 30—40 évig 2, 40 -60 évig 8, 60—80 évig 9, 80 éven felül 2. Kiváló kórnemek vörheny 70, roncsoló toroklob és hártyás torokgyik 5. hökhurut 2, gyermekágyiláz 1, víziszony 2, gümőkór 9, bólhurut ós bóllob 31. Tüdő ós mellhártyalob 3, 1 felakasztotta magát, 1 vizbefult. * A Csabán uralkodó vörhenyjárvány ügyében a csabai közegészségügyi-bizottság Dr. Kovács István megyei főorvos ur elnöklete alatt mult hó 14-én a következő határozatott hozta. „Kiirt czikkek az 1881-ik évi augusztus hó 14-ón tartott egészségügyi-bizottság gyűlésének jegyzőkönyvéből. 9. B.-Csaba városában a vörhenyjárvány három hónap óta föntartva magát, a szűnni nem akaró betegség korlátozására, illetőleg elfojtása érdekében e mai napra összehivotb-egészsógügyi' bizottsági gyűlésen Dr. Kovács István m. főorvos ur mint a központi közegészségügyi bizottság küldöttje megjelenvén, a vörhenyjár ványra vonatkozó intézkedésekre nézve következőleg nyilatkozott: tekintettel arra, hogy a lakosság eddigelé az óvrendszabályok iránt közönyös lévén, azokat kellőleg nem teljesiti, szükségesnek véli az utczai biztosok életbeléptetését, kiknek kötelességük lenne a kerületeikbe eső utczákon naponként minden házhoz betekinteni, — a hol beteg van, az illetőket betegjeik gyógyíttatására figyelmeztetni, azon házhoz az idegen gyermekek bemenetelót tiltani, mind ezek teljesítését ellenőrizni, mig a nem engedelmeskedőket a városi hatóságnál bejelenteni; ugy a halálozási eseteknél, hol az konstatálva lett, a koporsót azonnal lezáratni és a temetést a rendes időnél előbbre rendeztetni. — Továbbá felkérendők a helybeli lelkész urak arra, hogy a népet oktatás utján gyermekeik gondozására figyelA „BÉKÉSMEíiYEI KÖZLÖNY" TAROMJA. Konkoly a búzában. Elbeszélés, irta: Vacaiio Emil. (Folytatás.) „Ma, vagy holnap havazni fog" szólalt meg valaki. Vinaco ur hangja volt, ki lomhán egy fiihoz támaszkodott. Dina grófnő nem vette észre. Megijedve felserkent. Ijedtségében azonban volt némi öröm. A magányban a legtöbb meglepetést örömmel fogadjuk. „Lovag ur, Önnel van a gróf?" „Nincs itt" — felele s közelebb lépett. „Valószínűleg ismét lövöldözni ment." „Mindig csak lövöldözni" szólott mosolyogva. „Oh nem mindig ; de ha elmegy rendesen betér a vadászhoz. Óhajt vele beszélni, grófnő? Küldjek inast utána? „Oh nem lovag. Csak épen kérdeztem. A vadászhoz betér ? Igen, igen mondta nekem is, olt kis uzsonnát szokott enni. Csinos a vadászlak?" „Gyönyörű; valódi sveiczi modor. Még nem látta a gröfné ? Vinaco e pillanatban valódi házi barát. Lába kétfelé áll, mint a rhodusi kolosz. Vagy elalszik, vagy unalmas. „De azt hallom, elhagyott?" „No, nem épen. A vadásznak van leánya, ki jó gombóczot tud főzni. Valóban azt hiszem, hogy Krisztián némelykor azokra a gornbóczokra — lövöldöz.' 1 „Nem tudtam, hogy Krisztián annyira szereti a gombóczot. A szakács is készíthetett volna." „Természetesen" felelt Vinaco B szivarra gyújtott. A grófnő felsóhajtott. „Hideg van; megyek szobámba. A lovag mellette járt, mint a lehullott, barna őszi levelek lábaik alatt. Egész uton szivarjával volt elfoglalva. Végre meggyuladt s ekkor bámulva veszi észre a lovag, hogy a grófné az egész uton hdlgitott. „Ön gondolkozik grófné" mondá, „szomorú ön ? " „Szomorú?! Miért? Csak azt godoltam, hol marad Krisztián oly sokáig ? Nincs kendő nyakán — meghűlhet, de kerestetni — nem lehet nem-e ? „De hol? Majd eljön" szólt a lovag. „S aztán a lövöldözésnél felmelegszik az ember." „De oly sokáig !'• „Sokáig ? Hisz alig van még három óra. Az igaz, senki sem késik oly soká, mint azok, kiket várunk. „Mily borzasztó unalmas az idö" szólalt meg ismét a grófnő, dideregve. „Itt a tél, ma köszöntött be ; okvetetlenül játékokat kell rendeznünk, külömben megöl bennünket az unalom I" A lovag csodálkozva nézte a szép asszonyt, a mint tovasietett. Oly komolyan mondta mindezeket. Nem affektált legkevésbé sem. * * * Midőn a grófné szobájába lépett, zongoróhoz ült s játszott erőteljjel, de mintha zokogást akarna elfőj tani; ujjai végig nyargaltak a billentyűkön; nem játszik rendszeresen ; a hangok össze-vissza zugnak ujjai alatt. Karjai lehanyatlanak ölébe, s feje a szék támlájára sülyed. „Istenem!" kiált fenhangon. „Hol rejlik a méreg, mely éltemet hervasztja? Hol a nő, kit jobban szeret, mint engemet? Mert engem soha sem szeretett. Én csak neje vagyok. Az illem, a családi terv adott bennünket egymásnak. Oh én első pillanat óta forrón szerettem. De ö — mindenütt elhagy engem; akármelyik katonával szivesebben elbeszélget, mint velem; bármely leánykával inkább eltréfál mint velem ! Bizonyosan szeretett és szeret valakit, kinek emlékét én folyton zavarom, ki lehet ez ? Pedig, hogy mosolyog, hogy csókolt s egyetlenének mint nevez! S mégis ugy érzem, mintha terhére lennék. Gyűlölöm, avagy szeretem-e inkább ? Agyonszúrhatnám szememmel, — de megölni nem tudnám. Hisz férjem s én felesége vagyok. Ki az, ki folyton közibónk áll. Csak távol volnék innét; anyámnál, —otthon. E boldogságnak minden pillanata gyötröbb, mint a pokol. Pedig mily boldogok lehettünk volna ! Csak menekülhetnék. S azt mondják: szeretjük egymást! A szegény fiatal asszony feje a zongora billentyűire hanyatlót, a mi irgalmatlan diszharmóniát adott. A vén komorna ijedten rohant be. Méltóztatik valamit parancsolni, méltóságos grófné ? Dina — felserkent. „Én ? csengettem ? Nem." „Nem" de én ugy hallottam. A komorna szemtelen bizalmassággal beszél. Nincs ki állhatatlanabb, mint az ilyen fehér kötöjü, szürke ruháju ós deres fejű komorna. Valóságos sárkány. Dina grófné ismeri. Felkel. „Igen, tehát azt akarom kérdezni, Szűzi ismeri a vadászt ? (Folytatása köv.)