Békésmegyei közlöny, 1881 (8. évfolyam) január-december • 1-156. szám

1881-09-04 / 107. szám

„Békésmegyei Közlöny" 1881. 116. szám. Miksa királynak Kerec-ényi helyére, kinek hűségét, gondoskodását, kegyességót Schwendi a királyhoz irt tudósitásaiban mindig magasztalással emlegette, e válságos időben alkalmas embert találni nem lehetett könnyű föladat; azért hogy vele tisztjében való maradása iránt értekezzék, őt magához Bécsbe parancsolta. Kerecbényi, Gyulát alkapitánya Marinus Horváth Ferencz gondviselésére bizva, Kassán át decz. 17-dikén érkezett Bécsbe, honnan már ekkor Miksa eltávozott, hogy az Augsburgban tartandó birodalmi gyűléstől a török ellen segélyt sürgessen, s Kerecsónyit St -Pöltenből kelt levelével decz. 28-dikára rendelte magához Linzbe. Hogyan folyt itt le az értekezlet, nem tudjuk : de az bizonyos, hogy Kerecsényi szerződésére hivatkozva ragaszkodott föltételeihez, föntartotta jogosoknak hitt követeléseit, s az 1566. évi febr. 2-dikára Pozsonyba hirdetett s a király öcscse Károly főherczeg vezetése alatt folyt országgyűlésen — hol Zrinyi Miklós szigeti kapitány is személyesen sürgette a segélyt, ünnepélyesen tiltakozott, hogy a gyulai kapitányságba mindaddig vissza nem megy, mig minden kitűzött föltétele teljesitve nem lesz. Miksa királyra, ki a Kerecsényi vei való egyezkedést Károly főherczegre bizta, Kerecsényi e vonakodása s tiltakozása kellemetlenül hatott. Augsburgból 1566. április 6-dikán hozzá intézett levelében megütközését fejezi ki a fölött, hogy várakozása ellenére mindeddig vissza nem indult Gyulára; nem akarja hinni, hogy Kerecsényi igen súlyos föltételeihez móg tovább is makacsul ragaszkodjék ; s hűségére, hazaszeretetére hivatkozva kéri ós parancsolja, hogy azonnal induljon vissza Gyulára, tnely az ország végveszedelme idején főkapitánya nélkül oly sokáig nem lehet. Mik voltak ez oly súlyosoknak állított föltételek, kitetszik Miksa királynak Károly főherczeghez Augsburgból apr. 20-dikán irt leveléből. E szerint Kerecsényi a királylyal ós tanácsosaival folytatott tárgyaláson ban követelte, hogy adjanak Gyulára a vár kiterjedésének megfelelő s annak védelmére elégséges őrséget, lássák el a várat ágyűval, lőporral, golyóval s egyéb fölszereléssel, fizessék ki a várőrsóg elmaradt zsoldját, ezenkívül adjanak pénzt előre két vagy három hópénz fizetésére. Ezen követeléseiből azonban Kerecsényi már ekkorra tetemesen engedett; ha ágyúval ós egyéb fölszereléssel ellátják, megelégedett a haditanács által segélyére fölajánlott 1500 emberrel s annyi pínzzel, hogy legalább a hátralékos zsoldot kiűzethesse; egyszersmind ajánlatot tett, hogy ha többé egy fillért sem kap is, jószágait zálogba veti s igy gondoskodik az őrség fizetéséről : de a királytól biztosító levelet kivánt, hogy a vár védelmére teendő kiadásait, neki, vagy ha meghalna, örököseinek megtéríti, Miksa előtt Kerecsényi ezen ajánlata, mint öcscsének irta, nem látszott ugyan általában elvetendőnek, de még is, nehogy mások idővel szolgálataikat hasonló föltételekhez kössék, s egyéb okokból sem vélte azt elfogadhatónak s a kivánt biztosítást megad hatónak. Megbízta ennélfogva öccsét, hogy Kerecsényit, ki különben is biztos lehet, hogy királyi jó indulatját sem tőle sem örököseitől soha meg nem vonja, birja rá, hogy ezen igen terhes ós szokatlan föltóteleitől álljon el. Ugyanily értelemben válaszolt még az nap, 20-án, magának Kerecsényinek is, kijelentve, hogy örömest engedett volna a fölmentés iránti