Békésmegyei közlöny, 1881 (8. évfolyam) január-december • 1-156. szám

1881-08-25 / 103. szám

„Békésmegyei Közlöny" 1881. 116 . szám. gol módra, hosszú a lábfejig nyúló flanell ingek hasz­nálata igen ajánlható. Az ágynemű ruganyosságának emelése és annak mentül szellősebben tarthatása végett legyen bár a fekhely akármilyen anyagból, múlhatatlanul szükséges, hogy az ágynemű ne nyugodjék kemény anyagon, példáúl deszkákon, melyek a légáramlatot gátolják ; hanem hevedereken vagy kötélrácsozaton. Még jobb mert szellősebb ós ruganyosabb a sodronyhálózatu vagy aczélruganyokkal ellátott madrácz, melyet azon­ban drágasága miatt, csak a kedvezőbb anyagi kö­rülményeknek örvendő családok használhatnak. A test betakarására legalkalmasabbak a gyapot­paplanok ; a lábakra melyek több meleget igényelnek, különösen gyermekeknél ós sovány, rosszul táplálkozó embereknél, vánkos is teendő. Mig a lábakat melegen tartani, s az ágyfától való érintkezéstől megóvni czélszerü, a mennyiben ez is mint a hideg lábak az alvásra zavarólag hatnak, s gyakran a lábban és lábikrában is görcsöket idéz­nek elő, addig a gazdagabb vérkeringés által jobban átmelegedő fejet inkább hűvösebben keli tartani; mi nélfogva a legalkalmasabb a jó keményen töltött ló­szőrvánkos, mely az agyat a fölhevüléstől ós izzadás­tól megóvja. A hűsen tartott agy reggel az ébredéskor köny­nyedóbb s nem érzünk kábultságot, mint olykor a tollvánkosok használata után. Osak kopaszfejüeknek, kik nappal parókát viselnek, ajánlható a hálósipka, különösen olyanoknál, kik olykor rheuinatikus fejfá­jásban szenvednek. Minden szövet, melyből ágynemünk: készül, ma­gába vesz port, izzadmányt, fejkorpát s egyéb ragályt képző anyagokat, melyek az ágynemüek felrázása ál­tal többé-kevésbé újra leválnak ugyan, de nem töké­letesen. Fődolog annálfogva, hogy ágyneműinket na­ponkint szellőztessük, gyakran kiporoltassuk, verő­fényre kiterittessük, csak ekkép felelvén meg ágyunk az egészség követelményeinek. Ágyszekrények, háló divánok, melyekbe az ágy­nemüeket mindjárt reggel becsömöskölik, miazmák fészkeivó válnak, s mindenféle kór csiráját magokban rejtik. E bajnak csak ugy lehet elejét venni, ha az ágynemüek mindennap kivannak téve a légáramlatnak, s igy elmulaszthatatlanul szükséges, hogy az ágy föl­vetésnél ajtók, ablakok tárva legyenek. Hogy az ágynemük a még tisztasághoz nem szo­kott gyermekek szennyétől vagy beteges emberek ár­talmas kigőzölgetésétől megóvassék, nagyon pjánlato­sak az ujabb időkben átalán használt gummilepedők, mint a melyek a semmiféle nedvet át nem bocsáta­nak. De minthogy e lepedők vízhatlanok es igy a ki­gőzölgést akadályozzák, s az érintkező testen könnyen izzadást idéznek elő, szükséges a gummilepedők fölött többrétegű vászonlepedőt alkalmazni. Maga az ágy lehetőleg kemény fából vagy vas­ból legyen s olajos festék vagy mázzal bevonva, hogy por és nedvesség ne vehesse be magát könnyen. Mennyezetes ágyak, mint porfészkek, s a lég­áramlat akadályozói, határozottan mellőzendők. En még nem láttam denokratát, esak olvastam a vad alakok­ról. Még csak gyermek voltam, kinek nem volt szabad az ut­czára menni, melyen ők uralkodtak. H. Sándor gróf belépett; a magas szép ember, halvány arcz ával, mely arczban a legnemesebb fájdalom, nyugodt, de annál szigorúbb, magasztos komolyság tükrözött. Ő sántított, de hol és kifölött nem uralkodik ama seb, melyet egy bátor harczos az ellenséggeli küzdelemben nyert ? Az egész társaság hirtelen elhallgatott, a mint meglátta. A szép hölgyek ajkain elhalt a gúnymosoly, melylyel agy fölségárulót bizonyosan fo­gadni akartak. A fővadászmester akaratlanul fölemelkedék, hogy vendége elé menjen — De — Istenem Kuno, te reszketsz, — kellett barát­nőjének fülébe súgnia. Összeszedő magát és „régi barátja* elé ment. Vissza­nyerte ismét kedvét, mely a vig társasághoz illett. — Sándor! Mily öröin téged ismét láthatni! És épen szerencsés órában jösz ! TVlepedj le köztünk. A jó barálok ós a szép hölgyek kiket itt látsz, égnek a vágytól, hogy megis­merjenek. A vendég az ajtó közelében állva maradt. Teljes vasas éf= jeges nyugalmával állott ott. — Egyedül kell veled beszélnem Kuno. ~ Ugy-gondolom, később barátom. — A mit neked mondanál kell, azonnal meg kell mon­danom. Tanuk előtt, vagy azok jélkül, amint akarod. A gróf pillanatig gondolkozott. — Kövess! — mondá ezután. — Ti többiek ne háborgassatok. Nyugodtan beszólt. De homloka nedves lőn. Vendégét kivezeté a szalonból. Ha a fennebb elmondottak figyelembevételével ren­dezzük be fekhelyünket, üdítő, kellemes lesz álmunk, s az éji nyugalom után mindig vidám kedélylyel fog­hatunk napi dolgainkhoz, azonkívül nem oly könnyen szorulunk deák-konyhára : — patikára ! IJ.-i. MEGYEI KÖZÜGYEK. Alispáni jelentés. Felolvastatott Hékésmegye közigazgatásnak aug. 8-áu tartott gyűlésen. (.Vége.) A kérdés nem uj, mert már 1872. évi juniushó 26-án a Szegeden megtartott érdekeltségi ülés alkalmával Ürményi József tiszavölgyi kir. biztos, a Szárai-ér szabályozási tár­sulatot megalakultnak nyilvánította. Az alakulás azonban ér­delteiket a következmények igazolása szarint helytelenül fel­fogott némely birtokosok makacs vonakodása és ellenzése mi­att tényleg létra nem jött. — Az előző tervezet szerint a bel­vizek két irányban vezettettek volna le; egy felöl a száraz­évről Sámsontól a hódmezö-vásárhelyi határon keresztül hú­zandó csatornán, mely egyúttal hajózási czélra is szolgáit volna, a Tiszába ; más felöl pedig ugyancsak a száraz érbői Tornya felett épitendö csatornán Arad alatt a holt Marosba, Az ujabb terv szerint az előbbi csatornaterv fentartá­sával a Száraz ér a Tót-Koralós községtől déli irányban Apát lalváig húzandó csatorna által köttetnék össze a Maros fo­lyóval. Tekintve, hogy a társulatba vonandó ártér 79412, 1200 Q öles holdat tesz ki, az emiitett két tervezet akár.jelyike megyénket csak igen kis mérvben érdekli, elösször azért, mert a száraz ér megyénket számbavehetlen csekély mérvben károsítja; másodszor pedig azért, mert maga az érdekelt te­rület. Tót-Komlóson 1229 Sámsonban ^28 s igy mind össze is 1857 holdra rug. Mindamellett kétségtelen, hogy a tervezett csatornák létrehozatala megyénk kis érdekeltségének is javára váland, s igy hiszem hogy T.-Komlós és Sámson községek a köze­lebb megtartani szándékolt általános értekezlet alkalmával, a társulatba lépéstől nem fognak vonakodni. IV. Vegyesek. 