kérelmének, de mivel ő azon hely és vidék viszonyait s az őrséget a legjobban ismeri, ós igy ott mint kitűnő tanult katona neki és az országnak, legkedvesebb hazájának, másoknál jobb és hasznosabb szolgálatokat tehet, nem kételkedik, hogy a levelében fejtegetett saját kárainál a közjó érdekét előbbre helyezvén, azt fogja tenni, minél egyebet tőle mint vitéz és bölcs férfiutói nem várhat, és igy a kapitányságot tovább is kész lesz viselni. Biztosítja egyébiránt királyi kegyéről, biztatja Isten segélyével, kilátásba helyezi neve dicsőségét, érdemeinek a haza részéről leendő hálás elismertetését. A föltételekre nézve kéri, elégedjék meg a hadi tanács által segítségül ajánlott 1500 zsoldossal; pénzt Bécsben kap annyit, hogy az őrség hátra lévő zsoldját legnagyobb részben kifizethesse ; jószágai zálogba vetése iránt tett ajánlatára nézve a választ Károly főherczegtől fogja megkapni. Azért kéri, kényszeríti, siessen, repüljön most már vissza Gyulára. Miksa király a távol Augsburgban több mint két hó múlva sem tudta, lett-é e levelének foganatja ; fölkérte azért május 7-én Károly főherczeget, parancsolja meg Kerecsényinek, hogy rögtön induljon Gyulára, hol jelenlétére nagyon is szükség volna, vagy ha tovább is vonakodnék, értesítse Schwendit, hogy a gyulai kapitányságot azonnal másnak lehessen adni, a mint ez iránt Schwendinek már parancsot is küldött. ^Folyt. köv.) Nagyvilági események. * Nagy hajótörés. Londonból sürgönyzik, hogy a„Teuton" nevii postagőzös hétfőn Afrika legdélibb csúcsa közelében a Quoin fok mellett egy sziklaszirtnek ment s ott törést szenvedett. Ugy az utasok, mint a hajósok közül kétszázan tengerbe fúltak, 27-en 3 csolnakon megmenekültek. * Goletta, szept. 1. Goletta közvetlen közelében egy czirkáló őrjáratot arab csapatok támadtak meg. Emiatt igen nagy az izgatottság. Attól tartanak, hogy e csapatok nyomában az arabok nagyobb hadereje fog jönni. Hammerts felöl ágyúdörgés hallatszik. Fővárosi dolgok. * A tudományos egyetem megnyitó közgyűlése í-ón folyt le az egyetem dísztermében a szokásos ünnepélyességgel, számos egyetemi tarnár és polgár jelenlétében. * A „Vigadó"-ápiilet Deák-Eerencz-utcza felé vezető részének harmadik emeletén elhelyezett iparrajz-iskolának padlásán f. hó 1-ón éjjel fél 12 órakor tűz támadt. A felhalmozott rajzmioták ós egyéb eszközök gyúltak ki. A tűzoltók megjelenvén, mintegy fél óra alatt véget vetettek az egésznek. A kár jelentékeny. Ausztriai hirek. * Godard, a hires léghajós Bécsben 1-én negyedszer szállt fet a légbe. A léggömbön még 3-an kisérték, köztük gróf Kálnoky is. A léghajó — észak-nyugati irányban vette útját. Gyönyörű idő kedvezett a léghajózásnak. * Báró Pulzaltábornagy — f. hó 1-én délután Bécsben elhunyt. MEGYEI K

ÖZÜGYEK, i. Tárgysorozata Békésmegye törvényhatósága f. szept. hó 12-éu tartandó közgyűlésének. 1. Alispáni jelentós a megye állapotáról és az időközben tett nevezetesebb intézkedésekről. 2. A közigazgatási bizottság jelentése a folyó óv első feléről. 3. A közigazgatási bizottságból ez év végén kilépő következő öt tag, u. m. Ambrus Lajos, Kalmár Mihály, Szucsu Béla, Keller Imre és Haviar Dani helyeinek titkos szavazás utján leendő betöltése. 4. Az igazolási választmány újonnan alakítása s a csabai becslő járási földadó bizottság elnökének megválasztása. 5 Az időközbeu hozott és szentesitett törvényczikkek meghirdetese. 