1. A megyei pénztárak a mult hóban is megvizsgáltat­ván, azok teljesen reudben találtattak. 2. Azon indokból, hogy a m. kir. 2-ik számú honvéd­lovas ezred B.-Gyuláu elhelyezett l-sö osztályának jelenlegi élelmezési állományában létező lovak között a közelmúltban többször előfordult taüony kóreset miatt a laktanyai istállók fartötlenitésa alaposan essközölhető legyen, a b.-gyulai m. kir. honvéd áilomisparancsaókság, a honvédelmi miniszter ur f. évi juliushó 23-án 28106 szám alatt kelt rendelete alap­ján, f. évi juliushó 28-áa 177. sz. alatt kelt átiratával meg­keresett, hogy az emiitett lovas osztálynak, valamint az ah­hoz f. hó l-re behívott legénységi ós iólétszámnak B.-Gyula város környékén fekvő legközelebbi helységekbe leendő el­szállásolása iránt intézkedjem. Az állomásparancsnokság ezen megkeresése folytán te­— A szegény Kuno gróf izzad! — hallá midőn az aj­tót maga után voná, hölgye által mondatni. A nő ezt felig komolyan, félig tréfásan mondá, mintha a társaságot akarta kísérteni, hogy tud-e még nevetni. Senki sem nevetett, mindenki hallgatott. Kuno gróf elhalaványult. A „régi barátot" szobájaba vezetó. — Mi mondani valód volna hozzám, Sándor ? — Ida meghalt. Tegnap temettem el. — Ah! — Es te vagy az ő gyilkosa. — En, barátom? En tizenkét óv óta se láttam, se hal­lottam róla valamit. — Ő a te házadban testvórjeid nevelőnője volt. Szépsége felgyujtá szenvedélyedet. 0 gonosz ajánlataidat visszautasitá. Te tanácsot találtál, szived pokla birt vele. Nőd — ti egymást sohasem szerettétek — megkeserítő életedet — te elhatárzád az ő halálát. Idának kellett a mérget nyújtania, melyet te ké­szítettél. 0 beadá, anélkül, ho^y tudta volna. Es ekkor a le­ány hatalmadban volt. A mérget ő adta be; tőled egy szó gyilkosnővé tette öt. 0 a meggyilkolt helyét akrá eltoglalni, igy fenyegetted őt. Te az orvos éleslátására ós becsületes ér­zelmére nem gondoltál. Neked ugyanazon éjjel, magad meg­mentése végett fenyegetésedet teljesítened kellett. Ugy van-e ? — Bizonyosan igy beszélte neked kedvesed, Ida kisasszony maga, mert hát csak annak kellett lennie ? — Ida fölöttébb nemes volt, hogy lóg öly gazember fö­lött is milyen te vagy áruló legyen. — Sándor, ne feledd, hogy mindketten nemesek vagyunk. — Azért jövék ide, hogy megmondjam ezt neked. Holnap reggel öt órakor a városi erdőben velem lövésre állsz. Elvárlak. kintve, hogy a B.-Gyula város községéhez legközelebb eső Gyula-Vári és Doboz községek teljesen alkalmatlanok, a me­gyei szervezési szabályzat IV. fejezetének 1. §-ában, és az 1870. évi XLII t. cz. §-ában reám ruházott jognál fogva, ak­ként intézkedtem, hogy az emiitett honvéd lovas osztály és az ahhoz behívott legénység ós lólétszám f. évi szeptemberhó végéig s illetőleg ez utóbbi f. évi szeptemberhó 4-ig a távol­sági sorrendben következő s ugy állandó mint ideiglenes el­szállásolásra teljesen alkalmas B.-Csaba községben helyez­tessék el; mely intézkedésem következtében távirati uton B.-Csaba község is késznek nyilatkozván az elszállásolásra, az emiitett lovas osztály, már f. évi juliushó 30-án az az a megkereséstől számított 24 óra alatt B.