6. Miniszteri rendeletek; és pedig a) a m. kir. belügyminiszter rendelete, a megye 1882. óv költségvetésének megállapítása tárgyában, az állandó választmány ide vonatkozó javaslatával együtt; b) ugyanannak rendelete, a megye legtöbb adótfízető bizottsági tagjainak J.882. évi névjegyzéke megállapítása iránt, az igazolási választmány e tárgyú jelentősével együtt; c) ugyanannak rendelete a büntető törvénykönyvek intézkedései alá eső megyei és Gyula városi szabályrendeletek módosítása tárgyában ; d) a közmunka és közlekedési m. királyi miniszter rendelete a gyomai 33-ik átmetszésen lévő íiid építési költségei tárgyában. 7. Törvényhatósági levelek; ós pedig : a) Győrvármegye átirata a magyar ezredeknek béke ídőbeu az országterületén való elhelyezése s ugyanazon ezredekben magyar tisztek alkalmazása, — b) Alsó-Fehérmegye átirata, a kisebb polgári peresügyekről szóló törvény módosítása, — c) Győr sz. kir. varos átirata az 1870. évi XVII. ós az 1873. óvi XIII. t. czikkek módosítása iránt. 8. Az állandó választmány előterjesztései községi költségvetések megállapítása és közpénztári és árvapénztári számadások felülvizsgálosa tárgyában ; a kondorosi községi orvosi állomás rendszeresítése, a Vida-féle kórház tulajdonát képező ingatlanság haszonbérének elengedése, a földvári községjegyzői fizetés emelése, a tótkomlósi, orosházai ós ujkigyósi árvapenztárak tartalékalapja terhére leeudő utalványozások jóvahagyása, Mező-Berény község 7000 frtnyi kölcsönügylete, Gyula város 1881 —1879. óvi árvapónz'árí mérlegeinek felülvizsgálása s Gyula város katona elszállásolási veszteségeinek megtérítése tárgyában. 9. Pénztári ügyek. 10. Tissti ügyészi jelentés a házipénztar 1871. évből származott 187 frt 4 krnyi követelésének törlése tárgyában. 11. Időközben érkezendő s a póttárgysorozatban anmik idején felsorolandó ügyek. B.-Gyulán, 1881. augusztus 28-án. Az alispán helyett: Márki Lajos, s. k. m. főjegyző. II. Békésmegye 1882. évi közigazgatási szükségleteiről. Békésmegye törvényhatóságának 1882. óvi költségvetése egybeállittatván ós a megye állandó választmányának f. óvi aug. 24. napján tartott ülésében tárgyaltatván, — miután 1870. óvi 42. t. cz. 14 §-a értelmében a törvényhatóság költségvetése és az állandó választmány véleménye az őszi közgyűlé.st 15 nappal megelőzőleg közszemlére kiteendő, és a bizottsági tagokkal közlendő, annálfogva a kérdéses jövő évi költségvetést az állandó választmány véleményével együtt itt lentebb, oly megjegyzéssel közöltetik, hogy e költségvetés a f. évi szeptémberhó 12-ík napjára kitűzött megyei közgyűlésen fog tárgyaltatni, és hogy úgy a költségvetés, mint annak mellékletei is, az idézett törvény rendelkezéséhez képest a megyei jegyzői tisztségnél közszemlére kitétetett. Kelt Gyulán, 1881. augusztus 26. Az alispán helyett : Márki Lajos, s. k. főjegyző. Az 1881-ik Az 1882-ik A rovat megnevezése évre megálévre inditA rovat megnevezése lapittatott vanyba zatik hofrt kr frt kr Sziilisóglet: A megyei tisztviselők és szegődmónyesek fizetése 48600 — 50300 — Ezek mellékjárulékai 300 — 300 — A közbiztonsági személyek rendes fizetése és a szolgák bére . . . 23420 — 23780 — Ezek mellékjárulékai 3373 50 3880 50 Hivatali helyiségek bérlete . . . — — — — Irodai szükséglet 3996 16 4703 83 Uti költségek és napdijak .... 600 — 600 — Megyei épületek fentartási költsége 938 — 988 1 Egyéb rendszeresített kiadások . . 165 — 1415 — Előre nem látott költségek . . . 500 — 500 — Évi szükséglet 81892 66 86467 34 Fedezés: Pekvőségek jövedelméből .... 400 — 400 — Elhelyezett tőkék kamataiból . . . 