-Csabán el is szállá­soltatott. Ezen körülményt azon megjegyzéssel van szerencsém a tek. közigazgatási bizottság tudomására hozni, hogy B.-Csaba város jelzett intézkedésem ellen utólag felfolyamodássalélvén : az ügy jelenleg a honvédelmi miniszter ur végleges határozatára várakozik. B.-Gyulán 1881, év augusztus 7-én. Márki Lajos főjegyző. Nagyvilági események. * London, aug. 22. Blaine araerikai államtitkár táviratot intézett Lovellhez, az Egyesült-Államok itt székelő követéhez* a melyben jelenti, hogy kevés reményt fűznek Garfield elnök életének megmentéséhez. * Kairó, aug. 22. Egy ál-jós izgatásai folytán Sudánban zavargások törtek ki, melyeknél 120 egyptomi katonát meg­öltek. — A Nil folyam vize emelkedik. Az időjárás folyvást kedvező. Fővárosi dolgok. * Betörő szolga. Totisz Sándor király-utczai edényárus cselédje, Modern András belopódzott a napokban gazdája há­lószobájába, feltörte az ottlevö kézipénztárt s a benne talált 1100 forintból kétszázat magához véve kereket oldott. A rend­őrök elcsípték egy éjjeli mulatóhelyen, de ekkor már végére járt az ellopott összeg felének s csak száz forintot leltek nála. * A muzeumot az István király-napi ünnepek alatt, szom­baton és vasárnap 41.466 személy látogatta. llazni hirek. * Jótékonyczélu népünnepély. 0 felsége I. Ferencz Jó­zsef apostoli király és 0 felsége Erzsébet királyué legmaga­sabb védelme alatt álló magyar szent korona országai vörös kereszt egyletének Hód-Mező-Vásárhely városi választmánya saját pénztára javára 1881. évi szeptemberhó 4-éci, vasárnap Hód-Mezö-Vásárhelyen a Népkertben a szegedi első zenekar közreműködése mellett, tánczvigalommal és tűzijátékkal egy­bekötött „Népünnepélyt" rendez. Az ünepély előrajza falra­gaszokon fog közhírré tétetni. Belépti dij : sátoralatti mulat­ságra 1 frt. A nép részére elkészített tánczhelyre 30 kr. A népmulatság kezdete d. u. 3 órakor, fedett sátorban atáncz­A fölségáruló hidegen és nyugodtan, miként jött, elment. A fővadászmester visszatért vig társaságához. Még hallgatva ültek. — Megs/.abadultál e kövesült vendégtől ? - - kérdék őt. Ismét vigak akartak lenni. — Igen, — mondá a gróf. — Es holnap reggel öt óra­kor mint tanuk és segédek szolgálatomra lesztek. De most igyunk és tréfáljunk. A következő nap reggel öt órakor a városerdőben Kuno gróf, H. Sándor gróf által párbajban agyonlövetett -- mint halottat kellett onnét elszállítani. H. Sándor gróf visszatért Helvócziába, Zürichbe. Első menetelót bozzám tette. — 0 mégis ártatlan volt, — mondá. Ezek voltak első szavai, soká az egyetlenek is. Később beszélte el a többit, később, midőn a megke­gyelmeztetésekről oly sok mondatott és íratott. 0 áldá e meg­Kegyelmeztetést. „A szegény karjaim közt halhatott meg." És ha e kegyelem előbb jött volna? Csak kevés, csak egy évvel előbb ? Ugy a szegény karjai közt élhetett volna, mint boldog, szerető és szeretett feleség. De Isten, az uraknak ura, a királyok sziveit is vizsgálja és az emberek sorsát vezeti és egyedül ő tudja, hogy mi a legjobb. Az én szegény barátom néhány hónap előtt meghalt. Az ő életereje is már régen megtörött. A megkegyelmeztetés után is még sok német menekülttel temettük el az idegen, de szabad földbe. t

Next

/
Thumbnails
Contents