1578 8b 1578 85 Egyéb jövedelmekből 1287 5 940 — Fedezeti összeg 3265 89 2918 85 Levonván a fedezeti összeget, az óvi szükségletből, lészen az állampénz77 tárból kirendelendő 78626 77 83548 49 Békésmegye állandó választmányának véleménye, a megyei közigazgatási- és árvagyámhatósági szükségleteinek 1882. óvi költségelőirányzata tárgyában. Tárgyaltatott Békésmegye közigazgatási- és árvagyámhatósági szükségleteinek 1883. évi koltségelöiiánjz,t»ta. Az állaudó választmány az előterjesztett költségvetést 86,467 frt 34 kr. szükséglettel 2,918 frt 85 kr

. fedezettel s 83,548 trt 49 kr. az államkincstár által fedezendő összeggel elfogadandónak véleményezi. Összehasonlítva ezen költségvetést a folyó 1881. évi előirányzattal, mely szerint a szükséglet 81,892 frt 56 krt a fedezet 3,265 frt 89 krt az állami segélyösszeg pedig . 78,62o frt 77 krt tett, kitűnik, mikép a jövő évre kérendő javadalmazási összeg, a folyó évre kirendelt összeget 4921 frt 72 krral felülhaladja. Ezen többletkiadás indokolására szolgálnak a következők : 1. Minthogy a megyei központi közigazgatásnál is, az alispáni ügykör — az ujabb törvenyek által annyira kitágittatott, hogy az ott működő fogalmi személyzet, jelesen a megyei főjegyző és egy aljegyző, az ezen ügykörhöz tartozó teendőket a közszolgálat érdekeinek hátrányára, kellőleg annál kevésbé láthatja el, mivel — mint azt a közelebbi évek tanúsítják — még ezen csekély létszám is az árvízveszélyek igényelte kiküldetésekkel sokszor hetekig is terhelve, a szókhelytől részben távol tartózkodui kénytelen : egy másodaljegyzői — s a mennyiben a fogalmi szemelyzet létszámának tervezett emelése az irodai teendőket is szaporitandja, a közigazgatási irodában egy ujabb Írnoki állomás rendszeresítésére a m. kir. belügyminiszter ur engedélye kinyerendő; egyidejűleg a jelzett másodaljegyzői fizetés 800 frtban, lakbére 150 frtban, az írnoki illetmény pedig, a többi hasonállomások javadalmával egyezőleg, 500 frtban véleményeztetik megállapittatni. Továbbá a helyi lakbérek mellett, a megyei altisztviselőknek évi 150 írtban megszabott lakbéríiletmónye aránytalanul csekély lóvén : az altisztviselők, jelesül a megyei aljegyző, árvaszéki jegyző, alpénztárnok ós két alszámvevő lakbórilletményónfk 50 frttal való emelése javaslatba ,hozatik. AZ e pont alatt említett létszámszaporitás és a lakbérilletmény javítása által igényelendő összegek, a szükségletek I. fejezetet 1700 frt több kiadással terhelik. 2. A megyei központi úivataloknál alkalmazott hat hivatalszolgának eddigi 180 frt évi fizetése a III. fejezet alatt egyenkint 240 frtra összesen 360 frt több kiadásra irányoztatott elő. A váraiegye tekintetes közönsége évről-évre méltányolta a hivatalszolgáknak, a jelen megélhetési és élelmezési viszonyok között valóban szerfelett alacsony fizetésök megjavítása iránt beadott kérvényeiket s a fizetésemelést habár eredménytelenül, a m. kir. belügyminiszter ur előtt mindannyiszor kérelmezte is. Tekintve, hogy a viszonyok, ez utóbbi óv alatt, épen nem javultak: a választmány által javasolt fizetésemelésnek elfogadása teljesen indokolva van. 3. A megyei szókház építése alkalmával több ízben megbolygatott és épen azért meglehetős rendezetlen állapotba jutott megyei levéltár konzerválása és használhatóságának emelése végett feltétlenül szükséges, hogy a már megindított rendezési munkálatokkal egyidejűleg a levéltár selejtezhessék, már esak azórt is, mert az Í84

8/»-ik óvi szabadságharcz idején ke-